Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 74-95. szám)
1935-04-02 / 74. szám
feSSi ___CD, Beerle*ctn*«g: Somogyi occa Telefon: 23.33..Kiadóhivatel kUIcaOnkUnyviar *s legylroda • Aradlf Occa S» Telelőn: 13.06.«Nyomda: L»W top« ■eca to. Telefon : 13>oA. T*y1raP* Kedd, 1935 április 2. Ara 16 fUlér levélcím : félmr>nyftror47Aq XI. évfolyam, 74 s*^ lElOPiETEStHaTante helyben 3.H nu«lAlten e* Budapesten 3.OU,kUldldbn § .40 nenqd. *■ egye* cAm Arahfcikic» an IO. vn»ar «a Uaneonao 1« ilU. Hír— etesele felyrAtele tmita ayerlnL Meale* eo: netto Kivételével tinnonla magol Ili agitációs anyag Az agitációs anyag, amelyet az egységespárti lista mellett fölvonultattak, vasárnap kibővült Ez alkalommal nem Gömbös Gyula államférfim képességeiről és jelentőségéről, Shvoy Kálmán katonai, vagy polgári érdemei^, Hunyadi Vas Gergelynek a gazdatársadalom helyzetének javítása érdekében kifejtett szolgálatairól van szó. Most szegedi szempontok nyomulnak előtérbe, szegedi intézmények megtartásának, megalkotásának vagy elvesztésének a gondolata aggaszt s a város fejlődésének vagy visszamaradásának a lehetőségeit rajzolgatják a képzeletbeli horizontra. Mit tagadjuk: ezek a szempontok bennünket nagyon érdekelnek s ezek az érvek közelről foglalkoztatnak. Mindenek előtt meg kell védenünk azonban az egységes pártot és oda kell szegődnünk Gömbös Gyula miniszterelnök programjának azok mellé a pontjai mellé, amelyek igazságot és progresszivitást hirdetnek s amelyek a nemzeti erők ápolására és kibontakozására alkalmas talaj megteremtését ígérték. Emlékeztetnünk kell a Szegeden elhangzott miniszterelnöki programbeszédnek arra a kinyilatkoztatásszerű erővel ható mondatára, amely szerint véget kell vetni annak az időnek, amikor érvényesülni protekcióval lehetett, ezentúl mindenki a tehetségével, tudásával és szorgalmával arányosan halad majd előre. Természetesen a váosok is. Minden város abban az arányon, amennyit ér. Nem féltjük mi most már az ítélőtáblát. De a tanfelügyelőséget és az egyetemet sem. Meg vagyunk róla győződve, hogy befellegzett annak a korszaknak, amikor minden olyan város, amelyiknek gusztusa jött valamilyen állami intézményre, Szeged fele nyújtotta ki kezét. Nemrég akartak bennünket valósággal felosztani. A képviselőválasztás előestéjén vagyunk és három hete tart a harc a negyvenhárom ezer szegedi szavazatért. Egyetlen egy ízben el nem ragadtattuk magunkat ez alatt a három hét alatt és nem tudtak eltéríteni bennünket attól a magatartástól, amelyet nemcsak a saját ügyünkkel és saját jelöltjeinkkel, hanem — megmondjuk őszintén — a miniszterelnök személyével s az egységes párti lista többi jelöltjével szemben is kötelezőnek tartottunk. A választás három-négy hétig tart, világszemléleti különbségek ellenére sem lehet a túlsó parton sem vitatni, hogy Rassay nagy magyar államférfi s hogy Szeged történelmi feladatot végez, ha mandátumával harmadszor megy vissza a képviselőházba a nagyon kevés nagy polgári politikusok közül is a legnagyobbak egyike. Kéthly Anna sem vált szégyenére se Szegednek, se a magyar politikai életnek. Szocialista. De hiszen épp a szocialista munkásság akarja beküldeni a parlamentbe. Nem prejudikál ennek, se aegközelebbi jövendő politikájának a miniszterelnöknek ugyancsak a programbeszéd keretében elhangzott az a kijelentése, hogy a szocialista pártot likvidálni fogja. A miniszterelnök ugyanis nyomban hozzátette, hogy a likvidálás nem az erőszak eszközeivel fog megtörténni, majd meleg lírával megrajzolta azokat az állapotokat, amelyek politikájának talajából a munkásság szalmára is jó fognak sakjadzani s amelyek mellett az egészséges lakásában békén lakozó munkás ablakában nem vörös zászló, hanem kék ibolya fog virítani. Az elfogulatlanságnak azzal az egész erkölcsi tökélyével, amelyről joggal állítjuk, hogy megszereztük, állunk tehát oda a szegedi szempontok mellé és tagadjuk, hogy ennek a választásnak az eredménye bármely eshetőség bekövetkezése esetén hátrányosan befolyásolhatná a város sorsát. Arra is figyelmeztetnünk kell, hogy nem vezetnek utópista, vagy fantaszta elgondolások és hogy nagyon jól tudjuk, hogy személyek rokonszenve, vagy ellenszenve milyen mélyen szokta befolyásolni nemcsak városok, hanem személyek és intézmények sorsát is. De Gömbös Gyuláról nem hisszük el, — ne akarják hát egységes pártiak elhitetni — hogy kevésbé fogja értékelni ezt a várost, ha hatalmas többségét nem két, hanem csak egy mandátummal gyarapítja. Gömbös Gyula, — meg vagyunk róla győződve —, akkor sem fogja elfelejteni, hogy az ő személye előtt a díszpolgári oklevél megtisztelő fényével miniszterelnöki pályájának talán legválságosabb napjaiban tisztelgett Szeged és hogy azt, amivel Szeged hódolt előtte, egyetlen, más magyar várostól nem kapta még eddig meg. De rendíthetetlen a hitünk abban is, hogy Gömbös nem feledkezik meg arról, amiről, sajnos, a legtöbb kormány megfeledkezett, hogy itt közel százötvenezer magyar él egy tagban, sokirányú városfejlesztési képességgel, nemcsak nagyratörő hajlamokkal, hanem alkotó tehetséggel is, a Tisza mindkét partján egyformán őrt állva nemzeti és emberi értékek fölött s úgy Baja, mint Budapest felé, jellegzetes sik magyar területen, kultúrától átitatott gazdag tanyai életet alapítva meg és fejlesztve ki. Titkos szavazás lévén, teljesen a jövő titka, hogy kik fognak többséget kapni. De azt a tévhitet sem hagyhatjuk elterjedni, hogy azok, akik a balpárti, vagy a szocialista listára fognak szavazni, kevésbé becsülik Shvoy Kálmánt, mint azok, akik az egységes listára fogják leadni szavazatukat. Viszont Shvoy Kálmánt sem hagyhatjuk azzal megvádolni, hogy kevésbé lesz szegedi érdekek szószólója és sáfárja, ha az fog kiderülni, hogy a második, illetőleg a harmadik mandátumot kétszázhússzal többen akarják odaadni Rassaynak, illetőleg Kéthly Annának, mint neki-A választás eredményétől függetlenül fölfokozott reményekkel nézünk a város jövője elé. Van ebben az optimizmusban része annak is, hogy lakosaink közé számít néhány hónap óta a miniszterelnök is, amiben meg — legyünk őszinték — van része a Balpártnak és a szociáldemokrata pártnak is. Optimizmussal nézünk a város jövője elé, igenis azért is, mert fejlődésünkön munkálkodni fog a jövőben Shvoy Kálmán erős keze is. De ne akarjon senki konkolyt hinteni már eleve azok közé a tényezők közé, amelyeknek a választás után — a miniszterelnök akaratai szerint is —, újból egymásra kell találniok." Ne akarja senki elhitetni, hogy Gömbös Gyula, a szegedi polgár elfordul tőlünk és hogy Shvoy Kálmán, a közgyűlés örökös tagja, nem lesz nemzeti szempontból is ápolásra érdemes minden igazi ügyünknek lelkes gondozója, ha a választók némelyektől kiszemelt tömeges városi érdekek vélt szolgálatának ürügye alatt nem tesznek erőszakot politikai meggyőződésükön. ftord : Moszkva után Varsóban Varsó, április 1. A moszkvai tárgyalások után Eden lordpecsétőr hétfőn este 8 óra után megérkezett Varsóba. A pályaudvaron Beck külügyminiszter fogadta. A Reuter Iroda szerint a lengyel kormány a megbeszélések során főként az érdeklődő hallgató szerepére fog szorítkozni és aligha fog újabb javaslatokat előterjeszteni. Moszkvából jelentik: Eden angol főpecsétőr és a szovjet kormány tagjai között lefolyt megbeszélések befejeztével az orosz kormány legközelebb ismerteti a tárgyalások eredményét Németországgal, Franciaországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával. „A szó Lengyelországot illeti“ — írják a párisi lapok — és nagy várakozással tekintenek Eden varsói útja elé. Általános nézet szerint a keleti egyezmény sorsára döntő jelentőségű lesz a varsói találkozás, amelyen Eden igyekszik meggyőzni Lengyelországot arról, hogy saját jól felfogott érdeke is a keleti egyezményhez való csatlakozást írja elő. A közvélemény egy része azonban határozott kétkedéssel tekint az „ezredesek klubja“ — mint a lengyel külpolitika irányítóit a francia sajtó gúnyosan nevezi — azon lépésére, hogy módosítaná eddigi magatartását. Kormányrekonstrukció a parlament összeillése előtt? Hír szerint Eckhardt belép az egységes pártba (Budapestig tudósítónk telefonjelentése.) Április 7-én ül össze az új képviselőház és politikai körökben a választási események után kétségtelennek tartják, hogy mindjárt az első ülésén a szenvedélyek elemi erővel fognak kirobbanni. A kisgazdapártban a végsőkig fokozódott az elkeseredés. Valószínű — már dől Iák —, hogy a kisgazdapárt rövidesen részeire bomlik és Eckhardt, Ulain, valamint közvetlen hívei belépnek az egységes pártba. Politikai körökben hétfőn az a hír is szárnyigra kapott, hogy közvetlenül a választások után)