Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
t Teljes erővel megkezdődtek a tsz-villamosítások A szentesi televíziós adónál is munkát vállalt a MEGYEVIZL A második félévben a jelek szerint szinte egész évi programját teljesíti majd a Csongrád megyei Villanyszerelési Vállalat. Eddig különféle anyaghiány miatt nem végezte el a kitűzött tszekben és községekben a villamosításokkal kapcsolatos belső szereléseket. Végre megérkezett az annyira várt csehszlovák fenyőoszlop-szállítmény, és csakhamar be is fejezték a szentesi Vörös Csillag Termelőszövetkezet villamosítását. Jelenleg a hódmezővásárhelyi Bem Tsz-ben és a Május X Tsz-ben folyik a munka. Ez utóbbinak augusztus 20- ra, fennállásának 10. évfordulójára elvégzik az összes szereléseket, kigyúlhat a fény. Ugyancsak augusztus 20-ra készül el a csongrádi Vörös Csillag Tsz villanyhálózatának belső berendezése. A közeljövőben a makói Köztársaság és a hódmezővásárhelyi Sallai Tsz-ben is megkezdődik a szerelés. Ebben az évben összesen 17 termelőszövetkezetet villamosítanak Csongrád megyében. A tsz-ek villamosításával párhuzamosan folyik Csengéle község villamosítása. Csengétén alkotmányunk napjára lesz villany. A MEGYEVILL dolgozói a szentesi járásbeli Nagytőkén is szerelik a vezetékeket, miután pedig Csengétén elkészül a munka, Pusztaszer villamosításához fognak. Városban is végez szerelést a vállalat. A Szegedi Paprikabeváltó hidroglobuszának beszerelését soronkívül vállalta a MEGYEVILL.Ezenkívül szakemberei dolgoznak a Cipőgyárban és a Szalámigyárban is. A szentesi televíziós adóállomás erősáramú villamos-berendezését és belső világítását is ők építik. Ebben az évben csaknem öt és fél millió forint értékű munkát végeznek el megyénkben a vállalat dolgozói. Zsúfolt ház az új szegedi szabadtéri színpadon Több mint háromezer ember vett részt a lottósorsoláson iker rtok elindultak az első csopor a hídon át Újszegedre, hogy tanúi legyenek a lottósorsolásnak. Háromnegyed tízre, mire a hivatalos aktus elkezdődött, több mint háromezer ember szorongott a szabadtéri színház nézőterén, dacolva a forró napsütéssel. Nagy sikert aratott a Tisza Állami Áruház rendezte divatbemutató s Lakatos Géza zenekara, különösen akkor, amikor a sorsolás kezdete előtt, stílusosan, a »Nincsen pénzem, de majd lesz« csárdásra zendített rá. Ahogy a hivatalos sorsolási bizottság elfoglalta a helyét, a belépéskor kiosztott számok alapján, kisorsolták a nézők közül azt az öt személyt, akinek szerep jutott a sorsolásnál. Vecsernyés János szegedi nyugdíjasra, Pázmányi Mária csinos nyíregyháza fiatal lányra, Szarka Gyula dorozsmai lakosra, Csikós Ferenc gépkocsivezetőre és Szobota Józsefné szegedi háziasszonyra esett a sor. A bizottsággal együtt közösen megvizsgálták, megvan-e mind a kilencven lottószámot tartalmazó gömb, majd, miután a gömböcskéket elhelyezték a nagyobb sorsolási üveggömbbe, egymás után húzták ki az öt számot. Vecsernyés bácsi a 81-es, Pázmányi Mária a 48-as, Szarka Gyula a 28-as, Csikós Ferenc a 17-es és Szobota Józsefné pedig az 54- es számot vette ki az üveggömbből a nézőtérről hallatszó szakmai tanácsok (Bal kézzel húzza!... »Hétszer forgassa meg a hőt!« stb.) között. Pázmányi Mária sorsolta ki, hogy a július hónapi öt játékheti szelvények közül a tárgynyeremény sorsoláson a 29-es szelvények vesznek részt. A közönség türelmesen megvárta, míg eldől, hogy a kiosztott belépőszámok tulajdonosai közül ki nyeri azokat az ajándékokat, amelyekkel az Állami Áruház kedveskedett néhány résztvevőknek. Sokan azonban nem kockáztatták meg hogy mindjárt visszamenjenek a forróságot árasztó hídon Szegedre, hanem azonnal lefordultak a partfürdőbe, vagy a versenyuszodába. Mások viszont a liget árnyas fái alatt kerestek menedéket A 31. játékhéten egyébként országosan némileg esett az eladott lottószelvények száma, Szegeden azonban — a sorsolásra tekintettel — megnőtt. A szegedi lottó körzeti fiókok területén 404 ezer szelvényt adtak el a héten gem- Ma megkezdik az őrlést a volt Faludi-malomban is Egyhónapos előkészület után ma ismét megkezdik az őrlést a volt Faludi-féle gőzmalomban is. Tulajdonképpen itt a malmot teljesen villamosították és az elmúlt hónapban nagy javítási munkálatokat végeztek. Új síkszitát szereltek fel a liszt minőségének további javítására, új, úgynevezett búzakefélőgépet állítottak be. Újra rovátkolták a hengereket, selymezték a szitákat, rendbehozták a gépek csapágyait és ma reggel három műszakban megindul az őrlés. Naponta mintegy 480 mázsa gabonát őrölnek — egyelőre a búzát. Ugyanakkor mint vámőrlésre kijelölt malom mind állami gazdaságoknak, mind termelőszövetkezetnek, egyénileg gazdálkodóknak, minden időben rendelkezésére áll. Van megfelelő mennyiségű tartaléklisztjük és ennek alapján a kiszolgálást a leggyorsabban el tudják végezni. A Tanácsköztársaság összeomlott, elbukott. Az 500-as Munkástanács mai, utolsó ülésén a Kormányzótanács bejelentette lemondását. A tanács tagjai megdöbbenve fogadták a hírt. Rónai Zoltán beszéde alatt a kommunisták egyes csoportjai felháborodottan tiltakoztak, egyesek elhagyták az üléstermet. Felszólalt Rtun Béla is. Mélyen megrendülve beszélt, de szavaiból kicsendült a mélységes hit, az új forradalom jövendőbeli végleges győzelmében. Utána lezárták a vitát és a munkástanács elfogadta a kormány lemondását. A hatalom a jobboldali szociáldemokratákból alakult szakszervezeti kormány kezébe került. Miniszterelnök az a szélsőjobboldali Peidl Gyula lett, aki március 21-én ellenezte a pártegyesülést és a hatalom átvételét. Vajon hogyan valósítja meg ez a kormány a szociáldemokraták által ígérgetett »tiszta demokráciát ?« Este Kun Béla összehívott magához néhány kommunistát, közöttük Korvin Ottót, Sallai Imrét, Révai Józsefet, Hevesi Gyulát és másokat. A megbeszélésen kitűzték a nagy feladatot: meg kell kezdeni a kommunista párt illegális újjászervezését. A jelenlévők bár sejtették a nagy veszélyt, vállalták, hogy itthon maradnak és megkezdik a munkát. A fronton lezajlott az utolsó ellentámadás. A legjobb egységek végső elszánt rohammal visszafoglalták Szolnokot A Tanácskormány bukásának híre azonban végképp letörte őket is. Mint Madarász Emil írta poémájában: A tengerészek néma csendben Mélységes csendben álltak ott, Mert tudta mind — Szolnok miénk lett, De a Kommuna elbukott.« 3 Vezető munkakörökben dolgozók kötelessége Nem érdektelen ismételten megvizsgálni a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat gyakorlati érvényesítésének néhány jellegzetességét. A végrehajtás során ugyanis három különböző, de egy célt szolgáló vonást állapíthatunk meg. Az egyik a párt Központi Bizottságának és a kormánynak közös intézkedése. E tekintetben nincs okunk panaszra, hiszen e határozat alapján a párt és a kormány nagyon sok intézkedést tett: bizonyos dolgozó kategóriák bérének rendezése, családi pótlék és nyugdíjak emelése, lakásépítési program fejlesztése, — hogy csak néhányat említsek a kormányintézkedések közül. A végrehajtás kapcsán egy másik lényeges vonás: a helyi párt- és állami szervek ez irányú munkája. E tekintetben sincs okunk panaszra, mert a helyi vezető szervekben dolgozó elvtársak értik és érzékelik e határozat jelentőségét. Ennek bizonyítékait a város lakossága nap nap után tapasztalja; a szegedi lakásépítés meggyorsult ütemében, házak tatarozásában, a helyi munkalehetőségek bővítésében, mint a kábelgyár és remélhetően gyógyszergyár létesítése, a textilművek bővítése, ezenkívül a Gázművek több tízmilliós rekonstrukciójában, amely több ezer új gázfogyasztót jelent, ide tartozik az egészségügyi hálózat bővítése, a külterületekre fordított beruházási összegek emelése, a kereskedelmi hálózat kiterjesztése is. Elvitathatatlan, hogy Szeged egész arculata egészséges változást, gyarapodást mutat. Helyi vezető párt- és állami szervek gyakorlatilag is igen sokat tettek a határozat végrehajtása érdekében. nagy jelentőségű párthatározat harmadik — de sorrendben egyáltalán nem utolsó — vonatkozásával viszont nem lehetünk teljesen elégedettek. Nem kielégítő középgarnitúránknál a határozat feldolgozása, végrehajtása Eljutottunk ugyan odáig, hogy vezető állami, gazdasági funkcionáriusok és a munkások jelentős része ismeri és érti a határozat megállapításait, de hiányzik az alapos feldolgozás és egy-egy üzemben kialakítandó átgondolt tevékenység e párthatározat nyomán. A munkások helyesléssel fogadják a város gyarapítására tett intézkedéseket, a külvárosokban létesített üzleteket, a javuló zöldség- és gyümölcsellátást stb. Ellenben kifogásolják, nem is egy üzemünkben, a művezetők, sőt egyik-másik helyen az igazgatók magatartását, viselkedését. S ez életünkben legalább olyan fontos tényező, mint a korszerű élelmezés biztosítása Szegeden.egállapíthatjuk M mert így van —, hogy javult a munkások , és a vezetők kapcsolata, párt- és gazdasági vezetőink igen nagy része sokat tartózkodik a munkások körében, meghallgatja panaszaikat, segít is azok orvoslásában. Örömmel üdvözlik azt is a munkások néhány üzemben, hogy az üzemet érintő problémákban, vagy más kérdésekben kérik véleményüket, meghallgatják javaslataikat. De ahol az igazgató bizalmatlan a munkásokkal szemben, nem megy közéjük, nem kéri a véleményüket és ahol mindig az igazgatónak van igaza, ott a munkás az épülőszépülő ország és város mellett közvetlenül az üzemben érzi, tapasztalja, hogy ott nem úgy érvényesül a párt politikája, mint ahogy általában megköveteli a párt. Sok esetben konkrét példát nem említenek a munkások a bírálat üldözésére, de elmondják: »Nézze elvtárs, maguk arra buzdítanak, hogy bíráljunk, de ha megtesszük, ha nem is nyíltan, de burkoltan mindig megtalálják a módját annak, hogy visszaüssenek«. Például a Textilművekben Kincses Andrásné jogosan bírálta a műszaki vezetést, igaza is volt, mégis visszaütöttek neki »összeférhetetlenség« címén. Végülis a párt végrehajtó bizottságának kellett megvédenie Kincses Andrásnét. Vezetőink egy részénél a saját és a munkások kapcsolatának javítását egyoldalúan, szűkkörűen értelmezik. A párt e határozatának végrehajtása kapcsán szerzett tapasztalatainkból állapíthatjuk meg ezt is. Azt hiszik, hogy akkor tesznek eleget ennek a követelménynek, ha naponta a munkások közé mennek az üzemekbe, ha meghallgatják panaszaikat. Ez természetesen elengedhetetlen. Baj viszont, ha nem látják világosan, hogy a vezetők és a beosztottak kapcsolatának a legfontosabb tényezője a szokások és az életmód azonossága. Sajnos — szerencsére kevés számmal — akadnak vezetők, akik szokásaikban, életmódjukban inkább a kispolgárhoz hasonlítanak, mint volt munkáshoz. Felszedik magukra az előkelősködőí, urizáló magatartást, mely aztán burokként választja el őket a munkásoktól. A műveltséggel és tanultsággal nem jár együtt a munkás életmód, a munkás felfogás és magatartás elvetése. A mi kádereinket az elsekélyesedéstől, kishitűségtől, a munkásosztály roppant nagy ereje, elszántsága, küzdelme menti meg. Aki elszakad ettől az atmoszférától, az voltaképpen elszakad a rohanó, eleven, lüktető élettől. Másként szólva a szocializmus építésének égető napi problémáiról.A munkásosztály helyzetére vonatkozó párthatározat végrehajtásának tapasztalatai egészében véve kedvezőek Szegeden. Kedvezőek az üzemekben és hivatalokban is, mindenütt, ahol kommunisták és a rendszerhez hű becsületes emberek dolgoznak. E határozat végrehajtásának fentebb említett harmadik vonatkozásában kell legtöbbet tenni. Pártszervezeteink vezetőségei, állami és gazdasági funkcionáriusaink ne vegyék le napirendről e határozatot, azért, mert újabb és újabb megoldásra váró nagy kérdések kerülnek napirendre. E határozat a mindennapos gyakorlati munkánkban válik élő valósággá és megfordítva, mindennapos munkánkkal — mely a munkások gazdasági, kulturális, politikai emelkedése érdekében történik — szolgálja, erősíti, szilárdítja magát a munkásosztályt. A nagy, országos és helyi intézkedéseken kívül e határozatban az emberekkel való egyedi törődés a leglényegesebb. Ahol ezt elhanyagolják, ott e határozat végrehajtásának magvát vetik el. A munkások támogatása a mi rendszerünkben létkérdés. A munkások bizalmáért pedig minden nap, minden órában újra és újra meg kell küzdeni, s ez a vezető munkakörökben dolgozó elvtársainknál: kötelesség! (s.j.) Átadták az új móravárosi körzeti rendelőt Már ma ott rendelnek az orvosok Fekete ablakráccsal díszített, fehérfalú, ízléses ház épült fel Móravárosban a Kálvária tér mellett a Korda sor elején. Tegnap délután, ebben a szép épületben ünnepséget rendezett a III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága. A hófehérre zománcozott, kényelmes padokon, a beépített cserépkályhás váróteremben foglaltak helyet a megjelentek, akiket Makra Mihály, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese köszöntött, és átadta az új móravárosi körzeti rendelőt az SZTK-nak, az orvosoknak, a betegeknek. Régi vágyuk volt a móravárosiaknak, hogy itt is létesítsenek körzeti rendelőt. A kívánság most megvalósult és dr. Gergely Győző, az SZTK igazgató-főorvosa a rendelő átvételekor elmondotta, hogy ez a városban már a tizenkettedik, és többet a szegedi orvosoknak nem kell magánrendelőikben fogadni az SZTK-betegeket. Dr. Oláh Ferenc, a Szegedi Közkórház belgyógyász főorvosa a kórház nevében üdvözölte az új rendelőt, amelyben mától kezdve dr. Mertz Tibor, dr. Cseme János és dr. Komáromi István végzi gyógyító munkáját. Két rendelő, nagy várószoba mellékhelyiségekkel áll a betegek rendelkezésére az új létesítményben, amely a teljes berendezéssel együtt 289 ezer forintba került. A tanács áldozatkészségéről szólt dr. Gajó István, a városi tanács tisztiorvosa, Sziládi Sándor, a Hazafias Népfront III. kerületi bizottságának elnöke pedig arról, hogy mennyire örülnek a környék lakosai az új körzeti orvosi rendelőnek. Szombat, 1959. augusztus 1. Megnyitás előtt a moszkvai filmfesztivál Az első külföldi küldöttségek már megérkeztek Moszkvába. Szerdán a bolgár és kínai filmesek érkeztek, csütörtökön valamennyi külföldi légijárattal, nemzetközi gyorsvonattal nagyszámú filmművész, rendező, író és újságíró érkezett. A fesztiválon bemutatásra kerülő filmeket Moszkva két legkorszerűbb mozijában vetítik, de sok filmet játszanak a többi filmszínházban és a szabadtéri színpadokon is. A moszkvai mozik augusztusban ünnepi heteket tartanak, ebből az alkalomból több filmszínház csak azokat a szovjet filmeket mutatja be, amelyek a különféle nemzetközi fesztiválokon díjat nyertek. A népi demokratikus országok kimagasló alkotásait is levetítik a fesztivál napjaiban. Az ünnepségek befejezéseként augusztus 15-én rendezik a második moszkvai filmnapot, ahol a résztvevő külföldi küldöttségek tagjai találkoznak a szovjet főváros közönségével. Hétfőn ünnepélyesen megnyitják az első moszkvai nemzetközi filmfesztivált Negyvenkilenc ország küld el filmjeit a szovjet fővárosba.