Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

CSÜTÖRTÖK, 1933. OKTÓBER T. OKTÓBER 17 KÍNAI FILMHÉT NÉGY ÉVVEL EZELŐTT született meg viharos harcok, diadalmas csaták után a kínai népszabadság. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának évfordulója, október 1, nekünk is örömünnep. Az egész világ dolgozói mélységes szeretettel gondolnak a hős kínai népre. A sokmilliós ország felszabadulásával a béketábor még hatalmasabbá, még acélosabbá kovácsolódott. A testvéri népek között a felszabadulás óta a termékeny barátság ezer színes szála szövődött. A kínai művészet a mi életünket is szépíti, gazdagítja. A régi és új Kína életével, művészetével számos előadás, kiállítás, könyv, film ismertet meg. A hatalmas Kína életének megismerése mindig izgatta az emberek képzeletét. De a Kínáról szóló ismertetések, műalkotások a múltban főleg a távoli ország exotikumát mutatták be. Ma Kínában a művészi formák a népi élet soksok szépségével, igazságával telítődtek. Az új kínai filmművészet főhősei munkások, parasztok, katonák. Ezt a megújhodott művészetet jellemzi, hogy sikeresen használja fel nagy tanítómestere, a szovjet filmművészet ragyogó tapasztalatait. A két művészet szoros kapcsolata is mutatója a szovjet és a kínai nép összeforrottságának. A KÍNAI FILMMŰVÉSZEK a felszabadító harcok során együtt meneteltek a Néphadsereg alakulataival s felvevőgépeikkel megörökítették a hősi történeteket. A Kínai Népköztársaság megalakulásának ünnepi évfordulóján, október 1-én kezdődik idén a második Kínai Filmhét hazánkban s ez a kulturális esemény még szorosabbra fonja népeink örök barátságát. A Kínai Filmhéten bemutatásra kerülnek Szegeden is a legújabb kínai filmalkotások: az »Ezer veszélyen át«, a »Megvirradt« című filmek. Az »Ezer veszélyen át« című film két fiatal katona frontbarátságán keresztül mutatja be azt a hősiességet, áldozatkészséget, minden nehézséget legyűrő akaraterőt, párthűséget, amely Kína bátor fiait jellemzi. Ez a film nemcsak izgalmas, fordulatos cselekményű, nem csupán az olthatatlan hazaszeretet himnusza, hanem egyben az igaz barátságé is. A film beszámol a két jóbarát nagyszerű harci tetteiről. MAGYARUL BESZÉLŐ kínai játékfilm a »Megvirradt«, amely Belső-Mongólia széles pusztáira vezet. Itt a múltban a nép nyomora hatalmas méreteket öltött. Ez a film optimista, mert a nép diadalmaskodó igazságát mutatja be. Látjuk az emberi mivoltukból kivetkőzött kuomintangista ügynökök leleplezését és megsemmisítését. Drámai jelenetekben elevenedik meg Belső-Mongólia felszabadításának egyik fordulatos része. Az új kínai filmek mellett a filmhéten egymást követő napokban kerülnek bemutatásra a régebbi nagysikerű alkotások is, mint a »Kína lánya«. A KÍNAI FILMHÉT eseménysorozata Szegeden ünnepi előadással vette kezdetét. Kormányzatunk jelentősen felemelte a szerződéses hízott liba és kacsa árát Dolgozó parasztságunk nagy kedvezményeket kapott kormányzatunktól a szerződéses növénytermelés, szerződéses állattenyésztés és hizlalás árainak felemelésével. A most megkezdődött liba- és kacsahizlalási szerződéseknél szintén figyelembe vette kormányzatunk a dolgozó parasztság érdekeit és jelentős mértékben felemelte a szerződésileg lekötött és meghizlalt liba és kacsa árát. Az a termelő, aki libáira és kacsáira a földművesszövetkezetnél hizlalási szerződést köt, az átadáskor mind a libának, mind a kacsának kilogrammjáért 18 forintot kap. Gondoskodott kormányzatunk arról is, hogy a termelők a szerződésben hizlalt libákért és kacsákért minőségi felárat, prémiumot kapjanak. A termelő részére átadáskor minden darab liba után 7—750 kilogrammig 8 forintot, 7.50 kilogrammtól 8 kilogrammig 12 forintot és 8 kilón felül 20 forint prémiumot fizet ki a földművesszövetkezet a megállapított 18 forint kilogrammonkénti áron felül. Továbbá minden darab kacsa után 3 kilótól 3.50 kilóig 3 forint, 3.50 kilótól pedig 5 forint prémium jár a termelőnek. Az egész megyében nagy érdeklődés nyilvánul meg a dolgozó parasztság között a liba-kacsahizlalási szerződések iránt. Csanyteleken például több mint 1200, Deszken 1100, Kiskirályságon pedig 1300 előjegyzés történt liba- és kacsahizlalásra néhány nap alatt. özv. Mészáros Józsefné csanyteleki dolgozó parasztasszony a napokban 18 libára kötött a földművesszövetkezetnél szerződést. •— A múlt évben 20 darab libára kötöttem szerződést, — mondotta, — de most ezt a 18 jószágot jól kitömöm, 1.224 forinttal fogok érte többet kapni, mint tavaly. Ezen a többletpénzen a lányomnak egy szép nagykabátot veszek, meg egy szép hosszúszárú cipőt télire. Most könnyen meg tudom ezeket venni, mert kormányunk a nagykabát árát, meg a cipő árát is leszállította, a szerződéses libáért meg többet fizetnek. A fenti példa mutatja, hogy saját érdekében cselekszik minden termelő, aki libáira és kacsáira szerződést köt és azokat jól kihízott állapotban adja át a földművesszövetkeztnek. Juhász Márton SZEGEDI JEGYZETEK -A kirakat rendezés alatt“ Nem kell hosszan magyarázni, hisz sokan többször elmentek már a Bajcsy-Zsilinszky utcában az árkádos ház előtt, s a sarki üzlethelyiség kirakatából bosszantóan szemükbeUini: ,,A kirakat rendezés alat Egy l-velt Ez az ordító helyesírási hiba az első, amely már egy általános iskola felsőbb osztályába járó kisgyermeknek is majd kiüti a szemét- Ha «pedig kíváncsiak vagyunk, mi van az üzlethelyiség másik kirakatában, akkor mégegyszer olvashatjuk: ,T Kirakat rendezés alat". Senkinek nem jutott eszébe immár hónapok óta, hogy odabiggyesszen még egy l-t. De azon sem törték agyon magukat a Csongrád megyei Fűszer és Édességkereskedelmi Vállalrt vezetői, hogy csináljanak is valamit azzal a kirakattal. Mert, aki csak látta hosszú időn át, szinte magától kérdezte Mi lesz ebben a kirakatban?“ A barna csomagoló papírnak, amely ugyancsak barna ragasztópapírral van a kirakat ablakára ragasztva — embermagas songnál valamivel följebb — egészen szép világos krémszíne van. Barnaságát kiszítta a nap. Felette üvegtábla lóg, zsinórral felerősítve, rajta árubőséget hirdető felírat. Hasonlóan a másik kirakatban is- Elárvult sarkok! Míg szerte a városban minden kirakatban dús választékban vannak elhelyezve az áruk, a különböző közszükségleti cikkek, feltüntetve a régi ár és az új leszállított összeg, gazdagság, bőség jellemzi üzleteinket, addig itt már hónapok óta üresen áll a kirakat a felírással. Mondták már a tanácsnál a FŰSZERT vezetőinek: — Adják át az üzlethelyiséget. Nem használják, kell másoknak. — Nem! Nem, adjuk, kell nekünk. A pókok már szép szabályos hálót eregettek a kirakat sarkában, a legyek is búvóhelyül használják. Ezzel érveltek is a FUSZÉRT vezetői előtt és addig-addig forszírozták ez ügyet, míg végre belátták a vezetők, hogy nem lehet a kirakatot egy évig rendezni. — Átadjuk — egyeztek bele Tehát az üzlet már nem a FÜSZÉRT-é. Nemrégen, alig pár napja történt ez az egyezmény, de azért végre-valahára, ideje lenne azt a napszítta ,,dekorációt"* leszedni a kirakatból, s a helyiséget fontos célra felhasználni. M. T. -3_ DÉLMUCYHRORSZfIC Szeged dolgozói örömmel, lelkesen jegyzik a Negyedik Békekölcsönt Szerdán reggel munkások, mérnökök, minden alkotó, dolgozó ember őszinte lelkesedéssel fogta kezébe a kölcsönjegyző ívet. Fejlődjék, erősödjék a mi szeretett magyar hazánk — ezzel a gondolattal jegyeztek. Szívből fakadó szavak ezek. A jegyzéssel együtt ígéreteket is tettek: jobban dolgozunk. Nemcsak forintjainkkal, megtakarított pénzünkkel, hanem több, jobb minőségű munkával segítjük elő a párt és a kormány , a nép nagyszerű programmját. Szeged új lakóházainak építői a kölcsönjegyzés napján Serényen, egymást bíztatva dolgoznak az építő segédmunkások a Jósika-, Hajnóczy- és Gulenbergutca által határolt telken. A talajegyengetést végzik, majd néhány nap múlva az új lakóház alapozójához kezdenek hozzá. Már eddig többszáz köbméter földet csákányoztak, ástak ki. Mészáros Sándor a brigádjával együtt szorgalmasan dolgozik. Egymás után indítják útnak a megrakott kocsikat, amelyek elhordják az építkezés területről a felesleges földet. Tegnap reggel, amikor a röpgyűlésen a kölcsönjegyzésről beszéltek, elhatározták, hogy 110 százalékot érnek el. Az államnak adott forintjaikat munkájuk gyorsabb elvégzésével toldják meg, hogy az új lakók még 1954. első felében beküldőzhessenek a háromemeletes gyönyörű épületbe. ’A magunk jobb életéért, a további árleszállításokért szívesen adjuk kölcsön forintjainkat az államnak — mondta Mészáros Sándor, a brigádvezető. Öröm végigtekinteni a munkások arcán, akik fáradhatatlanul csákányozzák és lapátolják a földet. Tánczos Gyula, akit munkatársai Gyula bátyámnak szólítanak, fel sem tekint. Minden figyelmét munkája köti le. Ma ki akar tenni őt magáért. A brigád többi tagjai sem nézelődnek. Fogadalmat tettek, hát nem akarnak szégyenben maradni. A Mészáros-brigád beváltotta ígéretét. Úgy dolgoztak, hogy 110,1 százalékot értek el a békekölsönjegyzés napján. Büszke örömmel jegyeznek a Szegedi Textilművek dolgozói, mert behozták harmadik negyedévi lemaradásukat Tervünk nagyszerű alkotása, a Szegedi Textilművek délelőtti műszakjának dolgozói szerdán a szokottnál korábban, már fél hatkor benn voltak az üzemben. A gyönyörű, csempékkel kirakott előcsarnokban vidám zeneszó fogadta őket, az üzemi zenekar köszöntötte az élenjárókat. Valamennyien megérdemelték ezt, hiszen az utóbbi hetekben nagyszerű munkát végeztek, hogy letöröljék üzemükről a szégyenfoltot, behozzák a harmadik negyedévi lemaradást. Sem júliusban, sem augusztusban nem teljesítették a tervet, sokezer ruha készítéséhez elegendő fonállal maradtak adósai népgazdaságunknak. Az árleszállítás után tartott nagygyűlésen a termelés fokozására tett fogadalmak aztán nem maradtak üres ígéretek. Most az éjtszakai műszak befejezése után megtartott röpgyűléseken erről folyt a szó, hogy érdemes volt fokozni a munkalendületet. Bakaity Vera, a munkaérdemrend bronz fokozatával kitüntetett kétszeres sztahánovista fonónő hat társát patronálta. Közülük Soós Júlia és Jenei Júlia már messze túlszárnyalják a százszázalékot. Gulyás Rózsa sztahánovista gyűrűsfonó is eredményesen segítette a társait. Az üzemben az elmúlt hónappal szemben egytizedére csökkent a norma alatt teljesítő dolgozók száma, így elérték, hogy szeptember 10-e óta már mintegy 30 ezer kiló fonalat gyártottak a napi terveken felül, amiből több mint hetvenezer női kartonruhát lehetne készíteni. A röpgyűléseken már büszkén beszélhettek arról, hogy ezzel behozták a lemaradást, s szeptember 29-ig 100,2 százalékra teljesítették harmadik negyedévi tervüket. Az élenjárók most a békekölcsön-jegyzésnél is az elsők között írták nevüket a jegyzési ívre. Bakaity Vera a csoportjában dolgozó fonónőkkel el is beszélgetett. Megmagyarázta nekik: a Negyedik Békekölcsön elősegíti, hogy a Szegedi Textilművekben is még jobb feltételek mellett dolgozhassunk. A mi üzemünkben nemcsak az a 910 dolgozó nyert, akinek eddig kihúzták a kötvényét, hanem valamennyien, akik ebben a szép ütemben dolgozunk, azok is, akik az új kultúrotthonunkban szórakoznak, s azok a terhes asszonyok, akik igénybeveszik a nemrég létesített üzemi pihenőszobát. Beszélt a saját életéről is. Néhány nappal ezelőtt házasodott, szép új lakásba költözött, s szobabútorát 1700 forinttal olcsóbban tudta megvenni, mint az árleszállítás előtt. — Örömmel jegyeztem mondta Titti Gyuláné —, hiszen amikor nemrég terhes voltam, én is gyakran igénybe vettem a pihenőszobát, s tudom, hogy kölcsönadott forintjaink is hozzájárultak ehhez. A múltban ilyesmiről szó sem lehetett, sőt a dolgozó nőt, ha terhes lett, elbocsátották munkahelyéről. Hogy ezután még jobban éljek, nemcsak a teljesítményemet fokozom tovább, hanem a textiltechnikumon is jobban fogok tanulni, hogy nagyobb szakmai tudással segíthessem a termelést, a szocializmus építését. Lelkes hangulatban folyt a jegyzés délelőtt az egész üzemben. Mintha az orsók is gyorsabban peregtek volna, a keresztorsózó üzemi rész „C” műszakjában, ahol a jegyzés után mintegy negyvenen békeőrséget álltak, hogy az eddiginél még szebb termelési sikereket érjenek el. Békekölcsönjegyzés a Szegedi Tudományegyetemen Most, amikor a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívással fordult a dolgozókhoz a Negyedik Békekölcsön jegyzésére, az egész ország dolgozói nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták. A Szegedi Tudományegyetem diákjai és tanárai szerdán reggel lelkeshangú röpgyűlésekre jöttek össze, ahol a Negyedik Békekölcsön jegyzésének jelentőségéről beszéltek. Juhász Antal elsőéves magyarszakos hallgató az évfolyam DISZ titkára. Alig várta, hogy nevét felírják a jegyzők sorába. 150 forintot jegyzett. Rákosi ösztöndíjas, havi 650 forintot kap. — Örömmel adom ösztöndíjam egynegyedét államunknak kölcsön. Juhász elvtárs mint DISZ titkár, igyekszik alapszervének minden tagjával megértetni, mit jelent a diákoknak a békekölcsön-jegyzés. Szabó Teréz negyedéves orvosszakos hallgató eddig is mindig szívesen adott kölcsön államunknak. Eddig már kétszer nyert, 443 forint ösztöndíjat kap és mint a marxista tanszék demonstrátora, 300 forintot. Sok mindent vásárol ösztöndíjából. Már elsőéves korában kiválasztott magának egy szép rózsaszínű paplant, s most az árleszállítás után a 400 forintos paplan 300 forint lett és megvette. Azután sötétkék szövetruhát vásárolt. Erre gondolt, amikor jegyzett dolgozó népünk életszínvonalának emelkedéséért. Szádeczky Kardos Sámuel, a történelmi tanszék vezetője örömmel kölcsönzött államunknak. Amikor a népnevelők elmondták neki, hogy a jegyzett összeg húsz százalékával az egyetem rendelkezik, arra gondolt, hogy kiegészítik a könyvtárat. Az elmúlt tanévben 4000 forintot kaptak szakmai könyvek vásárlására, az idén még többet vásárolhatnak. Szerda reggel. Alig múlt el öt óra, Valkai László elindult otthonról munkahelye felé. Igaz, még otthon — elindulása előtt — nagy vágyat érzett magában ahhoz, hogy megsimogassa egyik aranyos kis unokáját, az óvodás Zsuzsit. De hát nem akarta felkelteni és így csak szerető pillantást vetett feléje. Úgy háromnegyed hat lehetett amikor Valkai László odaért üzeméhez, a Fémipari Vállalathoz. S azftán percek multá’val jött a többi lakatos is. Telt az idő, megkezdődött a munka és közben a munkások vidám, bizakodó arccal jegyezték a Negyedik Békekölcsönt. A jegyzésgyűjtő még pár lépésre volt Valkai Lászlótól, de azért szemüvege alól odsnislantott feléje és mondta ám: — írjon föl engem is ... És elsők között jegyzett 300 forintot, valamivel többet, mint egyheti fizetése, mert... — ... nékem is van miért jegyezni — így mondja — és forintjainkkal is segíteni kell a hazánkon, vagyis magamagunkon, hogy még jobb legyen. Valkai László nem fiatal ember, nem is középidős. Hét évtized és három esztendő folyt el fölötte. Nagy időt megért s életében bizony voltak kínos-keservesen nehéz esztendők, megaláztatással, munkanélküliséggel teli is. De mostanában Valkai bácsi is sokat kacag s elcimókázik, játszik az unokákkal A legkisebb unoka a Zsuzsika — így hát ő a legkedvesebb. Ha nagyapja cukrot visz neki a fizetés után, akkor körültáncolja a kislány, csókolgatja és azt hajtogatja: „Cukrot hozott a nagyapó cukrot,1’ És amikor Valkai László a kölcsönt, jegyezte, a kis unokák is eszébe jutottak. Hát hogyne! Szép életben nőnek ők fel és biztos, boldog jövő vár rájuk. Hát jegyzett ő az unokákért, aztán külön Zsuzsikáért bosz, nem is olyan soká még olcsóbban, meg több cukrot, vagy más ajándékot tudjon neki venni. Meg azért, hogy Zsuzsika mindig nyugodtan, kacarászva játsszon az óvodában. — Aztán magamért is jegyeztem — mondja és szemében fiatalos fények lobbannak fel. — Igaz, az idő már eljárt fölöttem, de azért tudom, hogy az államnak kölcsönadott pénz még az én életem is szebbé teszi. Mert egyszerre adtam a jelenért és a jövőért. Aztán arról beszél, hogy ruhával, cipővel is meg szokta ajándékozni a kisunokákat. Karácsonyra is szándékozik ajándékot adni számukra, többet, mint tavaly Többet azért, mert az árak is olcsóbbak lettek. Valkai bácsi nemcsak a forintjait adja a még gondnanabb máért, honnanért hanem jobban is dolgozik. Nem utolsó munkás ő, de nem ám! Fdvfler io -prtJenvl nem egy fiatallal és neve nem ritkán szerepel a termelésben a legjobb eredményt elérők között. — Hej, ha hatvan éves lennék — tréfál, pajkoskodik az öreg — átugranám én ám még azt az asztalt is, amelyiken a satupadom áll. Na de azért csak megteszem a magamét a hetvenegynéhány évemmel is. .. Az öreg Valkai serényen dolgozott szerdán, — s persze a normálét is túlteljesítette. Teli életkedvvel és tervezgetés«»l indult hazafelé és otthon mcMÍmogatta a kis Zsuzsit — kedvencét Hosszan. szcrrtpc+el elnézte és ekkor a jövő iutott r-n, azon tiwaidot, »ni* vegyen neki !> legközelebbi fizetésbffl Aztán a saját maga élete !<* fol Iknz. ÍSÍH b’s^C 0,... m-r-kc. csii écept é- sze-ptíttel »'■'szik körül az üzemben Fs óhe villant e köles ©» >e<»v:55s, s manóban *:-m-t hogy az e’sA k kö. »Ktt jegyzete — a máért és a jövőért '"ért a szebbé váló wAv érlfllAiiU n InrAI (VaLkai bácsi