Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-02 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 27. SZÁM KEDD, 1954. FEBRUÁR 2. ÁRA: 50 FILLÉR A A szabad magyar sajtó ünnepe Tizenkét esztendővel ezelőtt, 1942 február 1-én, a szovjetellenes háború, a német fasisztákkal szövetséges nemzetgyilkos Horthy-rendszer sötét évében jelent meg illegálisan elsőízben a magyar munkásosztály forradalmi lapja, a Szabad Nép. Hihetetlenül nehéz körülmények között, a megkínzás és az agyonverés kockázatával, hőslelkű férfiak vállalták azt a nemes feladatot, hogy hírül adják: a forradalmi gondolat nem halt meg Magyarországon. A magyar nép életének ezt a fontos évfordulóját immár harmadízben, a magyar sajtó napjaként ünnepli meg dolgozó népünk. A haladó magyar sajtó története összeforrott a magyar nép történelmének dicső eseményeivel, 1848-al és 1919-el. Népünk legnagyobb fiai ismerték fel azt a nagy lehetőséget, amelyet a sajtó nyújt a tömegek meggyőzéséhez, lelkesítéséhez, vezetéséhez. Kossuthról mindenki tudja, hogy aranyszavú szónok volt, akinek beszédét áhítattal hallgatta a nép és akinek szavára százezrek csatlakoztak a szabadságharc lobogója alá. De kevesen ismerik a publicista, az újságíró Kossuthot, aki Pesti Hírlapjával elsőízben avatta Magyarországon a sajtót forradalmi szervező erővé. Ezért valljuk mi a kossuthi Pesti Hírlap örököseinek magunkat, mintahogy magunkénak valljuk Táncsics Munkások Ujság-át, az 1848-as Március 15-ét, Petőfiék, Madarászék lapját, Frankel Leó Munkás-Heti Króniká-ját. Magunkénak valljuk az 1919-es proletárforradalom Vörös Ujság-át, valamint a kommunisták itthoni illegális és emigrációban kiadott lapjait, a haladásért küzdő megannyi magyar újságot. De a felszabadulás előtt valóban forradalmi, elméletében következetes, ideológiájában egységes munkáslap csak egy volt: az 1942 február 1-én megjelent Szabad Nép, amely az új típusú sajtó jellemvonásait viselte magán; e lap a legforradalmibb világnézet, az emberiség felszabadításának világnézete, a marxizmus-leninizmus élenjáró elméletének hordozója volt. S a Szabad Nép első számának illegális megjelenése óta csak tizenkét esztendő telt el, amely egy ember életében sem hosszú idő, de különösen nem hosszú idő egy nép életében. Mégis, ez alatt a tizenkét esztendő alatt óriási utat járt be a magyar nép, a szolgaságból a szovjet nép segítségével a szabadság honába jutott el. A Szabad Nép a felszabadulás óta eltelt években sokszázezres példányszámú, nagytekintélyű újsággá fejlődött, amelynek szavára figyel barát és ellenség. S a Szabad Nép mellett kifejlődött a demokratikus magyar sajtó egész hálózata. Ez a sajtó ott volt népünknek a hatalomért vívott harcában; a magyar sajtó fáradhatatlan munkásai jegyzetfüzeteikkel ott voltak népünk diadalmas, eredményeinek születésénél. De nemcsak hű krónikásként számoltak be a magyar újságok gazdasági és politikai eseményeinkről, hanem maguk is aktív részesei voltak minden eseményünknek és azok mai életünknek is. A magyar sajtó elismerést és megbecsülést váltott ki népünkben, mert a népnek ír, a nép hangját szólaltatja meg. A magyar újságírók fáradhatatlan munkájukkal népünk tiszteletét és rokonszenvét vívták ki és munkájukat érdeklődés, rokonszenv kíséri. A magyar sajtó, a magyar újságírók előtt olyan harcokban kipróbált példakép áll, mint a szovjet sajtó, amely a forradalom minden szakaszán ott állt őrhelyén, harcra mozgósította, lelkesítette a dolgozó tömegeket, amely ma is a párt hűséges segítőjeként, a kommunizmus harcosaként szolgálja a szovjet népet. A bolsevik sajtótól tanultuk meg többek között azt is, hogy az új típusú, népi sajtónak legfőbb feladata: a nép szolgálata, a nép és a párt kapcsolatának szüntelen erősítése. Hiszen a többi kommunista újságra is érvényes az a megállapítás, amelyet Révai József elvtárs tett a „Százezrek kenyere“ című cikkében: „A Szabad Nép a néptömegek és a vezetők, a tömegek és az állam, az egyszerű emberek és a kormány lapja egyszerre. Más szóval: annak a népnek a lapja, mely az állam urává lett. Az állam és a kormányzat problémáit a nép ügyévé, a nép bajait az állam és a kormányzat ügyévé tesszük.“ Az ilyen újságban az olvasók megbíznak, barátjuknak tekintik, segítőtársat látnak benne az élet problémáinak megoldásához. Nem leszünk ünneprontók, ha elismerjük, hogy a Délmagyarországnak még sok tennivalója van azon a téren, hogy valóban népi lappá váljék, olyanná, amelynek minden számát és érdeklődéssel veszik kezükbe a szegedi dolgozók. Hogy ilyen lappá váljunk, ahhoz mindenekelőtt az szükséges, hogy még harcosabban képviseljük a nép érdekeit, bátrabban bíráljuk azokat a fogyatékosságokat, amelyek a párt határozatainak, a kormány programmjának megvalósítása útjában állanak. Akkor forr össze még jobban pártunk szegedi újsága, a Délmagyarország Szeged dolgozóival, ha még nagyobb figyelemmel hallgat a nép szavára, ha még nagyobb igyekezettel karolja fel a helyes kezdeményezéseket és hű krónikásként számol be napról-napra Szeged életéről. Ebben a munkában a magyar sajtónak, a szocializmus építésének felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek a munkás-paraszt levelezők, akik a nép hangját, vágyait és kívánságait, javaslatait tolmácsolják. A lapoknak — és természetesen a Délmagyarországnak is — az a kötelessége, hogy ösztönözze, bátorítsa a bírálatot és önbírálatot, amely fontos fegyver fogyatékosságaink ellen vívott harcunkban. A sajtó napja alkalmával illesse elismerés levelezőinket. * Harmadszorra ünnepeljük meg a magyar sajtó napját. De az ünnepi percekben, amikor pillanatra visszatekintünk a megtett útra, egyben előrenézünk jövendő feladatainkra. Népünk olyan munkában van, amilyenre nem volt példa még a magyar történelemben. A mezőgazdasági termelés néhány év alatt történő nagyarányú fellendítése, amely az életszínvonal emelésének elengedhetetlen feltétele, a magyar sajtóra is hatalmas feladatokat ró. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásának minden szakaszát alkotóan, segítően kell támogatnia a Délmagyarországnak is, hogy a szegedi célkitűzéseket maradéktalanul végrehajtsuk. Ebben a munkában méginkább összeforr az újság és a nép, hiszen közös történelmi feladaton munkálkodunk. Éppen ezért a szabad magyar sajtó ünnepe nem csupán a sajtó munkásainak ünnepe, hanem ünnepe az egész dolgozó népünknek is. MAI SZÁMUNKBÓL: Vasárnap véget ért az országos nőkonferencia kétnapos tanácskozása Í példátmutató- kommintidtáJll BERTA JÓZSEF !A Finommechanikai Vállalatnál dolgozik Berta József elvtárs, speciális műszerész esztergályos. A vállalat, dolgozói között kiváló munkát végez. Tervét 120 százalékra teljesíti, s teljesen selejtmentesen dolgozik. Berta elvtárs nagyon szereti munkáját. Jogosan büszke lehetne Berta elvtárs munkája jó eredményeire, de ő inkább arról beszél boldogan, apai büszkeséggel, hogy leánya, a 22 éves Berta Klára az ország első repülőnője. Berta elvtárs tudja, hogy ilyen nagyszerű pályát csak a felszabadulás, pártunk helyes vezetése nyithatott meg gyermeke előtt. Éppen ezért, most pártunk harmadik kongresszusa előtt, azon gondolkozik, hogyan tegye még gyorsabbá, még alaposabbá munkáját. A vállalat dolgozói többször felkeresik Berta elvtársat nemcsak szakmai kérdésekkel, hanem tanulni akarnak túl politikailag is. Berte elvtárs Párti c. rend első évfolyamán tanul. Most a kongreszus előtt azt is elhatározta, hogy még alaposabb tanulással készül pártunk III. kongresszusára A III. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Két gépállomást patronálnak a MÁV Felépítményi Vasanyagjavító dolgozói A Szegedi MÁV Felépítményi Vasanyagjavító Üzemi Vállalat dolgozói pártunk III. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy első negyedévi tervüket határidő előtt hat nappal száz százalékos minőségi munkával teljesítik. A minőség megjavításában nagy feladatok hárulnak a minőségi ellenőrökre, akik nemcsak a kész munkákat ellenőrzik, hanem már munka közben is állandó szakmai segítséget adnak majd az üzem dolgozóinak. A tervteljesítés és a minőségi munka megjavítása mellett, a Szegedi MÁV Felépítményi Vasanyagjavító Üzemi Vállalat dolgozói elhatározták, hogy a Székesfehérvári Vadásztölténygyár és több szegedi üzem példája nyomán két gépállomás javító munkájából vállalnak részt. Ezzel akarnak segítséget adni mezőgazdaságunknak. Az üzem dolgozói megbeszélték, hogy a batidai és az óföldeáki gépállomás patronálását vállalják. Két sztahánovistákból álló brigádot alakítottak, akik a helyszínen vesznek részt a megrongált gépek javításában és szerelésében. A szerződés szerint — amelyet a gépállomással kötöttek, — a több és nagyobb munkát igénylő munkadarabokat behozzák az üzembe és itt javítják meg. A két sztahánovista brigád február 1-én indult el a gépállomásokra; három sztahánovista Batidára, öt sztahánovista pedig Óföldeákra. Mindkét brigád mellé egy-egy műszaki felelőst is osztottak be: Schelezdi Sándor és Vajai Rezsőt. A két műszaki vezető szervezi és irányítja a gépállomáson a javító munkákat. A vállalat dolgozói nagy lelkesedéssel vállalták ezt a munkát, mert azt akarják, hogy jól kijavított erőgépekkel segítsék a gépállomás dolgozói, a mezőgazdasági munkák sikerét. A kenyérgyári dolgozók tervei Határidő előtt elkészített tervek Az Építésügyi Minisztérium Szegedi Tervező Irodájában január 30-án elkészült a Marx-téri 80 lakásos épület modellje. A Marx-téri lakóház építkezése gyorsan halad és ez a modell megmutatja, milyen nagyszerű, modern házzal gyarapszik majd városunk. Az épület, előtte fasor lesz és a ház két oldalszárnyával átkarolja a gyermekjátszóteret. A játszótérre kis nyári fürdőt építenek a gyermekek számára. A modellt Maier János, a Tervező Iroda modellkészítője alkotta. Az aprócska modellházon rajta vannak az erkélyek, ablakok, kapuk. A Marxtéri új munkásházban fűszerüzlet, húsáruda, fodrász- és cipészüzlet nyílik majd meg. Az ottlakó háziasszonyoknak nem kell messzire menniök, a házban is bevásárolhatnak. Az új házban négy közös mosodát is építenek, teljesen modern felszereléssel, mosógépekkel együtt. Fiedl Sándor szerkesztő, aki az új lakások terveit készíti, elmondja: „Igyekszünk a legjobbat, a legszebbet építeni“. Ez a modell is azt mutatja. Az építkezés olyan gyorsan halad, hogy a Tervező Irodában alig győzik a soron következő terveket, rajzokat elkészíteni. Most például azok a rajzok készülnek, amelyek milliméter pontossággal tüntetik fel a lábazat beborításához szükséges műkő méreteket. Pártunk harmadik kongresszusát a Tervező iroda dolgozói is még jobb munkával akarják megünnepelni, ezért elhatározták, hogy a terveket igyekeznek határidő előtt elkészíteni, ezzel is segítik az építőmunkások még gyorsabb munkáját. Elvtársi segítség A Szegedi Kenyérgyár dolgozói is hatalmas lelkesedéssel készülnek pártunk III. kongresszusára. A Nemestakácsutcai üzem dagasztója Csejtei Dezső vállalta, hogy a kenyér minőségét 98 százalékra, a mennyiségi tervét pedig 99 százalékról 102 százalékra emeli. A Gogoly utcai sütőüzem dolgozói is a kenyér minőségének javítását tűzték ki célul. A Mikszáth Kálmán utcai telep dolgozói a minőség megjavítása érdekében azt fogadták, hogy a munkafegyelem megszilárdításával naponta biztosítják a fogyasztók részére szükséges kenyérmennyiséget. Ahhoz azonban, hogy a kenyér kifogástalan állapotban kerüljön a dolgozók asztalára, a kihordók lelkiismeretes munkája is szükséges. Ők a szállítási nehézségek ellenére egymással versenyeznek azért, hogy zavartalanul biztosíthassák a kenyér forgalomba hozását. A Kenyérgyár központi irodájának dolgozói is tudják, hogy a fizikai dolgozók vállalásának teljesítéséhez az ő segítségük is kell. Ezért brigádot alakítottak, hogy a termelőmunkások versenyének értékelését naponta tudják biztosítani. Azt akarják, hogy a kenyér minőségének javításával köszöntsék pártunk III. kongresszusát a Kenyérgyár dolgozói. Bovó Ferenc A Szegedi Kötél- és Hálógyár műhelyében zene mellett, fürge kézmozdulatokkal dolgoznak a munkások. A Patyolat számára készítik a mosózsákokat. A mosózsákok készítését január 1-én kezdték meg az üzem dolgozói. Kezdetben igen lassan haladt a munka. A dolgozók nem tudtak a számukra szokatlan munkával haladni, mert a mosózsák gyártása a kéz ügyességén és a helyes mozdulatokon múlik. Január vége felé a munkások közül már többen megbarátkoztak az új munkával és kezdték megszokni azt, megtanulták az új munkamozdulatokat. Horváth Józsefné, Csonka Sándorné és Tóth Mihályné január 30-án már 108— 109 százalékra teljesítette a normát a morózsákok készítésével. Ez a három munkásnő gyorsabban tanult és a munkaidő minden percét kihasználta. A Szegedi Kötél- és Hálógyár dolgozói is jó eredményekkel akarják ünnepelni pártunk III. kongresszusát. Ezért Horváth Józsefné, Csonka Sándorné, Tóth Mihályné elhatározták, hogy segítenek munkatársaiknak, megtanítják őket az új és gyors munkamozdulatokra, hogy mindannyian minél előbb száz százalékon felül teljesíthessék tervüket. lelkes kezdeményezések a Tisza Malomban A Tisza Malom igazgatója, Becski Pál elvtárs, január 30-án kíváncsian nézte a tervteljesítésről szóló jelentést. Eddig 107 százalékra teljesítette január havi tervét a Tisza Malom. Szép ez a teljesítés, de most a minőség javításán a sor. Eddig sem volt ugyan baj a Tisza Malomban a minőséggel. A malmok közötti minőségi versenyben mindig az első és második helyezést érték el. Most azonban a malom dolgozói már egyre többet beszélnek arról, hogy pártunk III. kongresszusának tiszteletére még jobb minőségű és szebb színű lisztet akarnak adni Szeged dolgozóinak asztalára és a Szegedi Kenyérgyárnak. A tervteljesítésben és a minőségi munkában eddig Maróti Lajos jelvényes sztahánovista őrlőbrigádja ért el legjobb eredményt. A brigád január havi tervét 110,5 százalékra teljesítette. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy hetenként rendszeresen karbantartják a gépeket, így esetleges üzemzavar nem állhat elő. A brigád tagjai nagy gonddal készítik elő a gabonát az őrléshez. Vigyáznak arra, hogy a gabonába került idegen anyagokat mind eltávolítsák, kimossák. Előkészítés közben az őrlemény szép színét m megadják. A Maróti-brigád tagjai elhatározták, hogy segítséget adnak a többi brigádok tagjainak is. Átadják nekik munkamódszerüket, megmutatják, hogyan kell előkészíteni a gabonát, hogy pártunk III. kongresszusának tiszteletére még jobb minőségű lisztet állíthassanak elő._____ L