Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)
1932-04-01 / 73. szám
SZEGED. Szerkesztőteg: Somogyi neon 22.1. cm. Telefon: 23—S3 Kiadóhlrotnl. kmca BakonyrtAr A* jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 13-00. — Nyomdai Ltw l.lfMVt ncca 19. Telefon : 20-34. Toylratl ét levélcím • nélmagyarország Szeged Péntek, 1932 április 1v «IdSklm M Budapesten .VOO^UItnicWn ' r *» „r-- B-40 pengd. -> ügye« isAm An hétk»*« Ara 1 © fillér _ i xmnaAla, vatAr> «t Ünnepnap M ML Htr-VITT .. r 1 - I .. ■ I <94 . ■ mvt ~ rdefeek felvétele tort*« »«eítor. Megfe▼ 111. CVlOiy £ 1111, 71. §Z © n4t.* lenm hftlIA klvitelAvel nwnonln recq'-l A kormány takarékossági okokból bérbe akarja adni a Nemzeti Színházat és az Operaházat? A 6-os bizottság elé kerül a költségvetéstervezet (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az egységes pártban olyan hírek terjedtek el, hogy Korányi Frigyes pénzügyminiszter a költségvetés végleges összeállítása előtt összehivatja a 6-os bizottságot, amellyel a költségvetéstervezetet tételről-tételre letárgyaltatja és megállapíttatja, hogy hol és milyen arányú indukciókat lehetne az államháztartás Ixanmén keresztülvinni. Ezzel kapcsolatban ama tS Weszélnek, Még pedig egészen határozott formában, hogy a kormány takarékossági okok miatt foglalkozik a Nemzeti Színház és az Operaház bérbeadásának gondolatával. Hir szerint a kormány, elhatározott szándéka, hogy abban az esetben, ha megfelelő bérlő jelentkezik megfelelő ajánlattal, mind a két kultúrintézményt átadja a magánvállalkozásnak és így mentesíti a költségvetést az állami színházak fentartásának terheitől. Rostavizsga Olyan szépen és poétikusan hangzó név, hogy szinte felvidul az ember szíve és lelke, ha olvassa. Úgy látszik, az új kultuszminiszter nemcsak a testkultúrának lesz első bajnoka hivataloskodásának tartama alatt Magyarországon, hanem gondoskodik arról is, hogy a középiskolai oktatás terén is szállóige jelentőségére igényt tartó reformokkal örökítse meg nevét Bizonyos ugyanis, hogy a rostavizsgának elkeresztelt kis érettségi, amelyet a negyedik osztály, esetleg még egyszer az ötödik osztály után kell majd letenni a középiskolás diáknak, hamarosan fogalommá válik és meg fog rögződni nemcsak a diákok, hanem a szülők tudatában is. A különböző főigazgatók és egyéb tanügyi szakemberek, akik annak idején megyőző érvekkel bizonyították be a formális iskolai vizsgák meddőségét és célszerűtlenségét, most a felsőbbség iránti köteles hódolattal és a Máv. hetvenöt százalékos vonatait megszégyenítő gyorsasággal eszmélnek rá a rostavizsga feltétlen szükségességére. Megállapítják, amit mindnyájan tudunk, hogy túlságosan nagy az intellektus«- pályák*-« toduioie száma és feltétlenül szükséges, hogy a főiskolák felé rohanók áradata elé gátat emeljenek. Ennek pedig legcélszerűbb módja, ha a negyedik és ötödik osztály elvégzése után a poétikus hangzású rostavizsgán szűrik meg a középiskolák növendékeit. Anélkül, hogy tanügyi szakemberek volnánk és méginkább anélkül, hogy vitába szállnánk az intellektuális pályák túlzsúfoltságának ténybeli megállapításával, tisztelettel kérdezzük, hogy a rostavizsga intézményének beállítása mennyiben lesz alkalmas annak megnyugtató megállapítására, hogy a szőke és barna, kerekfejű és' hosszúfejü nebulók' közül Iol alkalmas igazán arra, hogy az egyetem előcsarnokává előléptetett középiskola »felsőbb osztályába fellépjen?* Vajjon, ha a tanár négy esztendőnek feltételezhetőleg lelkiismeretes munkája és minden osztály végeztével egy hétig tartó »összefoglalása után nem tudta megállapítani egyik vagy másik növendékének a tudományos továbbképzésre való alkalmatosságát, mennyiben fogja pótolhatni ezt a hiányosságot az egy napig tartó rostavizsgának lutinszerű intézménye? A dolog lényege szempontjából jelenthet-e többet a rostavizsga egy új izgalomnál, akár a szülők, akár a gyermekek számára? Talán még megértenénk a rostavizsgát és némi aggodalommal bár, de bele tudnánk nyugodni ennek az új pedagógiai fogalomnak kultúrrendszerünkben való meghonosodásába, ha választ kapnánk arra, hogy mi történik azokkal, akik a rostavizsgán könnyűnek találtatnak és elhullanak és azokkal, akik a rosta ráráspróbáját kiállják és tanügyi nyelven szólva »felsőbb tanulmányukra képesíttetnek*. Tegyük fel, hogy valaki elhullott a vizsgán, — mi történjék vele? Menjen kereskedelmi vagy ipari pályára, igyekezzék bejutni a felső kereskedelmi, vagy felső ipariskolába? De hisz a felső kereskedelmi iskolák tanárai eddig is amiatt panaszkodnak, hogy ők a gyengébb anyagot kapják, pedig iskolájuk tananyaga több és nehezebb, mint a többi középiskoláké. A felső ipariskolába pedig bejutni oly nehéz, hogy az csak kevés kivételeseknek adatik meg és ezeknek is csak egyévi próbaidő után. És ha valaki megállta a rostavizsgát, vajjon mi lesz vele? Meri-e vállalni bármelyik tanügyi szakember, hogy ez a szortírozás igazságos lesz és csakugyan az alkalmasok jutnak majd előre és ezen a kérdésen túlmenőleg tud-e bárki is biztatást nyújtani a vizsgán átjutottaknak, hogy a rostavizsga egy szemernyit is segített jövő elhelyezkedésük nehéz problémáján? Akaratlanul is sorozatosan tódulnak elibvmk ezek a kérdések, amelyek nélkül nem tudjuk elfogadni a rostavizsga gondolatát és nem tudjuk elhinni, hogy ennek az intézménynek a kitalálása nyereséget jelentsen akár a magyar tanügy, akár pedig a tanügyben érdekelt magyar társadalom számára. Április 6-án fll össze Londonban a nagyhatalmak dunai konferenciája (Budapesti tudósítónk ieUsfonjelenléte.) Londonból jelentik: A kormány által kiadott hivatalos közlemény Szerint április 6-án összeül Londonban a nagy nagyhatalom konferenciája, hogy letárgyalja a dunai államok lfmdasági együttműködésére vonatkozó terveket. Sir John Simon külügyminiszter a konferencia miatt genfi utazását néhány nappal elhalasztotta. Éles ellenzéki felszólalások a Ház csütörtöki ülésén Súlyos szociáldemokrata kritikák a közigazgatási hatóságok túlkapásairól • Viharokkal kezdődött a parlament n ülésszaka Budapest, március 31. Nagy érdeklődés mellett kezdődött meg csütörtökön délelőtt a parlament ülése. Napirend előtt Andaházy Kamila Béla szólalt fel és hevesen támadta a biztosítótársaságokat, amelyek szerinte a valorizáció kérdésében megtévesztették a pénzügyminisztert A devizarendeletekkel kapcsolatban felemlítette, hogy a biztosítók százezer dollárokat vihetnek ki, amikor kis sikereket száz dollárokért elfognak. Lázár Miklós: A fél ország elvérzett már egyszer a biztosítóknál . . — Andaházy.Kasnyit: Mi érdeke lehet a kormánynak hogy megengedi, hogy jelentékeny összegek vándoroljanak ki az országból. 107 törvény,hozó üt a biztosítók igazgatóságában, a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél, amely altruistának vallja magát, a vezérigazgató havi 10 ezer pengőt kap. Kun Béla az általános gazdabajokról akart beszélni, de ezt nem engedték meg neki. Kijelenti, hogyha a kormány nem tudja kezét erősen a kormányrúdon tartani, hagyja el helyét. Követelte, hogy a magyar közép és kisbirtokosokat szabadítsák meg a kamatuzsorától és az árdrágításoktól. A nagybankok miatt elpusztulnak a gazdák. Támadta az Altruista Bankot, amely a fizetni nem tudó kisgazdákat sorra perli és árverezteti. A földművelésügyi miniszter szélmalomharcot viv a kartelek ellen. órkfri zajban jelentette ki Kim Béla, hogy a Falura konkollyal kézért öcsül kUMSK • hódmezővásárhelyi ínségesek részéne. — Hol az ügyész? — kiáltják a baloldalom. Kun Béla beszéde végén már vihar lomból * Házban, az elnök többször figyelme*«, hogy beszédideje lejárt, majd megszól a viharcsengő. Purgig Emil földművelésügyi miniszter nagy viharban szólalt fel és a vásárhelyi gabona viszaélésekről beszél: — valamelye» visszaélés történt — mondta —> mire « baloldalon nagy zaj támad. — Mi, hogy vainmel Tje a visszaélést — kiáltozták Purgly Emil felelősségem tudatában Sütöm, hogy a búzamintát nem abból a vagonból vették, amelyet leszállítottak. Erre újból kitör a vihar. A miniszter további szavait elnyomja a táma. — Köszénpor és nás anyagok motik a vagonban, — folytatja a miniszter. Hódmezővásárhely polgármesterét utasítottam, hogy vizsgálja meg az ügyet A visszaélés meg lesz torolva. Vlain Ferenc: Ismerjük már ezt a módszert) Pargly Emil (indulatosan^: Ha art ■*■ ©»«,