Délmagyarország, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-01 / 222. szám

arrhiv, 1947 október 1. DELNAGI­AROR9Z1G A temesvári látogatás gazdasági és kulturális eredményei Nyilatkoznak a Romániában járt küldöttség tagjai Temesvár prefektusának, dr. Titus Ionescu kezdeményezésére jelentős megmozdulások történtek már eddig is a magyar-román barátság elmélyí­­tése érdekében. Szeptember 27-ére és 28-ára meghívókat küldött a temes­vári prefektus Szegedre és Makóra, amikor is Szeged város és Csanád vár­megye képviselőit hívta meg két napra Temesvárra. A temesvári látogatásról lapunk tegnapi számában már beszámoltunk, amikor dr. Pálfy György főispán mon­dotta el romániai élményeit. A ro­mániai látogatás négy további részt­vevőjét kerestük fel, hogy mondják el élményeiket DÉNES LEÓ polgármester elmon­­dotta,­ hogy kötelességszerűen, mint a város képviselője tanulmányozta Temesvár adminisztrációs és gazda­­­sági berendezkedését. Határszéli kisexport — A város adminisztrációja nagy­ban hasonlít a miénkhez. Gazdasági vonatkozásban azonban annál többet és szebbet láttam. Temesvár ipari város, csak textilüzeme van száz­ötven, így magától értetődik­, hogy a város vezetőségének sok­k­al keve­sebb anyagi gondja van, mint nekünk. A város tulajdonában mintegy har­minc módera ül felszerelt üzem van, amelyek jelentős jövedelmet biztosí­tanak. Látogatásom során nagyon so­kat tanultam és sok érdekes lehető­ség jelentkezett. Arra való tekintet­tel, hogy Szeged határszéli város, n­emz­eti érdekből is jelentős volna, ha m­egvalósíthatnánk a »határszéli kisexport« forgalmat. Magyar részről Szeged és köz­vetlen környéke kapcsolódna be, míg román részről Temesvárt és Áradot kellene bekapcsolni. A kölcsönös árucsereforgalom men­­­nyiségének, milyenségének és feltéte­leinek megállapítása érdekében köz­vetlen tárgyalásokat javasolok. Arra való tekintettel, hogy Románia és Magyarország között a külkereske­delmi tárgyalások rövidesen megin­dulnak, úgy a szegedi, mint a temes­vári illetékes hatóságok részéről ez ügyben kölcsönös megegyezés alap­ján mielőbb meg kell tenni a szük­­sé­ges lépéseket. — Mezőgazdasági vonatkozásban azt láttam, hogy a szárazság nem volt olyan nagy, mint nálunk, úgyhogy tengeritermésük elég­ jónak mond­ható. — Befejezésül csak annyit szeret­nék megjegyezni — „ folytatta nyilat­kozatát a polgármester —, ez a láto­gatás túlnőtt a két város barátkozá­­sán. Két demokratikus nemzet ba­ráti kézfogása, amely a magyar és román dolgozók testvéri megnyilvá­nulása volt, aminek minden becsüle­tes, hazáját szerető demokratának csak örülnie kell. Magyar-román tudós- és művészcsere VASZY VIKTOR, a Nemzeti Szín­ház igazgatója a következőket mon­dotta: — i­ ár ..elindulás előtt az volt a véleményem, hogy a román-magyar barátságot elsősorban tudományos, művészi­­ és társadalmi úton lehetséges megvalósítani. Feltevésemet ez a lá­togatás tökéletesen igazolta. A perspek­tívák csak Temesvárra érésikor lát­szottak meg. — Művészi szempontból jelentős élmény voltak a temesvári Aida-rész­­letek. Különösen a kórus pompás fe­gyelmezettsége és a rendezés fogott meg. A Flaccara-együttes szerb, ro­mán, cigány, magyar, stb. népi táncai díszére válnának bármely hivatásos csoportnak is. — A Szegedi Nemzeti Színház a művészetén keresztül fogja szorosabbá tenni a magyar-román és közelebbről a­­ Szeged és Temesvár közötti kap­csolatot. A másaik oldalon ezt kitűnő szívélyességgel és melegséggel fogad­ták. A színház zenekara meghívást ka­pott egy romániai körútra. A zene­kar vezénylésére engem kértek fel­ .Az egész körutat a legrövidebb időn be­lül lebonyolítjuk. — Nagy közös munka körvonalai bontakoznak k­i. Színészcserék, ven­dégjátékok, sőt egy romániai zenekar és operaegyüttes magyarországi ven­dégszereplésén tárgyaltunk. — Tudomásom van arról, hogy Sze­geden egyes sajtóoldalról bizonyos kifogások merültek fel a temesvári csoport elindul­ásakor. Megdöbbenés­sel láttam, hogy amikor egy ilyen nagyon nagy jelentőségű ügyről van szó­­ — amikor elindultunk, hogy a román demokráciának baráti kezet nyújtsunk s ezzel az erdélyi magyar­ság­ ügyét is szolgáljuk, apró-cseprő személyeskedésből kicsinyítik a lépés fontosságát. Tanár- és diákcsere DR. PURJESZ BÉLA orvosprofes­­­szor lapunk munkatársának a követ­ke­zőke­t m­o­ndo­tta: — Meglepő eredményeket tapasz­taltam Temesváron. Temesvár ma Ro­mánia második ipari centruma. Tudo­mányos szempontból ritka haladást mutatott fel. — Ezerki­lencszáznegyvenöt óta mű­ködik román egyeteme, amely Groza Péter kezdeményezésére létesült: Universitarea de Vest. Az egyetem­nek még csak az orvosi fakultása van meg, a volt katonai kadettiskolában most szervezik hozzá a klinikákat. A jövő év végére azonban jogi, bölcsé­szeti, matematikai és természettudo­mányi fakultása is működik. Ezenkí­vül még görögkeleti teológiai intéze­tet is szándékoznak létesíteni. — Temesvárnak az egyetem nem egyedüli ilyen intézménye. Műegye­teme és Közgazdasági Főiskolája” is van.— Látogatásom során igen szívélyes kapcsolat alakult ki pedagógus-síkon is. A magyar-román közeledéshez a szegedi és temesvári egyetemek na­gyon hozzájárulhatnak s erre vonat­kozóan mindkét részről komoly kez­deményezés történt. Professzor- és diákcserét szeretnénk megvalósítani. Különösen súlyt fektetnék, hogy a végzett hallgatók mint asszisztensek a két­ egyetemen kicserélődve mélyed­­hetnének el a tudományos kutatás­ban.— Alkalmam volt magyarokkal, or­vosokk­al és más foglalkozásunkkal összejönni. Mondhatom, senkitől pa­naszszót nem hallottam. ZSILLE ZSIGMOND, a határrendé­szeti kapitányság vezetője a követ­kezőket mondotta: — A most lezajlott temesvári határ­közi értekezlet igen jelentős eredmé­nyeket ért el. A felszabadulás óta, az 1924-ben kötött egyezményt a leg­több határőrsön semmisnek tekintet­ték. Új egyezmény még nem volt és ezért minden egyes őrsparancsnok kénye-kedve szerint magyarázta a kisha­tár­széli és kettősbirtokos fogal­mat. Most az értekezlet kimondotta, hogy mindaddig, amíg a külügymi­niszterek új egyezményt nem kötnek, az 1924. évi egyezményt ismerik el kötelezőnek. Ezzel egycsapásra meg­szűnt a­ kettősbirtokosok bizonytalan helyzete és az 1948. gazdasági évben mindkét részről megfelelő időpontban és biztonságban kezdhetik meg föld­jeik megmunkálását. — A csempészet megakadályozá­sára a határmenti bandák ártal­matlanná tételére­­ közös tervet dolgoz­tak ki. — Kedvező fogadtatásra talált az a javaslat is, hogy a két ország közötti nagy távolsági forgalomnak a Budapest — szeged — temesvár —buka­resti utat minél előbb nyissák­ meg. Ezzel nemcsak a belgrádi, hanem a bukaresti nemzetközi út is Szegeden vezetne keresztül, amelynek gazda­sági jelentősége Szegedre nézve óriási lenne, hiszen Budapest után Szeged és Bukarest után Temesvár a legna­gyobb vidéki város.­­ Az értekezlet általában a leg­nagyobb igyekezettel és egymás iránti szeretettől áthatva iparkodott áthi­dalni azt a számtalan problémát, amelynek megoldása sokszázezer em­ber életét könnyíti meg. M­ától 4,6,8-lcor liezdlinlt Belvárosl - mo*f Telefon: 6—25. Szerdától vasárnapig KEN MAYNARD Amerika legjobb cowboy szí­nésze és TARZAN a csodáló utolérhetetlen izgal­mas filmje: Az útonállók réme Száguldó tempó! öklök harca! Hajsza az igazságért! HÍRADÓ Előadások kezdete 4, 6 és 8-kor. Pénztárnyitás d. e. 11—12-ig és előadás előtt fél órával H­ANNA HUNGÁRIA szállóban, melyre szeretettel meghívja Szeged hölgyeit uegjobi. K­s ROYAL kávéházban REGgel 4-ig Szamosi Mária énekel Ma és minden este KONSTANTIA PISTA MUZSIKÁL. Rendes, szolid kávéházi árak! 3 PELLENGÉR N­apok óta hatalmas sikerrel jár­ Ás­sza a szegedi Széchenyi-mozi az Andersen Nexő regényéből ké­szült »Szürke fény« cími művészi filmalkotást. A film finom gondo­latairól, a kiütköző propagandától mentes éles társadalom raj­záról, emberi történetéről most nem aka­runk szólni. Erről már elmondo­t­­tuk véleményünket lapunk vasár­napi számában. Helyette inkább a szegedi gyermeklélektani állomás nevelési és pályaválasztási tanács­adójához szeretnénk kérdést intéz­ni, hogy vajjon mi kivetnivalót ta­lált ebben a filmben. Az említett intézet ugyanis bírálatot küldött az iskoláknak és ebben a nevelés szempontjából nem aján­lható fil­inek közé sorolja a »Szürke fény«-t. Indok csak ennyi: »Erősen natura­­lisztikus, egyébként művészi képek a skandináv halászok életéből”. Enyhén szólva furcsának tartjuk, hogy amikor például a Száguldói szárnyak« című filmet ajánlatos­nak tartják azzal, hogy »megkapó képek az amerikai katonaság baj­­társias életéről«, ugyanakkor ettől­ a nevelőhatású filmtől távol igye­keznek tartani­­ a tanulóifjúságot. Nem az első elemistákra gondo­lunk, de­ a felsős diákságnak mégis csak nyíltabb szemmel kellene lát­­niok az élet legfontosabb, főként társadalmi kérdéseik Vagy éppen ettől félnek a gyermeklélektani ál­lomás vezetői?... sztágy sorsjelyeif old. 16—20 húzásra még kaphatók sváth István Tibor­ u. 3-? adóhivatali épület. főáru­sitónál, Meghosszabbítják a szegedi kisvasútat A­ ­ város tanácsa döntött az üzletek zárórája ügyében • Tan­szerhez jutnak a szegény iskolás gyermekek A szegedi kereskedelmi alkalma­­­zottak szakszervezete, valamint aj kereskedelmi és iparkamara között­­ a közelmúltban nézeteltérés tá­madt az üzletek zárórájára vonat­kozóan. A kamara a kereskedők érdekeinek védelmében az ebéd­­ idő eltörlését akarta bevezetni. Eb­ben az ügyben a város keddi ta­nácsülése döntött és a szociális szempontok­ figye­lem­bevételével az élelmiszer- és fű­szerkereskedésiek­ nyitvatar­tási idejét reggel 8-tól 1 óráig és délután 3-tól fél 6, szomba­­­ton 6 óráig szabta meg. A többi üzletek, a könyvkereske­dések kivételével, reggel 8 órától fél 4-ig, szombaton 3-ig tarthatnak nyitva. A könyv- és papírkereske­­dések reggel fél órával előbb nyit­nak. A virágkereskedések reggel 7 órától este 6 óráig lehetnek nyitva, mivel legtöbb helyen alkalmazot­tat úgysem tartanak. A kizárólag továbbárusító üzletek reggel 8 előtt és délután 4 órán túl nem tarthat­nak nyitva. Örömmel vette tudomásul a ta­nácsülés, hogy a kultuszminisztérium hatezer forintot utal ki a szegedi sze­nei divatszalon Kigyó-plc­a­f>) október 2-án, csütörtökön d. u. 5 órakor tartja meg DSZI D 4 V n­T B­EMUT H T ÖIA T genysorsu iskolasgy­erm­etek tanszerrel való megsegítésére. Hozzájárult a tanács ahhoz, hogy a gazdasági­ vasutat 11 kilomé­terrel meghosszabbítsák a vár­­ostanyai ágnál a Petróczi-is­­k­ola irányában. Az építési munkálatokhoz szüksé­ges talpfák nagy része már rendel­kezésre áll, csupán még a sínanya­­­got kell beszerezni. A HONSz szegedi csoportja fel­ajánlotta, hogy a városnak adja Somogyi Szilveszter polgármester értékes portréját. Ugyancsak rövi­desen Szegedre kerül ismét Ben­czúr Gyula többszázezer forint ér­tékű festménye Tisza Kálmánról, amelyet a felszabadulás előtt hur­coltak nyugatra. Ezer forint ke­zelési költség megtérítése ellené­ben rövidesen ismét a szegedi mú­zeum tulajdona lesz a jelenleg Bu­dapesten lévő nagyértékű kép. h­ozzájárult a tanács, hogy a Kálvária­ úti vámháznál a villany­vezetéket 550 méterrel meghos­­­szabbítsá­k. Elhatározták a szegedi óvodák­ egy részének egészségügyi szempontból való rendbehozását, valamint a­ tör­ténelmi értékű tápéi templom szüksé­ges tatarozását. Az általános takaré­kosságra való tekintettel a népkony­hán ezentúl csak hetenkint egyszer adnak húst és így heti 1080 forin­tot takarít meg a város. Dr. Antalffy h. polgármester a lakásuzsora ügyé­ben kért felhatalmazást arra, hogy felülvizsgálják a három- és ennél több szobás lakásokat, a lakásüzére­­ket pedig szigorúan megbüntessék. Az­ ezzel kapcsolatos intézkedések rövi­desen megtörténnek. A keddi tanácsülésen több kisebb jelentőségű ügy tárgyalása után Dé­nes Leó polgármester számolt b­e ar­ról a szives és baráti fogadtatásról, amelyben a város vezetőit Temesvá­ron fogadta*. Erről részletesen la­punk más helyen írnak.

Next