Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)
1923-09-01 / 198. szám
Extged, 1923 szeptember 1 3 SZEGED Az ultimumban, melyet Olaszország a görög kormányhoz küldött, rém volt pontos halridő megjelölve, ameddig Róma a válaszra vár,de Montagna athéni olasz tövet a jegyzék átadásakor szövői tudatta, hogy kormánya 24 órán belül számít feleletre. Ez a határidő a Messagero szerint csütörtök este 8 órakor lejárt Nagyon valószínű — jelentik a mai reggeli lapok —, hogy a görög kormány válasza nem lesz Olaszországra kielégítő és ebben az esetben azzonnal bekövetkezik a diplomáciai viszony megszakítása és utána megkezdődnek a katonai akciók. Álalános az a felfogás, hogy a kocka eldőlt és Olaszországnak most már cselekednie is kell. A görög válaszjegyzéket tegnap este adta át a külügyminisztérium politikai osztályának főnöke az olasz követnek. A jegyzék kijelenti, hogy a görög kormány az olasz szóbeli jegyzésnek azt a megállapítását, amely szerint Olaszország súlyos megsértéséért a görög kormány felelős, igazságtalannak tartja a szóbeli jegyzék 4 , 5. é 6. pontjaiban megszabott feltételeket, amelyek Görögország becsületét , állami szuverenitását sértik, lehetetlen elfogadnia. A görög kormány hivatalosan és a legmesszebbmenő formában kifejezi sajnálkozását az olasz kormánynak. Trevosában az olasz tisztek holttestének hajóra szállítása közben ünnepélyes katonai tiszteletadásban részesítik őket. Az olasz követ Görögoszágból az olasz kormányhoz táviratot intézett, melyben jelenti, hogy Görögország Mussolini jegyzekét abban a formában, melyben átnyújtanák, nem fogadja el. Mussolini miniszterinök ma közölte a minisztertanáccsal a göog válaszjegyzék szószerinti szóievét. A miniszter tinik elfogadhatatlannak mondotta a választ és bt jelent,•Ve, hogy már megnéztük a turdelő határozatokat. A tengerészed hanti. ,marázfar azután részletes felvilágosit.^so^a arfehl. A tegnapi orosz mhi.».:) *; náci epybsnsttllag helyeselte Mussolini küdeotássittv%y ‘toelügvr, mint külügyi gambr^jjai, ncwküMnbeo már lett is az e .lények .iwaetéue^ *k<?pi5: még teendő intézsertS’.eit Római táviratok szerint 0 ssj.orság minden eshetőségre elkészült. Görögország kit vó magatartása lesiáSíiataitón kövés reményekkel járhat, mert Mussolini el van tökélve, hogy az ultimátumnok egyetlen pontjából sem enged. Rómát politikai körökban híre jár, hogy Oaszország a maga követeléseinek bztositása céljából néhány szigetet meg fog szedni, 1 öiattüa Korfut is.A hivatali»» Centere Italiano mű kiadásában közli azt a hírt, hogy a görög nem is elégi'.A válasz következtében az olasz kormány azonnal megkezdte a térvbe vett szankciók végrehajtását. A Cremovert nevű olasz torpedóromboló (A Szeged budapesti tudósítójától,) Kiss Menyhért napirend előtti felssólaláséval kezdődött ki nemzetgyűltíR pénteki ülése, amelyet lapunk más helyén közlünk. Azután folytatták a létszámapasztási javaslat vitáját. Bartoss Andor polemizál Várnai Dániellel és igyekszik kikutatni, hogy akkor, amikor Várnai a hivatali bürokráciát akarja bírálni, helytelenül fogta meg a kérdést. Részletesen ismerteti a közhivatalok működését és pontról pontra kimutatja, miért olyan nehézkes. Feltárja a bürokrácia minden hibáját, kijelenti, hogy ő a decentralizáció hive és ebben látja egyedül a bürokrácia kiküszöbölésének lehetőségét. (A posttigazgatóságot szintén ilyen mamut-igazgatóságnak tartja, azt is feltétlenül fel kell oszlatni kisebb igazgatóságokra és felügyelőségekre. Sürgeti egy utmester tanfolyam felállítását, mert ha az országuk szüksége van utmesterekre — már pedig a feftzségek és városok szempontjából igen napy szüksége van rájuk —, ekkor erre a tanfolyamra is szüksége van. Ajavaslatot örömmel üdvözli és megszavazza. A kultuszminiszter beszéde. Klebelsberg Kuno gróf: Egyik tárcánál sem olyan nehéz, oly végzetszerű végrehajt ai a létszámcsökkentét, mint éppui a kultusztárcánál, parancsnoka felszólította Korfu-sziget parancsnokát, hogy azonnal adja át a szigetet. Az olasz hajórajnak egy része szintén megjelent a sziget előtt Olaszországból érkező fairek szerint görögellents zavarosok voltak majdnem az egész országban. Rómában a görög konzulátusra bombát dobtak, azonban kárt nem okozott. A tömegek Milánóban, Triesztben a konzulátus épületeit megrongálták és a görög zászlót meggyalázták. Milánóban óriási tömeg megostromolta a görög konzulátust, a görög címert letépték és elcipelték. Triesztben a görög zászlót elégették, a görög templom és görög iskola előtt viharosan tüntettek. Firenzében és több más nagyobb városban tiltakozó gyűléseket tartottak. A paléi albán ügyvivő a miniszterelnöknek, mint a nagyköveti konferencia elnökének iratot adott át, melyben az olasz hmármegállapító bizottság tagjainak halála felett k tejesi az albán kormány és az albán nép fájdalmas megrendülését. A berlini sajtó élénken kommentálja a Görögországhoz intézen olaszjegyzéket. A lapok rámutatnak arra, hogy mennyire hasonló Mussolini eljárása ahhoz a jegyzékhez, amelyet Berchtholi gróf osztrák-magyar külügyminiszter Szerbiához intézett, ebből azt a következtést vonják le, hogy most is háborús veszedelem van, de Görögországnak alig van meg a lehetősége, hogy Olaszországgal háborút viseljen. A Berliner Tagblatt az olasz jegyzésben annak bizonyítékát látja, hogy Olaszország igyekszik azt a célt megvalósítani, hogy a Földközi »tengeren véglegesen kiterjests és • txt'ósue ura,aki behzdé’ és aláás?* Görögország pt> iic'óját. A Matinik&xli, hon« a nagyköteti kantenü 'Sinap "«élén.HucU angol J v t 5 ingist iifflitt Muaaskai ifcOIte akffotya ellen, me! Mmíolini «ingfilartina i ai! ösmO^-ö;jie er.U a.niqpfcövdi tonte!»-c a ..vs- 3wve!. . A C l ;6 Triune utdifilvs? jtl nii ft UsztriAi* * miny Äcrku ; nvee"‘i'vi tűtök fl • idíídt.tt ! I ..np. • MS/ai. Á.ak na 1%1 mondják, wgy öl OrOiss ; jól 4Mé, ideveszii-s nélvül elitt i & szívásetdtk a vüzetekket. áj oksz kormuny.e következe ialhMst tette kiaé: A keary felsiótilja az újságokat, hogy az olasz-gjrőg kérdésben aem nagyobb tapintattal és tHgpidisáíísíal jarjínafcal.— A katonai mozdultokra ak * rgsz, akár nem, semmiféle hir nem közeliié. ?)• nyilvánvaló okokból. A kormány számit a pUií sajtó hazafiságéra. Amennyiben a feihiva r ém járna eredménnyel, a szükséges megtorló lépéseket azonnal alkalmazni fogják. tett szemrehányást neki, hogy ő csak a magasabb kultúrát szolgálja, mert tény az, hogy egy év alatt 880 első méniskolai osztályt nyitottak meg. Beszédét azzal fejezi be, hogy jövőnket csak úgy biztosíthatjuk, ha megmarad Kelet Európa legműveltebb államának. Ez a meggondolás vezette a javaslat benyújtásában és ezért kéri annak elfogadását. Bejelenti továbbá, hogy betegsége miatt a további vitában nem vehet részt. Éppen ezért a politikai kérdésekre Walkó Lajos miniszter, a szakkérdésekre pedig Petry Pál államtitkár fogja megadni a felvilágosítást. Csekély a tanítók létszáma. Csik József fejtegeti, hogy a magyar nemzet erejét nemcsak fegyveres erővel lehet növelni, hanem kultúrával is. Lehetetlennek tartja, hogy amikor az ország ennyire tönkrement, ne törekedjünk a kultúra fejlesztésére. A tanítók nem tudják eredményesen foglalkoztatni a gyermekeket azért, mert igen nagy a tanulók létszáma és igen csekély a tán fígyt személyzet. Ez után az elbocsátandó tisztviselők elhelyezkedéséről beszél. Kifejti,hogy ebben az országban minden egyes ember munkájára szükség van. Az elbocsátandó tisztviselőket ne dobák az utcára, hanem helyezzék el a közgazdasági életben. A javaslatot nem fogadja el. Emlár Oster József szóll fel: Csak sig - két szóval akar a javaslat általános 'ilőj .br a részt venni és inkább a részletes tár^a t .isb.* n fog inditvá&n' tl l jönni. Kér*, hogy e iá? b < bekezdést teljein töröljék. Általánoss« -n feladja <a ,jvoslatot a részletes ...Tgyaás Alapjául. Ezután ur.e'aik fll .peié szar. el 'T.dr. Szflne uten Kis? lanynért szólni ?:*': K'lj'iaOsen a tu:... . iciatuiam M'zitmer V<t ■ - zÉvel khl'i fyjfoltöiín. A kftltuszdiimiz feregetései e'ft • >;n»H • kiéng«.i . V. szólalás. al lankái. Várod firt íi :• ■•:• ;• ■ • mini? t.X' x' m. i .«'át lel! felálli p J. a fdakczed ? nt'» kel intem. M. tételűi fél kotaiányidr. 1k>4v a felekezeti ikonkd r.e.' ,a j' le...-ídauj;ia*r hittudomáén, b ...- - i feld-re-* iskoák lözött minta* iskolák v.nrtik. U 1 .■ piarista és a ciszterci a iskolákr (A>Há*;s kertsf6« ) Várnai felfogásában K ni Zsiga . d tört..%véfíí li’ja törvényes3l»i. A jivc . o. l.i fogadja el. Tő:;h ral&tőlaló sem i*:víh ein*k a vilio -mert ha itt hibázunk, z nemzeti áuhura jövőjében teszünk helyet hazhetaii károkat. A mostani létszámapasztásnál süterdit a pénzügyinférnél kivinni, fcor az óvónőket, az elemi és polgári iskolai tanítókat kikapcsolják a létszámapasztásbóli köteteséfe rámutatni arra, hogy két évtizedes munkássága s’stt a közoktatás tekintetében egyik pénzügyminiszternél sem talált akkora megértésre, mint a jelenleginél. S író?, sok uradalom nem teas eleget iskolafenntartási kötelezettségének. v Iszenti, hogy esetleg törvényhozási uton fogja er»i kényszeríteni az uradalmakat. Mindent el fog követni, hogy minden magyar faluban, ahol a tankötelesek szára polgári iskolát megbír, ezt az iskolát meg is szervezzék. A közoktatási tsmeccsal kidolgoztatott egy tantervet a felső mezőgazdasági iskolák megszervezésém. Az őszi időszakban be fogja mutatni a törvénjavasltot, melyet elkészített. A polgári iskolák felügyeletét is reformálni óhajtja. Meggyőzése szerint óvónő, polgári iskolai tanító és tanítónő nincs felesleges ebben az országban. Ezzel korántsem akarja azt mondani, hogy a középiskolai és egyetemi tanári személyzeten oökkenteni kívánja husz százalékkal. Először fa a ’díz vcr’s semélyzetet, melynek száma túlteng, akarja apasztani. Büszkeséggel állap’1’a meg, Hogy vérbeli kisgazda képviselőtársai közül egyik nem A be ügyminiszter beszéde. Rakovszky Iván be ügyminiszter cími szólást t Ssjnált8. bai érdeke miniimális a javaoííit iránt. Azt ’^elin» dolnia, hogy jelez.tépfelt. rologtól v. • holott éppen orazápo*. jeentőségü a javt s . > !:o’ffiáry a javasü* benyujléest or igen síű cnu foloditot ffetjesitett. Aevkor r's»ájták i*jf»^i5<at & léiózarrcsnkienlére, két szempontból irdaltak ki. Egyfelől el kellett borsátsdzz* a !íts’ámot, mely az ország megcsoníulása kövekeztéből vitt feleattgcs sé, másrészt ezt a étszámot, müg késleltette az adminisztráció menetét. Arra kell törekednünk, hogy azt a hegy.ísn operációt, mely az elbocsátás következtéből beálló“, enyhítsük. A lészáir.csökkemésnek bdfigyi tálcára vorv.urazó részérö. beszél, e-után majd a vármep',i.r köa igazgat .sának egszerű ütéséről. Reflentil Baross János felszólí-sára. Kífogáso’jt!. br^y Baross a magyar közgszg tár i intéz :dés*et a cseh közig » ata > reformmal hasonlította eme. A mai Jav .!*’■ a túltengő köriaagatási szervezet egyszer, ésél eáio.ra. Szíjj Bálint javaslatáról meg l.dl jegy nie, hogy Szíjj kikutatás? rgy hivatalzott. A k<:»e8hédelmi miniszterre! tárgyal, is uj menetrendet fog bevezettetni. Petör Jezszfnek válaszolva megjegyzi, hogy felszólítását tüjesta magiévá teszi és oly értelemben fog intézkedni. Kéri a javaslatnak teljes szövegében való elfogadását. Szilágyi Lajos A zárszó jogán felszólolhatna, de nem teeti, mert a pénzügyminiszter, aki a javaslatot benyújtota, nem válaszol a felszólalásokra. A pénzügymister e mulasztásában házszabálysértést lát. Ragaszkodik ahhoz, hogy a pénzügyminiszter válaszoljon a felszólalásokra. Reovtzky belügyminiszter: A pénzügyminiszter nem reflektálhat az elhangzott felszólalásokra, mert súlyos betegen fekszik, tehát hát- Nem kielégítő a görög válaszjegyzék. Elfogadtuk a létszámcsökkentési javaslatot, rekeszti.