Délmagyarország, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-02 / 75. szám
Viláti proletárjai egyesültetek! szeged 1946. április 2, kedd III. évf. 75. sz. Ara: 50.000 P ^J^^OTAB^^OMMPIIiairAFAigjrPklilliAOTAgOBkzACIIIAflt A P JA Nagy Ferenc miniszterelnök pécsi beszéde koalíciós kormányzás szükségességéről, a demokrácia biztonságának és a társadalmi békének megteremtéséről, az ország gazdasági, bélés külpolitikai kérdéseiről A kormány szilárd elhatározása, hogy mielőbb értékálló pénzt ad az országnak (Pécs, április 1.) A Függelen Kisgazdapárt pécsi és baranya megyei szervezete vasárnap délelőtt Pécs főterén rendkívül nagy érdeklődéssel kísért nagygyűlést tartott. A nagyszilvási nagygyűlésen az egész Déldunántúl és a Duna—Tisza köze déli részének gazdatársadalma adott egymásnak találkozót. A nagygyűlésen a kormány részéről megjelent Nagy Ferenc minisztereinek több miniszter kíséretében. A Magyar Kommunista Pártot Stajk László belügyminiszter képviselte. A szövetséges ellenőrző bizottság képviseletében nagy létszámú szovjet tezírküldöttség jelent meg. Nagy Ferenc miniszterelnök, aki hitvese társaságában érkezett a nagygyűlés színhelyére, szűnni nem akaró lelkes taps és hatalmas éljenzéssel fogadták. Perr Viki«, a Kisgazdapárt déli tagozatának enöke megnyitóbeszédet mondott, majd általános figyelem közepette Nagy Ferenc miniszterelnök emelkedett szólásra. A miniszterelnök az első világháború végétől kezdve áttekintette a magyar politikai élet alakulását. Megállapította, hogy az első világháború után visszanyert állami függetlenséget a Népszabadsággal kellett volna alátámasztani. Azonban éppen ennek ellenkezője történt. — Azért vetítettem a múltnak a képét — mondotta ezután , hogy mindenki tisztában legyen vele: a demokrácia a második világháború után már nem lehet politikai kísérlet, amelyet fölválthat a régi rendszernek valamilyen javított formája, hanem örökös és végzés ?s politikai életforma, amelyért élni dolgozni, és ha kell, meghalni érd mes (éljenzés és taps). Arról lehet beszélni a demokráciában, hogy időről-időre melyik párt milyen mértékben részesedjék a hatalomból a népakarat folytán, csak egyről nem lehet szó, hogy még egyszer kiadja a nép a kezéből a hatalmat. (ügy van!) A demokráciában a magyarságra, a társadalomra és vezetőkre egyaránt két nagy feladat hárul. Az első feladat a demokrácia biztonságának imgerimtése, a második a demokráciában a nép boldogulásának és megelégedésének biztosítása. A demokrácia örök időkre való bebiztosításának sok feltétele van. A nemzet minden dolgozó tagja nincs tisztában a mai nehézségek igazi okaival. A szabadon szájaló reakció könnyen hitelre találhatna itt-ott. A régi világ, talán éppen a fasizmus útját egyengetnék némelyek, ha korlátlan szabadsággal szájalhatnának a demokrácia ellen. Ha az elnyomás uralma mellett ott áll ott a csendőr, akkor a népuralom mellett is ott kell állania a demokratikus rendőrnek. Ennek azonban valóban demokratikusnak ’ kell tennie, (Úgy van, úgy van!) a demokrácia igazi kártevőjét kell üldöznie. — A reakció keresi az alkalmat arra, hogy minden nehézségért a demokráciát tegye felelőssé. A demokratikus társadalom első feladata tehát, hogy a demokrácia sikere érdekében méltóságteljes türelemmel viselje a gazdasági nehézséget, higgje el a magyar nép, hogy nincsen olyan politikai rendszer a világon, amely a mai nehézségek között könnyebbé tehetné a dolgozó társadalom életét. A társadalom másik kötelessége, hogy ismerje el a demokrácia eddigi eredményeit. Egy másik nagy feladat, amely a népre hárul, a politikai együttműködés mindaddig, amíg az ország gondjai el nem múlnak. Míg a demokrácia meg nem erősödik, míg a virágué kí nincs rendezve, addig ragaszkodnunk kell a koalíciós kormányzáshoz, hogy az ország vezetése, illetve az ezzel járó felelősség egyformán oszoljék meg minden párt és minden dolgozóréteg vállán. — A demokratikus magyar társadalom következő feladata a társadalmi béke biztosítása. A másik vonatkozás a faji, vagy felekezeti gyűlölködés. Az elmúlt hetekben egyes helyeken olyan tömegmagatartás nyilvánult meg, amelyben a letűnt fasiszta világ ösztöneit látjuk megnyilvánulni. Figyelmeztetem a magyar társadalmat, ne engedjen utat az antiszemitizmus indulatainak, mert egyrészt a világ legantidemokratikusabb tömeghangulatának nincs helye a magyar demokráciában, másrészt tűrhetetlen lenne, ha még egyszer megpróbálnának tüzet gyújtani azok, akik most nem találnak módot pecsenyéjük megsülésére. A társadalom kötelességeinek sorába tartozik a központi hatalom és a törvény tekintélyének növelése is. Tekintse a magyar nép a központi hatalmat sajátjának, becsülje meg önmagát és engedelmeskedjék a törvényes intézkedéseknek. — Hadd mondjam meg az őszinte elismerés szavaival — folytatta a miniszterelnök —, hogy a magyar dolgozók a kötelességteljesítés legfelsőbb határán járnak a munka végzésében. Sajnos vaannak olyan parasztok, akik kész gazdaságba ültek bele. Ezek ahelyett, hogy igyekeznének azt gyarapítani, prédálják a készet, megművelés helyett egyenesen megcsúfolják a földet. (Taps.) Ezeknek a körmére fogunk nézni, ha nem vállalják a mindenkire kötelező áldozatos munkát. Itt is meg kell mondanom azt is, hogy nagy szükség van még sok helyütt a munkafegyelem erősödésére és az áldozatok növelésére. De meg kell szilárdítani a munkaerkölcsöket a kötelességteljesítés minden területén, az íróasztal mellett, az üzleti életben és a műhelyekben egyaránt. — Meggyengült az adómorál, most amikor éppen nagy szükség lenne az adóbevétel fokozására. Azt kérem a magyar társadalomtól, könnyítse meg az állami igazgatás helyzetét a pontos adófizetéssel. — Magyarország külpolitikai helyzete gyökeresen megváltozott. A felszabadulással nemcsak a belső reakciónak, de az egyoldalú külpolitikának a hatása alól is felszabadultunk. Hálásan és bizalommal fordulunk a fasizmust legyőzők, hazánkat felszabadítók és nemzeti függetlenségünket visszaadók felé. A magyar külpolitika természetszerűleg elsősorban a Szovjetunió felé fordul. Szomszédjává tettünk a hatalmas szovjet birodalomnak. Kevés lenne annyit mondani, hogy érdekünk a vele való jó viszony, de kevés lenne a hivatalos barátság is. Arra van szükség, hogy népünk lelkében megerősödjék a vágy az igazi barátság iránt Mély hálával és őszinte nagyrabecsüléssel fordulunk az angolszász demokráciák felé, az Egyesült Államok és Nagybritannia felé is. őszinte hálával köszönjük meg az Egyesült Államoknak azt a döntését, amellyel az elhurcolt magyar javak egy részét visszaadják. A magyar nép mindig őszinte vonzalmat érzett a déli szomszéd népek iránt is. Külpolitikánkról szólva hangsúlyozta még a miniszterelnök, hogy Magyarország jóvá akarja tenni a Jugoszláviával szemben a múltban elkövetett hibákat és a legszorosabb barátságra törekszik a Tito-kormánnyal, L'Ugyanígy Groza miniszterelnök román kormányával. Köszönetet mondott a UNRRA-nak, a svédeknek, a dánoknak, a svájciaknak és az amerikaiaknak a magyar nép számára küldött segítségért, majd a kormány gazdasági programjét; vázolta. A kormány olyan programot készít elő, amelynek alapján véget vet a gazdasági életben uralkodó zűrzavarnak és rátér a pénzügyi szanálás útjára is. Idetartozik a bányák, a kőolaj telepek és a nagy elektromos művek államosítása. Hamarosan befejeződik a földreform. A földnek a kisemberek kezén kell maradni, az elkövetett törvénytelenségeket azonban orvosolni kell. Bejelentette a miniszterelnök, hogy május 1-ig nemzetgyűlés elé kerül a szövetkezeti törvény. A magyar ipar fejlesztése és feladatainak teljesítése érdekében lehetőleg még ebben az évben üzembe helyezik az ország nagy olvasztókemencéit és kohóját. A külkereskedelem irányításának ellenőrzése alapján külkereskedelmi tervet dolgoznak ki. A rendes évi állami költségvetés előkészítésére a kormány negyedévenként adópengőben költségvetést állít össze. Kötelezik az önkormányzatokat, valamint az állami üzemeket, hogy saját erejükből teremtsék meg a pénzügyi egyensúlyt. A szanálás érdekében a tisztviselői létszámot az 11138-as alá apasztják. Kénytelenek leszünk revízió alá venni a kényszernyugdíjazottak és a demokrácia ellenségeinek nyugdíjkérdését is — mondotta a miniszterelnök. — A kormány szilárd elhatározása, hogy mielőbb értékálló pénzt ad ez országnak — jelentette be végül a miniszterelnök. Ehhez azonban az kell, hogy az államháztartás egyensúlyát biztosítsuk és ,a„termelést növeljük”. Legvégül a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Törekedni fogunk, hogy úgy vezesük a magyarságot, hogy minden cselekedetünk a magyar nép javát szolgálja. Vigyáznunk kell arra, hogy a dolgozók egysége biztosítéka legyen a belső magyar békének és fejlődésének. A magyar nép be fogja tölteni azt a hivatását, amely az európai népek békés együttélésében reánk hárul. A percekig tartó, tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. Teljesem átalakítják az adórendszert (Budapest, április 1) A magyar adórendszer a legközelebbi jövőben teljes átalakuláson mgy át. Áprilisban megszűnik egyes adóknak adópengőben való fizetése, az egyenes adókat pedig ezent ál hetenkint kell fizetni. Az adózókat adóosztályokba sorozzák és kötelezővé teszik a szakmabeli adóközösségek bevezetését, Összeállították a csütörtöki felszabadulási ünnep programját A Nemzeti Bizottság felhívása Szeged népéhez (Szeged, április 1) Szeged népe nagyszabású ünnepség keretében üli meg április 4-én az ország teljes felszabadulásának első évfordulóját. A gyülekezés csütörtökön reggel 9-kor lesz a Dóm téren, ahová a szervezetek már felsorakozva vonulnak fel. A menet legkésőbb fél 10 órakor elindul az Árpádtérre, ahol a demokrácia emlékművét leplezik le. Beszédet mond Dénes Leó elvtárs, polgármester. Innen a menet tovább indul a Kárász utcán át a Széchenyi térre, ahol az ünnepi gyűlés lesz. Az ünnepi gyűlés sorrendje a következő : 1. Magyar és orosz Himnusz, játsza a katonazenekar. 2. Donászy Kálmán a Nemzeti Bizottság nevében megnyitja az ülést. 3. „A szabadsághoz“ cimü Petőfi versét szavalja egy ifjú. 4. A pártok szónokainak beszéde. A Magyar Kommunista Párt nevében Tombácz Imre elvtárs nemzetgyűlési képviselő beszél. 5. „Piros fejfák“ című Fodor József verse. 6. Szózat, játsza a katonazenekar. A gyűlés befejezése után megkoronázzák a Széchenyi téren levő két orosz hősi emlékművet, katonazenekar gyászindulót játszik. A Nemzeti Bizottság felhívja Szeged népét, hogy minél nagyobb számban vegyen részt az ünnepségen.