Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
Kádár János vezetésével hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttség tagjai voltak Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Péter János külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetői fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének prágai üléséről és a magyar küldöttség tevékenységéről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának Moszkvában, január 18 és 20 között megtartott ülésszaka munkájáról. A tanácskozás részvevői megvitatták a szocialista gazdasági integráció komplex programjának teljesítésével kapcsolatos kérdéseket. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a barátság és az egyetértés légkörében lezajlott ülésszakon elfogadott határozatok hozzájárulnak a KGST-tagországok sokoldalú gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határozatok végrehajtásáról. A jelentés megállapítja: az állami rendelkezéseket és a végrehajtási intézkedéseket a lakosság megértéssel fogadta A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatában utasította az építésügyi és városfejlesztési minisztert, valamint a pénzügyminisztert, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel az új lakásügyi jogszabályok végrehajtását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A munkásőrség köszöntése Kitüntetések átadása — Biszku Béla beszéde A munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából — a másfél évtizedes szolgálat elismeréseként — országszerte több ezer munkásőr és parancsnok részesült kitüntetésben. Az önkéntes társadalmi fegyveres testület tagjai egy csoportjának Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseket csütörtökön délben a Parlament Munkácsy-termében Az ünnepi eseményen jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka és Égető Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. A Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést kapta többek között Terhes József, a munkásőrség szegedi járási zászlóaljának parancsnokhelyettese. Losonczi Pál a kitüntetések átadásakor hangsúlyozta, hogy munkásőreink kétszeresen is helyt állnak a nép szolgálatában. A jubileum alkalmából a munkásőrség országos parancsnoksága, pártbizottsága és budapesti parancsnoksága csütörtökön délután műsoros ünnepséget rendezett a vasasszakszervezet székházának dísztermében. Részt vett az ünnepi eseményen Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. A Himnusz hangjai, majd Major Tamás Kossuth-díjas színművész szavalata után Ruzsbatzky László, a munkásőrség budapesti parancsnoka üdvözölte az ünnepségre egybegyűlteket. Ezt követően Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka mondott ünnepi beszédet. Felszólalt az ünnepségen Biszku Béla is, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a jubiláló munkásőrséget, és egyben tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának elvtársi üdvözletét, legjobb kívánságait. — Amikor a társadalom, a dolgozó nép megemlékezik a munkásőrség megalakulásának 15. évfordulójáról, valójában önmagát, saját harcát, saját eredményeit becsüli meg — hangsúlyozta. — Olyan fegyveres testületet köszönt ezekben a napokban a párt, a dolgozó nép, amely az ellenforradalommal szembeni harcban, a munkáshatalom védelmére jött létre, amelyet maga a munkásosztály, a dolgozó nép hívott életre. 1957 januárjában a nép óhaja és érdeke találkozott a párt kezdeményezésével. Politikai kérdésnek tekintette a párt, hogy fegyvert adjon a rendszer, a szocialista vívmányok védelmére a munkások kezébe. A munkásőrség létjogosultsága bebizonyosodott a hatalom védelmének időszakában csakúgy, mint a konszolidáció viszonyai között. Ha szilárd dolgozó népünk hatalma, ha a párt, a kormány maga mögött tudhatja a munkások, a parasztok, az értelmiség, a nép támogatását — minden megvalósítható, a lehetetlennek látszó feladat is megoldható. A Központi Bizottság titkára felszólalása befejező részében külön köszönetet mondott mindazoknak, akik a munkásőrség — az önkéntes fegyveres testület — létrehozásában oroszlánrészt vállaltak, a szocialista rendszer hűséges, rendíthetetlen harcosai voltak és maradtak. Rácz Sándor rendőr vezérőrnagy a Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testülete vezetőinek, egész személyi állományának elvtársi, fegyvertársi üdvözletét tolmácsolta, B. P. Ivanov vezérezredes pedig a déli hadseregcsoport parancsnoksága, a szovjet katonák nevében mondott köszöntő szavakat és V. I. Lenint ábrázoló festményt adott át a munkásőrség országos parancsnokának. Az ünnepség első része az Internacionálé hangjaival ért véget. A második részben fővárosi művészek adtak nagysikerű műsort, amelyen munkásőrség központi férfikara is közreműködött. Magyar delegáció utazott Helsinkibe Csütörtökön Helsinkibe utazott a magyar békemozgalom küldöttsége, amely részt vesz a Béke-világtanács elnökségének péntekre összehívott ülésén. A magyar delegációt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, valamint az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Darvasi István, az Országos Béketanács alelnöke, a Magyar Hírlap főszerkesztője és Sebestyén Nándorné, az OBT főtitkára. Több napos tanácskozás lesz a finn fővárosban a BVT elnökségének kibővített ülése: megtárgyalják a béke-világmozgalom 1972. évi munkatervét és akcióprogramját. 62. évfolyam, 23. szám 1972. január 28., péntek Áras 80 fillér Eredményes esztendőt zárnak a szegedi tsz-ek A gazdaságok kiheverték az árvizes év kártételeit Szeged ellátásában jelentős szerepe van a három városi termelőszövetkezetnek, melyek együttesen több mint 15 ezer katasztrális holdon gazdálkodnak. Ebből a földterületből 12 és fél ezer holdnyi a szántó, de évről évre minimális csökkenést figyelhetünk meg, hiszen ipari célokra a múlt esztendőben is 350 holdat vettek igénybe. A szegedi termelőszövetkezetekben 2900 tag dolgozik és a létszám is évről évre csökken. Mind több szövetkezeti gazda öregszik ki a munkából, így a nyugdíjasok és a járadékosok száma meglehetősen magas. Arányuk a múlt esztendőben már elérte a 30 százalékot. A munkaképes tagok számának csökkenésével párhuzamosan nő a szövetkezetekben az alkalmazottak létszáma, akikből 800 tevékenykedik a téeszekben, így a termelőszövetkezetben dolgozóknak mintegy egyharmada tartozik az alkalmazotti kategóriába, akik jórészt a téeszek kiegészítő üzemágaiban munkálkodnak. Ezek az adatok a városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett jelentésben szerepelnek. A tájékoztató tartalmazza az elmúlt mezőgazdasági év előzetes mérlegét is. Megállapítja, hogy a szegedi termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodását még mindig erősen befolyásolták az 1970. évi Tisza völgyi árvíz és a belvíz kártételei, így valamennyi szövetkezetnek igénybe kellett venni meglevő tartalékait is, hogy az esedékes kötelezettségek mellett biztosítani tudja tagsága kialakult jövedelemszínvonalát. Jórészt ezzel függött össze a volt Haladás Termelőszövetkezet egyesítése is a Felszabadulás Tsz-szel, hiszen a Haladás 1970-ben több mint 7 millió forint veszteséggel zárta az esztendőt. A városi termelőszövetkezetek terméseredményei meghaladták az 1970. évit, annak ellenére, hogy aránylag száraz és kedvezőtlen volt az időjárás. Ilyen körülmények között nagy siker volt a gabonatermés rekordja, hiszen 20,4 mázsás holdankénti búzatermést más esztendőben még nem takarítottak be a szegedi földeken. Más növénykultúrákból az aszályos nyár miatt a terméseredmények a tervezett alatt maradtak és különösen érzékenyen érintette a szegedi mezőgazdaságot a paprikatermés vesztesége, hiszen a korábbi átlagoknál 10—15 mázsával kevesebb volt a holdankénti betakarítás. Az Új Élet Termelőszövetkezet ezer holdon termesztett fűszerpaprikát, így az időjárás a tagság reményeit alaposan megdézsmálta. A szegedi termelőszövetkezetek állattenyésztő tevékenysége tavaly nem növekedett. A korábban már eredményesen fejlesztett sertés- és juhtenyésztés színvonalát megőrizték, a további fejlesztés a férőhelyek megépítésének hiánya miatt maradt el. A jövő szempontjából ezért rendkívül fontos a Felszabadulás Tsz-nél tervezett korszerű sertéstelep megvalósítása. A szarvasmarha-tenyésztés nemcsak tavaly, hanem már hosszú évek óta szinte azonos színvonalon halad és itt is a férőhelyek építése a legnagyobb gond. Az állomány sem számszerűen, sem minőségében nem fejlődik kellőképpen és a gazdasági ösztönzők sem hozták még meg a kívánt hatást. Ezekben a napokban, hetekben a zárszámadás előkészítésén dolgoznak a termelőszövetkezetekben. Végleges eredményekről még nem lehet beszámolni, csak tájékoztató jellegű, előzetes számokról. Ezek szerint 1971-ben tovább javult a gazdálkodás színvonala, s a kalkulált adatok azt mutatják: a halmozatlan termelési érték és az árbevétel átlagosan 12 százalékkal, a halmozott termelési érték pedig 6 százalékkal haladja meg az előző év színvonalát. A gazdaságok közül az Új Élet Tsz fejlődik legdinamikusabban. Termelési értéke 25 százalékkal magasabb az előző évinél. Ez a gazdaközösség egy év alatt 26 és fél millió forint értékű beruházást végzett. A gazdaságok a jövedelem 9—10 százalékos emelkedésére számítanak, ez mégsem ígér nagyobb részesedést a tagságnak, mert az élőmunka felhasználása a korábbinál nagyobb volt. A részesedési alap összege körülbelül 1 százalékkal növekedett, és az egy munkanapra jutó részesedés városi átlagban várhatóan 98 forint körül lesz. Az egyes szövetkezetek közötti eltérés nem jelentős. A közös vagyon egy esztendő alatt a három szövetkezetben 39 millió forinttal gyarapodott, hiteltartozásuk 14 százalékkal csökkent, tehermentes tiszta vagyonuk 16 százalékkal nőtt. Szeged mindhárom termelőszövetkezetében jelentős beruházások vannak folyamatban. Az építkezéshez szükséges fedezetet úgy tudják biztosítani, ha jövedelmük egyre nagyobb hányadát fordítják fejlesztési célokra. 1971-ben fejlesztési alapjuk 16 millió forint volt. Földmunkák a Marx téren Kalandosnak is mondható előzmények után mederbe terelődött a Marx téri piaci csarnok, más néven: fedett pavilonsor ügye. Miután a harmadik vállalakozó, a Szegedi Építőipari Vállalat a múlt év végén átvette a területet, az év elején megkezdődött a látványosabb építkezést megelőző előkészítő munka. Lesz tehát fedett, télen is emberséges körülményeket nyújtó része a Marx téri piacnak az autóbusz-pályaudvar mögötti, mintegy száz méter hosszúra tervezett és tovább bővíthető pavilonsoron. A két oldalon sorjázó pavilonok között majd hatméteres fedett folyosón haladhatnak, nézelődhetnek a vásárlók. A Marx tér újabb kereskedelmi rendjének szellemében: csak az élelmiszert, zöldséget s gyümölcsöt árusító társépítők — téeszek, városellátó, áfész, Éliker stb. — kaphatnak helyet. Ha vállalják a költségek negyedrészét, természetesen annak arányában, amennyi elárusító területhez jutottak. Ebben az ügyben februárban a városi tanács kereskedelmi osztálya összehívja az érdekelteket, hiszen a költségek, mióta csak felvetődött a fedett csarnok ötlete, évről évre változnak. Jelenleg 10 milliónál tart ez az összeg, s ehhez 3,3 millió forinttal a Belkereskedelmi Minisztérium járul hozzá. Somogyi Károlyné felvétele