Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)
1924-09-02 / 200. szám
1924 szeptember 2. SZEGED Millerand tiltakozik Németországnak Franciaországgal azonos elbírálása ellen Páris, szeptember 1. A francia politikusok körében nagy feltünést keltett az a nyilatkozat, amelyet a köztársaság volt elnöke, Millerand tett Franciaország biztonságának kérdésében. Millerand a leghatározottabban állást foglal az ellen, hogy Franciaországot és Németországot jogi szempontból azonos elbírálásban részesítsék. — Sajnálatos — mondotta Millerand —, de meg kell állapítanom több angol barátunk, sőt a jelenlegi angol kormány több tagja, éppen a legbefolyásosabbak kijelentették, hogy a versaillesi békeszerződést meg kell semmisíteni s valamennyi népet egyelőnek kell tekinteni. Nem tudom, valjon kifejezésre jut-e Genfben ez az álláspont. Nem szabad titkolnunk önmagunk előtt, hogy abban az esetben, ha Franciaországot a világ békéjének biztosítása címén azonos jogúnak tekintik Németországgal, akkor Franciaországot teljesen le kell fegyverezni s azután a Rajna balpartjának példájára semlegesíteni kell Elszász-Lotharingiát. Ez a következtetés, amely minden franciát felháborít, az alapelv logikus folyománya. Genfi képviselőinknek az a parancsoló kötelességük, hogy semmi körülmények között se tegyék függővé Franciaország nemzeti érdekeit más államok tetszésétől. Millerand azt a meggyőződését fejezte még ki, hogy a kölni zónát a jövő évben sem lehet kiüríteni, mert a kiürítési határidők Németország mulasztásai folytán még mindig nem vették kezdetüket. Végül megjegyezte a volt elnök, hogy a katonai szolgálati idő leszállítására csak az őrültek gondolhatnak. Páris, szeptember 1. A Journal jelenti: A jóvátételi bizottság által kijelölt négy magasrangú hivatalnok szeptember 3-án Berlinbe utazik, hogy ott közreműködjék a Dawes-terv haladéktalan végrehajtásában. A Micum képviselői és a 6-os bizottság között tárgyalások indultak meg abból a célból, hogy végrehajtsák a londoni egyezménynek azt a részét, amely az átmeneti időszak tartamára tüzelőanyagok és kőszén melléktermékek szállítását írja elő. A hét végén kezdi meg a kamara az osztrák vízumok kiadását. Szeged, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) Jelentette az elmúlt héten a Szeged, hogy a szegedi kereskedelmi és iparkamara hosszabb tárgyalásokat folytatott az osztrák köztársaság budapesti követségével abban az irányban, hogy az osztrák köztársaság területére szükséges beutazási vízumokat kiállíthasson Szegeden a kamara is és így a szegedi kereskedők és iparosok lényeges könnyebbséggel utazhassanak Ausztriába. A köztársaság követsége mérlegelte ezt a kérelmet és nemrégen értesítette a kamarát, hogy megfelelő mennyiségű vízumbélyegeket bocsát a kamara rendelkezésére, úgyhogy a szegedi kereskedők is iparosak minden további utazgatás is utánjárás nélkül Szegeden megkapják útleveleikre a szükséges vízumot. Ezzel megtörtént az, hogy Magyarországon a budapesti követségen kívül, egyedül a kamara adhat ki vizumot. A megállapodással egyidejűen lépéseket tett a kamara, hogy a vízumbélyegeket a lehető legrövidebb időn belül küldjék le Szegedre, mivel igen sok olyan kereskedő és iparos van, akinek üzleti összeköttetései miatt már a közeljövőben és sokszor kell Ausztriába utaznia. A tervek szerint már az elmúlt héten meg kellett volna érkezniük a vízumbélyegeknek, azonban a küldemény nap nap után késett. A kamara sürgető levelére azután az a válasz érkezett, hogy a követség bizonyos technikai akadályok miatt nem tudta kellő időben elküldeni a bélyegeket. Értesítette egyben a kamarát, hogy előreláthatólag még ennek a hétnek első napjaiban elküldi a megfelelő mennyiségű bélyeget és így a kamara a hit végén megkezdheti a vízumok kiadását. A szegedi kamara osztrák vízumai iránt egyébként már most is élénk érdeklődés nyilvánul meg és így már most meg lehet állapítani, hogy ezzel az egyedülálló intézkedéssel jó szolgálatot tesz a kamara a szegedi iparosoknak és kereskedőknek és lényegesen megkönnyíti helyzetüket Vízumot egyébként csak az útlevél felmutatása elleniben kaphatnak csakis szegedi is a kamara körzetibe tartozó kereskedők is iparosok. Értesülésünk szerint az egyszeri beutazásokra érvényes vízumok díja százezer, a többszöri utazásokra érvényes pedig kétszázezer korona. A szegedi munkásnők tüntetése a háború ellen. Az ügyeletes rendőrtiszt kétszer szakította félbe a gyűlés szónokát. Szeged, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) Két héttel ezelőtt szinte az egész országban, az összes vidési városokban, ahol a rendőrség engedélyezte, békegyűlést tartottak a szervezett munkások, abból az alkalomból, hogy július 28-án tíz éve volt annak a véres dátumnak, amikor megindult a világháború. A szociáldemokrata pártok az egész világon élénk agitációt fejtenek ki a háború ellen és így nem elégszenek meg azzal, hogy egyetlen gyűlés keretében harsogják el tiltakozó szavaikat. Ezzel párhuzamosan a szegedi szociáldemokrata párt is egyik legfőbb programjává tette a béke érdekében való erélyes agitációt. A két hét előtti impozáns békegyűlés után, amelyen Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő ismertette az örök béke eszméjét, s most vasárnap a szegedi munkásnők tartották meg széles keretek között békegyűjtésüket a Munkásotthon nagytermében. Délután négy órakor már teljesen megtöltötték a tágas termet. A szegedi összes gyárak munkásnőinek nagy része ott volt a gyűlésen, sőt még a környékbeli falvakból is számosan jöttek be vasárnap délután, így a gyűlés impozáns kerek között kezdődött, azonban mégsem folyt le minden incidens nélkül. Az ügyeletes rendőrtisztviselő kétszer is félbeszakította a szónok szavát is csak a munkásság fegyelmezettségének köszönhető, hogy a rendőrök nem oszlatták fel a gyűlést. A Szegedi Munkás Dalárda éneke nyitotta meg a gyűlést, majd Stern Szerén, a budapesti központ kiküldöttje emelkedett szólásra. Elsősorban a háború előzményeit ismertette. Megállapította, hogy még 1914 előtt szervezett imparialista törekvések mozogtak úgy az ántánt, mint a központi hatalmak oldalán, amelyből mindenki látta, hogy háború lesz, csak éppen a hivatalos osztrák-magyar diplomaták nem, akik pedig döntöttek élet és halál, háború és béke fölött. Ha e háborút megelőző esztendőkben Magyarországon az általános titkos választói jog alapján szociáldemokratát is beleültettek volna a parlamentbe, akkor egészen bizonyosan lehet állítani — a titkos diplomácia nem fejlődhetett volna ki annyira is nem kergethetik volna a jogtalan és kenyértélen népeket a négyesztendős háború borzalmaiba. A háború mindenkinek rossz üzlet volt, csak azoknak állott érdekeikben, hogy minél tovább folyjon a vér, akik papírtalpú bakkancsokat és pókháló nadrágokat szállítottak a Kárpátok hómezőin vergődő katonáknak. A négyéves rettenetes háborúból — folytatta tovább — nemcsak a férfiaknak kellett kivennie a részüket, hanem a nőknek is szenvedniük kellett. Elmentek az apák, a férjek, a gyermekek és ráadásul a szerencsétlen nőknek gyárakba kellett menniük muníciót gyártani, hogy éhen ne vesszenek. Mindenki jól emlékszik még a pár filléres hadisegélyre, amely csak olaj volt a tűzre, a szenvedések tengerében. És még ma is mindenki látja az özvegyek, árvák, bénák és vakok rettenetes hadseregét, amelyről teljesen megfeledkezett az állam. Stern Szerén ezután megállapította, hogy egy borzalmas háború után, amelyben sokmillió embert gyilkoltak meg és temettek el, természetes folyomány volt a forradalom. Ezután a hatodik éve tartó kurzusról kezdett beszélni, amelyben mindenkit inkább megbecsülnek, mint a két kezével dolgozó munkást. „Gyorsfarralós kereszténységnek“ nevezte a kurzust, amikor az ügyeletes Papp Menyhért 3 í rendőrkapitány erélyes hangon közbeszólt, hogy erről a tárgyról nem engedheti, hogy folytassa a beszédét. A tömeg meglehetősen zúgolódva fogadta a rendőrkapitány kijelentését és csak nagysokára nyugodott le. A gyűlés azonban ezután sem folytatódhatott nyugodt mederben, mert nemsokára újabb rendőri beavatkozás történt. A szónok ugyanis arról beszél, hogy az ellenforradalom egyik következménye az, hogy a munkások és a munkásnők a lehető legnagyobb nyomorban kénytelenek élni a kurzus jóvoltából. A hallgatóság zajos úgy van!-nal felelt erre a kijelentésre, majd a hangulat egyre izzóbb lett. — Elég sajnos ! Gyalázat ! és más hasonló közbekiáltások hangzottak el. Erre a rendőri kapitány kijelentette, hogy nem engedheti meg, hogy a szónok elkalandozzon a tárgytól. Ha a hallgatóság továbbra is zajong, kénytelen lesz feloszlatni a gyűlést. Stern Szerén ezután megnyugtatta a tömeget, majd erős küzdelemre hívta fel a hallgatóságot a háborúellenes agitációban. Mindenki vésse az agyába ezt a mondatot: Soha, soha többé háborút ! Ha még egyszer háborúra próbálnának trombitálni, minden munka meg fog állani a gyárakban és mütlegekben. • A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Dáni Jánosné Várnai Zseni Európa asszonyaihoz című verét szavalta el nagy hatással. Majd az impozáns gyűlést a munkásdalárda éneke fejezte be. Pálfy Dániel rágalmazási pöre. • Szeged, szép ember 1. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes az a rágalmazási pör, amelynek közppontjában Pálfy Dániel kormányfőtanácsos áll és amelyben már nem egyszer tartottak tárgyalást a járásbíróságon, de még ítéletet nem lehetett hozni Körülbelül két évvel ezelőtt a szegedi kereskedelmi és iparkamara teljes üléstartott, amelynek során Pálfy Dániel hosszabb védekező beszédet mondott, melyben megtámadta a kamara egyes tisztviselőit. Pálfynak ugyanis az nem tetszett, hogy a kamarai tisztviselők a választások alkalmával nem ahhoz a párthoz tartoztak, amelynek színeiben ő fellépett Szegeden Peidl Gyulával szemben és amelynek színeiben meg is bukott. Felhozta azt, hogy a tisztviselők az ellenzéki jelöltek vacsoráin vesznek részt és mondanak beszédet. Beszéde hevességében azután olyan kitételeket használt, amelyek után a rágalmazási per következett. Pálfy ugyanis Gerő Lipótról, a szociáldemokra párt régi tagjáról azt álította, hogy Gerő pomenszírozott kommunista is nem tudja, hogyan kerülte el az ügyészség figyelmét. Gerő Lipót indította meg a pert ellene, amelynek főtárgyalását csak nehezen lehetett megkezdeni, mivel Pálfy Dániel egyszer kétszer nem jelenhetett meg a járásbíróság előtt. Néhány hónappal ezelőtt aztán Apay bíró végre megtarthatta a tárgyalást, azonban ítéletet nem tudott hozni, mivel a bizonyítás ügyében el kellett halasztani a tárgyalást. Pálfy ugyanis bizonyítani kívánta állításait és pedig azzal, hogy Gerő Lipót részt vett azokban a mozgalmakban, amelyeket 1919 ben vezettek a szegedi szocialisták a Károlyikormány ellen. Ezeknek a mozgalmaknak pedig kommunista tendenciájúé volt. Gerő Lipót el is ismerte, hogy ő tagja volt annak idején a mozgalom szervezőbizottságának, de ennek a mozgalomnak nem volt semmiféle tekintetben kommunista jellege. A Károlyi-kormány ugyanis egészen reakciós jellegű volt, amely ellen nemcsak a szocialisták, hanem a polgárok is állást foglaltak. Ennek a mozgalomnak volt azután folyománya az, hogy átszervezték Károlyi József kormányát, majd később a radikális Ábrahámkormány váltotta föl az első reakciós ellenforradalmi kormányt. A bíróság ebben a kérdésben el is rendelte a bizonylást. Apay bíró kedd délelőttre tűzte ki ennek a rágalmazási pernek folytatólagos tárgyalását, amely iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg. A keddi tárgyaláson nemcsak a vádlott tanúink kihallgatása történik meg, hanem minden valószínűség szerint az ellenbizonyításra is sor tr**rü!. o. •. j*A*AA****0o*0*****0*0mmA0o*0i*0*mmf**m Apróhirdetéseket a másnapi lap részérő I délután 5 óráig fogad el a kiadóhivatal. Az 5 óra után feladott apróhirdetések a feladást követő napon nem jelenhetnek meg.