Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
76. évfolyam, 258. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1986. november 1., szombat SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 220 forint ...........—. fJ" Ülést tartott a Szeged városi pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottsága tegnap délután tartotta soros ülését a Komócsin Zoltán téri székházban, Schmidt József titkár elnökletével. A testület megtárgyalta a Központi Bizottság 1986. március 18-i, a párt káderpolitikájáról szóló határozata végrehajtásának feladatait, Oláh Miklós titkár előterjesztésében, majd meghallgatta Székely Sándor első titkár tájékoztatóját a pártbizottságnak az előző ülés óta végzett munkájáról. A napirendre tűzött téma vitájában felszólalt Piros László, Papp Gyula, Dobóczky Károlyné, Berta István, Fodor Pálné, Sz. Simon István, Réti Csaba, Juhász Péter, Fraknóy Gábor, Fenesi Istvánné, Schmidt József, Mucsi Ferencné. A pártbizottság a városi káderpolitikai feladatokat határozatban foglalta össze. Arbetiv látogatta Georgij Arbatov akadémikus, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatója az MSZMP Központi Bizottságának meghívására október 26—31. között látogatást tett hazánkban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta az ismert szovjet közéleti személyiséget. Szúrós Mátyás, a Központi Bizottság titkára ugyancsak találkozott és megbeszélést folytatott vele időszerű nemzetközi kérdésekről. Statisztikai adatok a társadalmi-gazdasági fejlődésről A Központi Statisztikai Hivatal összefoglaló, a társadalmi-gazdasági fejlődés minden fontos mozzanatára kiterjedő áttekintést készített az 1980-as évek első feléről. A kiadvány szöveges értékelése és részletes táblázatai tartalmazzák az elért eredményeket, a még nem oldott problémákat, az ellentmondásokat. Az eredmények közül említést érdemel, hogy a termelés 1981-től 1984-ig minden évben emelkedett, s bár 1985-ben kis megtorpanás következett be, öt év alatt a bruttó hazai termelő (GDP) 9,1 százalékkal, évi átlagban 1,8 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg egyensúlya 1982-ben helyreállt, azt követően minden évben kiviteli többlet képződött. Az 1985. évi aktívum azonban mind az előző évitől, mind a tervezettől elmaradt. Az export — a romló értékesítési feltételek ellenére — a termelésnél és az importnál jóval nagyobb ütemben, öt év alatt 27 százalékkal emelkedett. A külső egyensúly javításában megnőtt az idegenforgalom szerepe: 1981—85-ben az idegenforgalomból származó aktívum a szocialista országok viszonylatában 1,7-szerese, a nem szocialista országokéban hatszorosa volt az előző öt évinek. Öt év alatt az anyagi ágak energiafelhasználása — a bővülő termelés mellett — 3,8 százalékkal csökkent. A gondok között említhető, hogy az egyensúlyi helyzet javítása a beruházások mérséklését követelte meg: volumenük öt év alatt — az előző öt évhez képest — 1 ° százalékkal csökkent. Ennél nagyobb probléma azonban az hogy a beruházások hatékonysága, összetétele nem javult. A beruházások megvalósítási ideje továbbra is hosszú. A termelési szerkezet korszerűsödése nem tartott lépést sem a belföldi, sem a külpiaci igényekkel, a termékek versenyképessége nem javult a szükséges mértékben. Ez is oka annak, hogy az exportban elért árak nem ellensúlyozták az import árnövekedését, a cserearányok romlottak, így a bővülő export nagy része az elszenvedett cserearányveszteség ellensúlyozását szolgálta. A fogyasztói árak jelentős — évi átlagban 6,8 százalékos — növekedése folytán a reálbérek az 1982 —1984. évben csökkentek, azok színvonala a tervidőszak végén — az 1985. évi kismértékű javulás ellenére — elmaradt az 1980. évitől. Az időskorúak magas aránya és a népesség nem kielégítő egészégi állapota miatt a halálozási viszonyok romlottak. A születésszám csökkenése és a halálozások számának növekedése folytán a népesség száma öt év alatt 73 ezerrel, 0,7 százalékkal, 1986. január 1-jéig 10 millió 640 ezerre csökkent. (MTI) Próbaüzem novemberben Az utolsó simításokat végzik a Dunai Vasmű épülő kokszolóművében, amely — a mecseki kokszolható szénbázisra alapozva — előreláthatólag még novemberben megkezdi a próbaüzemelést. Az ország új nagyberuházása 1,3 millió tonna kokszot termel majd évenként, s ezzel évi 65-70 millió dollár értékű, tőkés kokszbehozatalt tesz feleslegessé Tárgyalt az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. Beatrix holland királynő magyarországi látogatása, a magyar vezetőkkel való találkozása és tárgyalásai során megvitatták a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit, különös tekintettel, a feszültség csökkentésére és a fegyverkezés korlátozására, az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének lehetőségeire. A megbeszéléseken kölcsönösen kifejezték érdekeltségüket a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. Dr. Richard von Weizsäckernek, az NSZK elnökének magyarországi hivatalos látogatása és az ennek során folytatott magas szintű tárgyalások jó lehetőséget adtak a beható véleménycserére a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről. Egyetértés volt abban, hogy mindkét szövetségi rendszer országainak folytatniuk kell az erőfeszítéseket a fegyverzetkorlátozás előmozdítása, a bizalom építése, az enyhülési folyamat továbbvitele érdekében. A tárgyalások során megelégedéssel szóltak a kapcsolatok fejlesztésének eddigi eredményeiről, s mindkét fél részéről hangsúlyozták, hogy a két ország viszonya problémamentes. Megerősítették a kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön alapuló kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló szándékot, továbbá azt a törekvésüket, hogy feltárják a két állam és népe javát szolgáló gyümölcsöző viszony fejlesztésének új útjait. Az Elnöki Tanács a jelentést egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: a Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság, illetve a Német Szövetségi Köztársaság közötti államközi viszonyok rendezettek, s ez nemcsak az ezen államok népei közötti jobb megértést segíti elő, hanem eredményesen járul hozzá az európai együttműködés és biztonság erősítéséhez. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot, Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének október 30-án hazánkban tett munkalátogatásáról, amelynek során megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és közös érdekű nemzetközi kérdésekről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy lehetséges az előrehaladás a nemzetközi bizalom erősítésében, az együttműködés fejlesztésében. Nagyra értékelték azokat a szovjet javaslatokat, amelyeket a Reykjavíkban tartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozón Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára terjesztett elő a fegyverkezési verseny megállítása, a leszerelés, a háborús veszély elhárítása érdekében. Megállapították, hogy a magyar—csehszlovák kapcsolatok eredményesen fejlődnek minden területen. Ezt szolgálja a látogatás alkalmával aláírt, 2000-ig szóló, hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program, a KGST- ben való együttműködés,lamint a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítése is. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette. Az Elnöki Tanács megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, módosította a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletet. A társadalmi szervként működő Magyar Vöröskereszt felügyeletét a jövőben nem az egészségügyi miniszter, hanem a Minisztertanács fogja ellátni. A módosítást e szervezetnek a betegségek megelőzése érdekében az állami szervekkel kialakult széles körű együttműködése és feladatkörének bővülése tette indokolttá. A testület határozott a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témákról tárgyalt. Nyilvános vita a telefonelosztásról Pénteken Budapesten kibővített ülést tartott a Postások Szakszervezetének elnöksége. A testületet Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke tájékoztatta az Országgyűlés őszi ülésszakáról, amelyen a képviselők egyebek között a posta helyzetét és fejlesztési terveit vitatták meg. Az államtitkár rámutatott arra: a Parlamentben elhangzottak is megerősítették a postát abban, hogy a VII. ötéves terv időszakában a távbeszélő hálózat fejlesztését nyitott kérdésként kezelje, vagyis annyi új állomást létesítsen, amennyit az anyagi források lehetővé tesznek. A tervek szerint a VI. ötéves tervi 210 ezer telefonállomással szemben a jelenlegi tervidőszakban 400 —420 ezer új állomást építenek. Hangsúlyozta azonban, hogy ehhez bizonyos feltételeket a jövőben kell megteremteni. Kitért például arra, hogy az új állomások üzemeltetéséhez és karbantartásához további 3000 szakemberre lenne szükség. Tóth Illés bejelentette, hogy a posta a közeljövőben nyilvános vitát kezdeményez a telefonelosztásról. A posta képviselői fórumokat szerveznek a lakosságnak és az ott elhangzott javaslatok alapján irányelveket dolgoznak ki a telefonelosztás jelenlegi gyakorlatának módosítására. A lakosság bevonásával kívánják kidolgozni azt, hogy a jövőben milyen szempontok figyelembevételével és milyen sorrendben elégítsék ki az igényeket. Milliók Algyőnek Segítsenek a lakók is Eljárnak a tüzéphez Algyőn, különösen ilyenkor, tél előtt. Találnak ott fűtőanyagot, és látnak a közelben autódarut, szorgoskodó szakembereket, és hallják a kompresszor nyugodt kopogását is, de nem tudják sokan, mi a látvány, mi a munkazaj. Értük, nekik dolgoznak pedig. Sok évtizedes vizes gondját szüntetik meg a volt falunak, ma Szeged peremkerületének. Az ott élők tudják csak, milyen bosszúság, ha áll a víz a kertben, vetegetnének, de a természet arrafelé erősebb még. A felgyülemlett csapadékvíz, nem tud elszivárogni a kötött talajban, így hát a napra kellett várni, hogy elpárologtassa a tocsogókat. A tanács már korábban is intézkedett, hogy megszűnjön az áldatlan — és gyakran egészségtelen — állapot: KISZ-építőtábort szervezett, az idén már a harmadikat. A fiatalok több millió értékű munkát végeztek a belterületen azért, hogy a helyére találjon a felgyülemlett esővíz, hólé. Ez a 47-es országút és a vasúti töltés háromszögében levő, nádas záportározóba csordogált szűk átereszeken. Ha felemelkedett a vízszint, több volt a kár, mint a haszon, a visszanyerés miatt. * A tanács kereskedelmi osztályának dolgozói a körzet területpolitikusai. A lakóterületi bizottsághoz nyújtottak be pályázatot, hogy kapjanak pénzt a csapadékvizet elvezető hálózat kiépítéséhez. A felajánlott társadalmi munka arányában így jutottak másfél millió forinthoz. Sebtében láttak a szervezéshez. Tervet készíttettek, vasúttól kértek engedélyt, hogy átfúrathassák a töltést, így a diákok nyaranként kimélyített árkaiból elfolyhasson a víz. Jelentős összeg (1,2 millió) a társadalmi munka. Vállalta ezt az NKFV, a Felszabadulás Tsz, valamint a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. A Dorogi Aknamélyító Vállalat a kivitelező. A munka „gazdái” tegnap, pénteken megtekintették, hogyan sajtolják át az 1400 milliméter átmérőjű betoncsöveket a töltés alatt Hogyan? 100-120 bar nyomással, percenként 3 centiméteres haladási sebességgel. Ez a „műtárgy” hamarosan elkészül, s utána már nyílt szelvényű árokba folyhat a csapadékvíz a vasút mögötti elvezető csatornába, onnan a Tiszába. Jobbítják hát a területpolitikusok Algyő lakóinak életkörülményeit. Aggódni lehet amiatt, hogy a belterületen elkészült árkokat a háztulajdonosok nem tartják karban. Ne nőjön azokban embermagas sás, ne legyen az kopott autógumik szeméttelepe. Ingyen kapták a Lakók, örüljenek neki, de főleg fogjanak lapátot, és engedjenek szabad folyást az évek óta bosszúságot okozó víznek Ács S, Sándor