Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-08 / 289. szám
Tanárjelöltek a katedrán Olykor eltűnődöm, melyik az a pillanat, amelytől valaki érett szakembernek számít. Mondják, hogy ez a munka során szinte észrevétlenül következik be. Arról a pillanatról... A Ságvári Endre gyakorló gimnáziumban és az Árpád téri általános iskolában 140 ötödéves bölcsész és 117 ugyancsak végzős természettudományos képzettségű egyetemi hallgató folytatja pedagógiai gyakorlatát. A zárótanítás — a tanárjelöltek általában utolsó órája — 45 perce az, amelyben elméletileg összegeződni kellene a 4 évi szakmai-pedagógiai felkészülés és a 3—4 hetes gyakorló tanítás eredményeinek. Logikusan és matematikailag talán ez volna a percről percre eltervezett bizonyos pillanat — a tanárrá válás küzdelmes folyamatában. Valóban kész szakemberré válhat a tanárjelölt 8—22 órából álló gyakorlata során? — Nem. Ahhoz legalább öt év kell — válaszol Gábris Ida, a gyakorló gimnázium orosz—német—latin szakos tanára és egyben egyik szakvezetője. Itt csupán bepillantás nyílik az oktató-nevelő munkába, a műhelytitkokba. Mindez előkészület csak az anyag feldolgozására, a gyerekekkel való bánásmódra. Ami előtte történik A tanárjelölt vizsgatanítása előtt legtöbbször izgul. Valami meghatározhatatlan, eléggé át nem gondolt ok rendszerint idegessé teszi a tanári hivatást választott 22 —25 éves „kartársakat”. Csak már ezen túl legyek — sóhajt fel az orosz—német szakos Tokodi József. „Zár” a II/B-ben. Hogy mit, miért, hogyan és mikor csinál majd, azon ilyenkor már nincs értelme töprengeni. Még a felelőket is kijelölte. Esetleg nem jut eszébe egy név... És ismétli magában az oktatási és nevelési célokat precízen feltüntető óravázlat menetét, az előre összeállított kérdéseket, a „délutáni napirend" tartalmát, amit az órán feldolgoz . Nehogy elakadjak! — magyarázza. Ki mire kíváncsi? Az órát, állítólag, ugyanúgy végigizgulja a szakvezető tanár, akár a jelölt. Sőt a tanulók is. Ők úgy tudják, hogy ilyenkor „osztályozzák a kis Jancsit”. — Mi is drukkolunk — állítja Rázsó Lajos másodikos gimnazista. — A jelöltek ilyenkor általában sietni szoktak... Harmath Márta orosz—német—angol szakos hallgató a csoporttárs szemével készül megfigyelni és megbírálni a leendő órát. — Az ember kiváncsi arra — közli —, milyen tanárok lesznek diáktársaiból. És mire kíváncsi a zárótanításnak a szakvezető után legfőbb bírája, a szakmódszertannal foglalkozó egyetemi előadó? — Először is az érdekel — mondja Rosta Sándor adjunktus —, hogyan valósul meg mindaz, amit a hallgató négy éven keresztül az egyetemen elsajátított és amit itt a gimnáziumban hallott. Kíváncsi vagyok továbbá a jelölt pedagógiai egyéniségére: hogyan viszonyul az osztályhoz, a helyzetekhez, az anyaghoz. S nem utolsósorban, hogy mit valósít meg óratervezetéből, mert amit előre megkapok papíron, az majdnem mindig jó... így gondolkodnak a tanulók és ők négyen, akik beléptek a jelölt utolsó oroszórájára szombaton 11 óra ötven perckor a II/B osztályba. Géza Ferenc 85 millió — az élővizek tisztaságáért Világprobléma az ivóvíz, az édesvíz biztosítása, az ipartelepek vízellátása. Érthető tehát, ha világszerte arra törekednek, hogy az élővizek tisztaságát, szennyezetlenségét biztosítsák. Elvileg minden lakott helynek és ipartelepnek saját szennyvíztisztító teleppel kellene rendelkeznie. Magyarországon már sok tisztítótelep épült, sőt, vidéken, a budapesti szennyvíztisztító telep tapasztalatait felhasználva, létesítettek kisebb berendezéseket. Az ország legnagyobb és legmodernebb szennyvíztisztító telepét Budapesten a Kis-Dunaág és a Soroksári út közti mélyedésben létesítette a Fővárosi Csatornázási Művek. Alig néhány hónapja készült el a kísérleti létesítmény, de a szakemberek körében már jól ismert Korábban — tisztítás nélkül — a Dunába folyt a szennyvíz, nagy károkat okozott. Most napi 40—45 ezer köbméter szennyvizet tisztít a teljesen automatizált kísérleti telep. A hatalmas gépház minden berendezését a vezérlőteremből irányítják, s maguk a dolgozók itt már alig kerülnek fizikailag kapcsolatba a föld alatti csatornák termékeivel. Érthető, ha a szakemberek nagy figyelemmel kísérik a nyolcvanötmillió forintos költséggel épült telep működését, hiszen az itt szerzett ,apasztai átok alapján építik majd meg a napi 1 millió köbméter kapacitású budapesti központi tisztítótelepet is. A tisztító működése ugyanakkor segítséget ad ahhoz is, hogy vidéki városaink felépítendő szennyvíztisztítói valóban korszerűek legyenek. Háziasszonyoknak való... Az üzletek nyitvatartási rendje Az Ili> városi tanács kereskedelmi osztálya határozatban szabályozta az üzletek december KM és ezüstvasárnapi nyitvatartási rendjét. December 19-én, szombaton az élelmiszerboltok, vendéglátóipari üzletek és piacok a szokott szombati rendnek megfelelően, az egyéb kereskedelmi tevékenységet végző boltok 18 óráig tartanak nyitva. A vegyesipar. cikk kiskereskedelmi vállalat Kárász utca S. szám alatti játék-, a Kárász utca «. szám alatti illatszer- és ajándék-, a Kárász utca 13. szám alatti papír-írószer-, a Széchenyi tér 16. szám alatti üveg-porcelán-, a Klauzál tér 2. szám alatti rádióvillamossági és a Lenin körút 55. szám alatti vas-edénybotjai 18 óráig; a ruházati kiskereskedelmi vállalat Lenin körút 38. szám alatti gyermekcipő-, a Kárász utca 8. szám alatti női konfekció-, a Kárász utca 12. szám alatti férfidivat-, a Kárász utca 18. szám alatti férfikonfekció-, a Kárász utca 12. szám alatti különleges méteráru-, a Kárász utca 15. szám alatti gyermekruházati, a Kárász utca 14. szám alatti bútortextil-, a Kárász utca 16. szám alatti férfinői gyermekkonfekció-, a Kárász utca 5. szám alatti női között-, a Széchenyi tér 6. szám alatti cipő-, a Széchenyi tér 14. szám alatti darabáru-divat-, a Nagy Jenő utca 4. szám alatti gyermekruházati boltja 18 óráig, a Tisza Állami Áruház összes osztályai 18 óráig tartanak nyitva. ___________________ December 11-én, esfleeeeeí napon e vasárnap nyivatartó élelmiszer-, édesség- és dohányboltok, valamint az összes vendéglátóipari üzletek, piacok a szokásnak megfelelően, az egyéb kereskedelmi tevékenységet végző boltok 10—1S óráig tartanak nyitva. A ruházat kiskereskedelmi vállalat szombatra felsorolt árudái 10-18 óráig, a Tisza Állami Áruház összes osztályai 10—18 óráig tartanak nyitva. A vegyesiparcikk kiskereskedelmi vállalat Lenin körút 39. szám alatti vas-edény, a Lenin körút 34. szám alatti vas-edény-, a Lenin körút 34. szám alatti vasedény-, a Marx tér 1-3. szám alatti vas-edény-, a Kárász utca 10. szám alatti rádió-villamossági, a Nagy Jenő utca 4. szám alatti rádió-villamossági, a Marx téri sport-játék-, a Kálvin tér 2. szám alatti vegyi-háztartási, a Széchenyi tér 7. szám alatti illatszer-, a Lenin körút 44. szám alatti vegyi-háztartási boltjai 9— 13 óráig; a Mikszáth Kálmán u. 5. szám alatti rádió-villamossági, a Klauzál tér 3. szám alatti rádió-villamossági, a Klauzál tér és a Kárász utca 13. szám alatti papír-. Írószer-, a Kárász utca 3. szám alatti hangszer-, a Kárász utca 5. szám alatti játék-, a Lenin körút 55. szám alatti vasedény-, a Kárász utca 18. szám alatti sport-, a Kárász utca 6. szám alatti ajándék-, az Oskola utca 8. szám alatti ajándék-, a Széchenyi tér 16 szám alatti üveg-, a Lenin körút 38 és a Kárász utca 6. szám alatti illatszerboltjai 9—18 tartanak nyitva. üzemképes vontatót ajánl megvételre készpénzért a Szegedi Konzervgyár Ügyintézői Mobit Telefon: 21-55 xS. 116 Egy ígéret nyomában A szocialista brigád teljesítette vállalását A tavaszon egy ígérettel távoztam a szegedi Móra Ferenc Tsz csirkeházaiból. — Hamarosan szocialista brigádot szervezünk a csibegondozókból. Jó szakemberek, a berendezés korszerű, minden feltétele megvan tehát a szocialistabrigád-mozgalom sikerének — mondták a gazdaság vezetői. Közeledik az év vége, ideje megérdeklődni: teljesült-e az ígéret? Igaz, már cím nélkül is szocialista brigádhoz méltóan dolgoztak a csibegondozók. A termelésben, szaktudásban tavaly is rangot szerzett a brigád. Országos rekordnak számított, hogy egy kiló hús előállításához 2 kiló 60 deka takarmányt használtak fel. Az elhullás minimális volt. Kellett-e kedvezőbb „start” egy mozgalom indításához, mint ezek az eredmények. Ilyen termelési sikerekkel aligha dicsekedhet újonc szocialista brigád a mezőgazdaságban. A csirkeházakban korszerű berendezés, központi fűtés, és automatikus ki-bekapcsoló ventillátorok biztosítják az állandó hőmérsékletet és a tiszta levegőt. Gépesített önetető: újszerű megoldású önitatók szolgálják a csirkék fejlődését. A fehérköpenyes gondozók tapasztalt, lelkiismeretes szakemberek. Kívánni sem lehetett volna jobb feltételeket a brigádmozgalom sikeréhez. A brigádnapló őrzi a szocialista brigád megalakulásakor tett vállalásokat és az azóta elért eredményeket. A gondozók az alakuló gyűlésen ígérték, hogy a pecsenyecsirkék átlagsúlyánál elérik a másfél kilót, a felhasznált takarmány 2 kiló 60 dekánál nem lesz több egy kiló hús előállításához. A takarítási időt csökkentik, az épületek és berendezések épségére vigyáznak. Bajbajutott társaikon segítenek. Az eddigi eredmények biztatóak. A csibegondozó szocialista brigád mintegy 306 ezer darab pecsenyecsirkét értékesített. Az elhullás 0,5 százalék alatt van, egy kiló hús előállításához 2 kiló 57 deka takarmányt (vagyis a tavalyi országos rekordnál is kevesebbet) használtak fel. A naplóba bejegyezték: január—április között hizlalt 108 ezer csirke átlagsúlya 1 kiló 52 deka volt, a júniusszeptember között leadott 66 ezer 680 pecsenyecsirke átlagsúlya pedig 1 kiló 53 dekára emelkedett. Az ólak nagytakarításának idejét 10 napról 7 napra csökkentették. Természetesen nem az emberi erő megfeszített kihasználásával érték el, hanem gépesítéssel. A gondozók élet- és munkakörülményeit tovább javítja a Móra Ferenc Tsz. Épül az a helyiség, ahol megfelelő öltözők, tusolok állnak majd a brigádtagok rendelkezésére. Mind a termelési sikerek, mind a munkakörülmények méltóak a szocialistabrigád-mozgalomhoz. B. O. A Tragédia franciául Nem először fordították le franciára Madách halhatatlan remekművét: Az ember tragédiáját. Legutóbb 1963- ban már a negyedik fordítótól, Roger Richardtól jelent meg francia nyelven. Mindezek azonban csak prózában kísérelték meg visszaadni nagy gondolati költőnk vízióit és töprengéseit az emberiség sorsa, célja és rendeltetése fölött. A legújabb: Jean Rousselot fordítása az, amely versben teszi élvezhetővé a francia nyelvű olvasó számára a művet. Most e fordítás a Corvina Könyvkiadó gondozásában ízléses kivitelben látott napvilágot, a fordító még 1964 végén írt előszó-tanulmányával. E fordítás azért is jelent örömet számunkra, mert talán előszele lehet egy franciaországi Tragédia-bemutatónak is. Ennek valószínűségéről Illyés Gyula tett említést egy ugyancsak 1964- ben adott interjújában (amely idén a Szives kalauz című kötetében jelent meg). Azt írta, hogy Rousselot költészetének tömör dikcióit szeretik a Theatre Populaire-ben, amely a legnagyobb befogadóképességű, de egyben legnépibb színháza Párizsnak. Könnyen meglehet ezért is, hogy műsorra tűzik a Rousselot fordította Tragédiát Mi, szegediek, akik a szabadtéri játékok révén kicsit e városhoz tartozónak is érezük a nagy művet, csak örömmel vennénk e pályafutást. ■ ■Ügyek és sorsok Fogadóórán a rendőrségen — Nyugdíjazásom előtt kellemetlen nekem kisiparostársam orgazdasága, amiért a bíróság is felelősségre vonta — panaszolta Sz. Z. kisiparos. — Üzemből kilopott nyersanyagot vásárolt. Nem szeretném, hogy emiatt rám is gyanakodva nézzenek hivatalos helyen. Kérnék igazolásul pár sort, hogy nekem semmi közöm az ügyhöz. Okosabb ilyen esetben, ha az illető hivatal kéri az igazolást Még jobb, ha a panaszos erkölcsi bizonyítványt kér, amely mindent tisztáz, mindenütt. Ezt a tanácsot tartotta a leghelyesebbnek ez a panaszos is. A kölcsönadott pénz S. D.-né egy ismerősének ötezer forintot adott kölcsön. A kölcsönvevő viszont a határidő után is mind a mai napig „sáros” maradt 750 forinttal. — Mit tegyek, hogy visszakapjam a pénzem? — kérdezte az asszony. — Tudja igazolni a kölcsönadást? — Igen. — Akkor szólítsa fel ajánlott levélben. Ha annak sem lenne foganatja, forduljon keresettel a bírósághoz. Gyanakvás — Ez csak egyszerű jogi tanácsadás. Különb ügyek, kényes problémák nem lesznek? — kérdezem a harmadik panaszos után. — Valami izgalmas bejelentés kellene, aminek a kiderítésére máris kocsiba ülhetnénk. — Sose lehet tudni... Nyugtával dicsérjük a napot, tartja a szólás-mondás — nyugtatott meg dr. Kovács Lajos őrnagy, a kapitányság vezetője fogadóóráján. Az ajtón kopognak. No, most jön az én emberem! — gondoltam. Hát nem az volt, de majdnem. Egy idős ember arra gyanakszik, hogy 70 esztendős bátyját behálózta egy alig fiatalabb nő, aki a másik testvérét is dédelgette annak idején, nem éppen semmiért .. — Ott van még a házrész — panaszolta —, aranynemű és 150 ezer forint készpénz. Az a gyanúm, hogy rontják a bátyám egészségét. Utaltassák be a klinikára, hogy megmentsük a rontástól. Ebben a kérésben a körzeti orvos szerepét aligha lehet mellőzni. Az ő megítélésére tartozik a beteg gyógyításának módja, a bonyolult családi ügyet pedig majd tisztázza annak idején a végrendelet. Minek azt siettetni? Kinek milyen érdeke fűződik ahhoz ... ? Ki miért? A Kárász utcából érkezett több lakó panasza a házmester durva magatartására sem rejt riporttémát. A házmester figyelmeztetése az IKV-ra, a becsületsértési, rágalmazási ügy pedig a bíróságra tartozik. Az eset így is szokványos lenne, hiszen akad még ilyesmi manapság. T. I.-nét viszont, Szatymaz IV. kerületéből őszintén lehet sajnálni. Idős, nyugdíjas korára kiszorítja a férje a családi tűzhely melegéből, a közösen szerzett vagyonból, annak jövedelméből is. A konyhára egy fillért sem ad, de azért ott eszik. Ez az eset arra vall, hogy vannak férjek, akik túl a hatvanon veszekednek meg olyan korú menyecskéért vagy lányért, aki apjának is szólíthatná. Ebben az esetben is a jogi tanácsadás a bírósági kereset benyújtására szorítkozott. Domaszékről nagyon is zsebbevágó D. M. panasza, miszerint az SZTK-nál nem találták munkaviszonya nyomát 1945-től 1947-ig, s emiatt kevesebb a nyugdíja. Kérheti ügye ismételt kivizsgálását, megfellebbezheti a bírósági döntést is. A meditáló A fogadóórák utolsó színfoltja J. I., szegedi lakos meditálása. — Kell-e — kérdezte — a kerékpáromra első és hátsó világítás, holott minden esetben csak világos nappal karikázok vele? Nem akarom, hogy esetleg megbírságoljanak. Megítélésem szerint, kár volt a válaszért bekarikázni a város másik végéről. Akármelyik körzeti megbízott megmondta volna a helyes választ, azt, hogy mindkét világítás kell a kerékpárra, mert a lámpák annak fontos tartozékai. Az igazán nagy ügyeket tehát hiába vártam. Úgy jártam, mint az a kollegám, aki egy fizetéses napon estétől hajnalig várt az URH- nál, hogy „valami” történjék a városban. Még olyan ember sem akadt, aki talon túl felöntött volna a garatra. Hiába, szegeden jó a közrend és közbiztonság, s inkább legyenek csak olyan meditálok, mint J. I. a kerékpárlámpákkal. L. F. Négy megyére szóló program 1967-ben a Borsod, Heves, Nógrád és Pest megyei tanácsok művelődési osztályai együttesen rendezik meg az észak-magyarországi palócnapokat. öt hónap alatt a négy megye tíz városában és községében — mint például Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Egerben, Miskolcon, Parádon, Vácott és Szentendrén — 29 nagyobb rendezvényre kerül sor. Hollókőn rendezik meg a palóc népi együttesek színpompás találkozóját. Abaújszántón a palóc népi énekesek és hangszeresek bemutatóját, Parádfürdőn pedig a néprajzi kiállítást „Ínyenc mesterek“ találkozója A Hungária Szálloda és Étterem Vállalat nemzetközi hidegkonyhai és cukrászati bemutatója tegnap este jugoszláv és magyar melegétel specialitások bemutatójával ért véget a Tisza Szállóban. „Vadat, halat, s mi jó falat, szem szájnak ingere...” — Menthetetlenül a régi memoriter jut az ember eszébe, az ínycsiklandó ételek láttán. Régi szakácskönyvek mélyéről előhalászott és különleges ételek felvonultatása ez a bemutató. Mindenki kitett magáért. Mi, magyarok, s jugoszláv vendégeink egyaránt, mert a vendégek biztos, megnyalták szájukat az 1200 féle (ezt is most tudtam meg) tojásétel közül elővarázsolt tápéi töltött tojás, a bajai ponty halászlé, a dorozsmai bicskásshús után, hogy a „böllér” módi sertésroládról, boros párolt káposztával ne is beszéljek. Minden bizonnyal többször szerepelnek majd étlapunkon. Jugoszláv testvérvárosunknak, Szabadkának három szakácsa és két cukrásza aratott sikert finom, de nálunk szokatlan fűszerezésű nemzeti ételeivel: a szerb gibanica nevű meleg előétellel, a cserépkorsókban felszolgált Kis Marmit nevű levessel, rostonsültjeikkel, az erős csevabscsicsával, razsnyicsával, a csácsaki vjesalicával, amikkel remélhetőleg máskor is találkoznak a magyar vendégek. Hiszen az egész bemutató célja: megismertetni a jugoszláv és magyar ételspecialitásokat, s gazdagítani velük választékunkat. S hogy ilyen „élményben” Szabadkának is része legyen, a Tisza Szálló szakácsai márciusban ott adnak ízelítőt szakácstudományunkból, ezzel is erősítve az együttműködést, a vendégnek kijáró kölcsönös figyelmességet. J. A. Csütörtök, 1966. december S. QEL-MAGYARORSZA4 5