Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)
1921-07-01 / 149. szám
, i aí ra 2 korona. Szeged, 1921 julius 1. eLŐSZCÍÉSI ARAK: tey <vre <>00 kor. I Megyedevre 150 kor fél «vre 300 „ | Egy hóra S0 „ 7W, ■«> **< 1 ^r. Péntek, II évf., 149 szám SteRVESZTÓLEO ES KIADÓHIVATAL Kölcsey utca 6. O Telefon 13-33. Hegedűs Lóránt népgyűlést rendezett Hódmezővásárhelyen. Nagy lelkesedéssel hallgatták fejtegetéseit. — A kisgazdák sürgetik a pénzügyi reformok megvalósítását. H.M.-VASARHELY, junius 30 (Kiküldött tudósítónktól.) „Péter és Pál napján Vásárhelyre jön Hegedűs Lóránt, pénzügyminiszter“, újságolják az embereknek a vásárhelyi utcák plakátjai és a helyi sajtó minden lapja. Fel is kérik mind a két helyen a lakosságot, hogy lobogózzák fel ebből az alkalomból házaikat és így juttassák kifejezésre Vásárhely leírhatatlan örömét a miniszter látogatása felett. Ezeket az újság- és plakátfelszólításokat olvasva, szinte lehetetlennek látszott előttem, hogy ma van Péter és Pál napja. A házakon tudniillik sehol sem láttam zászlókat, sehol sem láttam örvendező arcokat. Akármerre néztem, mindenütt barátságtalan arcokat találtam és akárki beszélgetését hallgattam, félfüllel vagy egésszel, mindenütt csak azt hallottam, hogy azt, akit a plakátok szerint örömmel vár Vásárhely, szidják és néhol átkozzák is. És míg aggodalommal bensőmben feljutok a városháza épületébe, ott is csak megerősödik bennem a félelem. A hatalmas épületben semmi élet. Egy-két álmos rendőr a fol yosókon és rajtuk kívül senki-semmi sehol. Háborítatlanul jutok fel dr. Temesváry Géza főispánhoz. Amint így arra várok, hogy a főispánnal beszélhessek, egyszer csak megszólal a telefon. Temesváry felveszi a kagylót, hallgat egy pillanatig, elsápad s azután kiszól a hajdújának, hogy hívja azonnal a polgármestert. A polgármester kisvártatva meg is érkezik és én ekkor tudom meg, hogy a miniszter egy félórával hamarább indult el Szentesről, mint az tervezve volt. — Szent Isten, — szörnyűködnek a jó urak. — Most mit csináljunk? Senki, de senki nem lesz rajtunk kívül a fogadtatáson. A polgármesternek több szerencséje van a telefonon, mint a főispánnak és így értesíti az illetékes urakat a félórás differenciáról, majd a Nagytakaréknak telefonál, arra kérve őket, hogy a nemzeti lobogónak legalább a csücskét dugják ki. A szentesi országút felől autótülkölés hajlik és egy pár pillanat múlva Hegedűs miniszter és kísérete a városháza előtt az összesereglett városi urak éljenzése közepette már ki is száll autójából és kezel mindenkivel, aki akarja. A polgármester is felocsúdik az első pillanatok meglepetéséből, tétovázva odalép a miniszter elé és üdvözli őt Hódmezővásárhely nevében, mint azt a férfiút, aki az ország szerencsétlen helyzetén segíteni akar és segíteni tud. Hegedűs Lóránt szívélyes szavakkal köszöni meg az üdvözlést, köszönti az ő kisgazda testvéreit, akiket azért látogatott meg, hogy velük együtt törvényt csináljon és tőlük tudja meg , hol szorit a csizma. A kölcsönös üdvözlések után a minisztert felvezetik a főispáni hivatalba. A népgyűlést a polgármester nyitotta meg, majd Szádeczky Lajos egyetemi tanár beszél s azután Hegedüs fejti ki programját: — Nekem szent a hitem, erős a meggyőződésem, hogy ezt az országot talpra fogom állítani, ha minden ember itt híven teljesiti a kötelességét és segít engem az én nehéz munkámban. — Magyarország mindent megtesz, ami tőle telik. Lehetetlenséget egy olyan országtól kívánni, amely testületi veszteségével kincstárának is a javát elvesztette, nem lehet. Én nyugodtan mondom és állítom, ha valakinek hisz az ántánt, nekem hisz és hinni fog. — Az országnak külföldön sok adóssága van. Magyarország becsületes adós, fizetni fog és fizetni akar, de csak annyit, amennyit egy olyan ország tud, melynek egyharmada van csak meg, kétharmada, legalább egyelőre, ebek harmicadjára került. — Egy csonka ország nem fizethet belső tartozásai után olyan kamatot, mint egy egészséges, hatalmas ország. Én 20 százalékot elveszek belőle, de a többi után becsülettel fizetni fogok. Elvettem az ipar, a kereskedelemtől váltságban azt, amit el tudtam venni. Többet onnan nem lehet, mert különben elpusztul az. — Most a földből, a föld robotosaitól és gazdáitól kérem azt, amit nélkülözni tudnak, ami az ország újjáépítéséhez feltétlenül kell. — A pénz már közel a háromszorosára javult odakint. A javulás még nagyobb volna, ha a húsvéti királylátogatás és ezzel kapcsolatban ellenségeink rágalmazási hadjárata nem jön. A pénz legközelebb megint kezd majd fölfele haladni és vesztébe rohan az, aki nem bízik szavaimban és mint a struccmadár, még most is a homokba dugja a fejét. Valóságos tapsorkán követi Hegedűs beszédét és Hegedűs beszédével a legnépszerűbb ember lett Vásárhelyen. Csodát műveit a néppel. Akik még nem is régen szidták-átkozták minden léptét, most tisztelettel néznek rá és mindenki azt hangoztatja, hogy „igaza van a kegyelmes urnak, úgy kell csinálni, ahogy ő mondja, mégpedig minél előbb". A gyűlés után meglátogatta a félholdas református templomot, majd visszament a főispáni hivatalba, hol a vásárhelyi gazdák küldöttségeit fogadta. Délben többszáz teritékes ebéd volt, amelyen fölszólaltak Soós polgármester, Hegedűs miniszter, Temesváry és Szabó főispánok és Vásárhely számos más notabilitása és gazdája. A banket után a pénzügyminiszter kiséretével együtt autón Vásárhely-Kutasra ment rokonának, dr. Csiky Jánosnak látogatására. Kutason a tanyák népének mondott beszédet, majd végignézte a tiszteletére rendezett népünnepélyt, ezután dr. Csiky kastélyába vonult vissza, honnan ma reggel indult vissza Szentesre. Szentesről ma délután autón Budapestre megy a miniszter. ^ interjúnk a pénzügyminiszterrel. Lehet alkudni, de megvan a határa. — Ne adjunk sokat Zürichre. — Jönni főz a második olcsósági hullám. — Igazság lesz, de adó is lesz. H.M -VÁSÁRHELY, június 33. (Kiküldött tudósítónktól.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter Vásárhelyre való érkezése után dr. Temesváry Géza főapán hvatalos helyiségében fogadta a SZEGED kiküldött munkatársát. A kegyelmes ur a szentesi ur fáradságait pihente éppen, mikor munkatársunk kérdéseivel felkereste és fáradságára való tekintet nélkül állott rendelkezésére, különösen azért, mert — mint mondotta — végtelenül örül, hogy szegedi emberrel beszélhet. Első kérdésünk az volt, hogy az ő javaslataira vonatkozik-e nagyatádi Szabó miniszternek az a kijelentése, hogy minden javaslatot úgy készítenek, hogy abból le is lehessen alkudni valamit. Vonatkozik ezekre is, hiszen épen azért járom most be a falvakat és azért keresem fel a tanyák népét, hogy velük megegyezést keressek, épp úgy, mint annak idején a bankárokkal, tőzsdésekkel, iparosokkal és kereskedőkkel tettem. Az én alkudozásomnak azonban megvan a határa. Csak addig megyek engedékenységemben, míg azt a lelkiismeretem, az ősrégi székely lelkiismeret, megengedi. Miért olyan ingadozó a korona zürichi jegyzése és milyen hatással lesz az árfolyam alakulására a jó közepesnek ígérkező termés? — Nem kell sokat adnunk Zürichre, hiszen az ott jegyzett árfolyam olyan, mint a rosszul sikerült fénykép. Nem az, amilyennek tulajdonképpen lennie kellene, hanem mindig aszerint alakul, hogy a németek mennyi dollárt és svájci frankot vásárolnak. A pénzünk — itt nem lehetek szerény és meg kell mondanom —, miót én vagyok a pénzügyminiszter, hatvan pontot javult. Az osztrák koronát valósággal lepofoztuk, a lengyel márka is katasztrófában leromlott. Ezért van az, hogy Csehország megegyezést keres velünk, mert a csehek áruikat sehol el nem adhatják, csak Magyarországon. Németországnak nem kell a cseh áru, mert ő maga is tele van felesleges ipari cikkekkel. Ausztriának és Lengyelországnak olyan rossz a pénze, hogy még magyar tojást sem tudnak vásárolni. Amikor tehát Csehországgal megkötjük a gazdasági megegyezést, jönni fog az olcsóság második hulláma és be fog következni, hogy nemcsak az élelmiszerek, de az iparcikkek is olcsóbbak lesznek. — Ami a jó termést illeti, arra nézve kijelenthetem, hogy a jó termés feltétlenül valutát javít. . .. — Melyek azok a javaslatok, melyeket még a nyári szünet előtt le akar tárgyaltatni és melyek azok, amelyek szünet utánra maradhatnak? — Tíz javaslatot nyújtottam be. Ezek közül a vagyonváltságot, a forgalmi adót és egy kis szesztörvényt feltétlenül a nyári szünet előtt kell letárgyalni, a többi maradhat őszre. Hogy van megelégedve Nagyméltóságod vidéki körútjának eredményével? — Azért jöttem a vidékre, hogy így csináljam meg a földtörvényemet, mert nép nélkül nem lehet törvényt csinálni. A célomat elértem utammal, a Tiszántúl magyarsága bár idegenkedve fogadott, megértéssel vette tudomásul a szerencsétlen országunk feltámasztására irányuló pénzügyi terveimet. Szentesen és itt Vásárhelyen is egyes kérdésben engedtem a javaslatom betűiből és most már a föld népe csak azt kéri tőlem Tt, hogy minél előbb, haladéktalanul hozzam tető alá a földváltságtörvényt. Ilyen értelemben számolok be a pártoknak csütörtök este és úgy hiszem, tudomásul veszik ott is a nép akaratát és a javaslat még a nyári szünet előtt törvényerőre emelkedhetik. Utolsó kérdésünk az volt a pénzügyminiszterhez, hogy mit üzen Szegednek ? — Szívemből köszöntöm Szegedet, mondja meg otthon, hogy szeptemberben meglátogatom a szegedieket. Addig legyenek türelemmel és meggyőződéssel arra nézve, hogy minden tervemben, javaslataimban az igazság vezérel, igazság lesz, de adó is lesz. Ezek után búcsút vettem Hegedűs Lóránttól, akit a vásárhelyi polgármester az ország csidadoktorának nevezett el. A NEMZETGYŰLÉS MAI ÜLÉSE BUDAPEST, június 30. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Bemutatja Drózdy Győző megbízólevelét. Cserti József, Hornyánszky Zoltán, Bodor György képviselők sürgős interpellációra kaptak engedélyt. Az interpellációkra 1 órakor térnek át. A büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló javaslatot harmadszori olvasásban elfogadták. Napirend szerint következett az iskolakötelezettségről szóló javaslat tárgyalása. Iklódi Szabó József előadó intenzív oktatást, általános jólétet és kiterjedt politikai befolyást kíván. A javaslat első felszólalója Cserti József, a közép és felsőiskolákkal szemben a népiskolákat kívánja fejleszteni. Nem az a fontos, hogy az intelligencia nagyon művelt legyen, hanem az, hogy a nép legyen művelt. KÚRIAI BÍRÓ A VOLT DEBRECENI FŐISPÁN. Az egyik debrecen környéki lap közlése szerint dr. Hubert Otó volt debreceni főispánt legközelebb kúriai bíróvá fogják kinevezni.