Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
1a </(* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka elfogadta az 1971. évi költségvetés zárszámadását Törvény a bíróságokról és az ügyészségről Két szegedi képviselő felszólalása Tegnap, pénteken az országgyűlés folytatta, a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után elsőnek dr. Petri Gábor szegedi országgyűlési képviselő szólalt fel. Ezután több képviselő mondott véleményt a tavalyi költségvetés zárszámadásáról. A törvényjavaslatot a felszólaló képviselők valamennyien elfogadták. Az elnök a vitát lezárta, s megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki összegezte a vita tapasztalatait, és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Megállapította, hogy a miniszteri expozé — azon belül az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának értékelése —, valamint a képviselők hozzászólásai egyöntetűen azt tükrözték, hogy gazdaságunk általános fejlődése töretlen, az alapvető tervcélokat elértük. Egységes vélemény alakult ki abban is, hogy a kormány kellő időben hozott intézkedései jó hatást váltottak ki, mindenekelőtt azok az intézkedések, amelyeknek célja a nagyobb tervszerűség biztosítása, a rendteremtés a beruházások körében, továbbá azok az intézkedések is, amelyeknek a jövedelemaránytalanságok és az ezzel kapcsolatos visszásságok megszüntetése volt a céljuk. A vélemények egységét fejezi ki az az egészséges türelmetlenség is — tette hozzá Faluvégi Lajos —, amely a megoldásra váró kérdésekben az üzemek, vállalatok részéről megnyilvánul, s amelynek a képviselők a parlament plénumán hangot adtak. Egészséges türelmetlenség a pénzügyi szervezet részéről is fennáll annak érdekében, hogy a népgazdaság költségvetési helyzete még tovább szilárduljon. Az elhangzott észrevételek közül a pénzügyminiszter főleg azokat emelte ki, amelyek az elmúlt évi gazdálkodással kapcsolatban arra mutattak rá, mely területen nem használták fel elég hatékonyan a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat, hol gazdálkodtak rosszul stb. A továbbiakban részletesen foglalkozott a tanácsi gazdálkodás helyzetével, problémáival. Végezetül a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az 1971. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Ezután napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter mondott expozét, majd dr. Biczó György szegedi országgyűlési képviselő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója mondott beszédet. A beterjesztett törvényjavaslatot a módosításokkal együtt elfogadásra ajánlotta. A vitában négy képviselő szólalt fel, a továbbiakban dr. Szakács Ödön, a Legfelső Bíróság elnöke tartott beszámolót a bíróságok munkájáról. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter foglalta össze a vitát.. Köszönetet mondott a hozzászólásokért . Állam- és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak — kezdte beszédét dr. Korom Mihály. Alkotmányunk 5. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja. Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket. Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. A jelenleg hatályban levő bírósági szervezeti törvényt csaknem két évtizeddel ezelőtt alkotta meg országgyűlésünk. A mostani törvényjavaslatot az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával, a jelen és a jövő követelményeinek figyelembevételével készítettük elő. Rendelkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatásunk munkája hatékonyabbá váljék. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, és hangsúlyozta, hogy a felvetett kérdésekkel az illetékes állami szervek foglalkoznak, s jövőbeni munkájukban figyelembe veszik. Ilyen kérdésként említette a miniszter a törvénytisztelet erősítésének gondolatát, a bírósági munka megítélésével kapcsolatban elhangzott javaslatokat, ide sorolta az ügyvédi tevékenységre vonatkozó észrevételeket. Az önkiszolgálóboltokban elkövetett lopásokkal kapcsolatban elmondotta: nem arról van szó, mintha bárki is a tolvajok védelmére kelne, bizonyos azonban, hogy a probléma rendezése fokozott óvatosságot igényel. Addig is, amíg ez bekövetkezik, a bűnüldöző szervek kellő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy fokozott differenciálást alkalmazzanak az ilyen esetek megítélésekor. Az Országgyűlés a bíróságokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. A bíróságok és döntőbizottságok évente az ügyek százezreivel foglalkoznak. 1971-ben első fokon csaknem 100 000 büntető és 200 000 polgári peres ügy indult a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 000, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig mintegy 14 000 munkaügyi vitában hoztak megfelelő határozatot. A bíróságokon és döntőbizottságokon évente több millió állampolgár fordul meg. A nagy munkateherről szólva nem lehet hallgatni néhány olyan körülményről, amely ma nagymértékben Dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke terjesztette be ezután a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat vitájában beszédet mondott dr. Szénási Géza legfőbb ügyész, majd Benkei András belügyminiszter is. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Búza Barna budapesti képviselő a Balaton jövőjével kapcsolatban interpellált. Az interpellációra Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter adott választ. Ezt követően az elnöklő Apró Antal az országgyűlési nyári ülésszakát berekesztette. (Dr. Petri Gábor felszólalását, dr. Biczó György előadói beszédét és dr. Szénási Géza felszólalását lapunk 3. oldalán, ismertetjük, nehezíti és lassítja az ügyintézést. Gondolok itt többek között eljárási jogszabályaink bonyolultságára, nehézkességére, amelyeket még ebben az esztendőben jelentősen egyszerűsíteni fogunk. De szólni kell a gyakorta tapasztalható alaptalan pereskedésekről is. Ma az a helyzet, hogy a bíróság minden hozzá érkezett üggyel érdemben köteles foglalkozni, akkor is, ha előre látható, hogy az igény alaptalan. Arany János óta kevés változás történt a „ha per, úgymond, hadd legyen per!” felfogáson. Ez pedig jelentékeny mértékben leköti és terheli az igazságszolgáltatás dolgozóit, és elvonja őket a valóságos jogviták eldöntésétől, legalábbis sok esetben a fontos kérdések eldöntésének elhúzódásához vezet. Az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja most következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi államigazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítja át. Ezzel a szabályozással jelentékeny mértékben egyszerűsítjük és áttekinthetőbbé tesszük az igazságszolgáltatási szervezet rendszerét, hiszen megszüntetjük a tarkaságot, párhuzamosságot, a széttagoltságot. (Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Körűm Mihály beszéde 61 évfolyam 147. szám 1*72. június 24. szombat Ára: 80 fillér Indira Gandhi elutazott hazánkból Pénteken délelőtt az Országház minisztertanácsi termében befejeződtek a magyar—indiai hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvánosságra. Pénteken délután elutazott Magyarországról Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Az indiai kormányfővel együtt elutazott kísérete is. Az indiai nép képviselőit ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren, amelyet magyar és indiai zászlók, magyar és hindi nyelven megfogalmazott búcsúmondatok díszítettek. A miniszterelnök asszony búcsúztatására több ezer fővárosi lakos gyűlt össze a repülőtéren. A betonon katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, valamint a politikai élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka jelentést tett Indira Gandhinak. Felcsendült a magyar és az indiai himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a magas rangú vendég tiszteletére. Indira Gandhi Fock Jenő társaságában ellépett a díszegysége arcvonala előtt, s köszöntötte a katonákat. Az indiai kormányfő ezután szívélyes búcsút vett a megjelent magyar közéleti személyiségektől, a diplomáciai testület képviselőitől, majd Fock Jenő társaságában elhaladt a búcsúztatására megjelent fővárosi dolgozók hosszú sorai előtt. Magyar és indiai zászlócskák emelkedtek a magasba, s a budapesti dolgozók képviselői szeretettel búcsúztak Indira Gandhitól, s éltették, a magyar és az indiai nép barátságát. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az indiai kormányfőnek és a kíséretében levő személyiségeknek, akik ezután elfoglalták helyüket a különrepülőgépen. Indira Gandhi, a beszállás előtt baráti kézfogással szívélyes búcsút vett Fock Jenőtől. Néhány perc múlva a repülőgép a magasba emelkedett. Képünk: a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő miniszterelnök búcsúzik Indira Gandhitól Kádár János fogadta az Olasz KP küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttségét, amely Giorgio Napolitanónak, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével ideológiai, kulturális és tudománypolitikai kérdések tanulmányozására érkezett hazánkba. Az elvtársi hangulatú megbeszélésen jelen volt Aczél György és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai. (MTI)