Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

Szerda, 1976. december 1 A szegedi gyufagyárban Befejezés előtt a korszerűsítés A Minisztertanács 1974-ben jezik a rekonstrukciót. Szép jóváhagyta a gyufaipar re- eredménynek számít ez, ha konstrukcióját. A fejlesztésre figyelembe vesszük azt, hogy 236 millió forintot adott az a gyár dolgozói felajánlották: állam, azzal az előírással, hogy a korszerűsítéseknek 1976 december végéig be kell fejeződni. A rekonstrukcióra szánt összegből 80 millió forint jutott a szegedi gyufagyárnak. Első dolga volt a kollektívának, hogy az avult gépek helyére újakat szerezzenek, a régieket felújítsák, s így javítsák a gyufa minőségét. Már tavaly is lépéseket tettek ennek érdekében. Az idén, kora tavasszal helyezték üzembe a beldobozoló gépeket, nemrégiben állították a termelésbe a gyufásdobozgyártó, úgynevezett küldobozoló gépsorokat. Új, ü00 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot toldottak a gyár épületéhez, ahol most szerelik az automata töltőgépet. Ez a gépóriás — ha munkához kezd — csökkenti a gyufabehozatalt. Előnye az is, hogy nyolc óra alatt 200 ezer doboz gyufát tölt meg úgy, hogy előtte a szálakat festékbe mártja és meg is szárítja. A svéd és NSZK- beli cégek korszerű gépeihez, berendezéseihez hazai gyártmányú alkatrészeket is felhasználtak, így jelentős devizamegtakarítást értek el. Az új üzemcsarnokban kaptak helyet a dobozfestő és a csomagoló gépsorok is, amelyek szintén a termelés növekedését segítik. A szegedi gyufagyárban nemcsak a technológiai rekonstrukciótól várnak több gyufát, hanem attól is, hogy javították a dolgozók munkakörülményeit. Az alapanyag, a farönk továbbítására most már adottak a feltételek, s így lehetővé válik a gépi rönkmozgatás. Segít még a gondokon, hogy az ötvenéves, elavult kazánokat gáztüzelésekre cserélték ki. Jelenleg még az építkezésben is van elmaradás. Ennek ellenére decemberben befea beruázás elkészültével 5 millió doboz gyufával többet gyártanak az előirányzott mennyiségnél. somogyi Károlyné felvétele Szerelik a 15116 automatát a szegedi gyufagyárban Harminc éve alakult a HÉKOSZ A lom népi kollégiumi mozgókezdetének és a NÉKOSZ megalakulásának 30. évfordulóját egésznapos programmal ünneplik meg december 1-én Budapesten. A Magyar Tudományos Akadémia székházában az egykori kollégisták tudományos ülésszakot tartanak, a Nemzeti Galériában a népi kollégiumokban nevelkedett képzőművészek alkotásaiból rendeznek kiállítást. A Madách Színházban ünnepi estet rendeznek, amelyen Pozsgay Imre kulturális miniszter mond beszédet. 3 Jobban kell gazdálkodni lehetőségeinkkel Sajtótájékoztató a közművelődési törvény végrehajtásáról A közművelődési törvény végrehajtásából adódó feladatokról és lehetőségekről tartott sajtótájékoztatót kedden a Parlamentben dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter. A sajtótájékoztatót dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke nyitotta meg. A miniszter bevezetőben emlékeztetett az 1974-es párthatározatra, s a közművelődésről szóló minisztertanácsi határozatra, amelyek mintegy alapul szolgáltak a közművelődési törvény megalkotásához. Az új jogszabály — mint ismeretes — nemcsak a különböző intézményekre és szervezetekre, hanem valamennyi állampolgárra vonatkozik. A szellemi élet munkásainak — csakúgy, mint a termelésben résztvevőknek — saját területükön kell végezniük kulturális tevékenységüket, s az eddiginél jobban kihasználni lehetőségeiket. Ehhez szívós, kitartó munkára van szükség, amely csak akkor lehet eredményes, ha abban mindenki részt vesz. A közművelődési törvény megszületésével művelődési, kulturális programot kapott a társadalom, amelynek tagjai előtt a kulturálódás lehetőségei adottak. A törvény és a végrehajtásáról szóló rendelkezés állami feladatként szabja meg a közművelődési tevékenység irányítását és a feltételek megteremtését. Ez nem jelentheti a közművelődési tevékenység „államosítását”. Ellenkezőleg, az államnak ebben az a szerep juthat, hogy felszabadít minden olyan energiát, feltár minden olyan lehetőséget, amely a társadalmi szervezetekben, a különböző intézményekben és mozgalmakban rejlik ahhoz, hogy műveltebb, kultráltabb legyen a társadalom. Fontos feladatként jelölte meg, hogy jobban, okosabban és céltudatosabban gazdálkodjunk a közművelődés céljaira rendelkezésre álló anyagi eszközökkel. Sok esetben jogosak a panaszok a szűkös anyagi lehetőségek miatt Számos helyen viszont e lehetőségekkel is pazarlóan, rosszul gazdálkodnak. Súlyos pazarlás például, ha olyan helyeken hoznak tető alá nagy költséggel kulturális intézményeket, ahol nincs szükség rájuk, s ezért kihasználatlanok. Hasonlóan rossz, hibás gyakorlat, hogy különböző szervezetek mintegy egymással versenyezve hoznak létre „saját” művelődési intézményeket, jóllehet ilyenek az adott lakóterületen rendelkezésre állnak. Ehelyett inkább a lakóterületen élők mozgósítására, a művelődési házak jobb, teljesebb és tartalmasabb kihasználására kell fordítani az erőket. Dr. Pozsgay Imre szólt arról, hogy tervezik a hivatásos népművelők bérének emelését az V. ötéves terv időszakában. Az újságírók kérdéseire válaszolva kiemelte: a közművelődésben fontos szerepet tölt be az amatőr művészeti mozgalom, amely akkor felel meg hivatásának, ha feladatait elsősorban a helyszínen, saját szűkebb közösségében oldja meg. Erőfeszítéseket tesznek a kutatási kapacitás jobb kihasználására, a kutatómunka összehangoltabbá tételére. Fontos feladat a munkásművelődés megteremtése, a szocialista brigádok tevékenységének tartalmasabbá tétele — hangoztatta a továbbiakban. Ebből jelentős részt vállalnak a szakszervezetek, amelyek azonban bekapcsolódhatnak a lakóterületi kulturális tevékenységbe is. A szakszervezetek és a KISZ érdekképviseletének a kulturális életben is tükröződnie kell. A szocialista országok integrálódási folyamatában a szellemi élet munkásai aktívan vesznek részt, örvendetes jelenség, hogy mind több kulturális, tudományos egyezményt írnak alá a szakemberek cseréjéről, más ország kultúrájának megismeréséről. (MTI) Variációk a Dugonics térre A Lenin körút átépítésének előrehaladtával egyidőben a tervezők asztalán már fogalmazódnak az elképzelések a Dugonics tér rendezésére is. A szegediek jól tudják, hogy több utca fut össze a téren, s a lámparendszer kiépítésével sem oldódott meg tökéletesen a gyalogosok és a járművek útjának szabályozása. Hogy mi lenne az optimális elrendezés, arra a Szegedi Tervező Vállalat házi tervpályázatára beérkezett elgondolások jó ötleteket adtak. A meghívásos és titkos pályázatra a felkért közlekedéstervezők hét pályamunkát nyújtottak be. Feladatuk olyan gazdaságos és műszakilag optimális megoldást nyújtó, színvonalas tervjavaslat készítése volt, mely alapja lehet a végleges rendezésnek. A legutóbbi forgalomszámlálási adatok figyelembevételével születtek meg a tervek, a pályázóknak gondolniuk kellett a pályázati felhívás szempontjaira is, többek közt a bevásárló központ, a szabadtéri játékok közelségére, autóbusz- és villamosforgalomra, a tér zöldterületeire, a teherforgalomra. A házi tervpályázat eredményes volt — így összegezték véleményüket a zsűri tagjai, akik néhány nappal ezelőtt hozták meg döntésüket, a jeligés pályaművek tanulmányozása után. Az első díjas terv — amelyet Prágai János készített — szinte maradéktalanul megfelelt az előzetes várakozásnak. Olyan, a városrendezési koncepcióhoz is illeszkedő javaslatot adott, amely áttekinthetővé teszi a bizony meglehetősen össze-vissza teret és az átvezető utakat. Évtizedekre is előrenéz, tehát akár távlati tervnek is tekinthető. A tervező jól gazdálkodott a parkokkal, zöldfelületekkel, s legnagyobb érdeme talán, hogy nem jármű-, hanem embercentrikus. A Kárász utcai, Jókai utcai bevásárló központ a gyalogosoké, a kirakatnézőké lesz, s ezt máris látja, s figyelembe veszi a pályamű alkotója. A rangsorban a második terv szerzőjének, Hopka Jánosnak elképzelése elvileg hasonlít az első díjas tervhez. Amiben eltér, nem a jövő, hanem a közeljövő igényei szerint fogalmazódott, de ez azt is jelzi, hogy a megvalósíthatósághoz közel áll. A sikeres tervjavaslat szerzőjének második díja négyezer forint jutalommal jár együtt. A zsűri a harmadik díjat nem adta ki, de megvásárlásra javasolta kitűnő részmegoldásaiért Prágai János második tervét és Csapó László pályaművét. F.K. Somogyi Károlyné felvétele Prágai János első díjas, ötezer forinttal jutalmazott tervében a Lenin körút és a Petőfi Sándor sugárút forgalmát gyorsítja azzal, hogy a betorkolló utcákba csak a célforgalmú és a parkoló járműveket engedi be. A Tolbuhin sugárúti villamost nem a Kelemen utcáig viszi, hanem összekapcsolja a körúti sínpárral. Az elképzelés — esetleges módosításokkal — alkalmas a megvalósításra y Napirenden Tanácsok egyesítése Tegnap délelőtt Bella György tanácselnök nyitotta meg az eperjesi tanács ülését, amelyen első napirendként tárgyalták az Eperjes és Fábiánsebestyén közös tanácsának kialakításával kapcsolatos előterjesztést. Ennek szükségességét — az erők, eszközök hatékonyabbkihasználása, az irányítás korszerűsítése, az ellátási különbségek felszámolása végett — már korábban felismerték Eperjesen és a legutóbbi falugyűlésen egyetértését fejezte ki a lakosság, ugyancsak helyeselték a községi pártszervek. A tanács vita után egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot Eperjes és Fábiánsebestyén közös tanácsának létrehozására, s azt jóváhagyásra felterjesztik az Elnöki Tanácshoz, hogy 1977. április 1-én hatályba lépjen a határozat. Ugyancsak tegnap, Diószegi János tanácselnök megnyitójával kezdődött a fábiánsebestyéni tanácsülés, ahol az egyik napirend szintén a közös tanács létrehozásának kérdése volt. A vitában felszólalók kiemelték a közös tanács életrehívásának előnyeit, majd a testület egyhangúlag jóváhagyta a két tanács egyesítésére vonatkozó javaslatot. Nagytőkén is tanácsülés volt tegnap, amelyen Lovas János , tanácselnök-helyettes elnökölt. Ezen az ülésen amellett foglalt állást egyhangúlag a testület, hogy kérni fogják a községi tanács átszervezését városkörnyéki tanáccsá. Ezt az is indokolja, hogy Nagytőke, amely mindössze lél kilométerre van Szentestől, 1952-ig a városhoz tartozott. Megvannak tehát a kapcsolatok hagyományai, s ez hangot kapott a községben rendezett falugyűléseken is. Fiatal szervezők, vezetők A helyes szervezés és a határozott vezetés a sikeres termelőmunka két alapvető követelménye. Minthogy Szegeden is sok fiatalnak jut ilyen feladat, indokolttá vált az együttműködés a város üzemeiben dolgozó fiatalok között. Ezért a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Csongrád megyei szervezete és a városi KISZ-bizottság kezdeményezésére tegnap, kedden megalakult Szegeden az SZVT fiatalok bizottsága. Célul tűzték ki a fiatalok, hogy elsajátítják a szervezés és vezetés tudományát, alapot teremtenek a tudományos munkához, segítik a pályakezdőket, fejlesztik előadókészségüket, megszervezik a szaklapok csoportonkénti olvasását, megvitatják azokat a feladatokat, amelyek megoldása nehézséget okoz számukra. Évenként kidolgozott munkaterv alapján külön-külön találkoznak az iparágak képviselői, így segítik egymás tevékenységét. Az elképzelések között szerepel még más megyékbe való látogatások és külföldi tanulmányutak megszervezése is.