Délmagyarország, 1969. szeptember (59. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-23 / 220. szám
A tanácsülés megtárgyalja A vásárlók érdekvédelme Szeged megyei jogú város tanácsa szeptember 26-án, pénteken ismét összeül. Az ülés napirendjén többek között egy igen fontos közérdekű kérdés szerepel: a vásárlók érdekeinek védelme a kereskedelemben. Lapunk a tanácsülési előterjesztés anyagát folytatásokban ismerteti, hogy olvasóinknak is módja legyen minél közelebbről megismerkedni megállapításaival, következtetéseivel. Az ellenőrzések nyomán (2.) Mindinkább kiderül, hogy a vásárlók nem ismerik kellően jogaikat és sokszor nem is szólnak, ha megkárosítják őket. Ennek egyik oka az is lehet, hogy igyekeznek a bolt dolgozóival „jó kapcsolatban” lenni, hogy a kiszolgálásnál előnyben részesüljenek. A vitákban gyakran az eladó pártjára állnak, még akkor is, ha nincs igaza. Ez helytelen, mert rossz irányba neveli a kereskedelmi dolgozókat. A vásárló egyéni érdeke, de egyben társadalmi érdek is, hogy a hibákat felfedje, mert ezzel megakadályozza továbbterjedésüket. Sokan nem használják a panaszkönyvet sem, inkább hivatalos, vagy nem is illetékes szervekhez fordulnak. Alapelvként szögezhetjük le, hogy a vásárlóknak elsősorban önmaguknak kell érdekeiket képviselniük, hivatalos szervekhez akkor forduljanak, ha felszólamlásuk a boltban nem járt kellő eredménnyel. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrzései az elmúlt másfél év alatt főképp arra irányultak, hogy a vásárlók megkapják-e az árukat az előírt árban, mennyiségben és minőségben. Tavaly az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat boltjaiban a tej és tejtermékek értékesítésének vizsgálatakor mind a 28 ellenőrzött boltban találtak szabálytalanságot Sok boltnak nincs tejkeverője és a tej forralásához szükséges felszerelése, ahol pedig van, nem használják őket Igen sok helyen találtak lejárt szavatossági idejű és romlott tejtermékeket. Az árudák az ellenőrzésre úgy reagáltak, hogy a korábbinál kisebb választékot tartottak, azzal az indokkal, hogy így jobban figyelemmel kísérhetik a minőséget A megvizsgált 12 húsboltban nem tették ki a különböző cikkekre az árjelzést s ebből rendszerint tévedések, visszaélések származtak. Az AKF megállapította, hogy a vállalat nem fordít kellő gondot a sorbaállások megszüntetésére, holott munkaerő átcsoportosítással különösen a hétvégi sorbaálláso kon segíteni kellene. A Delta kezelésében levő bútorboltokban a bútorok felét kisebb-nagyobb sérüléssel hozták forgalomba, s ezek egy részét javítás nélkül adták el. A felügyelőséghez a vállalat munkájával kapcsolatban igen sok panasz érkezett be. A Komplett Ruházati Vállalat hibája, hogy az árak kialakításakor nem törekszik önállóságra, hanem általában a nagykereskedelem árait veszi alapul. Ez az eljárás ugyan nem szabálytalan, de azzal, hogy elmulasztotta figyelembe venni az árhatóságok rendelkezéseit, mégis számottevő, ha még fel nem is derített összegű árdrágításokat követett el. A városi tanács vb kereskedelmi osztályához az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat boltjainak munkájával kapcsolatban 29 panasz érkezett. A vásárlók a sütőipari termékek késői kiszállítását, a jegyes tej kiszolgálásának korlátozásait, a rossz minőségű áruk eladását, árdrágításokat, az üveggöngyölegek visszaváltásának megtagadását, stb. kifogásolták. A komplett üzleteire 13 bejelentés érkezett, melynek többsége a cipők minőségét kifogásolta, s azt, hogy a reklamációkat nem intézik el. A Deltánál az idei első évnegyedben növekedett a vegyesiparcikkek hiánya. A nagy- és kiskereskedelem készletcsökkentései igen hátrányosan befolyásolták a lakosság áruellátását. A KÖJÁL is rendszeres vizsgálatokat végez az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat üzleteiben. A tapasztalatok szerint a legtöbb higiéniával kapcsolatos hiba a tejnél és a tejtermékeknél fordul elő. A csomagolóanyagokkal való túlzott takarékosság is ellentmond a közegészségügyi követelményeknek. Sokat jelent, hogy szeptember 1. óta Budapesten és a megyék székhelyein tilos kenyeret csomagolás nélkül kiszolgálni. A Minőségvizsgáló Intézet 1969 első felében az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat boltjaiban 57 ellenőrzést végzett és 354 árumintát vett, melyek közül 59-ben talált kifogásolni valót. A kifogások legfőbb okai: lejárt szavatosságú, a helytelen tárolás miatt romlott áru forgalomba hozása a kereskedelmi dolgozók hibájából; hamisított áru és alacsonyabb minőségű áru elsőosztályúként való eladása nyerészkedés céljából; az élelmiszeripar által szállított termékek, sületlen kenyér, savanyú tej, gyér zsírtartamú sajt átvétele a minőség megállapítása nélkül. A nem megfelelő minőségű élelmiszereket az intézet elkoboztatja és a mulasztók ellen szabálysértési eljárást indít. A vásárlók érdekeinek védelmére sok segítséget ad a társadalmi ellenőrzés is. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa növelte az üzemi társadalmi ellenőrök számát. Szegeden jelenleg 270-en vannak. A tanács kereskedelmi és idegenforgalmi állandó bizottsága is 62 társadalmi aktivistát foglalkoztat, és a kerületi tanácsoknál is szerveznek társadalmi ellenőrzéseket. Egy-egy nagyobb ellenzőrzésnél ily módon igen sokan tudnak részt venni, kívánatos lenne, hogy minden üzemben működjék legalább 8—12 főnyi társadalmi ellenőri csoport, akiknek feladata lenne, hogy az üzem valamennyi dolgozóját tájékoztassák a fogyasztók jogairól. Lakóbizottságokat Halasztanak A Szegeden 1965. őszén választott lakóbizottságok megbízatása idén november 30-án jár le. A m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága határozatban írta elő, hogy szeptember 1. és október 15. között újra kell választani a lakóbizottságokat. Szeptember első napjaira már minden kerületben összeállították a választások időpontjának, helyének körzetenkénti tervét és megkezdődtek a választások. Az I. kerületben eddig 13 körzet választotta újjá lakóbizottságát. Két körzetben olyan kevés választó jelent meg, hogy a választást újra meg kell szervezni. Október 15-ig mind a 117 körzetben újjá fogják választani a lakóbizottságokat. A II. kerületben szeptember 1-től 14-ig 16 lakóbizottságot választottak meg, még 19 bizottság választása van hátra, de valamennyinek a befejezését október 10-ig tlvezik. A tanács végrehajtó bizottsága közben, szeptember 25-i ülésén értékeli az eddigi választások tapasztalatait. A III. kerület 77 lakóbizottsága közül szeptember 1-től 20-ig 36-ot választottak újjá, hat helyen új időpontot kell kitűzni a választásra, mert első alkalommal kevesen jöttek össze. Az eddigi lakóbizottság választásokon a jelölteket mindenütt elfogadták. Általános tapasztalat, hogy meglehetősen alacsony a választáson megjelentek száma, ami azt mutatja, hogy a hátralevőknél hatékonyabb szervező munkát kell kifejteni a lakosság között. Az ott megjelentek közérdekű bejelentéseket, javaslatokat is tehetnek. A felszólalások jegyzőkönyvbe kerülnek, s a kerületi tanácsok szakigazgatási szervei írásban adnak választ kinek-kinek a lakóbizottsági választógyűlésen tett bejelenté- Egymilliárd postai beruházásokra Elkészült a Posta-vezérigazgatóság jövő évi fejlesztési terve. Eszerint 1970-ben több mint egymilliárd forint költséggel fejlesztik a postaforgalmat, a távbeszélő-hálózatot és a rádiózást. — A postaforgalom korszerűsítésére — mondták az általános beruházási osztályon — 400 millió forintot fordítanak. Ebből mintegy 30—40 kis postahivatal épül az országban. A postaigazgatóságok saját fejlesztési alapjukból bővítik gépkocsiparkjukat, a kézbesítőknek díjmentesen kerékpárt és kisebb teljesítményű motorkerékpárokat adnak, s azokat néhány évi használat után nekik ajándékozzák. Az idén decemberben átadandó nyugati mikrolánc után a jövő év elején megkezdik a szakemberek a déli mikrolánc kiépítését, amely a jövő év végére készül el és lehetővé teszi Budapest—Szabadka—Belgrád között a tévéműsor továbbítását. A napokban kötött szerződést a posta a zalaegerszegi tanáccsal az ott létesítendő átjátszó-adó építésére. A zalaegerszegi tanács pénzügyi támogatásával épülő 96 méter magas tévétorony építése a jövő év tavaszán kezdődik, s az év végén a posta már üzembe helyezi az erősítőberendezéseket. Újabb bűncselekmény a vasipari ktsz-ben A vádirat alapján lapunkban nemrégiben tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy büntető eljárás indult Wéber Ferenc, a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz volt elnöke és több társa ellen. Az ügy tárgyalását ezen a héten kezdi meg a szegedi járásbíróság. Jellemző a Véber körül kialakult légkörre, hogy a „főnököt” más is utánozta a korrupcióban. A Véber-ügytől függetlenül élt a lehetőséggel Biczók Gyula 28 éves, Szeged, Fürst Sándor utca 19. szám alatti lakás, a ktsz volt műszaki vezetője, jelenleg ugyanott technológus, aki a szerteágazó bűnügyben mint tanú szerepel majd. Biczóknak a többi között az is feladata volt, hogy a ktsz-ből kiadott bérmunkákra megállapodást kössön kisiparosokkal. így került kapcsolatba Tóth Mihály 25 éves, Pusztaszer, Felszabadulás utca 17. szám alatt lakó esztergályos kisiparossal, akinek megbízást adott. Ennek fejében Tóth gavalléros ajándékokat adott Biczóknak, aki azokat elfogadta. A megállapodás aláírásakor azonban Biczók kikötötte, hogy a mintegy 53 ezer forint értékű munka elvégzése után 16 ezer forintot adjon át neki Tóth. Megállapodtak 15 ezerben, amelyből tízet Biczók zsebre is tett. A fennmaradó összeget már nem kapta meg, nem is kérte, mert időközben a Wéber-ügy napfényre került. A korrupciós ügyben a vádlottak padjára kerül majd Sándor Gyula 36 éves, Szeged, Párizsi körút 45. szám alatti lakos, a vasipari kisz meósa is. Sándor feladata volt a Tóth által végzett munka minőségi átvétele. Többször kifogást emelt Tóth munkája ellen, és emiatt nézeteltérésük is volt. De, hogy a meós „ne szőrözzön” tovább, Tóth Mihály mintegy 40 liter bort juttatott Sándornak, aki emellett még különböző összeget kért kölcsön a kisiparostól, amit nem adott meg neki. Kettőjük között olyan jó volt a viszony, hogy Tóth Mihálytól bemondás alapján vette át a munkát. Mint a vizsgálat kiderítette, a kisiparos kevesebb munkát végzett el, mint amennyit leszámlázott. Biczók Gyula és Sándor Gyula ellen a vád: folytatólagosan elkövetett vesztegetés. Tóth Mihályt vesztegetés szerinti bűnsegédi bűnrészességgel vádolja a szegedi városi és járási ügyészség. Szilágyi Gábor és Kalmár Ferenc kiállítása Két szabadkai vendégművész, Szilágyi Gábor festő és Kalmár Ferenc szobrász — akinek alkotásaival már találkozhatott a szegedi közönség a zentai és bács- topolyai művészkolóniák kiállításain — mutatkozott be vasárnap délben a múzeum Horváth Mihály utcai képtárában. „Mindhármunk világa, mindhármunk vívódása közös” — mondta Fehér Ferenc újvidéki magyar költő megnyitójában, s beszélt arról is, hogy a művészt — legyen kifejezésének eszköze a toll, az ecset, vagy a hegesztőpisztoly — a kor változásai, a környezet, amelyben él, determinálják, s állítják egyre bonyolultabb, összetettebb feladatok elé. Ez a tendencia világosan és fölismerhetően jelentkezik Kalmár Ferenc fémplasztikáiban, ezekben a sokszor kihalt ősszörnyetegeket idéző fémtüskés, zaklatott és csontvázszerű alakzatokban, amelyek mint egy álomszerű vízióban hol elvontak, hol nagyon is konkrétak. A hagyományos szobrászatra jellemző tömegek helyett a formát egy, szinte a levegőbe írt, kalligrafikus vonal hozza létre; így keletkeznek azok a csipkeszerűen áttört felületek, amelyeken szabadon jár át a fény és a tekintet. Nyitott szobrok ezek; statika, nyugalom helyett a dinamikát, a nyugtalanságot, és a mozgást hangsúlyozzák, ezért is alkalmasak a címekben jelzett mondanivaló szubjektív érzékeltetésére. Diadalmas elrugaszkodás és tragikus zuhanás, lendület és elernyedés: az ember vajúdása egy másfajta világra való megszületésért. Az egyre szűkülő körökkel jelzett lehúzó erő, a zuhanás pillanatát merevíti meg a Gagarin emlékére című műben. A kis, kék színű, beégetett üvegdarab maga a védtelenség, amelyet körülfonnak, lerántanak a könyörtelen erők. A Kozmoantropus a kegyetlen, szúrós, fémsisakban bentégett samottkoponya üres szemgödreivel ellenpólusa a diadalmasan ég felé törő Apollo 11-nek. Kár, hogy minden szobron, eléggé feltűnő helyen ott fityeg a vámhivatal hatásrontó pecsétje... Kalmár Ferenc elmélyült művész, olyan, aki szükségét érzi, hogy törekvéseit szavakkal is megfogalmazza, s hogy az esetlegesből a törvényszerűre következtessen! Akármilyen furcsán is hangzik, Szilágyi Gábornak, ennek a kiforrott festőegyéniségnek ez az első önálló, olajfestményekből álló tárlata. Eddig, mint sajátosan harmonikus színvilágú, természetben gondolkodó festőt ismertük, aki legjobb képein tiszta, kristályos szerkezetű, szinte zeneileg átszellemített harmóniába oldott színt és formát. Képeinek többsége most is ezt a kvalitást nyújtja; a Naplemente, a Téli kukoricaföld, a Ködös táj című alkotások ennek a szemléletnek képviselői. De van valami új is, ami meghökkentően hat az első pillanatban: ebben az organikus formákból szerkesztett kristályos rendben — mintha kívülről présselték volna bele — élénk színű geometrikus formák jelennek meg. Tilalomfáknak nevezném őket. Az ember életét, útját szabályozó és korlátozó jelzőtáblák vad pirosa harsan a tompa olajJ és fémzöld tájban, főképp adatjelző a tó partján, a Tilos hadgyakorlatozni című képeken. Új utat, új érdeklődési kört jelentenek ezek a képek, az adott természeti és az adott emberi törvények szembeállítását. Talán első lépések egy új szintézishez vezető úton. A vasárnap délben megtartott tárlatnyitón — a párt-, a tanácsi és a művészeti élet szegedi képviselőin kívül — jelen volt Béla Duránd, a szabadkai múzeum igazgatója, Ács József, a vajdasági tartomány közművelődési közösségének elnöke, valamint Vajdaság képzőművészetének és sajtójának több képviselője. A kiállítás megnyitásán közreműködött Lelkes Dalma, a Szegedi Nemzeti Színház művésznője. Kulka Eszter I JKSZ-delegáció Budapesten Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására vasárnap Budapestre érkezett Milos Szindzsicsnek, a Szerb KSZ Központi Bizottsága titkárságának tagja vezetésével a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének tanulmányi küldöttsége. / KEDD, Szeged szobrai Arany János (1817—1882) (56.) A Toldi költőjének portréját Stróbl Alajos mintázta meg a Dóm téri panteon számára. A bronzszobor azt a tudósnak is jeles poétát mutatja, aki joggal érdemelte ki „a ballada Shakespeare-je” minősítést, s akit nemzeti költészetünk egyik legkiválóbbjaként tisztelünk. 1969. SZEPTEMBER 23.DÉLMAGYARORSZÁG