Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-23 / 220. szám

A tanácsülés megtárgyalja A vásárlók érdekvédelme Szeged megyei jogú város tanácsa szeptember 26-án, pénteken ismét összeül. Az ülés napirendjén többek között egy igen fontos közérdekű kérdés szerepel: a vásárlók ér­dekeinek védelme a kereskedelemben. Lapunk a tanácsülési előterjesztés anyagát folytatásokban ismerteti, hogy ol­vasóinknak is módja legyen minél közelebbről megismer­kedni megállapításaival, következtetéseivel. Az ellenőrzések nyomán (2.) Mindinkább kiderül, hogy a vásárlók nem ismerik kellően jogaikat és sokszor nem is szólnak, ha megká­rosítják őket. Ennek egyik oka az is lehet, hogy igye­keznek a bolt dolgozóival „jó kapcsolatban” lenni, hogy a kiszolgálásnál előnyben ré­szesüljenek. A vitákban gyakran az eladó pártjára állnak, még akkor is, ha nincs igaza. Ez helytelen, mert rossz irányba neveli a kereskedelmi dolgozókat. A vásárló egyéni érdeke, de egyben társadalmi érdek is, hogy a hibákat felfedje, mert ezzel megakadályozza to­vábbterjedésüket. Sokan nem használják a panaszkönyvet sem, inkább hivatalos, vagy nem is ille­tékes szervekhez fordulnak. Alapelvként szögezhetjük le, hogy a vásárlóknak elsősor­ban önmaguknak kell érde­keiket képviselniük, hivata­los szervekhez akkor fordul­janak, ha felszólamlásuk a boltban nem járt kellő ered­ménnyel. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrzései az elmúlt másfél év alatt fő­képp arra irányultak, hogy a vásárlók megkapják-e az árukat az előírt árban, men­­­nyiségben és minőségben. Tavaly az élelmiszer kiske­reskedelmi vállalat boltjai­ban a tej és tejtermékek ér­tékesítésének vizsgálatakor mind a 28 ellenőrzött bolt­ban találtak szabálytalansá­got Sok boltnak nincs tej­­keverője és a tej forralásához szükséges felszerelése, ahol pedig van, nem használják őket Igen sok helyen talál­tak lejárt szavatossági idejű és romlott tejtermékeket. Az árudák az ellenőrzésre úgy reagáltak, hogy a korábbi­nál kisebb választékot tar­tottak, azzal az indokkal, hogy így jobban figyelem­mel kísérhetik a minőséget A megvizsgált 12 húsbolt­ban nem tették ki a külön­böző cikkekre az árjelzést s ebből rendszerint tévedé­sek, visszaélések származtak. Az AKF megállapította, hogy a vállalat nem fordít kellő gondot a sorbaállások meg­szüntetésére, holott munka­erő átcsoportosítással külö­nösen a hétvégi sorbaálláso­­ kon segíteni kellene. A Delta kezelésében levő bútorboltokban a bútorok felét kisebb-nagyobb sérülés­sel hozták forgalomba, s ezek egy részét javítás nél­kül adták el. A felügyelőség­hez a vállalat munkájával kapcsolatban igen sok pa­nasz érkezett be. A Komplett Ruházati Vál­lalat hibája, hogy az árak kialakításakor nem törekszik önállóságra, hanem általá­ban a nagykereskedelem árait veszi alapul. Ez az el­járás ugyan nem szabályta­lan, de azzal, hogy elmu­lasztotta figyelembe venni az árhatóságok rendelkezéseit, mégis számottevő, ha még fel nem is derített összegű ár­drágításokat követett el. A városi tanács vb keres­kedelmi osztályához az élel­miszerkiskereskedelmi vál­lalat boltjainak munkájával kapcsolatban 29 panasz érke­zett. A vásárlók a sütőipari termékek késői kiszállítását, a jegyes tej kiszolgálásának korlátozásait, a rossz minősé­gű áruk eladását, árdrágítá­sokat, az üveggöngyölegek visszaváltásának megtaga­dását, stb. kifogásolták. A komplett üzleteire 13 beje­lentés érkezett, melynek többsége a cipők minőségét kifogásolta, s azt, hogy a reklamációkat nem intézik el. A Deltánál az idei első évnegyedben növekedett a vegyesiparcikkek hiánya. A nagy- és kiskereskedelem készletcsökkentései igen hát­rányosan befolyásolták a la­kosság áruellátását. A KÖJÁL is rendszeres vizsgálatokat végez az élel­­miszerkiskereskedelmi vál­lalat üzleteiben. A tapaszta­latok szerint a legtöbb higié­niával kapcsolatos hiba a tejnél és a tejtermékeknél fordul elő. A csomagolóanya­gokkal való túlzott takaré­kosság is ellentmond a köz­egészségügyi követelmények­nek. Sokat jelent, hogy szep­tember 1. óta Budapesten és a megyék székhelyein tilos kenyeret csomagolás nélkül kiszolgálni. A Minőségvizsgáló Intézet 1969 első felében az élelmi­szerkiskereskedelmi vállalat boltjaiban 57 ellenőrzést vég­zett és 354 árumintát vett, melyek közül 59-ben talált kifogásolni valót. A kifogások legfőbb okai: lejárt szava­­tosságú, a helytelen tárolás miatt romlott áru forgalomba­ hozása a kereskedelmi dol­gozók hibájából; hamisított áru és alacsonyabb minősé­gű áru elsőosztályúként való eladása nyerészkedés céljá­ból; az élelmiszeripar által szállított termékek, sületlen kenyér, savanyú tej, gyér zsírtartamú sajt átvétele a minőség megállapítása nél­kül. A nem megfelelő minő­ségű élelmiszereket az inté­zet elkoboztatja és a mulasz­tók ellen szabálysértési eljá­rást indít. A vásárlók érdekeinek vé­delmére sok segítséget ad a társadalmi ellenőrzés is. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa növelte az üzemi tár­sadalmi ellenőrök számát. Szegeden jelenleg 270-en vannak. A tanács kereske­delmi és idegenforgalmi ál­landó bizottsága is 62 társa­dalmi aktivistát foglalkoztat, és a kerületi tanácsoknál is szerveznek társadalmi ellen­őrzéseket. Egy-egy nagyobb ellenzőrzésnél ily módon igen sokan tudnak részt venni, kívánatos lenne, hogy min­den üzemben működjék leg­alább 8—12 főnyi társadalmi ellenőri csoport, akiknek fel­adata lenne, hogy az üzem valamennyi dolgozóját tájé­koztassák a fogyasztók jo­gairól. Lakóbizottságokat Halasztanak A Szegeden 1965. őszén választott lakó­bizottságok megbízatása idén november 30-án jár le. A m. j. városi tanács vég­rehajtó bizottsága határozatban írta elő, hogy szeptember 1. és október 15. között újra kell választani a lakóbizottságokat. Szeptember első napjaira már minden kerületben összeállították a választások időpontjának, helyének körzetenkénti ter­vét és megkezdődtek a választások. Az I. kerületben eddig 13 körzet válasz­totta újjá lakóbizottságát. Két körzetben olyan kevés választó jelent meg, hogy a választást újra meg kell szervezni. Október 15-ig mind a 117 körzetben újjá fogják választani a lakóbizottságokat. A II. kerületben szeptember 1-től 14-ig 16 lakóbizottságot választottak meg, még 19 bizottság választása van hátra, de va­lamennyinek a befejezését október 10-ig tlvezik. A tanács végrehajtó bizottsága közben, szeptember 25-i ülésén értékeli az eddigi választások tapasztalatait. A III. kerület 77 lakóbizottsága közül szeptember 1-től 20-ig 36-ot választottak újjá, hat helyen új időpontot kell kitűzni a választásra, mert első alkalommal keve­sen jöttek össze. Az eddigi lakóbizottság választásokon a jelölteket mindenütt elfogadták. Általános tapasztalat, hogy meglehetősen alacsony a választáson megjelentek száma, ami azt mutatja, hogy a hátralevőknél hatékonyabb szervező munkát kell kifejteni a lakosság között. Az ott megjelentek közérdekű be­jelentéseket, javaslatokat is tehetnek. A felszólalások jegyzőkönyvbe kerülnek, s a kerületi tanácsok szakigazgatási szervei írásban adnak választ kinek-kinek a lakó­bizottsági választógyűlésen tett bejelenté- Egymilliárd postai beruházásokra Elkészült a Posta-vezér­igazgatóság jövő évi fejlesz­tési terve. Eszerint 1970-ben több mint egymilliárd fo­rint költséggel fejlesztik a postaforgalmat, a távbeszé­lő-hálózatot és a rádiózást. — A postaforgalom kor­szerűsítésére — mondták az általános beruházási osztá­lyon — 400 millió forintot fordítanak. Ebből mintegy 30—40 kis postahivatal épül az országban. A postaigaz­gatóságok saját fejlesztési alapjukból bővítik gépkocsi­parkjukat, a kézbesítőknek díjmentesen kerékpárt és kisebb teljesítményű mo­torkerékpárokat adnak, s azokat néhány évi használat után nekik ajándékozzák. Az idén decemberben át­adandó nyugati mikrolánc után a jövő év elején meg­kezdik a szakemberek a dé­li mikrolánc kiépítését, amely a jövő év végére ké­szül el és lehetővé teszi Bu­dapest—Szabadka—Belgrád között a tévéműsor továbbí­tását. A napokban kötött szerződést a posta a zala­egerszegi tanáccsal az ott lé­tesítendő átjátszó-adó épí­tésére. A zalaegerszegi ta­nács pénzügyi támogatásával épülő 96 méter magas té­vétorony építése a jövő év tavaszán kezdődik, s az év végén a posta már üzembe helyezi az erősítőberendezé­seket. Újabb bűncselekmény a vasipari ktsz-ben A vádirat alapján la­punkban nemrégiben tájé­koztattuk olvasóinkat arról, hogy büntető eljárás indult Wéber Ferenc, a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz volt elnöke és több társa ellen. Az ügy tárgyalását ezen a héten kezdi meg a szegedi járásbíróság. Jellemző a Véber körül kialakult lég­körre, hogy a „főnököt” más is utánozta a korrupcióban. A Véber-ügytől függetlenül élt a lehetőséggel Biczók Gyula 28 éves, Szeged, Fürst Sándor utca 19. szám alatti lakás, a ktsz volt műszaki vezetője, jelenleg ugyanott technológus, aki a szerte­ágazó bűnügyben mint tanú szerepel majd. Biczóknak a többi között az is feladata volt, hogy a ktsz-ből kiadott bérmun­kákra megállapodást kössön kisiparosokkal. így került kapcsolatba Tóth Mihály 25 éves, Pusztaszer, Felszaba­dulás utca 17. szám alatt la­kó esztergályos kisiparossal, akinek megbízást adott. En­nek fejében Tóth gavalléros ajándékokat adott Biczók­nak, aki azokat elfogadta. A megállapodás aláírásakor azonban Biczók kikötötte, hogy a mintegy 53 ezer fo­rint értékű munka elvégzé­se után 16 ezer forintot ad­jon át neki Tóth. Megál­lapodtak 15 ezerben, amely­ből tízet Biczók zsebre is tett. A fennmaradó összeget már nem kapta meg, nem is kérte, mert időközben a Wé­­ber-ügy napfényre került. A korrupciós ügyben a vádlottak padjára kerül majd Sándor Gyula 36 éves, Szeged, Párizsi körút 45. szám alatti lakos, a vas­ipari kisz meósa is. Sándor feladata volt a Tóth által végzett munka minőségi át­vétele. Többször kifogást emelt Tóth munkája ellen, és emiatt nézeteltérésük is volt. De, hogy a meós „ne szőrözzön” tovább, Tóth Mi­hály mintegy 40 liter bort juttatott Sándornak, aki emellett még különböző ös­­­szeget kért kölcsön a kisipa­rostól, amit nem adott meg neki. Kettőjük között olyan jó volt a viszony, hogy Tóth Mihálytól bemondás alapján vette át a munkát. Mint a vizsgálat kiderítette, a kis­iparos kevesebb munkát végzett el, mint amennyit leszámlázott. Biczók Gyula és Sándor Gyula ellen a vád: folytatólagosan elkövetett vesztegetés. Tóth Mihályt vesztegetés szerinti bűnsegé­­di bűnrészességgel vádolja a szegedi városi és járási ügyészség. Szilágyi Gábor és Kalmár Ferenc kiállítása Két szabadkai vendégmű­vész, Szilágyi Gábor festő és Kalmár Ferenc szobrász — akinek alkotásaival már találkozhatott a szegedi kö­zönség a zentai és bács- to­polyai művészkolóniák kiál­lításain — mutatkozott be vasárnap délben a múzeum Horváth Mihály utcai kép­tárában. „Mindhármunk világa, mindhármunk vívódása kö­zös” — mondta Fehér Fe­renc újvidéki magyar költő megnyitójában, s beszélt ar­ról is, hogy a művészt — legyen kifejezésének eszköze a toll, az ecset, vagy a he­gesztőpisztoly — a kor vál­tozásai, a környezet, amely­ben él, determinálják, s ál­lítják egyre bonyolultabb, összetettebb feladatok elé. Ez a tendencia világosan és fölismerhetően jelentkezik Kalmár Ferenc fémplaszti­káiban, ezekben a sokszor kihalt ősszörnyetegeket idé­ző fémtüskés, zaklatott és csontvázszerű alakzatokban, amelyek mint egy álomszerű vízióban hol elvontak, hol nagyon is konkrétak. A ha­gyományos szobrászatra jel­lemző tömegek helyett a for­mát egy, szinte a levegőbe írt, kalligrafikus vonal hoz­za létre; így keletkeznek azok a csipkeszerűen áttört felületek, amelyeken szaba­don jár át a fény és a te­kintet. Nyitott szobrok ezek; statika, nyugalom helyett a dinamikát, a nyugtalansá­got, és a mozgást hangsú­lyozzák, ezért is alkalmasak a címekben jelzett mondani­való szubjektív érzékelteté­sére. Diadalmas elrugaszko­dás és tragikus zuhanás, lendület és elernyedés: az ember vajúdása egy másfaj­ta világra való megszületé­sért. Az egyre szűkülő kö­rökkel jelzett lehúzó erő, a zuhanás pillanatát merevíti meg a Gagarin emlékére cí­mű műben. A kis, kék szí­nű, beégetett üvegdarab ma­ga a védtelenség, amelyet körülfonnak, lerántanak a könyörtelen erők. A Koz­­moantropus a kegyetlen, szú­rós, fémsisakban bentégett samottkoponya üres szem­gödreivel ellenpólusa a dia­dalmasan ég felé törő Apollo 11-nek. Kár, hogy minden szobron, eléggé feltűnő he­lyen ott fityeg a vámhivatal hatásrontó pecsétje... Kalmár Ferenc elmélyült művész, olyan, aki szükségét érzi, hogy törekvéseit sza­vakkal is megfogalmazza, s hogy az esetlegesből a tör­vényszerűre következtessen! Akármilyen furcsán is hangzik, Szilágyi Gábornak, ennek a kiforrott festőegyé­niségnek ez az első önálló, olajfestményekből álló tár­­lata. Eddig, mint sajátosan harmonikus színvilágú, ter­mészetben gondolkodó fes­tőt ismertük, aki legjobb képein tiszta, kristályos szer­­­kezetű, szinte zeneileg át­­szellemített harmóniába ol­dott színt és formát. Ké­peinek többsége most is ezt a kvalitást nyújtja; a Nap­lemente, a Téli kukoricaföld, a Ködös táj című alkotá­sok ennek a szemléletnek képviselői. De van valami új is, ami meghökkentően hat az első pillanatban: eb­ben az organikus formákból szerkesztett kristályos rend­ben — mintha kívülről pré­s­selték volna bele — élénk színű geometrikus formák jelennek meg. Tilalomfáknak nevezném őket. Az ember életét, útját szabályozó és korlátozó jelzőtáblák vad pirosa harsan a tompa olajJ és fémzöld tájban, főképp ad­atjelző a tó partján, a Ti­­­los hadgyakorlatozni című képeken. Új utat, új érdek­lődési kört jelentenek ezek­ a képek, az adott természeti és az adott emberi törvé­nyek szembeállítását. Talán­ első lépések egy új szinté­zishez vezető úton. A vasárnap délben meg­tartott tárlatnyitón — a­ párt-, a tanácsi és a művé­szeti élet szegedi képvisel­­őin kívül — jelen volt Béla Duránd­, a szabadkai múzeum igazgatója, Ács Jó­zsef, a vajdasági tartomány közművelődési közösségének elnöke, valamint Vajdaság képzőművészetének és sajtó­jának több képviselője. A kiállítás megnyitásán köz­reműködött Lelkes Dalma, a Szegedi Nemzeti Színház művésznője. Kulka Eszter I JKSZ-delegáció Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására va­sárnap Budapestre érkezett Milos Szindzsicsnek, a Szerb KSZ Központi Bizott­sága titkárságának tagja ve­zetésével a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének ta­nulmányi küldöttsége. / KEDD, Szeged szobrai Arany János (1817—1882) (56.) A Toldi költőjének portréját Stróbl Alajos min­tázta meg a Dóm téri pan­teon számára. A bronzszo­bor azt a tudósnak is jeles poétát mutatja, aki joggal érdemelte ki „a ballada Shakespeare-je” minősítést, s akit nemzeti költészetünk egyik legkiválóbbjaként tisz­telünk. 1969. SZEPTEMBER 23.DÉLMAGYARORSZÁG

Next