Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)
1934-09-01 / 197. szám
SZBOEO, »MrkesstO*«g: Somogy« nccn *1. i.em. Telefon: 113-33.^Kfi»dóhIVBtel ktHdOnkönyvtár é* Jegyiroda : Aradi uccu S. Telefon : 13-0«. Nyomda : Ufw I spOt noci 19. Telefon r 13^-0«. TISvirnI’ Szombat, 1934 szeptember 1 X. évfolyam, 107. §z. Ara 12 filér ElŐFIZETEL: RnT«nta helyben 3.20 Vidéken a* Budapesten 3.Ä0, BUlfoldön 0.40 pengd. / Egyes szAm Ara h«ko znap k, vatár- es Ünnepnap 20 IMI. Híre detesek felvétele tarifa szerint Meolelanik hét«« UrételAveá napodo reggel Egységes front a választójogért Nem szeretnénk személyi részéhez hozzászólni annak a választójogi csetepaténak, amelyik most foglalkoztatja a politikai pártokat. A választójog ügye nem a pártoké. A pártok vezetői hajbakaphatnak és kibékülhetnek, a pártvezérek a választójog problémáját felhasználhatják pajzsnak és buzogánynak, a választójog a hatalom megszerzésének lehet e politika urainak szemében eszköz és lehet akadály, — mindez a politika és a politikusok ügye. Ettől függetlenül a választójog problémája oda van nőve az egész nemzet életsorsához s mint a csapadék lehet áldás és átok, — áldás, ha megtermékenyíti a földet s táplálja a növényeket, de átok, ha a gátak közé szorított eleven ereje kénytelen elsöpörni maga elől minden akadályt, vagy ha felhőszakadás árja mossa ki a földből az élet magvait. Annak a tervezetnek, melynek szerzője ismeretlen, de a fokozatos felelősség elve alapján valakinek még felelni kell érte, nemcsak sziptomatikus jelentősége van. Nemcsak azt mutatja, hogy így is lehet gondolkodni a háború befejezése után tizenhat évvel s az általános választójogért vívott küzdelem — negyvenedik évében. Ha annak gondolkodását árulná el ez a tervezet, aki még a meglevő választójogot is sokalja, aki úgy gondolkodik, hogy a nemzetnek csak a vezérét kell megválasztania, aki az általános és titkos választójogtól félti nemzetét, akkor legfeljebb azt mondhatnánk: milyen elmaradt, mennyire történelmi horizont nélküli, milyen sokat felejtő és milyen keveset tanuló azoknak álláspontja, akik még ma is ott tartanak, hogy alkotmányosságot akarnak nemzet nélkül, demokráciát akarnak nép nélkül és parlamentarizmust akarnak általános választójog nélkül. Ha ez a tervezet a választójog elleneseinek sorából került volna ki, akkor megkönnyebbülve nézhetnénk a választójog sorsa elé, mert ha csak ez és ha csak ennyi telik ki a választójogellenes front vezérkarából, akkor talán mégis szabad reménykedni abban, hogy egyszer végre a nemzet érdekei is érvényesülhetnek a választójogi probléma megoldásában. Dehát nincs így. A tervezet ott készült, ahol rendszerváltozásról szoktak beszélni, ahol lábhoz tett fegyverrel várják : megvalósítja-e a kormány a titkos választójogot, ahol a népi demokrácia s a népies politika követelése politikai sikereik legfőbb forrása volt. A magyar ellenzék eddig a választójog kiterjesztéséért harcolt, ez az első jelenség, ami arra figyelmezteti a választójog híveit, hogy talán még az ellenzék felé is frontot kell alakítaniok a választójogért vívott küzdelemben s talán még arra is sor kerül, hogy a kormányt az ellenzék egyik szárnyával szemben támogatni kell a választójog kiterjesztésének egyik-másik részletkérdésében. A helyzetnek ezt a groteszksi nagyon kevéssé fogjuk majd élvezni. A kormánynak nem arra van szüksége, hogy a jogkiterjesztéssel szemben még ösztönzést is kapjon, a kormányt, amit, harcra indul a választójogi reform útján, bűn azzal a látszattal félrevezetni, de elég nagyobb bűn azzal az igazsággal meggyőzni, hogy a jogkiterjesztés helyett a jogfosztás könnyebbé és simábbá fogja tenni a választójog parlamenti küzdelmét a kormány számára. Jól tudja azt mindenki, hogy a kormánynak saját pártjában is nehéz akadályokat kell legyőznie a titkos választójog kérdésében s a nyilvánosságra került tervezetnek veszedelmét abban kell meglátni, hogy az a jogok megszükítésében, a jogfosztás fokozásában a súlyos probléma megoldásának megkönnyítését jelöli meg. Mi szüksége lesz a kormánynak arra, hogy saját pártjának ellenzékét legyőzze, ha az ellenzék maga kevesebbet akar, mint a kormány belső ellenzéke? Akarhat többet a kormány, mint amennyit a népi politika képviseletéhez tartozó titkos kodifikátor szükségesnek és megengedhetőnek tart? Mi Eckhardt Tibort sokkal nagyobb politikai értéknek tekintjük, semhogy ne remélhetnénk azt, hogy a magyarság jogának kiterjesztéséért vívott nemzeti küzdelemben meg fogja találni a népjogokért küzdők oldalán azt a helyet, ami képességeinek s tekintélyének megfelel. S megfelel azoknak a követeléseknek is, melyeknek harcos képviselője volt eddig a magyar politikai közéletben A tervezetnek annyi haszna mindenesetre van, hogy megmutatja, ezt már mégsem lehet. A tervezetnek köszönhetjük mindenesetre azt az elementáris felháborodást, ami, reméljük, nagyobb ereje lesz a választójogi küzdelemnek, mint amilyen akadálya az a felfogás, ami a tervezet sorai közül kiködlik. Amin hónapok óta hiába fáradoztak, azt percek alatt teremtette meg a felháborodás spontaneitása: a választójogért s a jogok kiterjesztéséért küzdők egységét. Ez az egység most megvan Griger Miklóstól Peyer Károlyig s azt hisszük, hogy ennek az egységes frontnak küzdelmeiben vezető szerepet fognak játszani a kisgazdapártnak ama tagjai is, akik pártjukat nem a kormánytámogatás előszobájának tekintették s akik legalább annyi súlyt adnak a maguk szavának, mint amennyit szavuk és állásfoglalásaik számára másoktól megkövetelnek. Ezért a spontán létrejött egységért még hálásak is lehetünk a temeeet ismeretlen szerzőjének. Az ellenzék éles harcot indít Eckhardt választójogi tervezete ellen Pénteken este nyilvánosságra hozták a tervezetet, amely azonos a leleplezett javaslattal- Megdöbbentő pontok a tervezetben A független kisgazdapárt tudomásul vette Eckhardt Tibor eljárását és Dinnyés Lajost kizárta a pártból Budapest, augusztus 31. A független kisgazdapárt pénteken délben tartotta meg a választójogi tervezet ügyében nagy érdeklődéssel várt értekezletét- Dinnyés Lajos nem jelent meg az értekezleten. Eckhardt Tibor részletesen foglalkozott a választójogi tervezettel, majd a ,,bizalmas elgondolásokkal“, amelyeket ő készített és amelyek a párt nagy része előtt nem voltak ismeretlenek. Eckhardt ismertette a titkos választójog megalkotása érdekében folytatott tárgyalásait és azt a megoldást, amelyet tárgyalásaiból kifolyólag a titkos választójog és „a legbecsületesebb választási eljárás“ fejében engedmény gyanánt helyesnek tart és amelyet Sztranyavszky Sándornak megküldött. A párt tudomásul vette Eckhardt eljárását. Bejelentette még Eckhardt Tibor, hogy mint fődelegátus részt vesz a Népszövetség szeptemberi ülésszakának tárgyalásain. Végül kimondotta a párt, hogy Dinnyés Lajos képviselőt egy esti lapban megjelent nyilatkozata után nem tekinti tagjának tovább• Eckhardt hiteles szövege Ajánlási rendszer, hatévi helybenlakás, a kisebbségi elv megtagadása, közsegély, listakapcsolás (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az a heves politikai harc, amely a parlament összeülése előtt a legutóbbi napokban pattant ki a titkos választójog körül, előreláthatóan még sok izgalmas napon keresztül fogja foglalkoztatni a közvéleményt. — A kisgazdapárt értekezlete után Eckhardt Tibor „A Független Kisgazda“ című hetilap rendkívüli kiadásában közreadta választójogi tervezetét, amelyre a lap élén odanyomatta: „Hiteles szöveg“. Budapest uccáin a késő esti órákban jelent meg a kisgazdapárt hivatalos lapjának rendkívüli kiadása. Mindenki kiváncsi volt arra, hogy mit tartalmaz az Eckhardt-féle javaslat és mennyiben különbözik attól, amelyet néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hoztak. Politikai körökben a rendkívüli kiadás megjelenése után azonnal megállapították, hogy a leleplezett választójogi tervezet, — amelynek szerzőségét Eckhardt Tibor megcáfolta — lényegében és a konkrétumokat illetően nem tér el attól, amelyet Eckhardt Tibor a rendkívüli kiadásban mint hiteles szöveget nyilvánosságra hozott. Megállapították, hogy Eckhardt a lajstromos választás mellett azt követeli, hogy ajánlásra csak azoknak a pártoknak legyen szükségük, amelyek a jelenlegi parlamentben tíznél kevesebb képviselővel rendelkeznek. Ezeknek körülbelül tízezer ajánlást követelt akkor, amidőn köztudomású és közigazgatási bírósági megállapított tény, hogy az ajánlások rendszere a választásoknál a legtöbb visszaélésekre ad alkalmat. A hiteles szöveg fenntartja a listakapcsolások lehet