Délmagyarország, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-01 / 148. szám

Csütörtök,­­184S Juttua 1. DELMAGY­ARORSZAG fl Magyar Dolozók Pártja Központi Vezetőségének határozata • A Magyar Dolgozók Párt­a központi vezetősége ju­­ls 30-án Szikasita Árpád felnöklésével a megyei tit­károk és más vezető párt­­i funkcionáriusok bevonásá­val beviteli ülésbe tartott. Rá­kosi Mátyás beszámolója alapján megvitatta a kom­­­munist­a­is a munkáspártok tájékoztató irodájának hatá­rozatát a jugoszláv kom­munista párt helyzetéről. A bővített központi vezetőség beható vita után­ egyhangú­lag a következő határozatot hozta : Helyesli a Magyar Dolgo­zók Pártja küldöttségének magatartását a tájékoztató Iroda ülésén és teljes mértékben magáévá teszi a tájékoztató iroda határozatát a Jugoszláv kommunista párt helyte­len irányvonala felett gya­r kibővített központi ve­­zetőség felhívja az MDP m­inden tagjának, pártmun­kásának és szervezetének fi­gyelmét arra, hogy az MDP-nak is komoly következtetéseket kell le­vonnia a tájékoztató Iro­da határozajából,­­mert Magyarországon is van­ korlott bírálatát. A kibővített központi ve­zetőség megdöbbenéssel vett tudomást arról, hogy a ju­goszláv kommunista párt központi bizottsága a tájé­koztató iroda határozata utáni állásfoglalásában foly­tatja és tetőzi eddigi hibáit. A jugoszláv kommunista párt központi bizottsága ki­jelenti, hogy a tájékoztató iroda határozata »hamis ér­tesülések” alapján történt. Ezt az állásfoglalást, amely a tájékoztató irodában egyesült kommunista és munkáspártokat azzal rágal­mazza, hogy döntő fontos­ságú kéndésekben könnyel­műen és felületesért határoz­nak, a központi vezetőség mint a döntő elvi vitás kér­dések elől való elvtelen ki­térés kísérletét visszauta­lja­­nak még a városban és a falun tőkés elemek, a kom­munisták és a szociálde­mokraták még nem forrtak össze teljesen a­ Magyar Dol­gozók Pártjában. « Pártunk tagjai Jelentékeny részének még alacsony az elméleti színvonala, ezért nálunk is fenyeget a pol­gári nacionalizmusnak, a felkértül való megszédülé­­sének, a Szovjetuniótól való eltávolodásnak, a tő­kés elemek lebecsülésé­nek, a szocializmusba va­ló békés betenevés oppor­tunista illúziójának veszé­lyt amelyekkel szemben fel kell vértezni az MDP-nak min­den tagját, minden munká­­sát és szervezetét. A kibővített központi ve­zetőség felhívja minden magyar demokratikus erő figyelmét arra, hogy a külső imperialista és a belső reak­ciós erők ama kísérleteivel szemben, amelyekkel ki akarják aknázni a tájékoz­tató irodába tömörült pár­tok és a jugoszláv kommu­nista párt közötti ellentéte­ket a Szovjetunió és a népi demokrácia elleni hangulat­­keltésre, szorosabbra kell fűzni a magyar demokratikus erők egységét, kíméletlen felélTyel fel kell lépni a reafcciós zavarlkeltéssel szemben é, biztosítani kell a magyar demokrácia és a Szovjet­unió, valamint a népi de­mokratikus államok szoros egységét, a békét és a nem­zeti függetlenséget védel­mező békefrontban. Komoly keövetkeztetéseket kell levonni Tanítók A pedagógusok az elmúlt rendszerben mostohagyerme­kei voltak az államnak, de még közöttük is legkevesebbet tö­rődtek a tanítóidkal. A feudá­lis társadalom szerkeze­téb­en gyökerezett ennek oka, mert hi­­szen a tanító általában a leg­szegényebbek, a munkások, pa­rasztok gyermekeit tanította, így hár a múlt urai számára nem volt fontos munkája. Ugyan ki is törődött azzal, hogy mi lesz a kis mezítlábas falusiakkal, vagy a város pe­remén élő proletárokkal? Itt törődött hát azzal, aki belő­lük akart művelt, tanult em­bert formálni? A tanítók vállalták ezt is ne­héz feladatot és nem törődtek a vele járó nélkülözésekkel. Népi demokráciának kellett jönnie Magyarországra, hogy ezt a munkát észrevegyék és meg is becsüljék. H­osszú év­tizedek mulasztásait pótolta a demokrácia és ha vannak is még tennivalók­, azok mind a múlt bűneiként várnak töké­letes megoldásra. A közelmúlt­ban történt státuszrendezéssel például a tanulók eljuthatnak a 11. pedagógus fizetési fo­kozatba amely a hatodik fize­tési osztálynak felel meg. Ez­előtt legfeljebb csak 5—10 szá­zalékuk került a betétükig. Augusztus elsejére ezenfelül újabb fizetésemelés is várha­tó, amely legalább húsz szá­zalékot jelent majd. Megvan a továbbképzési lehetőségük is a tanítóknak. A nyári szaktan­­folyamok elvégzése magasabb képesítést és ezzel egy peda­gógus fizetési fokozattal való előbbre jutást jelent számukra. A különösen mos­toba körül­mények között dolgozó tanyai tanulóűt­ rt méginkább megbe­csüli népi demokráciánk: va­lamennyien tanyai működési pótlékot kapnak. A különmun­kákért, a többle­tórákért ma­ már k­ülöndíj jár, az igazgatók is pótdíjat kapnak, de a taní­tók rendkívüli segélyekben és egyéb jutalmazásokban is ré­szesülhetnek. Havonta mint­egy húszan kapnak Szegeden ilyen rendkívüli segélyt a tan­­fel­ügyel­őség előterjesztésére. A tanítók teh­át nem mosto­hagyermekei többé ennek az országnak. Még fokozottabb megbecsülésükre van azonban szükség, úgy, amint az MDP programja követeli: »A peda­gógusok demokratikus és szak­szerű továbbken­­ését, anyagi helyzetük javítását, társadalmi megbecsülésük fokozását.« Az iskolák államosításával erre is rövidesen lehetőség nyí­k, de ugyanakkor a tanítóságnak jó fejekkel, szívesen kell vál­lalnia azt a munkát, amelyet a dolgozó társadalom elvár tőle. Tanítóinkon múlik ennek az országnak szellemi ujjáépíté­­se, sőt ők azok, akik az érdek­lődő gyermekeinkben megvet­hetik a szellemi alapot az új társadalom felépítésére. Vala­mennyiüknek át kell érezniök ezt a nagy hivatást és őszin­te hivatástudattal kell telje­­síteniök kötelességüket. Az egyik legszebb feladat vár rá­juk: tanítaniok kell a dolgozók g­yermekeit a munkára, amink a megbecsülésére, a művelt, demokratikus népi Magyaror­szág megteremtésére. L­i. 5 év alatt az összes községek v'HamcsHcsa az ország 10 szátzalék­ának­ eR?fizhetővé tétele n­iliárd­ok mezőga?dasági beruházásokra 5 milliárd lakásépítésre, szociális és kulturális intézményekre Gerő Ernő nagyhorderejű bejelentései Budapest, junius 30. A "­­műszaki értelmiség hét kö­­rében kedden megalakult­­» Műszaki és Tudományos Tesületek Szövetsége. Fel­­halt az alakuló ülésen rő Ernő elvtárs, közleke­­désügyi miniszter is. Hang­súlyozta, hogy a szövetség megalakulása nagyjelentő­ségű lépés a tudományos munka hatásosabb megszer­­­vezése, a tudományos leuta­lás anyagi alapjainak meg­teremtése és a belföldi és külföldi tapasztalatok kicse­rélése útján. Hazánk gyors­­jnteraü felemelkedése elkép­­zedhetetlen a tervgazdálko­­dás kifejlesztése és meg­szilárdítása nélkül. Ezt a célt szolgálja a most készülő öt­­éves terv, a 10 évesi villamos sí ti­sí és tízéves öntözési terv. Öt év alatt sa­játierőnk­­ből 22—24 milliárd forintot ruházunk be a magyar me­­teőgazdaságba. Az ötéves terv eredménye­ként a m­agyar lakosság­nak elsősorban villamos­­energia fogyasztását két és fél százalékkal kell emelni és az ország ösz­­seres községeinek villamo­sítását meg kell teremteni. Az öt év alatt öntözhetővé kell tenni az ország egész művelhető leri­Mének kö­zel 10 százalékát, különö­i­düröhát SuíTM es mtrel ulAn Paulusznál Uráu-n. 10. Ojogyliisxota erroat rtiíd­­en­sen a Tiszántúl; egész terü­letét. Az ötéves terv végére ne­héziparunk termelését 75 százalékkal kell megnövelni. Óriási fejlődésen fog keresz­­tülm­enni a könnyűipar is. Milliárdokat fogunk beru­­házni mezőgazdas­á­ggunk­­ba, hogy kiemelkedjék m­ezőgazdaság­unk és a magyar falu évszázados el­­maradottságából. Biztosí­tani kell a városok szociá­lis és kulturális felemelke­dését is. Lakásépítésre, szociális és kulturális in­tézmények létesítésére leg­alább 4—5 mintárdat ker­ Ieforgáso­lünk az öt év alatt. A nagyszabású feladatok valóra váltásá­ban a demo­kratikus kormány számít a demokratikus közvélemény közreműködésére, túszén a műszaki problémák egész sorát kell megoldanunk. Saját szenünkből kokszot kell előállítanunk és szá­mos olyan anyagot, ame­lyet jelenleg külföldről­­ vá­sárolunk. Az ötéves terv intézkedé­seinek eredményeként jelen­tősen fog emelkedni a mun­kásság, a dolgozó paraszt­ság és az értelmiség élet­színvonala. Kicserélték a magyar-román kulturális egyezmény ratifikációs okmányait Budapest, június 30. A magyar kultuszminisztéri­umban szerdán d­élben ün­nepélyes külsőségek között kicserélték a magyar—ro­mán kulturális egyezmény ratifikációs okmányait. Az ünnepélyes aktuson Molnár Erik külügyminiszter az ese­mény jelentőségét méltatva rámutatott arra, hogy a múltban a két ország sovi­niszta és nacionalista körei valóságos gyűlöletpropagan­­dát zuda­­toltak a másik or­szág népére. A magyar-román kulturá­lis szerződés a legjobb eszköze lett a rém előítéle­tek eloszlatásának és ko­moly lépést tesz a magyar román barátság­ elmélyíté­se érdekében. Mariasanu román követ válaszában annak a meg­győződésének adott kifeje­zet, hogy az­ egyezmény elő­segíti a két nép kultúrájá­nak kölcsönös megismerését és támogatja a közös har­cot, amelyet ideológiai és kulturális" vonaton meg kell vívnunk a reakció és az im­­perializmus ellen. 3 Szerdán újabb szegedi hadi­foglyok érkeztek Debrecenbe (Debreceni tudósítónk tele­fon­jelenté­se.) Szerdán befutott Debrecenig a 17-ik hadifo­golyszerelvény, amelyen a kö­vetkező szegedi és szegedkör­­nyéki volt hadifoglyok érkez­tek: Dobó József (Szivárvány­ u. 7.), Sál­lai G­ábor (Dorozsma), Simon Ferenc (Algyő), Csonka Mihály (Átokháza). Medgyesi Lajos (Szeged), Farkas József (Moszkvai­ körút 19), Fejes Nagy József (Rákóczi­ u. 52.), Tóth János (Dorozsma), Tóth Zsámbéki István (Csengélé), Takács Ferenc (Szeged), Szil­hát Imre (Vásárhelyi-sugárút 48.), Szalma István (Remény­­utca 8.), Pocsai Ferenc (Do­rozsma), Piti Pál (Szeged), Al­földi Márton (Algyő), Mészáros Béla (Zászló­ u. 3.), Márton Jó­zsef (Szeged), Kovács Károly (Dorozsma), Pósd János (Do­maszék), Kispéter­­ András (Átokháza 196.), Sárkány Imre (Szeged), Gyémánt István (Do­rozsma), Gémes Sándor (Do­rozsma), Pécsi Jenő (Szeged), Szalay Lajos (Széchenyi­ tér 16.), Pil­tér Ferenc (Szeged), Daruvári Emil (Szeged), Ko­­valinka József (Tápéi-rét 158.)­, Heves Mihály (D­eszik), Tóth József (Szeged), Tápét Gábor (Csanytelek), Terhes Jártas (Algyő). Legújabb jelentés Értesülésünk szerint szer­dán a késő esti órákban i­lább 1200 volt hadifoglyot szállító szerelvény indult el Máramat­­rosszigetről, amely ma fut be Debrecenbe. A szerelvényen a 234/1 234/2 és a 234/0 ujbi­­sovi táborokból érkeznek ha­difoglyok. Személyenként­­ szállítható Budapest,­ június 30. Budapest, június 30. Az Országos Közellátási Hiva­tal rendelete értelmében ga­bonát általában, valamint kukoricát csak őrlési enge­déllyel lehet őröltetni. Az engedélyt az illetékes köz­ségi elöljáróság állítja ki az őstermelői fejadagnak megfelelően. Az egy éven aluliak nem kaphatnak­ vám­­őrlési engedélyt. A gabona beszolgál­tat­ási kötelezettsé­ge teljesítéséig személyen­­ként csak 30 kiló kenyérga­bona őrlésére adható enge­dély. A vámőrlésért 12 szá­zalékos vám fizetendő ter­mészetben, a portás legfel­jebb 2 százalék lehet. A­ ren­delet intézkedik a gabona­­neműek kiőrlési arányáról is, majd­ előírja, hogy a lisztnek egyik községből a kiló liszt engedély nélkül másikba való számlásához szállítási engedély szüksé­ges, kézi poggyászként­ azon­ban személyenkint 3 kiló liszt szállítható engedély nélkül. A rendelet részlete­sen szabályozza a malmi vámkeresmény és megtaka­rítás felhasználását is A gabona és a kukorica őrlésének szabályozása luxusban mar nem hapun* kufcoricaUsitct A közellátási hivatal július 1-től kezdve nem ad már tengeri lisztet, a jegyekre ke­nyeret kapunk. A fejadag egyelőre a régi, a kenyérbe csupán tíz százalék tengeri kerül és így annak minősé­ge kifogástalan lesz.

Next