Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-02 / 77. szám

kezdődik cut idei iHti-dteaan MEGY A MUNKA - jöhetnek a vontatók a kijavított uszályokért Lassan-lassan megélénkül a vízi élet is. A szegedi téli ki­kötőből egymás után vonul­nak ki az uszályok, motoros vontatók, kotrók, amiket a hajósszezon hosszú szüneté­ben, a télen egy egész eszten­dőre megjavítottak a tápéi hajójavító munkásai. A Tahi gőzös már valahol a felső- Tiszán kavarja a vizét. Nem régen bocsátották vízre az újjáépített 1041-es uszály­­óriást is, amin több mint félévig dolgoztak­, hogy hábo­rús emlék helyett hasznos szolgálatokra fogják. A tere­bélyes Ercsi gőzös is kifut­hatott már a kacskaringós Tiszára, s hogy hamarosan Szeged—Csongrád között ci­pelje az utasokat és a víg ta­vaszi kirándulókat A szegedi hajóállomást szintén újjáva­rázsolják, mire megindul a személyforgalom­ okig. Mialatt a­ folyótér Hajók, vízi alkalmatossá­gok tucatjait javították meg a derék szakmunkások, mégis zsúfolt a sólyatér most is, s a duzzadó vízen is egész sereg uszály, motoroshajó és egyéb vízijármű terpeszkedik. Még mindig sok a munka — ezek is mind-mind a mester ke­zére várnak, hogy kijavítva szétfuthassanak­ a vizeken. Ezeknél azonban már csak kisebb javítás van hátra: fes­tés, szerelés,­­ az pedig megy itt gyorsan. Az egész telep zeng az üte­mes kalapácsolástól és a fű­részek sikításától A munká­hoz is kedvezőbb már az idő, noha hideg szélrohamot ker­get a víz a part felé. De ha már a tél hidege nem vette ki a szerszámot a munkások kezéből, ez a kis szél nem tesz semmit. Keményebben megragadják a kalapácsot, mérgesebben vernek rá a vö­röslő szegecsekre — és kine­vetik, aki fázik, sőt meg is róják —, mert itt csak az fázik, aki nem dolgozik. Chindent az, Jk 109-ért A sok fontos munka között mindig van egy legfontosabb, s ez jelen esetben az FK 109-es kotró gyors és szaksze­rű kijavítása. 37 ember m­­un­kálkodik ezen a mostrumon, mert nagyon sürgősen igény­lik az üzemképes, kijavított kotrót a tiszalökiek. A »vízi­­szörnyeteg« — mert a laikus­nak valahogy úgy tetszik —­ minden szögletében püfög a kalapács. A felsorakoztatott fajzatokban fiatalok melegí­tik nagy gőzzel a szegecseket, s aztán a kemény legények­ alaposan rávernek. A fel­­máglyázott hajó alatt guggol­va is alig fér el az ember, de a két legjobb szegecselő - Terhes József és Gál Ferenc — ilyen szűk helyen is nagy szakértelemmel forgatja hosszúmyelű szegecselő kala­­pácsot. Olyan ütéseket mér­nek a vörös kis szegecskére, hogy az egész hajótest bele­remeg. yítetten fenekedett a­ betétet A két gyakorlott szakmun­kás — pínnak ellenére, hogy időbörben dolgoznak — na­ponta 400—450 szegecset is a helyére kalapál, még itt a ha­jófenéken is. Azt mondják róluk, hogy nekik mindegy, milyenformán számolják el őket, egyforma becsülettel és szívóssággal dolgoznak. Kere­setük sem méltatlan azonban derék munkájukhoz. Tekintve, hogy a tiszalöki­­eknek igen sürgős a kotró ja­vítása, a munkások úgy lát­tak a feladathoz, hogy lega­lább április 10—12-e körül útnak akarják indítani az újjávarázsolt vízialkotmányt. A szép elhatározások, a fe­gyelmezett, erkölcsös munka természetesen nem a véletlen szülöttei. A munkások elége­dettek bérük rendezésével, kemény munkájuk után tisz­tességes, szép bért kapnak. Különösen az FK 109-es újjá­építésére kirendelt dolgozók mindennapi eredményei il­lusztrálják ezt a megállapí­tást. De a gépműhely sem méltatlan a megbecsülésre, hiszen a gépi berendezések szakszerű és gyors felújítá­sával ismét kiérdemelte az elismerést. A telepen divatját múlta a hiányzás és a későnjövés, — megy a munka, jöhetnek a vontatók a kijavított uszá­lyokért. Jól kezdődik az idei víziszezon — csak így tovább! Megalakult a rókusi iskola úttörőcsapatának szervező bizottsága A rókusi iskola a környező vállalatok és az építők rókusi művelődési otthona képviselői­­­nek bevonásával megtartotta az úttörőcsapat szervező bizottsá­gának alakuló ülését. A szerve­ző testületben Berta György igazgatóval és Kéri Imre igaz­­gatóhelyettessel részt vesznek a X1-es számú Autójavító részéről Sarnyai Vencel igazgató, a Csongrád megyei Autóbusz üzem­ részéről Tolnai János, a szülői munkaközösség részéről Szekszárdi Jánosné, valamint az Építők Szakszervezete kép­viselői. Az iskola vezetői tájékoztat­ták a szervezőtestület tagjait az úttörő mozgalom új szervezeti szabályzatáról. Hangsúlyozták, hogy csak ott sikerül valóban jól működő úttörőcsapatot létrehozni, ahol a szervező tes­tület jól működik. A szervező testületek tudják megoldani azt a sok év óta megoldásra váró problémát, hogy az ifjúság ne­velését társadalmi üggyé te­gyék. A szervező testülettel az úttörőcsapat élete kívül lépett az iskola falain. Az iskola képviselői megkö­szönték a megjelenteknek azt a segítséget, amit a szervező tes­tület megalakításával az úttörő­csapat megalakítására már ed­dig is tettek. Az iskola hely hiá­nyában kénytelen a társadalmi szervek, szakszervezetek, válla­latok segítségét igénybe venni. Az úttörőcsapat életének ki­alakításában különösen az épí­tők szakszervezetének támoga­tását kérték az iskola vezetői, amit a szakszervezet képviselői örömmel meg is ígértek, Tegnap reggel megindult a repülőjárat Miért drágább most a jegy? Az IBUSZ kezelésében teg­nap reggel megindult a menet­­rendszerű légiforgalom Szeged— Budapest és Szeged—Pécs kö­zött. Budapestre naponta oda­­vissza három légijárat közleke­dik, Pécsre — oda-vissza — egy járat. Ez az örvendetes tény azonban némi kellemetlen meg­lepetést is tartogat a ,,naiv“ utazóközönség számára. Először is megszűnt a retúr kedvez­mény. Másodszor pedig: sokan nem értik , de mi sem — mi­ért volt szükség megváltoztatni a jelzett útvonalakra érvényes korábbi díjszabásokat az utazó­közönség rovására? A korábbi — Szeged—Buda­pest — díjszabás egyszeri uta­záskor 90 forint volt, most ke­reken egy ropogós százas, Pécs­re pedig 110 forint. Kormányzatunk sehol nem rendelt el áremelést. Miért kí­vánatos akkor meghonosítani a repülőutaknál a nem is burr­költ árdrágítást? Paragrafus közé szorított két gyermek­­fej — így hirdetik film­­­színházaink a „Két vallomás“ című új ma­gyar filmet, amit — mondjuk ki kereken — nagyon érdemes meg­nézni. A téma kicsit hasonlít egyik nagysi­kerű filmünkhöz, a ,,Valahol Európában“ - hoz. Ott azonban egy nagy világégés utáni állapotok szülte fiata­­lok bandába­ verődésé­ről van szó, a két val­­lomás­ban pedig egy kialakult arcélű társa­dalom eddig figyel­men kívül hagyott je­lenségéről, a gyernek bűnözésről. A film írója, számos György, mély ember­­szeretettel nyúlt ehhez a­­„kényes“ témához, amely sok buktatót rejt magában. A gyter­méktípusok elírásával, elrajzolásáv­al sehol nem találkozunk a filmben. Mindegyikből annyit mutat az író, amennyi éppen szüksé­ges az összkép, az össz­hatás szempontjából. A filmben szereplő felnőttek, — kivéve a Goldberger gyár öreg mesterét (Rajz János alakítja), a nyomozást vezető Vincze száza­dost, (Ladányi Ferenc) akarva, akaratlan ma­guk juttatják oda a fiatalokat, ahová végül­­is jutnak. A „nevelési módszerben" nincs pardon, itt nincs kivé­tel a ,,jó házból való úrilátás“, a magas ál­lássá szülök gyermeke, a mostoha­apa szere­lemre érett leánya és az anyátlan-apátlan kis mokány gyerek, a Marci esetében. Sorsuk egy fókusz­ban -e a magára­hagya­tottságban — találkozik, s ez bonyolítja, komp­likálja és „formálja“ életüket!". De meddig? A bírósági ítéletig, amelynek záróképével a film is befejeződik. A néző ezután elren­dezi magában, mintegy tovább szövi az elítélt gyermekek sorsát. De mi lesz azután és még azután? Mi lesz az otthonnal, a környezet­tel, a felelőtlen felnőt­tekkel, akik helyett a gyermekek kerültek a vádlottak padjára. Erre a kérdésre a film sem adott feleletet. Nehéz, súlyos vallo­más Erzsi és a kis Marci vallomása. (Tö­­rőcsik Mari és Csőgör Tibor maradandó él­ményt nyújtottak töké­letes alakításukkal) A nyomozást vezető Vin­cie százados, a valami­kor lelenc fiú, magasz­tos és követendő huma­nizmust testesít meg Igen, így kell érteni e megsebzett lelkű gyer­mekek nyelvén, hogy visszavezethessük őket az élet rendes útjára, hiszen nincsenek ve­lünk született bűnök­, vagy hajlamok, mint ahogy ilyen esetekben a burzsoá gyermekbíró­ság annak idején fen­nen hangoztatta. No, de minek is ezt hos­­­szan feszegetni; a film önmagáért, illetve a magára hagyott gyer­­mekekért beszél. Embe­rek szeressetek ben­nünket, fogjátok meg a kezünket, hogy ne jussunk a társadalom vámszedőinek — még elég sokan vannak — karmai közé! (—1—c) KÉT VALLOMÁS !A kommunisták bátran vállalják a szocialista építőmunka nehézségeit Megyei pártaktíva ülést tartottak Hódmezővásárhelyen Megyei pártaktíva-ülést tartottak vasárnap Hódmező­vásárhelyen a Petőfi Műve­lődési Házban. Az aktívaülé­sen több mint félezren vet­tek részt, kommunista mun­kások, dolgozó parasztok, ér­telmiségiek. A közel egyna­pos tanácskozás hű képet adott a megye helyzetéről. A pártaktíva-ülésen Né­meth Károly elvtárs, az MSZMP ideiglenes Központi Bizottságának tagja, a Csong­­rád megyei intéző bizottság titkára tartott beszámolót. Beszéde első részében részle­tesen vázolta az októberi és az azt követő helyzetet, azo­kat az okokat, amelyek kö­vetkeztében az ellenforra­dalom felüthette fejét. A továbbiakban a beszá­moló részletesen ismertette a megye helyzetét és a soron­­lévő tennivalókat. Az MSZMP, a népi de­mokrácia vezető ereje alapjaiban Csongrád me­gyében is egészségesen fej­lődik. — Párttagságunk — hangoztatta Németh elv­társ — egységes az ellen­­forradalom megítélésében, helyesli és támogatja a párt­ és a kormány határo­zatait, intézkedéseit. A továbbiakban szólott azokról a nehéz körülmé­nyekről, amelyek között a megye kommunistái a párt újjászervezéséhez fogtak. Vannak még nehézségek, azonban a párt építése meg­felelő ütemben halad. Ez idő szerint — Szeged város kivé­telével — a megye 326 párt­­szervezetében több mint hat­ezer kommunista tömörült. A párt befolyása a dolgozó em­berek körében növekvőben van. Szólt arról is, hogy harcot folytattunk és folytatunk a helyenként még meglévő sze­mélyeskedés és frakciózás el­len. Ezután a pártépítő mun­ka fogyatékosságairól szólt. Az utóbbi hetek bizonyos ja­vulása ellenére is bizonyos elmaradás mutat­kozik az üzemi és egyes értelmiségi pártszervezetek fejlődésében. — Az ifjúság legjobbjaival is erősíteni kell a párt so­rait ... Nem helyes egyes párttagjaink elzárkózása az értelmiségi dolgozókkal és a munkástanácsokkal szemben. Megértő, baráti, elvtársi kap­csolatot kell fenntartani az arra érdemes volt MDP-ta­­gokkal, akik még az elmúlt időszak megrázó eseményei hatása alatt állnak és nem jutottak elhatározásra pártba való belépésüket illetően. Ezután arra mutatott rá, hogy őrködnünk kell a párt tisz­taságára, nem nyithatunk kaput a pártba nem való, a párt politikáját magáévá nem tevő, továbbá a kar­rierista emberek számára. A politikai tömegmunka szélesítésének fontosságáról, majd a KISZ jelentőségéről szólott. Hangoztatta azután, hogy a párt soha nem lehet közömbös a gazdasági kér­dések iránt. A tsz-mozgalom­­ról szólva a többi­ között megállapította, hogy az el­lenforradalom viharában ki­állotta a próbát. A megye tsz-einek több mint 70 szá­zaléka az erőszakos feloszla­­tási kísérletek ellenére is együtt maradt. Beszédét Németh elvtárs így fejezte be: — A kommunisták előtt most az a feladat áll, hogy soraikat állandóan szilárdít­va, bátran vállalják a szocia­lista építőmunka nehézségeit, szüntelenül dolgozzanak azon, hogy ne szavaik, hanem tet­teik alapján ismét a dolgozó nép bizalma övezze pártun­kat, a kommunisták pártját. Ezt minden bizonnyal meg­valósítjuk akkor, ha a párt a tömegekkel összeforrva, ve­lük együtt élve és harcolva becsülettel tölti be nehéz, de megtisztelő történelmi fel­adatát. A beszámolót követő vitá­ban számosan szólaltak fel. A szavakból kicsendült az is, hogy a kommunisták a nép javára bátran vállalják az építőmunka nehézségeit. A haladó pedagógia szegedi otthona Nándorné Tanítónőképző dol­gozói és ifjúsága számára jó ismerős. Ugyanis ebben az épületben indult meg isko­lánk, Szeged és az egész Dél­alföld első nőnevelő intézete. Keméndy Nándorné sz. Druc­ker Irma, a magyar nőneve­lés szegedi úttörője 1862 szeptemberében alapította meg országos hírű leányne­velő intézetét, mely az első ilyen intézmény volt váro­sunkban és a 4 osztályos is­kolát először 6 osztállyal felső leányiskolává fejlesztve 1875- ben tanítónőképzővé alakí­totta át. (Keméndyné volt az ország első tanítónőképző-in­­tézeti képesített tanárnője.) Az 1879-es nagy szegedi ár­víz súlyosan megrongálta az épületet, de az ár a belváros területéről még le sem húzó­dott egészen, midőn Kemén­dyné a Mayer Ferdinánd-fé­­le házban május havában új­ra megnyitotta az intézetet. Nem kímélve áldozatot, az összedőlt intézet romjain a város társadalma segítségé­vel újra otthon emelkedett az oktatás és nevelés nagy munkájának továbbfolytatá­sára. 1879. november 19-én már ismét a Dugonics téri épületben működött az iskola egészen 1900-ig, Keméndyné nyugalomba vonulásáig. Taní­­tónőképzőjét az alsóvárosi is­kola vette át. Több más író mellett Jókai Mór, a család nagy barátja Szegedre jöve­tele alkalmával többször ná­luk szállt meg és Keméndy­­ékkel gyakori levelezésben állt. Keméndyné nyugalom­­ba vonulása után sem hagyott fel szociális és pedagógiai te­vékenységével és az épület­ben ápolónőket képeztetett ki és a vidékről munkára be­kerülő lányok részére leány­szállást rendezett be. Akik ma mennek el az épület mellett, nem is gon­dolnak arra, hogy abban a magyar nőnevelés egyik je­lentős induló állomását tisz­telhetik, s még kevésbé gon­dolnak arra a társadalmilag haladó pedagógusra és em­berbarátra, kinek áldozatos életét a házon még egy kis táblácska sem őrzi.” * A két színházjegyet dr. Berkes Dezsőné (Szeged, Le­nin krt. 61.) számára ajánl­juk fel. A jegyek szokás sze­rint szerdán, a titkárságon vehetők fel Petőfi Sándor sugárútra, a Lenin körútra és a Dugonics térre néz a városismereti pá­lyázatunk alkalmával leg­utóbb közölt képen látható ház. Örvendetes, hogy ismét sok olvasónk mondta el ne­künk e házzal kapcsolatos emlékeit. Mint egyik legilletékesebb­­ had ismertesse e házról a szegedi tanítónőképző igazga­tója a tudnivalókat: „Ez az épület a Keméndy ---------­ Botrány a nyugatnémet hadseregben Szép számmal talál menedéket a nyugatnémet hadseregben mindenféle bűnöző, csaló és szélhámos. Nemrég közölte a ,Der Mittag“ című lap, hogy —­ mint kiderült — Robert Schneider, a nyugatnémet had­sereg főpszichológusa: közönsé­ges szélhámos. Okmányokat ha­m­isított az orvostudományok és a filozófia doktora­. Valójá­­­ban még középiskolát sem vég­­­zett; Schneider előrelátó szélhámos volt. Hamisított okmányaiban a hitlerista hadsereg orvosának tüntette fel magát, ezért tölthet tett be fontos posztot az új mun­gatnémet hadseregben; Hattá !, s nem áprilisi tréfa, hogy éppen április else­jén mondhattuk először »hivatalosan« is a tele­fonba a könnyed meg­szólítást. »Halló boy!« A hívásra tegnap óta nyomban megjelenik egy remek 750-es BMW motorkerékpár, s tetszés szerint szállít árut »ház­tól házig« a lehető leg­gyorsabban. Az új, motorkerékpá­ros teherfuvarozást a szegedi TEFU hívta élet­re. Az elgondolás eredeti szegedi »szabadalom«, ilyen nincs még az or­szágban. Valóban nincs, bár hozzá hasonlót a fő­városban már évekkel ezelőtt megszerveztek, azonban ez a gyorsfuva­­rozási forma Szeged kis­­szállítási igényeinek megfelelően jött létre. Amíg ugyanis Pesten egy-egy vállalathoz, kö­­zülethez hosszabb időre le van szerződve egy­­egy motorkerékpár, Sze­geden bárkinek •— közü­­­letnek, magánosnak egyaránt — rendelkezé­sére áll a motoros »boy«. Mit lehet vele szállí­tani? A háziasszonyok­ a pi­aci bevásárlás terheihez éppúgy igénybe vehetik, mint a kiskereskedelmi vállalatok a perifériá­kon sorakozó boltok gyors szállítást igénylő cikkeihez. Gyümölcs, és zöldségfélék, nyári na­pokon a gyorsan olvadó jég, friss sütemények percek alatt eljutnak a rendeltetési helyre. Ma­gánkisiparosok kisebb mennyiségű anyagait, oxigén- és dissous-gáz­­palackokat, egyszóval bármit szállít három mázsa súlyig, ami csak fölfér a motorkerék­párra. Az első motoros »boy« városszerte, s főleg mo­toros körökben jól ismert energikus fiatalember—­ Gyimesi László. Az új express-közönségszolgá­­lat létrehívásához is ő adta az ötletet, s ő jár­ja a város környékét »TEFU-expressz« felira­tú oldalkocsis motorke­rékpárjával. Sőt! Gyi­mesi akár arra is vállal­kozik, hogy halasztást nem tűrő kisebb anyag-, vagy árubeszerzések cél­jából Hódmezővásár­helyt, vagy akár Buda­pestet megjárja motor­kerékpárján, önállóan vállalja kisebb árutéte­lek, például gépalkatré­szek beszerzését is. Ter­mészetesen felelősséggel. Csupán a tarifarend­szer végleges kialakítá­sához lenne szükség egy kis rugalmasságra, hogy magánosok is minél ol­csóbban­ részesülhesse­nek az expressz-szállítás előnyeiben. A TEFU Vállalat kereskedelmi­és forgalmi osztálya na­gyon bízik az Autóköz­lekedési Főigazgatóság illetékes vezetőiben, hogy Szeged lakosságá­nak érdekében nem zár­kóznak el a kissé merev tarifarendszer némi ki­sebb módosításától, s akár egy csokor virág elküldése is lehetővé és »kifizetővé« válik a TEFU expressz-szolgálat útján. Reméljük, rövid idő alatt ismertté és ked­­veltté válik Szegeden ez az új közönségszolgálat. Csak tessék tárcsázni a 43-33-at. ... Halló boy,... s nyomban megjelenik a remek BMW, s tetszés szerint szállít bármit, bárhová, bárkinek. S ami a fő: gyorsan! Meg lehet próbálni! Nem áprilisi tréfa! (—s) l4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiAA,iA»4AAAAAA4,i»AAA>AAJáiAiAAAé J•«

Next