Délmagyarország, 1983. december (73. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
Csütörtök, 1983. december 1. MTESZ-székház Vásárhelyen Hódmezővásárhely gazdasági és erre alapozott társadalma fejlődése egyik bizonysága, hogy a városban immár jóval több mint ezer diplomás mérnök, technikus, agrárértelmiségi és közgazdász dolgozik. Az őket foglalkoztató ipari és mezőgazdasági üzemek, valamint a városi tanács a műszaki értelmiség megbecsülése kifejezéseként mintegy két és fél millió forint hozzájárulást adott az MTESZ helyi székházának létrehozásához. Ennek kialakítására a Kossuth téren a közelmúltban átadott új épületben került sor. Novák István építésztervező és Szekeres Mihály belsőépítész elképzelései alapján a Csomiép és a kunszentmártoni Uniszöv dolgozói alakították ki a kisebb és nagyobb rendezvények tartására alkalmas helyiségeket. A vásárhelyi műszaki értelmiség aktív ,társadalmi tevékenységéhez minden feltételt megteremtő székház ünnepélyes felavatására tegnap délelőtt került sor. Avató beszédet dr. Tóth János, az MTESZ főtitkára mondott, majd átadta a Kiváló Munkáért kitüntetést Farkas Ferencnek, a DÉMÁSZ vásárhelyi üzemigazgatósága vezetőjének, a városi MTESZ- szervezet elnökének. Többen kapták meg az MTESZ emlékplakettjét is. t Ábrahám Ambrus köszöntése Ábrahám Ambrus szegedi Kossuth-díjas akadémikust 90. születésnapja alkalmából levélben köszöntötte dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Gratuláltak az idős tudósnak, és köszönetüket fejezték ki több évtizedes kiemelkedő tudományos és oktató munkájáért. További sikereket kívántak munkásságához. A levelet dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője adta át Ábrahám Ambrusnak. Miniszteri tájékoztató • kereskedelem eredményei és feladatai Karácsonyi kínálat Szerdán délelőtt a Parlamentben Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter tájékoztatót tartott az idei áruellátás tapasztalatairól, az ünnepi árukínálatról és a kereskedelem jövő évi feladatairól. A miniszter elmondotta, hogy az idén 440 milliárd forint értékű árut vásároltak az üzletekben. Az év során az élelmiszer-ellátás a korábbiakhoz hasonlóan jó volt, húsból és alapvető élelmiszerekből nem volt hiány. A vendéglátásban jó tendencia indult, nőtt az üdítőital- és ételforgalom. Annál több a gond az iparcikkeknél. Az idén több volt a hiánycikk, mint tavaly. A magánerős lakásépítkezéseknél az anyagbeszerzés okozott sok gondot. Juhár Zoltán tájékoztatott arról, hogy a kereskedelem felkészült a karácsonyi és újévi ünnepekre. Bőven lesz minden olyan élelmiszer, amit karácsonyra és szilveszterre vásárolnak az emberek. December elején megjelenik az üzletekben a narancs és a banán. Narancsból ugyanannyit, banánból többet forgalmazhatnak majd, mint 1982-ben. Több importáru kerül piacra, javul a játék-, a ruházati és a téli sportcikkek választéka, korszerű híradástechnikai termékek között válogathatnak a vásárlók. A jövő évi feladatokról szólva hangsúlyozta: az élelmiszer-ellátás jó színvonalát — az aszály ellenére is — meg kell tartani. Az iparcikkek közül javítani szükséges az építőanyagok, a vasszerelvények, a tartós fogyasztási cikkek (hűtőgépek, automata mosógépek, bojlerek) kínálatát. Az elvárásoknak jobb termelői és kereskedelmi munkával lehet eleget tenni. Az 1984. évi népgazdasági terv szerint az iparban a legfontosabb követelmény: jövőre is olyan legyen a termelés, hogy a magasabb exportkötelezettségek mellett folyamatosan lássák el a belső piacot. Idén úgy érződött, hogy a könnyűipar alábecsülte a belföldi piac igényeit. Pedig a minőség és a minőséggel arányos fogyasztói ár fontos tényező. A kereskedelemben kiemelt feladat az alapellátás javítása, ezen belül a napi szükségletek biztosítása, a kis települések ellátása. Nagyobb figyelemmel kell lenni a rétegigényekre, bővíteni szükséges a választékot, a határ menti árucserét. A kereskedelemben 14—15 százalékos az import részaránya. Ez alacsonyabb, mint tavaly. Az import kétharmada rubel elszámolású országokból, egyharmada pedig tőkés országokból származik. A kereskedelmi vállalatok 16 milliárd forint nyereséget produkáltak, ami 13 százalékkal magasabb az 1982. évinél. Természetesen előnyben vannak azok a vállalatok, amelyek korszerű üzemekkel és gépekkel rendelkeznek, jól alkalmazkodtak az új feltételekhez, módszerekhez, és rátermett vezető irányítja munkájukat. Juhár Zoltán elmondotta, hogy a kereskedelemben is beváltak az új üzemelési formák. Ma már 8 ezer 600 szerződéses üzlet működik, s ebből 5800 a vendéglátós. A jövedelemérdekeltségű boltok száma 1700. Az ötnapos munkahétre való áttérés miatt az üzletek a vásárlók érdekeihez igazították nyitvatartásukat. Vidéken már nincs gond az üzletek nyitva tartásával, hiszen a helyi tanács kész azonnali korrekcióra is az igényeknek megfelelően. Budapesten is történtek változások a közelmúltban: néhány áruház szombatonként 13 óra helyett 15 óráig tart nyitva. Gondot a hétfői áruellátás jelent. A Belkereskedelmi Minisztérium a mezőgazdasági tárcával közösen felmérte a hétfőnként jelentkező igényeket, s annak értékelése után változtatnak a szállításokon. A húsipar például vállalja, hogy megoldja a kereskedelem hétfőnkénti igényeinek kielégítését. A hiánycikkek miatt jogos az újságírók bírálata. A protekcióról, a csúszópénzekről cikkezni kell, megszüntetéséhez azonban elengedhetetlen az árukínálat javítása. A minisztérium elégedetlen a vállalatok, szövetkezetek belső ellenőrzésével. Egyáltalán, vagy csak nagy ritkán tárnak fel vállalaton belüli visszásságokat. Az idén 10,3—110,4 millió külföldi turista látogatott Magyarországra. Ez 4,5 százalékkal több, mint 1982- ben. A szocialista országokból 6,7 millió, azaz a turisták kétharmada érkezett, tőkés országokból pedig 2,9 millió. Jugoszláviából 0,7 millió turista látogatta meg hazánkat, amely fele a tavalyinak. (Visszavetette a jugoszláv turisták utazási kedvét, hogy ötezer dinárt le kell tenniük, ha Magyarországra jönnek.) Nőtt ugyan a tőkés országokból érkezők száma, dollárbevételünk mégis csökkent, takarékosabbak lettek a nyugati turisták is. Magyarország megtartotta vonzerejét, s ennek egyik magyarázata, hogy országunkban nyílt politikai légkör uralkodik, jó a közbiztonság, és megfelelő az ellátás. Színvonalas programok, elfogadható áraik várják a külföldről hozzánk érkezőket — fejezte be tájékoztatóját a belkereskedelmi miniszter. B. L. Népi ellenőri tapasztalatok Betonrecept-cementpocsékolással A Minisztertanács a múlt év augusztusában tette közzé határozatát a gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiai korszerűsítés programjáról. E határozatból kiindulva vizsgálta meg a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkacsoportja, hogy az egyik legnagyobb mennyiségben felhasznált építőanyaggal, a cementtel, eléggé takarékosan gazdálkodnak-e a kivitelezők, milyen intézkedéseket foganatosítottak a tanácsok, s mi a helyzet a forgalmazás terén. Tegnapi ülésén a megyei NEB — összegezve a tapasztalatokat — megállapította: az érdekeltség és a technikai feltételek hiánya miatt, a konkrét ágazati intézkedési terv érvényesítési nehézségei következtében, a kormányprogram mindeddig nem érte el a kívánt hatást A gazdaságos cementfelhasználásra "nem csupán az állami és szövetkezeti iparnak, kereskedelemnek kellene törekednie, hanem a magánépítőtöknek is. Ám hogyan kérhetnénk ezt számon tőlük, ha megfelelő szakismeret és propaganda hiányában, a krónikus ellátási zavarok közepette, az építkezések gyorsítása, az időjárási tényezők „kivédése”, s az árváltozások miatt a magánlakás-építők és -felújítók legkevésbé a takarékosságra, a gazdaságosságra törekszenek? Tízkilónyi cementre volna szükségük, de kénytelenek ötvenkilós zsákkal venni — nem is mindig a megfelelő fajtát! Hiszen, aki a Tüzép-telepeket járja, tudhatja: kevés a zárt terű tárolótér, a csomagolópapírok hamar kiszakadnak. A papírzsákos tárolás könnyen minőségcsökkenéshez vezet, ám leértékelést csak a már szemre is tapasztalható romlás esetén alkalmaznak a forgalmazók. Az értékcsökkenés tényleges mértékéről nem méréssel, vagy vizsgálattal győződnek meg. Csoda-e hát, ha a leértékelt árban sem fejeződik ki a cement használati értéke? Leginkább a magánépítkezőket érinti az a gond, hogy a betonkészítéshez használatos adalékanyagok (a sóder, a homok) minőségét nehéz egyértelműen meghatározni. Általában csak a származási helyre utalnak az információk, így aztán az az önmagában helyeselhető kezdeményezés, hogy a cementeszsákokon feltüntetik a betonkészítés receptjét, valójában nem vezet eredményre, takarékos cementfelhasználásra. Hiszen honnan tudná az átlagember, mit tekintsen másodosztályú, homokos kavicsnak? Vehetne persze kész betont is — árulják felesle güket a nagy építőipari vállalatok. Harminc százalékkal többe kerül ez a transzportbeton az építkezőnek, mintha maga keverné meg a kívánt mennyiséget. Illetve: dehogy csak annyit. Hiszen számolnia kell a helyszíni betonkeverés kivédhetetlen veszteségével. S mert biztos ami biztos — alapon már eleve több betont készített az elégnél, végül pazarlóvá lesz az is, aki pedig takarékoskodni akart... S ha mindehhez még hozzátesszük azt is, hogy a házilagos kivitelezések, önerős lakáskorszerűsítések szaporodtával egyre inkább szükség volna az alapvető ismeretek elterjesztésére, az újabb és újabb eljárások propagandájára, a takarékos receptek reklámjára, de minderről jórészt feltételes módban szólhatunk csak, akkor már érthetőbbé válik a népi ellenőrök megállapítása Az tudniillik, hogy a cementügyben szerzett tapasztalataik az anyaggazdálkodás és technológiai korszerűsítés egyéb területeire is érvényesek. S nem csupán az általunk részletezett magánépítkezések esetében, hanem a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásában is. A megyei népi ellenőrzési bizottság tegnapi ülésének napirendjére tűzte a makói redőnygyártó vállalat anyaggazdálkodási tevékenységének vizsgálatáról szóló tájékoztatót, s a pedagógusok körében végrehajtott központi bérpolitikai intézkedésekkel kapcsolatos beszámolót is. P. K. Egy hónappal az év vége előtt Vállalati körkép a külkereskedelemben A decemberi szállítási csúcs idején a vállalatok különösen sok gép-, könnyű- és gyógyszeripari terméket indítanak útnak külföldre. A Külkereskedelmi Minisztérium értékelése szerint az év utolsó hónapjában külkereskedelmi és az iparvállalatoknak további jelentős erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a tervezetthez képest tapasztalt exportlemaradásaikat legalább részben behozzák. Az exporttervek teljesítése az egyes ágazatokban eltérően alakul, például a vegyipari kivitel az idén kellő mértékben fejlődött, a gépipari export mind a szocialista, mind a tőkés piacon elmarad a várakozástól, a mezőgazdasági export pedig az aszály okozta terméskiesés és a kedvezőtlen árak miatt nem érik el a tervezett szintet. Az MTI munkatársai néhány külkereskedelmi vállalattól érdeklődtek, hol tartanak exportprogramjaik megvalósításában, s ahol elmaradás van, _nit tesznek annak pótlására. A Transelektro legalább 3,4 százalékkal növelte dollárelszámolású kivitelét. A magyar gépipari termékek legnagyobb exportvállalata erőteljesen bővítette az energetikai termékek kivitelét, Indiába kazánokat, Finnországba turbinákat szállítottak, a Közel-Keleten újabb hűtőtornyokat adtak el, és növekedett a villamos készülékek, motorok, kábelek exportja is, elsősorban Nyugat-Európa országaiba és Kínába. Átfogó kereskedelmi munkával ha nem is növelték, de megtartották a villamos háztartási gépek piacait. • A Metrimpex, termékeinek 80 százalékát a KGST- országokban értékesíti. Az idén a szovjet, csehszlovák és NDK-beli megrendelőknek a korábbinál is több laboratóriumi felszerelést, mérőműszereket, komplett automatikarendszert, nukleáris műszert szállítottak, s a szerződések ütemes teljesítésével december végére megvalósítják piaci elképzeléseiket. A konvertibilis exportterv teljesítésében azonban nem állnak ilyen jól. a lemaradás jelentős. A Komplex az év végéig 3,4 százalékkal több mezőgépet szállít, a szocialista országokba a tervezettnél, mert évközben érkezett rendeléseknek is eleget tesznek. A Generalimpex decemberig 16 millió dolláros konvertibilis exportot bonyolított le, s számításaik szerint a vállalat árbevétele az év végére negyven százalékkal meghaladja a múlt esztendeit. Több százféle árut exportálnak Nyugat-Európába, s olyan távoli piacokra, mint Ausztrália, Kanada. Új üzletekre is vállalkoznak, például régi autók és repülők újjáépítésére, öntött kerti bútorok exportjára. A Hungarofruct előreláthatólag teljesíti idei exporttervét, de azt csak igen nagy erőfeszítések árán éri el. Közismert, hogy az aszály miatt jelentős mértékben csökkent a zöldség és gyümölcs árualap, s gondot okoz az is, hogy több termékből a tőkés piacon túlkínálat van. A vállalat rugalmasan igazodott a piaci helyzethez, s eddig még nem exportált cikkeket ajánlott partnereinek, sőt új piacokat is talált termékeinek. Az exportból mintegy 19 ezer tonna zöldborsó és 5 ezer tonna zöldbab kiesett, helyette 16 ezer tonna vegyes darabos savanyúságot és 8700 tonna különféle befőttet szállítottak külföldre. Többet exportáltál szárított zöldségből és gyümölcsből, s azokból a termékekből, amelyeket az aszály nem érintett. Piacra került 200 tonna bodza, nagy mennyiségű szőlő és őszi melegágyi termék. Új piacokra, így Kargitba friss termékeket, Hollandiába pedig bogyós gyümölcsszárítmányt küldtek. Hétfőn üzletnyitás S-modell Szegeden A Szeged és Vidéke Áfész december 5-én, hétfőn délelőtt 1X órakor nyitja meg Szegeden, a Bajcsy-Zsilinszky u. 22. szám alatt S-modell ruházati szaküzletét. A boltról, az áruválasztékról és az Áfész terveiről Mózes János főosztályvezetővel beszélgettem. — S-modell üzletek ez idáig csak Budapesten forgalmaztak. Most belép ebbe a körbe Szeged is. Milyen ruházati cikkeket kínálnak majd a vásárlóknak? — Az S-modell úgynevezett butik-jellegű hálózat. Exkluzív igényeket elégít ki. Valójában csak néhány darabos, illetve egyedi divatcikkeket árusít. A hazai ruházati cikkek mellett többnyire külföldi divatholmikat kínál a Skála-Coop ruházati kereskedelmi társaság. ■— Mutassa be a hétfőn nyíló üzletet! — Az S-modell üzleteket reklámozó lila félernyő már elkészült a Bajcsy-Zsilinszky utcai bolt bejárata fölött. Egyelőre 25 négyzetméteres helyiségben kaptunk teret, de az igényeknek megfelelően később tervezzük a szegedi üzlet bővítését. Sajátos egyedi berendezés, állandó zene várja vásárlóinkat. A nyitás napján hazai és külföldi divatáruk között válogathatnak az érdeklődők. Meglepetésnek szánjuk a nyitás napjára a francia divatruházati cikkeket. — Hogyan jutott eszébe a Szeged és Vidéke Áfész-nek, hogy Szegeden S-modell szaküzletet nyisson? — Szélesebb választékot kínálunk a vásárlóknak. Ebben az üzletben azok is megtalálják a kedvükre valót, akik nem éppen az olcsó ruházati cikkeket keresik. Az sem mellékes, hogy mint szövetkezet rendelkezzünk néhány különleges árukkal felszerelt üzlettel. Az S-modell ruházati szaküzletben évi 4 millió forintos forgalmat tervezünk. Az árukészlet megközelítőleg X millió forint értékű és hetente új ruházati cikkekkel töltjük fel az üzletet. Érdekesség még, hogy ez a szegedi S- modell bolt lesz az első az országban, ahol férfi üzletvezető dolgozik. Vasárnap és hétfő szünnap, kedden, szerdán és pénteken délelőtt 1ótól este 6 óráig, csütörtökön 10 órától este 8-ig, szombaton pedig 10 órától délután 1 óráig várja vásárlóit a szegedi S-modell ruházati szaküzlet. B. L. A Szolnok megyei tanács ülése Szolnok megye tanácsa szerdán soron kívüli ülést tartott. Az ülésen részt vett Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Budzsákka Mátyás, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Majoros Károly, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. A testület személyi kérdéseikel tárgyalt Barta Lászlót, a megyei tanács elnökét nyugállományba vonulása miatt — saját kérésére, munkásságát megköszönve — felmentette tisztségéből, s a Hazafias Népfront megyei elnökségének javaslatára Mohácsi Ottót, a megyei pártbizottság eddigi titkárát megválasztotta a megyei tanács elnökének (MTI)