Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
Hazaérkezett az NDK-ból a magyar párt- és kormányküldöttség Szerda délelőtt hazaérkezett az NDK- ból a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására részt vett a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. Tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Erdélyi Károly, a KB tagja, külügyminiszter-helyettes és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete, aki Berlinben csatlakozott a küldöttséghez. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, Benkei András belügyminiszter. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa. Ecset- és seprűgyár Szerényen, de magabiztosan A Szegedi Ecset- és Seprűgyár 1967 végén költözött új seprűüzemébe; a régi manufakturális termelési módszer helyett gépesített technológiával kezdett dolgozni. A kísérleti hónapok eredményei láttán a vezetők bizakodtak: 1968 elején csaknem minden termékük árát rögzítették. Azóta majd két év telt el, s úgy tűnik, a tavalyi tekintélyes nyereséggel szemben az idén kevesebbel kell beérni a messzi földön híres szegedi gyárnak. Talán romlott a gazdasági hatékonyság, nem vált volna be a korszerűbb üzem? Szó sincs róla. A beruházási költséget már az első esztendőben megtérítő gyár ma is gazdaságosan működik, a kisebb nyereség okait azonban érdemes szemügyre venni. A mai üzemet szinte össze sem lehet hasonlítani a régivel. A nehéz fizikai munkát megszüntető gépek mellett bőséges öltöző és szociális létesítmények vannak. Az eredeti egy műszak helyett kettő dolgozik, több művezető irányítja a munkát stb. A nagyobb kényelem, a méltóbb munkakörülmények magasabb összeget emésztenek. Kétségtelen, az önköltség szükségszerűen növekedett az új gyárban. Ha alaposabban megnézzük a gyár költségvetését, kiderül, hogy a magasabb improduktív terhet ellensúlyozza a korszerű technológia: a gépesítés folytán megnövekedett termelékenység nagyobb hasznot hoz. Olyat, amelyből a gyár nyereségét legjobban rontó körülmények — alapanyagár emelkedések — hatását is csökkenteni lehet Sajnos csak csökkenteni lehet, de kizárni nem. Tény, hogy az új gazdasági mechanizmus esztendejében a monopolhelyzetben levő alapanyag üzemek és importáló külkereskedelmi vállalatok jelentősen emelték áraikat. Drágább lett a fa, a kötözőanyag, az import sörte, a ragasztó stb. Érdekes módon az ÁRTEX Külkereskedelmi Vállalat ráadásul árengedményeket „javasol” a seprűgyárnak. Azt, hogy csökkentse az exportra kerülő termékeink árát. Az üzem szakembereivel folytatott beszélgetéskor megtudtuk, hogy a gyár szinte kiszolgáltatott az alapanyagellátóknak, mert a partnerek adottak. Nem válogathat sem a kínálókban, sem a kínálatban. Ebben a „harapófogóban” csak nagy erőfeszítések árán sikerül jól gazdálkodni. A gyár nyeresége az áremelkedések miatt csökken, illetve azért, mert az áremelkedések láncreakcióját a Szegedi Ecset- és Seprűgyárban megállították. Egyelőre kizárólag a gyár vállalta magára az áremelkedések terheit. Kérdés, meddig tartható ez az állapot, az üzem meddig mehet el „az önzetlenségben?” Amint vezetői mondják, ők csaknem az új gazdasági mechanizmus rendelkezéseinek, hanem a mechanizmus logikájának is eleget kívánnak tenni. Ezért próbálkoznak egyre merészebb újításokkal, célgépesítéssel, új termékekkel. Már ott tart a gyár, hogy „hulladékanyagából” bútoralkatrészeket készít exportra, s egy ausztriai seprűgyárral hasznos kooperációt teremtett. A szegedi seprűket Ausztriában „szerelik össze” és adják el, mert a félkész exportért nem kell komolyabb vámot fizetni. Az ecset- és seprűgyár a becslések szerint 14—16 millió forintos nyereséggel zárja az esztendőt. Kevesebbel ugyan, mint tavaly —, de nagyon megérdemelt nyereséggel. ______ M. L Finn kitüntetések M. I. Ingman, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete október 8-án fogadást adott, amelynek keretében átadta a magyarfinn kapcsolatok ápolásában kiemelkedő szerepet játszó személyeknek az Urho Kekkonen köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket. A Finn Fehér Rózsa Parancsnoki Érdemrend első fokozatát kapta: dr. Bognár József professzor, a KKI elnöke, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes. A Finn Oroszlán Parancsnoki Érdemrend első fokozatát kapta: Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, Horváth Gyula könnyűipari miniszterhelyetttes, dr. Rosta Endre, a KKI ügyvezető elnöke, Keres Emil, a Thália Színház igazgatója, Kazimir Károly, a Thália Színház főrendezője, Rácz Pál nagykövet, a külügyminisztérium protokoll főosztályának vezetője. Esztergályos Ferenc nagykövet, a külügyminisztérium főosztályvezetője. A Finn Fehér Rózsa parancsnoki érdemrendet kapta: dr. Randé Jenő, a külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője, Mádai István, a külügyminisztérium főosztályvezetője, dr. Nagy Károly, a budapesti ELTE rektora, Ottó István vezérőrnagy. A Finn Oroszlán Parancsnoki Érdemrendet négy, a Finn Fehér Rózsa Lovagrend I. fokozatát tíz, a Finn Oroszlán Lovagrend első fokozatát 14, a Fehér Rózsa Lovagrendet 12, a Finn Oroszlán Lovagrendet pedigg öt személy kapta. Rácz Pál, a külügyminisztérium protokoll főosztályának vezetője október 8-án átadta az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseket a Finn Köztársaság budapesti nagykövetsége munkatársainak. Másfél millió kötet kezdődnek a megyei könyvhetek — Kedvezményes (Kiküldött munkatársunktól.) Idén október 15-től november végéig rendezik meg a falusi könyvterjesztés legnagyobb irodalomnépszerűsítő akcióját, az őszi megyei könyvheteket. Mint Varga Sándor, a Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat igazgatója tegnap délelőtti tájékoztatóján Budapesten, a Magyar Sajtó Házában az újságíróknak elmondotta, az idén 9. alkalommal megrendezett nagy falusi könyvvásár célja 35 millió forint értékben mintegy másfél millió kötet könyvet juttatni a falusi házakba. Ez a célkitűzés a megyei könyvhetek eddigi tapasztalataihoz igazodik: az elmúlt években átlagosan ilyen összegre rúgott az októberi, novemberi könyvvásár forgalma. A Szövetkezeti Könyverjesztő Vállalat jól felkészült az idei könyvhetekre: 3500 faluban 10 ezer könyvbizományos mintegy 120 millió forint értékű könyvvel, 5 millió kötettel várja a vásárlókat. De nemcsak várja, hanem a lakásaikon is felkeresik a falusiakat, az akció munkatársai. Az elmúlt években nagyon jól bevált „házról házra" mozgalmat az idén is megszervezik amellett, árusítás hogy a falvak központi helyein könyvsátrakat, árusító asztalokat állítanak fel, s akárcsak más esztendőkben, az idén is rendeznek író-olvasó találkozókat, ankétokat, vetélkedőket, irodalmi esteket. A kiadó külön erre az alkalomra nem jelentet meg új könyveket, de a Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat kísérleti jelleggel kedvezményes könyvárusítási vásárt szervez. A falusiaknak most először lesz alkalmuk arra, hogy régebben megjelent könyveket jelentős — 40 százalékos — kedvezménnyel vásároljanak. Ha az akciónak sikere lesz, a vállalat állandósítja ezt a terjesztési módszert. A falusi, illetőleg szövetkezeti könyvforgalom 1955-ben 19 millió forintot tett ki, a tavalyi viszont 181 milliót. A növekedés tehát majdnem tízszeres. Mégis igen sok a fehér folt, a falusiaknak jó része még mindig nem rendszeres könyvolvasó. Nem teljesen megnyugtató az eladott könyvek műfajjelleg szerinti megoszlása sem: az élen az ifjúsági és a mesekönyvek állnak. Igaz ugyan, hogy rögtön utánuk a magyar klasszikusok és a mai magyar irodalom következik, de másféle könyveket — például ismeretterjesztő irodalmat — már alig vásárolnak. Az őszi megyei könyvhetek nem szimpla árusítási akció. A szövetkezeti könyvhálózat munkatársain kívül részt vesznek benne a népművelési szakemberek, a tanácsok, a könyvtárak, a tömegszervezetek és az iskolák képviselői, pedagógusok és diákok egyaránt Mint eddig mindig, most is arra kell törekedniök, hogy a könyvhetek a jó könyv propagandáját szolgálják; hogy eredményeként ne csak többen vásároljanak könyvet, hanem többen olvassanak is. Ö. L. 59. évfolyam, 234. szám 1969. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Somogyi Károlyné felvétele KÉSZ A VASVÁZ. Az Újszegeden épülő fedett uszoda vasváza teljesen elkészült. A monumentális szerkezetnek jelenleg a festési munkálatait végzik Kohóátépítés Megkezdték az Ózdi Kohászati Üzemekben a III. számú nagykohó átépítését. A munka a kohó belsejében összeolvadt nyersvasmag, az úgynevezett „medve” bontásával, majd kirobbantásával kezdődött. Az átépítés hetven napig tart. Magyar nap Szabadkán Aranyérem a Tápéi Háziipari Szövetkezetnek (Kiküldött munkatársunktól) A szabadkai kiállításon tegnap a magyar vállalatok kerültek az érdeklődés középpontjába. Délelőtt 10 órakor a város szívében fekvő gazdasági klubban dr. Csikós Ferenc, a Szeged m. j. városi tanács vb titkára üdvözölte a megjelent újságírókat, a jugoszláv és magyar napilapok munkatársait, majd beszámolt a magyar vállalatok szerepléséről. Dr. Csikós Ferenc többek között megemlítette, hogy a termékpropaganda mellett mind nagyobb gondot fordítottak a kereskedelmi szándék realizálására. Ennek eredménye, hogy az idei Szegedi Ipari Vásáron is több jugoszláv cég árusíthatta termékeit. Most a Szabadkai Nemzetközi Kisipari és Kézműipari Vásáron számottevő üzletet kötöttek a magyar és a jugoszláv partnerek. A KONZUMEX Külkereskedelmi Vállalat révén több mint 100 ezer dollár értékben élelmiszeripari, édesipari termékeket vásároltak magyar vállalatok a Pionír Cukorka és Csokoládégyártól. Bizonyára örömmel veszik a hazai fogyasztók, hogy a Meteor Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével 110 ezer dollárért sikerült többféle rádió kiselemet vásárolni, amellyel a lakosság ellátását javítják meg Szegeden és az ország több nagyvárosában. Természetesen minden tárgyalás nem vezethet azonnal üzletkötéshez, de figyelmet érdemel a Budapesti Kézműipari Vállalat és az AUTÓFÉM Ktsz, valamint jugoszláv vállalatok közötti megbeszélés a Kézműipari Vállalat arra készül, hogy Szegeden, vagy Szeged környékén olyan üzemet állít fel, ahol jugoszláv fonalból gyártanak majd sokféle női kötött divatcikket Az AUTÓFÉM Ktsz — mely a Szegedi Ipari Vásáron aratott sikert — 2 ezer dollárért eladott árukészlete után Szabadkán utánrendelésre „kényszerült”. A magyar kiállítók sikerét nemcsak az eredményes kapcsolatok tanúsítják. A nemzetközi kiállítás zsűrije a Budapesti Kézműipari Vállalat termékeit, valamint a Tápéi Háziipari Szövetkezet ízléses népművészeti cikkeit aranyéremmel tüntette ki Ezüstérmet kapott az ugyancsak reprezentatív bemutatóval megjelenő AUTÓFÉM Ktsz és a nagykőrösi pipa* gyár. A Szegedi Ipari Vásár és a szabadkai kiállítás kapcsolatai tovább mélyülnek, hiszen a Szegeden sikerrel bemutatkozó Egyesült Vegyiművek, valamint a Gyorsszolgálat Ktsz is meghívást kapott Szabadkára. Amint a vállalatok képviselői elmondták, számukra nagyon komoly lehetőséget jelent a szabadkai kiállítás. A magyar sajtótájékoztató után a szabadkai Patriaszálló nagytermében fogadást rendeztek a magyar kiállítók, amelyen többek között megjelent Prágai Tibor, a szegedi városi pártbizottság ipari osztályának megbízott vezetője és Anton Miladenovic, a JKSZ szabadkai tanácsának titkára is. Dr. Csikós Ferenc pohárköszöntőjében megállapította, hogy a magyar kiállítók idei sikere, az aktívabb kereskedelmi tevékenység még szorosabbra fűzi a két város iparának kapcsolatát. Jövőre még az eddiginél is reprezentatívabb, szebb kiállítás lesz Szegeden, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. Erre szeretettel várják jugoszláviai testvérvárosunk iparának képviselőit. Remélhetőleg ezen az ipari seregszemlén a jugoszláv vállalatok mellett már Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia kiállítói is megjelennek, így a Szegedi Ipari Vásár nemzetközi rangja is erősödik. Matkó István %