Délmagyarország, 1969. július (59. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelvekkel összhangban tudománypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nemzetközi tudományos kapcsolatokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudománypolitikai elveinek kialakítása és azok megvalósításának szervezése. A Minisztertanács a tudománypolitikai bizottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidolgozásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vásárokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bővüléséről és javaslatot terjesztett elő az 1971-ben megrendezendő külföldi kiállításokon részvételünk programjára. A vásárok és kiállítások száma és jelentősége világszerte növekszik és hagyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudományos és gazdasági információs központokká is válnak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió látogatója van — jól szolgálják az ország gazdasági érdekeit és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményeiről. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesztésére, az eredeti célokkal ellentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt, a termelési érték nagyobb részét, korlátozni kell ezt a tevékenységet. A közvetlen értékesítő és feldolgozó tevékenységek közül elsősorban a vidéki tej-, tejtermék- és kenyérellátást célszerű előnyben részesíteni külön figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági üzemben a bérezésre, a munkaidőre, a kooperációra, a bérmunkára, a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatkozó érvényes jogszabályok betartásának ellenőrzésére Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezeti alapszabályokban és az érvényes bérügyi rendelkezésekben meghatározott béreken és juttatásokon felül semmiféle címen bért vagy juttatást ne fizessenek. Kormányhatározat a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetésszerű fejlesztése és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előírja: A lakosság ellátásának javítása céljából a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fejleszteni a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Javítani kell az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek közötti kooperációt, tovább egyszerűsíteni a termékforgalmazás rendjét és meg kell teremteni az állami-szövetkezeti vegyes társulások közös anyagi érdekeltségét biztosító közgazdasági és jogi előfeltételeket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítő tevékenységének fejlesztése, az értékesítéssel kapcsolatos egedélyezési eljárás egyszerűsítése. Ugyanakkor szigorítani kell az egészségügyi és a minőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari tevékenységei közül elsősorban azokat kell fejleszteni, amelyek az élelmiszer-gazdaságot, továbbá a helyi szükségletek kielégítését segítik, a kedvező adottságú területeken pedig a helyi lakosság foglalkoztatottságának növelését teszik lehetővé. A mezőgazdasági üzemek építőipari kivitelezői jogosultságát és területi illetékességét úgy kell módosítani, hogy elsősorban mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszer-gazdaság egyéb területein végezzenek építőipari munkát. Gondoskodni kell arról, hogy megismerkedjenek az építőipari kivitelezési szavatosságra vonatkozó szabályokkal. Szakmunkás-utánpótlásuk biztosításáról, saját munkásaik képzéséről a megfelelő szakmunkásképzőintézetekkel együttműködve gondoskodjanak. A mezőgazdasági termeléshez szorosan nem kapcsolódó ipari tevékenységet elsősorban ott indokolt fejleszteni, ahol a szabad munkaerő rendszeres foglalkoztatása helyben a mezőgazdasági üzemen belül egyéb módon nem oldható meg. Ezeknek a területeknek a fejlesztését regionálisan, elsősorban ipari nagyüzemekkel kooperálva, kis- és egyes középüzemek kihelyezésével, telephelyek létesítésével, általában az ipar hathatós támogatásával célszerű megoldani. A mezőgazdasági üzemek telephelyükön kívül végzett ipari jellegű tevékenységét, az építőipari tevékenység kivételével — a már vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. A kormány elrendelte, hogy az engedélyeket folyamatosan vonják vissza. Állami vállalatok és intézmények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telephelyükön sem munkaerőátengedéssel (munkaerőkooperáció), sem bérmunkával folyamatosan nem foglalkoztathatnak. Az ilyen jellegű foglalkoztatást és a mezőgazdasági üzemmel kötött szerződést a vállalat és az intézmény 1969. szeptember 1-ig köteles megszüntetni. Felül kell vizsgálni a fővárosi termelőszövetkezetekben tevékenységi körük méreteit és arányait. Ahol nem a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó munkák teszik ki Majom a világűrben A floridai Kennedy támaszpontról egy 6,3 kilós majmot indítottak a világűrbe. A Bonny névre hallgató majom 30 napon át utazik a Föld körül. A kísérlet célja, hogy tanulmányozhassák milyen hatást gyakorol az élő szervezetre a világűrben való huzamosabb tartózkodás. A képen: Bonny ápolójával a fellövés előtt. Koreai küldöttség hazánkban Hétfőn Budapestre érkezett — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács elnökségének — meghívására — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Hazafias Egységfrontjának és Békevédelmi Nemzeti Bizottságának héttagú delegációja. A küldöttség vezetője Kang Rjang Uk, a KNDK legfelsőbb népi gyűlése elnökségének alelnöke, aki tagja a Hazafias Egységfront elnökségének és elnöke a Békevédelmi Bizottságnak. PV-gyakorlat A PV a polgári védelemnek a közismert rövidítése. A könnyűipari üzemek közül az újszegedi szövőgyárat jelölték ki arra, hogy ott PV gyakorlatot hajtsanak végre egyrészt gyakorlási, másrészt bemutató jelleggel. A látványos gyakorlatra vasárnap délelőtt került sor, amelyen részt vettek a társüzemek vezetői, polgári védelmi parancsnokai is. Az újszegedi gyárban körülbelül négyszáz ember öltötte magára az overálszerű gyakorlóruhát, s Franyó József gyárigazgató, polgári védelmi parancsnok és Bakó László főmérnök irányításával végezte el az előírt feladatot. Ebéd után egy precízen és pontosan végrehajtott gyakorlatot értékeltek a gyár, illetve a polgári védelem vezetői. Kovács Imre felvétele A „szennyezett’ területet fertőtlenítik a mentőcsoport tagjai Hoa Még szerencse, hogy az IKV-nak és a városgazdálkodási vállalatnak nincsenek diplomáciai szervei, mert most valószínűleg visszahívnák követeiket. A háborús jegyzékváltás sajátos formában előbb-utóbb úgyis bekövetkezik. A házmesterek szerint ugyanis a tisztaságügyi dolgozók úgy odavágják a szerencsétlen kukákat, hogy azok belekukulnak, a dolgozók szerint a lakók szeméttel annyira telerakják a kukákat, hogy a kiürítésükbe bele lehet kukulni. Most meg az történt, hogy az IKV mintegy kilencszázezer forint értékű ragyogóan új kukasereget vásárolt, s egy hónap után meglepetve vette észre, hogy a városgazdálkodás dolgozóinak sikerült rekord idő alatt több mint ezret tönkretenni. Módszerüket bárki megfigyelheti: felhajtják a kuka fedelét, úgy teszik rá a gépre, s így hamarosan végbe mehet a fedél sikkes meggörbülése. A városgazdálkodás illetékesei arra hivatkoznak, az új kukák nem felelnek meg a hiba? szabványnak, másfél centivel keskenyebbek, csak így lehet őket kiüríteni, a hiba tehát a gyártó céget terheli . Íme a háború első mozzanatai, még nem tudhatjuk, ki lesz a győztes. De — ha a közelgő dinnyeszezonra gondolok — egy biztos: a levét a város issza meg. V. M. f& szafeddfer „szobrász műhelye” Hétfőn Szegeden megnyílt a szabadtéri játékok „szobrászműhelye”. A Dóm téren, valamint a Tömörkény gimnázium és ipari szakközépiskola műtermeiben Tar Béla és Tóth Sándor képzőművészek irányításával készítik a díszletfigurákat. Ötven centimétertől két méteres nagyságig, tucatnyi szoboralakot mintáznak idei előadásokhoz. A tudománypolitika Nagy horderejű téma szerepelt a Központi Bizottság június 27-i ülésén, a párt tudománypolitikai irányelvei. Az ülésről kiadott közleményből kitűnik, hogy a párt vezető szerve milyen nagy jelentőséget tulajdonít a tudománypolitikának. Főként a tudomány gyakorlati eredményeit számba vevő és az egyre szélesebb körű alkalmazását igénylő kérdésnek. Szeged szempontjából különösen fontos ez a téma, hiszen itt működik az ország egyik tudományos bázisa. S a kor tudományos, technikai forradalma itt is feszítő erő, amely szocialista építésünk javára szolgál. A városban látszólag kevesebb a közvetlen termelést szolgáló tudományágak és területek száma; nincsen műszaki, tudományos bázis, nagy horderejű, vegyipari gyakorlatra épülő kémiai kutatás, stb. A látszólagos szó azért kap hangsúlyt, mert Szegeden — az ötből — négy tudományág működik: természet- és társadalomtudomány, orvos- és agrártudomány. Ezek főként az egyetemekre és a Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézetre épülnek. S a látszólagos kifejezés azáltal fejez ki sürgető valóságot, hogy Szegeden és Csongrád megyében a műszaki tudományok fejlesztése és gyakorlati alkalmazása rendkívül nagy intenzitással jelentkezik az utóbbi öt évben. Sajnos, erről keveset beszélnek, pedig az elért eredmények itt sem lebecsülendők, sőt a jövő szempontjából legalább oly fontosak, mint a természettudomámányok, vagy orvos- és társadalomtudományok. Ha Csongrád megye ipara azt a helyet akarja magának biztosítani és a jövőben még inkább elfoglalni, ami potenciális erejénél fogva reá hárul, akkor a műszaki tudományok fejlesztésére a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani. Egyébként ugyanez áll az agrártudományokra is. Lehetőségeink és meglevő anyagi bázisunk, adottságaink az eddigieknél sokkal nagyobb igényt támasztanak az agrártudományok területén folyó kutatómunkával szemben, főként a gyakorlati igény oldaláról. Szükségtelen bizonygatni azt, hogy Központi Bizottságunk határozatából még nem származik több pénz a kutatási bázisok fejlesztésére, s ez magában foglalja azt is, hogy Szegeden sem lehet illúziókra épített tudománypolitikát folytatni. Azt is természetesnek lehet tekinteni, hogy valamennyi szakember a maga tudományterületét tartja a legfontosabbnak. De ezek az önálló vélemények egyeztetendők az országos és nemzetközi igényekkel. Ilyen egyeztetés alapján derül ki az, hogy melyek azok a tudományterületek, amelyek elsősorban fejlesztési bázisul szolgálnak és melyek azok, amelyek szinten tartásra korlátozódnak. Ebből a szempontból az objektivitásnak rendkívül nagy a jelentősége. Ilyen meggondolásból utalt arra Központi Bizottságunk, hogy a tudományos ágak monopóliumainak megszüntetése szocialista, nemzeti érdek, mert ez magával hozza az érdekklikkek megszűnését és reálisabbá teszi a tudományos területek valóságos értékének megállapítását. Számunkra nagy jelentőségű az, hogy Szegedre települ Magyarország biológiai kutatásának centruma. De anyagi erőforrásaink szűkössége miatt — a vidéki tudományos decentrumok fejlődésének határt szabnak az országos és a nemzetközi érdekek és a behatárolt anyagi lehetőségek. Tévednek azok, akik azt vonják le a Központi Bizottság ülésének állásfoglalásából, hogy most majd nagy mértékben megnövekszik a tudományos élet rangsorolás nélküli fejlesztése! Erről szó sincs. Országos és nemzetközi relációk alapján végzett számítások döntik el, hogy mit miért fejlesztünk Budapesten és vidéken. Nagy jelentőségű viszont a társadalomtudományok fejlesztése. Ez sürgető érdekünk a marxista elmélet és a gyakorlati politika alapján egyaránt. Az egészséges fejlődés azt kívánja, hogy a társadalomtudományok területén hazánk éppen úgy, mint a többi szocialista ország nagyobb intenzitással, kvalifikációval és technikai felszereltséggel állja a versenyt és a harcot a burzsoá társadalomtudományok kihívó versenyével szemben. Központi Bizottságunk e témában a jövőre szólóan igen nagy horderejű döntéseket hozott. De ezek végrehajtása csak több éves munkával, nehéz és bonyolult küzdelmekkel valósíthatók meg Szegeden éppen úgy, mint Pécsett vagy Budapesten. A Központi Bizottság állásfoglalásával egy erőteljesebben ható korszak veszi kezdetét, amelynek megvan a szerepe Szeged tudományos életének, s ennélfogva azoknak a tudósoknak, kutatóknak, akik itt dolgoznak szocialista hazánk erejének növelése érdekében. J. S. Kiváló és Érdemes orvos, Kiváló gyógyszerész kitüntetések átadása Tegnap, hétfőn, Semmelweis születésének évfordulója alkalmából, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének székházában, a Weil-teremben ünnepélyesen átadták az idei Kiváló és Érdemes orvos, Kiváló gyógyszerész kitüntetéseket. Az ünnepségen részt vett az egészségügyi szervezetek több Érdemes orvos kitüntetésképviselője, a magyar orvos- ben részesült dr. Horváth társadalom több ismert sze Mihály, a Szegedi Orvostudomélyisége is. mányi Egyetem adjunktusa Az ünnepségen tíz. Szabó és Csongrád megyéből még Zoltán egészségügyi miniszter Strobl Ferenc, a makói rámondott beszédet. Hangoztatási tanács kórházának ta — egyebek között —, hogy igazgató-főorvosa is. a magyar orvosok, gyógyszer Kiváló gyógyszerész ktrészek, egészségügyi dolgozók felelős és egyben megtisztelő feladata, hogy a szocialista egészségügyet építsék és megerősítsék. A beszéd után átnyújtotta a kitüntetéseket. Kiváló orvos kitüntetést kapott dr. Szilárd János, a Szegedi Orvostudományi Egyetem adjunktusa, továbbá Udvardy László, a Csongrád megyei Kórház osztályvezető főorvosa is. tüntetettek között ugyancsak van szegedi: dr. Vinkier Elemér, az Orvostudományi Egyetem tanára. A kitüntetettek nevében dr. Szűcs Zsuzsanna és dr. Vinkier Elemér mondott köszönetet. Ezt követően az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete nevében dr. Darabos Pál főtitkár köszöntötte az új Kiváló és Érdemes orvosokat, kiváló gyógyszerészeket. KEDD, 1969. JÚLIUS 1.