Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-01 / 123. szám
■ 2 DÉLMAGYARORSZÁG fett akkoriban, csak kilehelték azt a levegőt, amelyik ezt a mozgalmat élesztette, lüizet nem raktak, de gyönyörködtek a mások által élesztett tűzben. A tűzoltók között voltak a piromániákusok is. Ha a parlament a miniszterelnök választási beszédeit fogadja el munkarendjéül, akkor nincs ok a félelemre és nyugtalanságra. És végre történelmi jelenség az, hogy minden általános és titkos választójog először a szélsőségeknek kedvez. A világon mindenütt így volt s illúzió volt azt feltételezni, hogy a magyarság mai, kísértetiesen nehéz sorshelyzetében, ki tudja zárni a szenvedélyek vonzó és taszító hatását. A miniszterelnöki programot lehet bírálni, lehet helyeselni és szabad igyekezni azt javítani is, — ez a törvényhozás munkája, kötelessége és hivatása. Amíg a pártkeretek intaktak maradnak s amíg a meggyőzem IRtie nagyon olcsó az Nazis Budapestre a Dálmagyarország—IBUSZ sportvonalon jan. 8-án a Magyar-Olasz futball mérkőzésre. Menettérti jegy P. 8*60. Jelentkezés a Menetjegyirodában, ahol meccsjegy is biztosítható. A kormányzó 14-én nyitja meg az országgyűlést A képviselőház munkarendje — Jegyzőkönyvek a petíciók anyagáról Budapest, május 81. A kétnapos pünköszi választásra 252 mandátum sorsa dőlt el, vasárnap kerül sorra nyollc pótválasztás. Az új képviselőházat a kormányzó június 10-re hívta össze, előreláthatólag a formális ülések után. Horthy Miklós kormányzó az Országház kupolacsarnokában 14 év nyitja meg ünnepélyes külsőségek között az új országgyűlést. Politikai körökben megkezdődtek a megbeszélések az új képviselőház munkarendjének biztosítása ügyében. Teleki Pál gróf miniszterelnök csütörtök délelőttre minisztertanácsot hívott össze, amelyen megtárgyalják a Ház munkarendjét. Ilir szerint rövidesen napirendre került a kárpátaljai autonómia ügye és az új házszabályrevízió. Valószínűleg az első javaslatok között fog szerepelni a felvidéki és a kárpátaljai képviselők behívásáról szóló javaslat. Hir szerint a behívott képviselők számát 15-ről 28-ra emelik fel, de a megbízatás csak egy évre szól, egy éven belül meg akarják tartani a visszatért Felvidéken a választásokat. Politikai körökben élénken kommentálják azt a tényt, hogy a szélsőséges pártok — ftmneződés tömegvonzása nem fog nagyobb erővel jelentkezni, mint a párt fegyelem taszító ereje, addig talán meg lehet őrizni a parlamenti munka stabilitását s vele a nemzet belső nyugalmát is. A nemzet azt várja és azt reméli, hogy a miniszterelnöki munkaterv összefogja közös munkára a törvényhozás valamennyi pártját. Amíg ebben a reményben csalatkozni nem fog, addig nincs ok a félelemre és nyugtalanságra. De ha csalódni fog, mit ér nekünk és mit használ a nemzetnek azok lelkiismeretének terhe, akik inkább hallgattak gyűlölködő szenvedélyükre, mint a nemzet parancsára s akik a maguk kedvtelésének tartották azt a hivatást, ami — egy nemzedék életében legfeljebb egyszer — várt rájuk, várt ránk és aminek hűséges betöltését várta tőlünk a nemzet. Iyeknek működését, eszközeit és célkitűzéseit a miniszterelnök legutóbb ismételten és határozottan elítélte, elsősorban Pét környékén és a Dunántúl német vidékén ért el eredményeket. Példának hozzák fel, hogy Pét megyében, Endre László alispán megyéjében 14 mandátumot tudtak szerezni a szélsőséges pártok. Két nappal a választások után még nem lehet megállapítani, hogy a pünkösdi választások mennyire fogják foglalkoztatni a fórumokat, hogy hány petíció beadására készülnek az egyes pártok. A független kisgazdapártnál a jegyzőkönyvek egész sorát készítik elő, amelyekben összegezik a sérelmeket. A sérelmek között első helyen szerepel, hogy egyes helyeken megakadályozták a bizalmi egyének működését, más helyeken bizalmiakat és korteseket őrizetbe vették, sok panasz szól arról, hogy nagyszámú szavazatot megsemmisítettek. A kisgazdapárt a kerületekből beérkező jelentések után, a jövő héten dönti el, hogy hány kerület választási eredményét támadja meg. Az eddig megválasztott 258 képviselő közül 112 új ember a politikai életben, a kormánypárt képviselői sorában 77 új név szerepel. Csáky külügyminiszter beszéde Sopronban „Ragaszkodunk az ezeréves magyar földhöz és az összetartodás érzéséhez, mindazok között, akik a magyar földet lakják** „Békét ígérek és nyugalmat, magyar jövő! magyar légkörben** Sopron, május 31. Csáky István gróf külügyminiszternek szerdán ünnepélyes keretek között, lelkes ünneplés mellett adták át Sopron város mandátumát. Este 7 órakor volt a mandátum átadása a városháza közgyűlési termében, ahol Csáky külügyminiszter a következő beszédet mondotta: — "A kormány mögött hatalmas párt áll, az építés politikai eszközeit tehát a magyar nemzet megadta nekünk. A gazdaságiakat igyekezni fogunk előteremteni a lehetőség határáig akkor is, ha ennek nyomán egy újabb társadalmi átrétegeződés áll be. Fel kell tételeznem, hogy mindenki előtt csak egy alapelv lebeg, az, hogy a magyar föld lakóit megrázkódtatások nélkül, de gyorsított ütemben jobb életlehetőségekkel kell megajándékozni. Csak ez a felfogás teszi lehetővé, hogy erősek legyünk ebben az országban. Ennek, az erőnek két alapvető tényezője van. Minden egyéni életet átfogó ragaszkodás az ezeréves földhöz és az összetartozás érzése mindazok között, akik a magyar földet lakják. A föld szeretete és az összetartozás érzése adja meg a magyar levegőt, azt a megfoghatatlan táperőt, amelyről a külföldiek és a tőlünk elszakadtak nem tudják megmondani, hogy micsoda, csak azt észlelik, illetve érzik, hogy enélkül nehezebb a lélekzés, az élet mindazoknak, akik ezen a földön születtek. Viszont, akik Csütörtök, 1939. junius T. itthon vagyunk, úgy érezzük, hogy könnyebb nekünk a munka itt még akkor is, ha másutt a technikai, vagy fizikai előfeltételek jobbak is. Ennek a magyar léltérnek van egy természetes határa, kiterjedési területe, vagy ha úgy tetszik, feszítő ereje, amelyet lehet időnként összébb szorítani, de örök rugalmasságánál fogva, mindig újból kitágul amíg eléri azt a természetes határt, amelyet földünk és népünk természetes energiája neki megszabott. Azt mondom, hogy erősnek kell lennünk, de ennek egyik előfeltétele az őszinte magábaszállás, a nagy lelkiismeretvizsgálása a magyar népnek. Csak ennek folyományaként állapíthatjuk meg azt a diagnózist, amely előírja a gyógyulás és az építés módszereit.— Ehhez a szenvedélymentes belső vizsgálathoz nyugalom kell. Nyugalom bent az országban és határainkon kívül. Ezt a szükséges belső nyugalmat az ország területén az összkormányzat van hivatva megvalósítani,úgy, mint az általános, az egész népet felölelő munkatervet. — A magyar ’éghajlat alatt — folytatta már sok idegen szellemi, vagy fizikai termelőerő telepedett meg, és fejlődött tovább a kereszténység felvétele óta, vagyis beleilleszkedett a magyar légkörbe, életfolytatásában magyarrá lett. Nálunk csak az sorvad el, aki nem közénk való. Nekünk a világháború és az azt követő erős megpróbáltatások után nagyobb szükségünk van, mint bárkinek a külső békére is. — A német Határ közelében újból meg akarok emlékezni a birodalomról, amelyhez meghitt baráti kapcsolatok fűznek. Tudomásom van arról, hogy felelőtlen elemek, olyanok, akik azt hiszik, hogy érdemeket szereznek felsőbb német helyeken, ha nekünk igyekeznek nehézségeket támasztani, néha tanintatlanul beavatkoznak belső életünkbe. Az ilyenek szembe fogják magukat találni a jövőben is a magyar állam erejével, de megkapják a büntetésüket a Német birodalomban is. A Német birodalom vezetői tudatában vannak annak, hogy sokmillió magyar ember őszinte barátsága a birodalom részére is politikai és gazdasági érték és nem óhajtják ezt az értéket néhány megvadult fantáziám propagandista úgyszólván értéktelen céljaiért feláldozni.»Nem hagyjuk, hogy a magyar föld nemzetiségei és közénk idegenek éket verjenek. A berlin—római tengelyre nehezedő nyomás mindig erősebb lesz. Ennek eddigi eredménye az, hogy ellenállóképessége nőtt. De azért valószínű, hogy ez a meggondolatlan nyomás még erősödni fog. Ilyen időkben különösen meg kell mutatni, hogy a magyar barátságra lehet és érdemes építeni. — Megígérem, hogy nem fogom önmagamat kímélni a közösség érdekében, de másokat sem. Békét ígérek és nyugalmat, amennyiben ez tőlünk függ, mert enélkül a munka és a termelés el sem képzelhető. A béke alatt azonban nem a megalkuvás és lemondás békéjét értem. Mindenkinek megadjuk, ami jogosan megilleti, de mindenkitől számon vesszük saját jogainkat. Ígérek éberséget és védelmet az egyesek és az összeség részére és végül ígérek magyar jövőt magyar légkörben, amelyben mindenki apák és fiuk, közel, vagy távollevők meg fogják találni életfeltételeiket. Werfsiffs-rischcr fteitH*un»*n!si'er az idegenből importált jelszavak ellen Kaposvár, május 31. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter szerdán délután vette át Kaposvárott képviselői mandátumát. A belügyminiszter az üdvözlésre többek között a következő szavakkal válaszolt: _ 'A' jobboldali, úgynevezett előtöréstől ne féljünk. Ez az előtörés még nem kész diadal Azt jelenti, hogy a mindig ellenzéki emberek', azok az örökké nyugtalan és forradalmi tömegek, amelyek ott álltak a vörösök között és amelyek végigjátszották a politika mindezt skáláját, most ott állnak a szélsőjobboldalon. Ezektől azonban nincs mit félnünk. A szélsőjobboldal egy része idegenből importált eszmékkel, jelszavakkal és metódusokkal akarja megoldani az ország problémáit. Itt még egyszer fel akarom emelni tiltakozó szavamat Az ország léte, jövője és függetlensége attól függ, hogy a mi dolgainkat magyar módszerekkel a magyar utakon oldjuk meg.