Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

Kádár János vezetésével hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével csütörtökön hazaérke­zett Prágából a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttség tagjai voltak­ Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Péter János kül­ügyminiszter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titká­rai, a Politikai Bizottság tagjai, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi minisz­ter, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András és Katona Ist­ván, a Központi Bizottság osztályvezetői fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál Fran­­tisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány el­nöke tájékoztatta a Minisz­tertanácsot a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó tes­tületének prágai üléséről és a magyar küldöttség tevé­kenységéről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tu­­domásul vette. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoz­tatást adott a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa vég­rehajtó bizottságának Moszk­vában, január 18 és 20 kö­zött megtartott ülésszaka munkájáról. A tanácskozás részvevői megvitatták a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának tel­jesítésével kapcsolatos kér­déseket. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudo­másul, hogy a barátság és az egyetértés légkörében lezaj­lott ülésszakon elfogadott határozatok hozzájárulnak­ a KGST-tagországok sokoldalú gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfej­lesztési miniszter jelentését a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határo­zatok végrehajtásáról. A je­lentés megállapítja: az álla­mi rendelkezéseket és a vég­rehajtási intézkedéseket a lakosság megértéssel fogadta A Minisztertanács a je­­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette és határozatá­ban utasította az építésügyi és városfejlesztési minisztert, valamint a pénzügyminisz­tert, hogy továbbra is kísér­jék figyelemmel az új lakás­ügyi jogszabályok végrehaj­tását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A munkásőrség köszöntése Kitüntetések átadása — Biszku Béla beszéde A munkásőrség megalaku­lásának 15. évfordulója al­kalmából — a másfél évtize­des szolgálat elismeréseként — országszerte több ezer munkásőr és parancsnok ré­szesült kitüntetésben. Az ön­kéntes társadalmi fegyveres testület tagjai egy csoport­jának Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke nyújtot­ta át az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseket csütörtökön délben a Parla­ment Munkácsy-termében Az ünnepi eseményen jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára, Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a mun­kásőrség országos parancs­noka és Égető Lajos, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyet­tese. A Vörös Csillag Érdem­rend kitüntetést kapta töb­bek között Terhes József, a munkásőrség szegedi járási zászlóaljának parancsnokhe­lyettese. Losonczi Pál a kitünteté­sek átadásakor hangsúlyozta, hogy munkásőreink kétszere­sen is helyt állnak a nép szolgálatában. A jubileum alkalmából a munkásőrség országos pa­rancsnoksága, pártbizottsága és budapesti parancsnoksága csütörtökön délután műsoros ünnepséget rendezett a va­sasszakszervezet székházának dísztermében. Részt vett az ünnepi eseményen Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. A Himnusz hangjai, majd Major Tamás Kossuth-díjas színművész szavalata után Ruzsbatzky László, a mun­kásőrség budapesti parancs­noka üdvözölte az ünnepség­re egybegyűlteket. Ezt kö­vetően Papp Árpád vezérőr­nagy, a munkásőrség orszá­gos parancsnoka mondott ün­nepi beszédet. Felszólalt az ünnepségen Biszku Béla is, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a jubi­láló munkásőrséget, és egy­ben tolmácsolta Kádár­ Já­nosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának elvtársi üdvözletét, legjobb kívánságait. — Amikor a társadalom, a dolgozó nép megemlékezik a munkásőrség megalakulásá­nak 15. évfordulójáról, való­jában önmagát, saját harcát, saját eredményeit becsüli meg — hangsúlyozta. — Olyan fegyveres testületet köszönt ezekben a napokban a párt, a dolgozó nép, amely az ellenforradalommal szem­beni harcban, a munkásha­talom védelmére jött létre, amelyet maga a munkásosz­tály, a dolgozó nép hívott életre. 1957 januárjában a nép óhaja és érdeke találko­zott a párt kezdeményezésé­vel. Politikai kérdésnek te­kintette a párt, hogy fegy­vert adjon a rendszer, a szo­cialista vívmányok védelmé­re a munkások kezébe. A munkásőrség létjogosultsága bebizonyosodott a hatalom védelmének időszakában csakúgy, mint a konszolidá­ció viszonyai között. Ha szi­lárd dolgozó népünk hatal­ma, ha a párt, a kormány maga mögött tudhatja a munkások, a parasztok, az értelmiség, a nép támogatá­sát — minden megvalósítható, a lehetetlennek látszó feladat is megoldható. A Központi Bizottság tit­kára felszólalása befejező ré­szében külön köszönetet mondott mindazoknak, akik a munkásőrség — az önkén­tes fegyveres testület — lét­rehozásában oroszlánrészt vállaltak, a szocialista rend­szer hűséges, rendíthetetlen harcosai voltak és maradtak. Rácz Sándor rendőr vezér­őrnagy a Magyar Népköztár­saság fegyveres erői és tes­tülete vezetőinek, egész sze­mélyi állományának elvtársi, fegyvertársi üdvözletét tol­mácsolta, B. P. Ivanov ve­zérezredes pedig a déli had­seregcsoport parancsnoksága, a szovjet katonák nevében mondott köszöntő szavakat és V. I. Lenint ábrázoló fest­ményt adott át a munkásőr­ség országos parancsnoká­nak. Az ünnepség első része az Internacionálé hangjaival ért véget. A második részben fő­városi művészek adtak nagy­sikerű műsort, amelyen munkásőrség központi férfi­kara is közreműködött. Magyar delegáció utazott Helsinkibe Csütörtökön Helsinkibe utazott a magyar békemozga­lom küldöttsége, amely részt vesz a B­éke-világtanács el­nökségének péntekre összehívott ülésén. A magyar delegá­ciót Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak, valamint az európai biztonság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Darvasi István, az Országos Béketanács alelnöke, a Magyar Hírlap főszerkesztője és Sebestyén Nándorné, az OBT főtitkára. Több napos tanácskozás lesz a finn fővárosban a BVT elnökségének kibővített ülése: megtárgyalják a béke-világ­­mozgalom 1972. évi munkatervét és akcióprogramját. 62. évfolyam, 23. szám 1972. január 28., péntek Áras 80 fillér Eredményes esztendőt zárnak a szegedi tsz-ek A gazdaságok kiheverték az árvizes év kártételeit Szeged ellátásában jelen­tős szerepe van a három vá­rosi termelőszövetkezetnek, melyek együttesen több mint 15 ezer katasztrális holdon gazdálkodnak. Ebből a föld­területből 12 és fél ezer holdnyi a szántó, de évről évre minimális csökkenést figyelhetünk meg, hiszen ipari célokra a múlt esz­tendőben is 350 holdat vet­tek igénybe. A szegedi ter­melőszövetkezetekben 2900 tag dolgozik és a létszám is évről évre csökken. Mind több szövetkezeti gazda öregszik ki a munkából, így a nyugdíjasok és a járadé­kosok száma meglehetősen magas. Arányuk a múlt esz­tendőben már elérte a 30 százalékot. A munkaképes tagok számának csökkené­sével párhuzamosan nő a szövetkezetekben az alkal­mazottak létszáma, akikből 800 tevékenykedik a téeszek­­ben, így a termelőszövetke­zetben dolgozóknak mint­egy egyharmada tartozik az alkalmazotti kategóriába, akik jórészt a téeszek kiegé­szítő üzemágaiban munkál­kodnak. Ezek az adatok a városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett jelentésben szerepelnek. A tájékoztató tartalmazza az elmúlt me­zőgazdasági év előzetes mér­legét is. Megállapítja, hogy a szegedi termelőszövetkeze­tek tavalyi gazdálkodását még mindig erősen befolyá­solták az 1970. évi Tisza völgyi árvíz és a belvíz kár­tételei, így valamennyi szö­vetkezetnek igénybe kellett venni meglevő tartalékait is, hogy az esedékes kötelezett­ségek mellett biztosítani tudja tagsága kialakult jö­vedelemszínvonalát. Jórészt ezzel függött össze a volt Haladás Termelőszövetkezet egyesítése is a Felszabadu­lás Tsz-szel, hiszen a Hala­dás 1970-ben több mint 7 millió forint veszteséggel zárta az esztendőt. A városi termelőszövetke­zetek terméseredményei meghaladták az 1970. évit, annak ellenére, hogy arány­lag száraz és kedvezőtlen volt az időjárás. Ilyen kö­rülmények között nagy si­ker volt a gabonatermés re­kordja, hiszen 20,4 mázsás holdankénti búzatermést más esztendőben még nem taka­rítottak be a szegedi földe­ken. Más növénykultúrákból az aszályos nyár miatt a terméseredmények a terve­zett alatt maradtak és külö­nösen érzékenyen érintette a szegedi mezőgazdaságot a paprikatermés vesztesége, hiszen a korábbi átlagok­nál 10—15 mázsával keve­sebb volt a holdankénti be­takarítás. Az Új Élet Ter­melőszövetkezet ezer holdon termesztett fűszerpaprikát, így az időjárás a tagság re­ményeit alaposan megdézs­­­málta. A szegedi termelőszövet­kezetek állattenyésztő tevé­kenysége tavaly nem növe­kedett. A korábban már eredményesen fejlesztett ser­tés- és juhtenyésztés színvo­nalát megőrizték, a további fejlesztés a férőhelyek meg­építésének hiánya miatt ma­radt el. A jövő szempontjá­ból ezért rendkívül fontos a Felszabadulás Tsz-nél ter­vezett korszerű sertéstelep megvalósítása. A szarvas­marha-tenyésztés nemcsak tavaly, hanem már hosszú évek óta szinte azonos szín­vonalon halad és itt is a férőhelyek építése a legna­gyobb gond. Az állomány sem számszerűen, sem mi­nőségében nem fejlődik kel­lőképpen és a gazdasági ösz­tönzők sem hozták még meg a kívánt hatást. Ezekben a napokban, he­tekben a zárszámadás előké­szítésén dolgoznak a terme­lőszövetkezetekben. Végle­ges eredményekről még nem lehet beszámolni, csak tá­jékoztató jellegű, előzetes számokról. Ezek szerint 1971-ben tovább javult a gazdálkodás színvonala, s a kalkulált adatok azt mutat­ják: a halmozatlan terme­lési érték és az árbevétel átlagosan 12 százalékkal, a halmozott termelési érték pedig 6 százalékkal haladja meg az előző év színvona­lát. A gazdaságok közül az Új Élet Tsz fejlődik legdi­namikusabban. Termelési ér­téke 25 százalékkal maga­sabb az előző évinél. Ez a gazdaközösség egy év alatt 26 és fél millió forint érté­kű beruházást végzett. A gazdaságok a jövedelem 9—10 százalékos emelkedésé­re számítanak, ez mégsem ígér nagyobb részesedést a tagságnak, mert az élő­munka felhasználása a ko­rábbinál nagyobb volt. A ré­szesedési alap összege körül­belül 1 százalékkal növeke­dett, és az egy munkanapra jutó részesedés városi átlag­ban várhatóan 98 forint kö­rül lesz. Az egyes szövet­kezetek közötti eltérés nem jelentős. A közös vagyon egy esz­tendő alatt a három szövet­kezetben 39 millió forinttal gyarapodott, hiteltartozásuk 14 százalékkal csökkent, te­hermentes tiszta vagyonuk 16 százalékkal nőtt. Szeged mindhárom ter­melőszövetkezetében jelen­tős beruházások vannak fo­lyamatban. Az építkezéshez szükséges fedezetet úgy tud­ják biztosítani, ha jövedel­mük egyre n­agyobb hánya­dát fordítják fejlesztési cé­lokra. 1971-ben fejlesztési alapjuk 16 millió forint volt. Földmunkák a Marx téren Kalandosnak is mondható előzmények után mederbe terelődött a Marx téri piaci csarnok, más néven: fedett pavilonsor ügye. Miután a harmadik vállalakozó, a Sze­gedi Építőipari Vállalat a múlt év végén átvette a te­rületet, az év elején meg­kezdődött a látványosabb építkezést megelőző előkészí­tő munka. Lesz tehát fedett, télen is emberséges körülményeket nyújtó része a Marx téri pi­acnak az autóbusz-pályaud­var mögötti, mintegy száz méter hosszúra tervezett és tovább bővíthető pavilonso­ron. A két oldalon sorjázó pavilonok között majd hat­méteres fedett folyosón ha­ladhatnak, nézelődhetnek a vásárlók. A Marx tér újabb kereskedelmi rendjének szel­lemében: csak az élelmiszert, zöldséget s gyümölcsöt árusító társépítők — téeszek, város­ellátó, áfész, Éliker stb. — kaphatnak helyet. Ha vállal­ják a költségek negyedrészét, természetesen annak arányá­ban, amennyi elárusító terü­lethez jutottak. Ebben az ügyben februárban a váro­si tanács kereskedelmi osz­tálya összehívja az érdekel­teket, hiszen a költségek, mióta csak felvetődött a fe­dett csarnok ötlete, évről évre változnak. Jelenleg 10 milliónál tart ez az összeg, s ehhez 3,3 mil­lió forinttal a Belkereske­delmi Minisztérium járul hozzá. Somogyi Károlyné felvétele

Next