Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

9 FJI­C MAGYARORSZÁCf országban. Klebe Wieri» elismerte Sieted év­tizedes elhanyagoltságának igazságát és nyíl­tan hirdette, hogy Szegeddel szemben az ál­lamnak jóvátételi kötelezettségei állanak fenn. Minden egyéni kiválóságon túlmenőleg ez biztosított részére valóságos politikai terüle­tenkívüliséget Szegeden s ezért övezi emlé­két a kegyeletnek egészen kivételes mértéké­vel Szegednek minden polgára. De mindezeken felül Szeged azért döbbent meg az egyetem megcsonkításának hírére s hírek azért kovácsolták össze csodálatos hir­telenséggel és egyértelműséggel a szegedi egység pártját, mert az egyetemüket védő szegedi polgárok azt látják, hogy — enyhe szóval élve, — az elvétel mértékében van né­mi aránytalanság. Szegedtől valamit akarnak elvenni, ami tényleg megvan s ami kétségte­lenül jobban belevág az élő húsba, mint má­sutt esetleg elméletben fennálló karok meg­szüntetése, vagy látszat-katedrák összevo­nása. Bocsásson meg a kultuszminiszter úr a sírás és jajkiáltás ildomtalanságáért, ellenben higgje el nekünk, mindig annak van oka leg­erősebben feljajdulni és legerősebben véde­kezni, akitől legtöbbet akarnak elvenni. Ha majd mások annyit áldoztak az egyetemért, mint mi s tőlük is ugyanannyit akarnak el­venni, mint mitőlünk, ha majd egyforma tétre megy a játék, akkor feddjen vagy dicsérjen a miniszter úr magatartásunkért És van a száz érv mellett még egy érvünk, amelyet el nem hallgathatunk. Ha minden ér­vünk süket fülekre talál, ez a százegyedik érvünk nemzeti igazsággá magasztosul. Mi, akik a megmaradt városok között Sopronnal együtt a legtöbbet szenvedtünk az ország megcsonkításával s akik elveszítettük gazda­sági életünk vonzási területeit, de fogunkat összeszorítva állunk őrt a déli végeken, mi­kor a szegedi egyetemért harcolunk, egyúttal egy nemzeti gondolatot, a kolozsvári egyetem integritását is képviseljük. A meghívás mel­lett, minden polémiától mentesen, ezt a nagy gondolatot ajánljuk a kultuszminiszter úr sze­retetteljes pártfogásába.' Halottak napja a hősök sírkertjében (A Délmagyarország munkatársától.) Min­denszentek napján az idén is megteltek a teme­tők. Zsúfolt villamosok, kocsik , autók hos­­­szú sora szállította ki az emlékező embertöme­­geket a halottak felvirágozott birodalmába. Vi­­rágpompába borultak a sírok és százezernyi ap­ró kis gyertyaláng hirdette, hogy az élők nem felejtkeztek meg az elhunytakról... A kegyelet számára nyitva tartották gróf Klebelsberg Kuno kriptáját is, amelyet a kegyelet virágoskertté változtatott A Minden­szentek napjára Szegedre érkezett Klebelsberg Kuno özvegye is, aki majdnem az egész napot a kriptában töltötte el. Kegyeletes gyászünnepség színhelye volt szerdán délután a belvárosi katolikus hősi te­mető is, ahol a szegedi állomásparancsnokság a világháborúban hősi halált halt katonák em­lékére rendezett ünnepséget A gyászünnepsé­gen részt vettek a helyőrség díszszázadai, kép­viseltették magukat az összes társadalmi egye­sületek és sokezer főnyi közönség jelent meg a hősi halottak emlékére felállított kereszt előtt. Pontosan 3 órakor kürtszó jelezte vitéz dr. Shvoy Kálmán altábornagy, vegyes dandár­­parancsnok érkezését és a fogadtatás után a katonai zenekar a Hiszekegyet játszotta. Néhány pillanattal később néma csendben Szenczel Lajos tábori alesperes kezdett be­szélni az emlékkereszt előtt . Eljöttünk, ho­­y meggyujtsuk Kegyeletünk mé­cseseit e hősi sírok felett — kezdte szavait — el­jöttünk, hogy imádkozzunk értük, csendes, méltó nyugalmat kérjünk számukra az örök igazságtól, a minden kötelességteljesítésért, minden áldozatért jutalmat adó Isten­sé­ghez. A magyar hősi temetők a mi számunkra nem a béke, nem a megnyugvás gondolatait ébresztik fel lelkünkben, ma, amidőn oly nagy zűrzavar, forrongás van körülöttünk, amidőn revízióellenes tüntetésekkel, magyarok bo­­tozásával, sőt legyilkolásával, a népszámlálási adatok tudatos meghamisításával próbálják ellen­ségeink elnémítani, megfojtani az uralmuk alá ju­tott millió és millió magyar testvérünket . Most, amidőn elhelyezzük kegyeletünk és há­lánk jeléül koszorúinkat e hősi emlékkereszt tövé­ben, érezzük, hogy őseink sírhantjára nem ilyen koszom való. Ez az érzés néma, ki nem mondott, de annál erősebb fogadalmat érlelt meg bennünk; — ha kell és ha Isten úgy akarja — akkor életünk vérünk áldozatával is, küzdünk, harcolunk ad­dig, «míg sírjaik közé a magyar Kárpátok koszo­rúját vissza nem szereztük. A beszéd után a zenekar „Ments meg engem Uram“ című gyászdalt játszotta, majd a tá­bori alesperes beszentelte a hősi halottak nyug­vóhelyeit A beszentelési szertartás után vitéz Shvov Kálmán altábornagy, vegyes dandárparancsnok a szegedi helyőrség koszorúját helyezte el az emlékmű előtt és a következő beszédet mon­dotta: — A szegedi helyőrség, mint minden évben, ez­­évben is, a halottak emlékünnepén, kegyelettel hó­dol hősi bajtársaink emlékének. Kettős céllal tes­­­szük ezt; egyrészt, hogy a mi nagy családunk, a ka­tonaság hozzátartozóinak, a hősi halottaknak em­lékét kegyelettel megünnepeljük, másrészt, hogy a fiatalabb generációba a hősi halottak iránti tisz­teletet és kegyeletet átvigyük. Ma tizenharmadszor ünnepeljük ezt a napot és adózunk kegyelettel a hősi halottaknak és ha elgondoljuk, hogy minden évben kevesebben és kevesebben leszünk, akik a háborút végigszenvedtük és ha nem tanítjuk az utánunk következő fiatalságot, a jövő generációt akkor el fog halványulni hőseink emléke. Mi, sze­gediek büszkén állunk mindenki előtt, mi 15 év­vel a háború befejezése után, ma is úgy ünnepel­jük ezt a napot ugyanolyan keretben, ugyanolyan hódolattal, mint a forradalom után következő első esztendőben. Fiatal katonabajtársaim — folytatta Shvoy Kálmán —, akik most vonultatok be hozzánk, hogy alávessétek magatokat a katonai kiképzés­nek, vessétek jól emlékezetetekbe, amit Itt látta­tok, mondjátok el társaitoknak. Tanuljátok meg azt is, hogy a Hősnek nagy becsülete, nagy tiszte­lete van, a hőst, aki életét adta a hazáért, mindig tisztelni és becsülni fogják. Amikor elhelyezem a Szegeden állomásozó helyőrség kegyeleti koszorú­ját, hősi halott bajtársaim emlékére, akik itt ebben a temetőben nyugszanak, de mindazokért, akik a világ minden részében jelzett, vagy jeltelen kereszt, vagy sírok alatt nyugszanak, akkor csak arra ígére­tet tehetek az egész szegedi helyőrség nevében, hogy mi mindig fogjuk tudni, hogy mivel tartozunk hős bajtársaink emlékének — fejezte be szavait, majd elhelyezte a helyőrség koszorúját az emlékmű lábainál. Shvov altábornagy mélyhatású beszéde után dr. P­á­l­f­y József polgármesterhelyettes lépett az emlékmű elé és a következő szavak kíséreté­ben helyeze el a város közönségének koszorú­ját: — Hősi halált halt fiaink emléke iránt tar­tozó tisztelet, hála és kegyelet el nem homályo­sak­ érzésével, a magyar feltámadásba vetett rendületlen hittel helyezem el Szeged város kö­zönségének koszorúját a krisztusi szenvedések és a feltámadás szimbólumául. Dr. Széki Tibor egyetemi rektor a Ferenc József Tudományegyetem koszorúját helyezte el az emlékműre, majd a Vitézi Szék, a Front­harcosok, az Orvosszövetség, a Hadirokkan­tak, a Turul Szövetség, a Katolikus Nővédő, a MANSz, a Zsidó Nőegylet, a Szegedi Leányegy­­let és a Szegedi Katolikus Kör tették le koszo­rúikat. A kegyeletes gyászünnepség befejezéséül a katonazenekar a Himnuszt játszotta el. A református temetőben a hősi emlékműnél szintén volt kegyeletes gyászünnepség a hő­sök emlékezetére. Itt Bakó László református lelkész méltatta a nap jelentőségét, majd imát mondott. Az ünnepség után Shvoy altábornagy a helyőrség nevében megkoszorúzta az emlék- Bőrkesztyű bélelt S" 6*50 Hfille kesztyűsnél Klauzál-tér. 1953 november 31 SZEMÜVEGET legolcsóbban 75 Diebmann látszerésznél — Kelemen acca müvet, majd a város és a különböző társadalmi egyesületek kiküldöttei helyezték el koszorúi­kat. Délután 4 órakor az ág. hitv. evangélikus te­metőben a hősi halottak nyugvóhelyénél emelt Hősi Emlékmű előtt volt gyászünnepség. Shvoy Kálmán altábornagy, vegyes dandár­­parancsnok részt vett ezen az ünnepségen is és koszorút helyezett az emlékműre. A haza vé­delmében elesett hős katonák érdemeit Egyed Aladár evangélikus lelkész szép beszédben méltatta, majd megkoszorúzta az emlékművet és imádkozott a hősök lel­ki üdvéért Koszorút tett le az emlékműre Hegedűs Antal árvaszéki elnök is, a város közönsége ne­vében, majd a társadalmi egyesületek kikül­döttei helyezték el koszorúikat. Megható lát­vány volt amikor az emlékmű megkoszorúzása után, 30 szegény gyermek vonult fel és egy­­egy szál krizantémot tett le a Hősi Emlékmű talapzatára. I 16, olcsó • ­ Polák Testvéreknél ír­t harisnya Kikapott a Szeged FC Paris, november 2. A Club Francois csapata 5:2 arányban győzött a Szeged FC ellen. A fél­idő 3:0 volt a francia csapat javára. PAPLAN Mihály és Fia cfefmfdl Sr«n«?d Kárász ncca 14 legjobb fS§ legjobb kivitelben legolcsób­ban kapha­t m tó 1857 «t» A reformáció emléke (A Délmagyarországj munkatársától.) A sze­gedi reformátusok október 31-én, a hagyomá­nyokhoz híven, nagy fénnyel ünnepelték meg a reformáció térhódításának 416. évforduló­ját. Délelőtt 10 órakor a templomban ünnepi istentisztelet volt, amelyen Bakó László lelkész prédikált a bibliaolvasásról és az Ige lelkeket gyógyító erejéről. Délután 3 órakor a középiskolák református ifjúsága rendezett templomi ünnepséget, majd 5 órakor az egész gyülekezet számára a Beth­len Gábor Kör rendezésében vallásos ünnep­ség volt. Az ünnepséget dr. Szabó Mihály, a Bethlen Gábor Kör elnökének megnyitó beszé­de vezette be, majd a református énekkar énekszámokat adott elő Papp Ferenc karnagy vezetésével. Az ünnepi beszédet Tunyogi Csapó János gimnáziumi igazgató mondotta. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy a magyar protestan­tizmus nagy kulturális és történelmi hivatást teljesített. A nagy protestáns hitvallók a ma­guk kálvinista hitén keresztül szűrve, maguk­kal hozták nyugat kultúráját hazánk kultúrá­jának gyarapítására; a protestáns hadvezérek és velük együtt az egész protestantizmus a leg­nagyobb erőssége volt mindig a magyar füg­getlenségi harcoknak. Gerda Sándor és Frank Ilona egyetemi hall­gatók szavalattal, Bánffy Adorján pedig­­ Árok­­szállásy János orgonakísérete mellett gordonka­­számmal szerepeltek a gazdag műsoron. A szép ünnepséget Kiss Tihamér hitoktató-lelkész bibliaolvasása zárta be. Vasat CSODA JÓ Vasáru, edények, kályhák, tűzhelyek, fürdőszoba berende­zések, vadászati cikkek és minden vasáru nagy vá­lasztékban, jó minőségben és ami a fő olcsó árban w,«w6kvarsa vasáruházban Vargánál szeged, Híd utca Vásároljunk

Next