Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
A mihályteleki Új Élet !sz kezelésébe kerül az ország legnagyobb tulipánkertje Európaszerte híresek a szegedi nagyvirágú tulipánok, amelyeknek hagymáit százezerszámra szállítják exportra a Kertészeti Vállalat bodomi üzemegységéből. Franciaországon, a Szovjetunión, Svédországon, Finnországon kívül még Hollandia is szívesen vásárolja a szegedi tulipánokat A virághagymák nevelésének egyik problémája most oldódott meg azzal, hogy a 127 holdas bodomi üzemegységet a szeged-mihályteleki Új Élet Termelőszövetkezet vette át. Az idén már a közös gazdaságra hárul az ország legnagyobb — tízholdas — tulipánkertjének gondozása. Ez az elmúlt években jelentős problémát okozott a kevés munkaerővel rendelkező kertészeti üzemegységnek. A több mint nyolcszáz tagú termelőszövetkezet viszont bármelyik időszakban elegendő munkaerőt tud küldeni a tízholdas tulipánkerthez és az egyéb dísznövények neveléséhez. A tsz szakembert is kapott, akinek irányításával ápolják majd a virágokat. A termelőszövetkezet Bodomban, új területén mégjobban kiterjeszti az öntözéses gazdálkodást. A zöldségfélék mellett — a kedvező adottságokat kihasználva — esőztető berendezéssel öntözni kívánják a fűszerpaprikát is. Legalább húsz holdon akarnak így rekordtermést elérni. 3 Harmincezer csemegepaprika a Felszabadulás Tsz-ből A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet gazdái üvegházaikban korai csemegepaprika termesztésével is foglalkoznak. Az üvegházakból eddig mintegy 30 ezer vastaghúsú, cecei paprikát szállítottak belföldre és külföldre. A paprikaszüret tegnap befejeződött, s az utolsó szállítmány Münchenbe és a szegedi üzletekbe került. Ma a Felszabadulás Tsz gazdái az üvegházakban megkezdik az előrenevelt cecei paprikapalánták ültetését. Ezekről áprilisban ismét szüretelnek. Különben a közös gazdaság üvegházaiból két hét múlva több mint tízezer karalábét adnak át a fogyasztóknak. Tovább erősödnek a népfront és a lakosság kapcsolatai Ülést tartott a népfront Szeged városi bizottsága A Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága tegnap délután Tombácz Imre elnökletével ülést tartott a népfront székházában. A népfront városi bizottsága elnökségének beszámolóját az elmúlt évben végzett munkáról és a teendőkről Nagy István, a népfront városi titkára ismertette. Tavaly és az idei év eddig eltelt hónapjaiban Szegeden tovább erősödött a lakosság és a népfront kapcsolata. A népfront aktivistái a párt politikájának megfelelően közhasznú célok megvalósítását segítették. A város lakossága a népfront által kezdeményezett társadalmi munkákban szívesen vett és vesz részt. A népfront aktivistái a lakosság körében jelentős politikai tevékenységet is végeznek, mert időszerű hazai és nemzetközi kérdésekről tanácskoznak az emberekkel. A különböző akcióbizottságokban — amelyekben szintén kommunisták és pártonkívüliek működnek együtt — eleven az élet. A teendők közé tartozik azonban az is — amint a bizottság ülése megállapította —, hogy a népfront tevékenységében még többen vegyenek részt a város lakói közül. Ezzel a népfrontmozgalom hatóköre is bővül, sokrétűbbek és gazdagabbak lehetnek a közérdekű javaslatok. Az ülés megállapította, hogy a népfrontnak hatékonyabb politikai és kulturális munkát kell végeznie a termelőszövetkezeti gazdák körében. A népfront városi és kerületi bizottságai igen fontos feladatuknak tekintik a Szegedi Ünnepi Hetek, a szabadtéri játékok sikerének segítését, valamint a Vidám Park megvalósítását —amint erről már beszámoltunk lapunkban. A népfront városi bizottsága felhívással fordult az üzemekhez, hivatalokhoz, intézményekhez,, a város lakosságához, hogy a Vidám Park építéséhez ajánlják fel az elfekvő, lomtárakban heverő különféle kő-, tégla-vas- stb. anyagokat. Ezekből az anyagokból — amelyeket már nem használnak fel — jórészt megépülhet a Vidám Park mesevára. Itt minden anyagot tudnak használni, éppen a mesevár alakja, kiképzése miatt. Az elfekvő anyagokat a népfront Vörösmarty utcai székházában kérik jelenteni. Az elnökség beszámolójához többen hozzászóltak, s mondtak véleményt a népfrontmunka kérdéseiről. Heck Sándor ismertette, hogy a népfront első kerületi bizottsága kapcsolatot létesít az újszegedi termelőszövetkezetekkel. Bejelentette azt is, hogy Újszegeden újabb népfrontcsoport alakult. Tarós Géza ismertette a kulturális akcióbizottság tevékenységét, majd javasolta, hogy a népfront tartson ankétot azokkal a munkásokkal, akik a politechnikai oktatás keretében az üzemekben a diákokat tanítják. A tanulók gyárakban tért látogatásainak jelentőségéről is beszélt Mucsi Józsefné. A Vidám Parkkal kapcsolatos előkészületekről dr. Bozsó Tibor számolt be, majd Sziládi Sándor vázolta a III. kerületi népfrontbizottság munkáját, terveit. Hangoztatta, hogy szükséges még tartalmasabbá tenni a tanácstagbeszámolókat. Hódi Győző a II. kerületi népfrontbizottság tevékenységéről szólott Az ülésen a városi tanács képviseletében megjelenő Tari János, a városi tanács elnökhelyettese rámutatott, hogy egészséges és gyümölcsöző az együttműködés a népfront és a tanács között. A többi között beszélt arról is, hogy a tanács ezután is szívesen fogadja a népfront minden közhasznú javaslatát, észrevételét. Nagy Sándor a több kisebb tér — mint például a Lechner tér — elhanyagoltságát tette szóvá. Gacsó Lajos a kisipari szövetkezetek dolgozóinak képviseletében segítséget ajánlott a Vidám Park építéséhez. Több példát is sorolt fel erre. Balogh Gáza a Tömörkény István Üdülőtársulat társadalmi munkájáról, terveiről számolt be, megvalósításához kérve a tanács segítségét. Az ülés Tombácz Imre zárszavával fejeződött be. A földművesszövetkes tagságé alsó Négy év után ma ismét összeül a Csongrád megyei földművesszövetkezeti tagság jelentős fóruma, a megyei küldöttértekezlet, hogy értékelje a négy esztendővel ezelőtt hozott határozatok végrehajtását és megszabja az újabb feladatokat. Ez alkalommal érdemes rövid pillantást vetni az elmúlt négy esztendőre. Igen nagy változás ment végbe a falvakban, ahol a földművesszövetkezeti tagság, a parasztság zöme a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Ezen időszak alatt jó néhány termelőszövetkezet gazdaságilag megalapozta jövőjét és igen szép eredményeket tud felmutatni. A nagyüzemi gazdálkodás termelési eredményei egyre örvendetesebbek. Például 1960-ban 3775 vagonnal több zöldség, gyümölcs és vegyes mezőgazdasági terményt vásároltunk fel, mint 1957-ben. Az említett idő alatt lényegesen fejlődött a földművesszövetkezeti rendszer is. Az előző megyei küldöttgyűlés határozatai kimondják: »Tovább kell fejleszteni, korszerűsíteni a Kereskedelem és Vendéglátóipar egységeit és úgy kell gazdálkodni, hogy jelentősen növeljük a szövetkezeti rendszer saját erejét. A határozat végrehajtása során gombamódra nőttek fel, alakultak ki a különböző szaküzletek, kisvendéglők, önkiszolgáló, önkiválasztó új kereskedelmi egységek. Az egységek kialakításához a tagság összesen 3 és fél millió forint részjeggyel és 428 000 forint társadalmi munkával járult hozzá. A felvilágosító munka után a tagság nemcsak szemlélte a gyarapodást, hanem aktívan részt is vett 100 új szaküzlet létrehozásában. A hálózat korszerűsítésével javult az áruellátás. Sok olyan cikket vittünk a »lakosság helyébe« — a községi szaküzletekbe —, amelyet korábban Csák városban lehetett megvásárolni. Kiskereskedelmi egységeink 1961- ban 115 millió forinttal forgalmaztak többet az 1957. évinél. Ez 20 százalékos forgalomnövekedést jelent. A vendéglátóipar egységei 31 millió forint »ételforgalmat bonyolítottak le, ami 1957- hez viszonyítva csaknem 100 százalékos emelkedésre vall. E nagyarányú változás eredményezte, hogy a falu lakosságának életkörülménye megváltozott, s ma jobb, mint négy évvel ezelőtt. A földművesszövetkezeti rendszer ez idő alatt a magasabb forgalom lebonyolítása mellett a körültekintő gazdálkodás következtében magabiztosabban érte el a saját vagyon növelését. Amíg 1957- ben a rendelkezésre álló összvagyonból 35,7 százalék volt a saját vagyon, addig 1961- ben ez a szám elérte a 68,3 százalékot. A saját vagyon kedvező alakulását látva, a megyei küldöttgyűlést helyettesítő választmány úgy határozott, hogy Heves megyét párosversenyre hívja a szövetkezeti rendszer 100 százalékos saját erő megvalósítása érdekében. A verseny időszaka öt év, tehát 1965-ben ér véget. Ez az elhatározás egybeesik szövetkezeti rendszerünk országos központjának irányelveivel. Mit kell tenniük megyénk földművesszövetkezeteinek, illetve szövetkezeti szerveinek, hogy e nemes cél megvalósuljon? Erre is válasz ad a megyei küldöttgyűlés. Elsősorban tovább kell növelni a vezetés színvonalát és javítani a vezetőség összetételét. Adjunk nagyobb helyet a fiataloknak és a nőknek a vezetésben. Az eddiginél sokkal jobban támaszkodjanak a vezetőségek a tagság és a dolgozók véleményére, javaslataira. Vonják be őket a feladatok megvalósításába. Az ésszerűség határán belül — gazdaságossági számítások mellett — tovább kell korszerűsíteni, bővíteni elsősorban a tanyai és külső perifériákon levő kiskereskedelmi és vendéglátó egységeket. Az udvarias és higiénikus kiszolgálás mellett legfőbb követelmény a lakosság helyben való maximális áruellátása. Az átlagtermés növelése mellett növelni kell a zöldséget termő területeket, elsősorban is a vöröshagyma területét. A termelés mellett tovább kell javítani a felvásárlási munkát és felvásárolni minden olyan leszerződött árut, amely közvetlen fogyasztásra vagy tartósításra alkalmas, és fokozni a lakosság helyi ellátását ezekből a cikkekből. A tagság, a lakosság sokoldalú igényeinek kielégítése érdekében szélesíteni kell a különböző szolgáltatásokat. (Háztartási, növényvédelmi gépek kölcsönzése stb.) A célok megvalósítása érdekében nemcsak a vagyonnövelés a fontos, hanem a meglevő vagyon védelme is. Az eddiginél tehát szélesebb körben szervezzék a választott vezetőség, illetve tagság bevonását az ellenőrző munkába. Támaszkodjanak e vonatkozásban elsősorban az alapító tagokra, akik szívesen végzik ezt a munkát Az ellenőrzést teljesen összhangba kell hozni a hivatali apparátus ellenőrzésével. A célkitűzés megvalósítása érdekében mindenütt kérjék a helyi pártszervek segítségét. A megyei küldöttgyűlés a beszámoló meghallgatása után és a vita során abban dönt, hogyan tudjuk rövidebb idő alatt megvalósítani egész megyénkre kiterjedően azt az elvet, »Gazdálkodjunk saját erővel. Ez azt is jelenti, hogy rövidebb időn belül tudjuk visszafizetni államunknak azt a hitelt, amit eddig folyósított és hatékonyabban tudunk részt venni szocialista hazánk építésében. S. S. Fogaskerék—szövőgéphez, újfajta futballszelep . A Gumi és Műanyagkészítő KTSZ új gyártmányai Úgy látszik, téves hiedelem, hogy télen kevesebb gépjármű szaladgál az utakon, mint a jó időben. A Gumi és Műanyagkészítő Kisipari Termelőszövetkezet gumijavító részlegénél legalábbis nyoma sincs a holtszezonnak: a közületek, állami gazdaságok, tsz-ek és magángépkocsi tulajdonosok ugyanannyi kopott kerékköpenyt és lyukas belsőgumit hoznak javíttatni, mint máskor. A lakosság pedig elárasztja munkával a városi műhelyeket: a gumitalpú cipők, csizmák évadja valóban most van. Máskülönben sem tétlenkednének a szövetkezet dolgozói. A baromfifeldolgozó vállalatok — Debrecentől Sárvárig — náluk csináltatják a kopasztókorbácsot. Hatvanezret gyártanak belőle negyedévenként, mégsem elég; a Csepel Nagykereskedelmi Vállalatnak 15 ezer nagy motorkerékpárhoz való tömlőgumi készül; a Jászberényi Fémnyomó Művek, mely a Lehel hűtőszekrényt gyártja, 40 ezer tömítőszalagot rendelt. A felsorolás nem lehet teljes, érdemes azonban megemlíteni, hogy a korábban is gyártott futballszelep igen elmés újítással, más formában kerül ezentúl a labdákba. Ha elromlik, nem kell többé a varrást felfejteni, elég, ha a szelepdugót kicserélik. Január elseje óta a ktsz új neve is jelzi — műanyagkészítő részlegekkel bővült a szövetkezet. A műanyagosok előtt — mióta kiváltak a dobozkészítő ktsz-ből, — nagyobb távlat nyílott, hiszen ha a terv megvalósul, a felépülő üzemházban korszerű körülmények közé kerülhetnek. De még ennél is fontosabb, hogy a szövetkezet vegyészmérnökének vezetésével kísérletek kezdődtek a műanyag hulladékanyagok újfajta felhasználására. A próbaképpen készített szövőgépfogaskerekek a gyakorlatban beváltak, s remélhetőleg mód nyílik sorozatgyártásukra. A Tolbuhin sugárúti műanyagfeldolgozó műhelyben jelenleg exportra kerülő fogók nyélszigetelőjét, gombokat, valamint ingnyak-merevítőket, a Szent Miklós utcai részlegben pedig a textiliparban hasznos kezdőkúpokat és csévéket gyártanak. Mindkét helyen új fröccsöntő gép állt munkába, az egyiket vásárolták, a másikat azonban házilag készítették el. Bátran elmondható, hogy jól kezdődött az idei év a szövetkezet számára, ezért az eredmények sem maradhatnak el. F. K. Műanyagból présel gombokat a Tolbuhin sugárúti műhelyben özv. Rátvai Sándorné. Keze alól dobozszámra kerülnek ki a tetszetős blúz-, ing- vagy ruhagombok. A szövetkezettől 60 ezer darabot rendelt a RÖVIKÖT ebben a negyedévben. Csütörtök, 1962. március 1. Több mint 500 millió forint a zöldség-gyümölcs felvásárlás fejlesztésére Nagy befogadóképességű raktárak épülnek országszerte A termelőszövetkezeti gazdálkodás térhódításával megteremtődtek hazánkban a korszerű, nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermelés feltételei. A földművesszövetkezeti szervek — ennek alapján — a következő években jelentős erőfeszítéseket tesznek mind a belföldi zöldség-, gyümölcsellátás, mind pedig zöldség-, gyümölcsexportunk fejlesztésére. A fejlődés tervezett arányaira, s egyben a termelőszövetkezeti gazdálkodással kialakult lehetőségekre jellemző, hogy 1965-ben — a második ötéves terv utolsó évében — kereken 189 000 vagon mezőgazdasági terményt és terméket vásárolnak fel és visznek piacra. Ez pontosan 43,2 százalékkal lesz több, mint 1960-ban. Legnagyobb mértékben — 64,7 százalékkal — a zöldségfélék felvásárlása növekszik, de például olyan kül- és belföldön egyaránt keresett cikkből is, mint a vöröshagyma, csaknem 35 százalékkal többet vásárolnak fel. A tervidőszak éveiben országszerte nagy területű új gyümölcsösök fordulnak termőre. Ez közvetlenül érezteti majd hatását mind a belföldi ellátás javulásában, mind pedig az exportszállítások növekedésében. A termelés, a felvásárlás és értékesítés ilyen nagymérvű, az ország egész lakosságát közvetlenül érintő fejlődése szükségszerűvé tette a felvásárlás és az értékesítés technikai bázisának erősítését. A földművesszövetkezeti rendszer 1960—1965 közötti, együttesen több mint egymilliárd-háromszázmillió forint értékű beruházásainak kereken 41 százalékát, 357 millió forintot fordít ilyen célokra. A tervidőszakban folytatódik a tájtermőterületek központjában levő raktárak és átvevőhelyek fejlesztése. Szatymazon már az elmúlt évben elkészült egy hűtőháztároló. 1964-ben Szegeden és Makón is befejeződik egy raktár építése. Tovább folytatódik a felvásárlási munkát javító tranzittelepek létesítése és korszerűsítése. Minden nagyobb felvásárló- vagy értékesítőtelep közelében göngyölegtelep is lesz. Jégtárolókat elsősorban az exportszállításokat lebonyolító telepek kapnak. Tovább folytatódik a második ötéves terv idején a nehéz fizikai munkát igénylő rakodás, osztályozás és válogatás gépesítése is.