Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

2 A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről Az MSZMP KB állásfoglalása Az MSZMP Központi Bi­zottságának e heti ülésén el­fogadott dokumentum a be­vezetőben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentő­ségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának ki­alakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi orszá­gos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai re­formok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreha­tó változására azért van szükség, mert jelentős ered­ményeink, az ország moder­nizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy—másfél évtized során fokozatosan gazda­sági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánk­ban. Az 1956. és 1987. kö­zött alkalmazott modell — amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kime­rítette tartalékait, sok vo­natkozásban hibásnak bizo­nyult. Az új helyzethez va­ló igazodás hiánya megtör­te az életviszonyok jelen­tős javulásának két évti­zedes folyamatait, vissza­eséshez, ebből adódóan nö­vekvő társadalmi feszültsé­gekhez, a vezetéssel szem­beni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre köve­teli meg a gazdaság, a tár­sadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szé­lesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intéz­ményrendszer demokratizá­lása, pluralizálása. A való­ságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intéz­ményrendszerek átalakításá­hoz azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi in­tézkedések pedig nem vol­tak kielégítőek. A gazda­sági reform új stratégiájá­nak kidolgozása folyamat­ban van; a gazdaság sta­bilizálása, a szerkezeti vál­tás, a kibontakozás meg­alapozása hosszabb időt igé­nyel. Az állásfoglalás a továb­biakban rámutat: ,,az MSZMP szükségesnek tart­ja, hogy újabb kezdeménye­zésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az or­szág szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia ki­munkálását. Ennek a gaz­daság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelmé­nyeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ága­zatokban a közösségi, álla­mi tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazda­sági rendszeren kell alapul­nia.” A dokumentum ugyan­akkor leszögezi: a gazdasá­gi reformnak feltétele a po­litikai intézményrendszer át­alakítása is. Ezután emlékeztet arra, hogy a szocialista társada­lom működésének eddigi gyakorlata nem tudta meg­teremteni Magyarországon a demokrácia olyan intéz­ményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifeje­ződhet, és képviseletet nyer­het. A pártértekezlet meg­fogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megte­remtését. Az ennek nyomán kibontakozó fejlődési folya­matok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrend­szer körülményeinek meg­változtatására. „Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus ha­talomgyakorlás a társada­lom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti de­mokrácia révén, a több­pártrendszer keretei között érvényesüljön. Kezdemé­nyezi, hogy ennek feltéte­lei létrejöjjenek és alkot­mányos garanciát kapja­nak” — szögezi le az állás­­foglalás, majd arra figyel­meztet, hogy az átmenet csak szerves társadalmi fo­lyamatok eredményeként mehet végbe. Komoly tár­sadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódá­sa, ellenőrizhetetlenné vá­lása, anarchikus viszonyok kialakulása. Fokozatos át­menetre, a politikai folya­matok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okoz­hat az események kierősza­kolt felgyorsítása, vagy mes­terséges fékezése. A társa­dalomban megjelent politi­kai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelős­ségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. „Az MSZMP kinyilvánít­ja, hogy kész két- és több­oldalú megbeszéléseket foly­tatni a hatalom gyakorlásá­nak új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szö­vetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, töre­kedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására.” A megbeszélések előkészíté­sére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az állásfoglalás körvona­lazza a párt jövőbeni szere­pét, leszögezve: az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társa­dalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Eh­hez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társa­dalmi bázisa, történelmi ta­pasztalata. Az MSZMP meg­határozó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájá­val, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a tár­sadalmi változások élén ha­ladjon, mindenekelőtt ön­magát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhely­zetre való felkészüléssel le­hetséges. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgya­korlás új módjáról, a nép­­képviseleti és önkormányzati szervekhez, az állam intéz­ményeihez fűződő viszonyá­ról. A politikai intézmény­­rendszer mélyreható átala­kulásában meghatározó sze­repe lesz az új alkotmány­nak és a választójogi tör­vénynek. „Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással le­gyenek részesei társadal­munk megújulásának” — fe­jeződik be a dokumentum. Új alapokmány-tervezet Ülést tartott a SZOT Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megvi­tatta új alapokmányának tervezetét. Mint ismeretes, a szaktanács legutóbbi ülésén több részletében felfüggesz­tette a szakszervezetek ed­digi alapszabályát, hogy­ a tisztújítások során megvaló­sulhasson a mozgalom szer­vezeti, tartalmi megújítása. A sza­ktanács elé­­ két vita­anyagot terjesztettek: a szakszervezetek országos tanácskozása által megbízott alapokmányt előkészítő bi­zottság tervezetét és a SZOT elnökségének ennek alapján kidolgozott javaslatát. Az írásos dokumentumok­hoz Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára fűzött szó­beli kiegészítést, majd vita következett. Mivel a csaknem 6 órás vita végére a szaktanács időközben határozatképte­lenné vált, a jelenlévők azt javasolták: vitassák meg ismételten az iparági-ágazati szakszervezetekben SZOT- tagjaikkal, köztük az ülés­ről távolmaradottakkal is az alapokmány tervezetét, s döntsenek arról, hogy alkal­masnak tartják-e azt tagsági vitára. Ha nem alakul ki egyetértés, akkor egy hét múlva ismételten összehív­ják a SZOT plénumát. A résztvevők ezt köve­tően a szakszervezeti (mun­kavállalói) képviselet szabá­lyozásának alapelveiről, majd május 1-je előkészü­leteiről hallgattak meg tá­jékoztatót. Egyetértettek ab­ban, hogy a felvonulások, gyűlések, s az azokat kö­vető majálisok tükrözzék az ünnep szakszervezeti jelle­gét, fejezzék ki a munkás­ünnep hagyományait. A Szegedi Vadaspark majmok ellátására 8 órás munkára állatápolót vesz fel. Szakképzettség nem szükséges. Havi munkabér: 8.000 Ft. Jelentkezés a helyszínen: Szeged, Cserepes sor vége. 15*6». ~;Hlis 1., szombat Az új agrárpolitika tétje A változó világ agrárpoli­tikánk újbóli átgondolását is sürgeti. Az 1957-ben meg­hirdetett elvek egy dinami­kus fejlődési szakaszban váltak valóra. A hetvenes években a mezőgazdaságunk felzárkózott az európai kö­zépmezőnyhöz, sőt, egyes termékeknél a világszínvo­nalhoz. A nyolcvanas évek világgazdasági kihívásait a magyar szabályozó rendszer már rosszul közvetítette. A mai helyzet sajátosságai: az élelmiszerek árában a ter­melők nem tudják elismer­tetni az ágazatba begyűrű­ző költségnövekedést, a jö­vedelmek központosításának mértéke a gazdaságok fejlő­dését, esetenként létezését kérdőjelezi meg, a hitelezé­si gyakorlat nem veszi fi­gyelembe az agrárgazdasági sajátosságokat. A béklyókat, fékeket kell ismét felszaba­dítani, lappangó s felszínre törő problémákat kell meg­oldani ahhoz, hogy ismét magához térjen a földből élő népesség. Az MSZMP új agrártézi­seinek tervezetét az érintet­tek ezekben a hetekben vé­leményezik, egészítik ki sa­ját elképzeléseikkel. A me­gyei és a városi pártbizott­ság egyaránt szervez ilyen fórumokat. A városi párt­­bizottság legutóbb a szaty­­mazi tanyai kultúrcentrum­­ban volt kíváncsi az itt élők értékítéletére. Paulik Jó­zsef, a Szegedi Kazánjavító Kisszövetkezet elnöke, aki korábbi munkahelye révén jó ismerője e terület gond­jainak, gondolatébresztőként a tézisek alapvető sarok­pontjait elevenítette fel. El­mondta, minden modern gazdaságban az ipar a di­namizáló, a mezőgazdaság a stabilizáló elem. Ma ez ná­lunk most nem így van, ezért kell sürgősen változ­tatni. A gazdaság szabadabb mozgástere csak a legfonto­sabb politikai reformfolya­matok gyors véghezvitelével teremthető meg. A tulajdon­­viszonyok a föld értékének tisztázása, helyretétele nél­kül a falun élők létbizton­sága, az élelmiszer-ellátás és a mezőgazdasági export egyaránt veszélybe kerül­het. Olyan megoldás kell, amely a parasztság egyet­értésével, s bizalmából jön létre. A hozzászólók elmond­ták, ez csak akkor teremt­hető meg, ha az íróasztalnál megtervezett valóságot ki­egészítik a parasztság e fó­rumon is kifejtett elképze­léseivel. A nagyüzem lét­­jogosultságát senki nem vonta kétségbe, annak el­lenére, hogy itt is elhang­zott, a téeszszervezés igen­csak mellőzte annak ide­jén az önkéntesség és foko­zatosság elvét. Sőt, az itt élők akarata sem volt elég erős ahhoz, hogy e zöldség­gyümölcstermelő, tanyás ho­mokvidéken a testhezállóbb, ma szakszövetkezetnek ne­vezett formát válasszák. E tényeket évtizedek múltán már lehetetlen megváltoztat­ni, a szükséges korrekciók azonban még nem jönnének túl későn. A nagyüzemet meg kell hagyni, de aki földet akar, adni kell ne­ki. A valós igények kielé­gíthetők, a kecske is jóllak­jon, s a káposzta is meg­maradjon elvén. A téeszta­­gok közül többen azonban, akik földjeik mellett esz­közeiket is bevitték, s a közös alap fejlesztésére még fizettek is, etikátlannak tartják, hogy a „saját” föld­jükből ugyanannyiért kap­janak, mint a kívülállók, ők nem a tulajdonról mond­tak le, hanem a földhasz­nálat jogáról. Így, az itt al­kalmazott holdankénti 180 ezer forintos vételárat ir­reálisnak tartják. Az össz­hang hiányát jelzi az egyik nyugdíjas tag által emlí­tett összehasonlító adat. A bevitt 16 holdja után évi három­ezer forint körüli földjáradékot kap. Az egységes mérce csak az lehet, ha végre tisztáz­zuk, érték-e a föld, s mit ér valójában. Szövetkeze­tenként eltérő, hogy a ta­nyákkal fél, vagy egy hold földet mértek ki. Itt ak­kor a fél holdat találták a jogszabállyal összeegyeztet­­hetőnek. A tagok igénylik, hogy lehetőség legyen a korrekcióra. Egy aranykalászos gazda úgy fogalmazott, annyiféle a vélemény, hogy ezt min­denki egyetértésére össze­hozni nagy dolog lesz. A nagyüzem és kisgazdaság integrációján feltétlen ja­­vítani kell úgy, hogy a szerződéseket mindenki ko­molyan vegye, legyen an­nak garanciája, következ­ménye, s a nagyüzem a korszerű eszközökkel, vető­maggal mindig rendelke­zésre álljon. Nemcsak a ki­­öregedőfélben­ levő alapító tagokról van itt szó. A csa­ládtagok közül sokan vá­lasztják ismét megélhetési forrásnak a tanyát, a föl­det. Nekik kell tiszta és vi­lágos viszonyokat teremte­ni. Elhangzott, hogy a több­pártrendszer hajnalán szá­mos koncepció látott nap­világot, mindenki minden­kit bírál, de kevés még a konkrét „miként”. Közös nemzeti platformra van szükség. A községi párttitkár, Fa­ragó Mihály a következők­ben összegezte a megbeszé­lést. A ma még hallgató tö­megekkel tisztességesen kell politizálni, s valóban ki kell kérni a véleményüket. A tulajdonviszonyok tisztá­zásában nem kellene már „görcsölni”. A mostani tu­lajdonosi éhség, a magán­föld iránti kereslet nem rendítette meg a nagyüze­meket, a vegyes tulajdon egymás mellett élése erősí­tené a mezőgazdaság élet­­képességét. A visszaköszönő régi hibák és rugalmatlan­ságok jó része h­elyben or­vosolható. Amit már vala­hol megléptek, mondjuk a szomszédos községekben, itt is követni célszerű. Ha a jogszabályi keretek oldód­nak, akkor nagyobb lépték­ben. A párt új agrárpolitikája iránt felfokozott a várako­zás. Az 1957-eshez hasonló ideológiai áttörésre „vevő”­a parasztság. Szövetkezeti ve­zető, gazdálkodó egyaránt várja a rajtjelzést, hogy is­mét elrugaszkodjon, s ér­telmesen kialakított érde­keltségi közegben kiadja magából a maximumot, ha az számára a tisztességes megélhetést jelenti. T. Sz. I. Vendégeket várunk Idegenforgalmi „szezon­előkészítő” gyűlésre kap­tunk hivatalos meghívót tegnap délelőttre a megyei tanácshoz, ahol Földesi Gyula osztályvezető tájé­koztatta a szakembereket és a sajtó képviselőit az idei évre tervezett vendéglátás­ról, vendégfogadásról. Be­szélt előbb a múlt évi ese­ményekről, amikor is 18 millió külföldi ember láto­gatott Magyarországra. Ez a statisztika szerint 5,2 szá­zalékkal kevesebb ugyan, mint a megelőző időszakok­ban, mégis jelentős. Kiderült a tájékoztatóból, hogy a tőkés országokból jött turisták száma emelke­dett, ami javította a deviza­­bevételt. Hazánkban rekord bevétel volt tavaly: 110 mil­lió dollárral többet kaszí­­roztunk mint korábban. A rubelelszámolású országok­ból viszont 12,6 százalékkal elmaradtunk a tervezettnél. Ez a „hiány” 54 millió fo­rintot tesz ki. Csongrád megyében Nagy­lakon és Röszkén együttesen 1,1 millió ember lépte át a határt. Románia felé tíz százalékkal csökkent a ha­tárforgalom. Az idei szezonban az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal gyorsítani szándékozik az ország befogadó képessé­gét, korszerűsíteni akarja­­ az új szabályozók adta le­hetőségek kihasználásával — a végrehajtó vállalatok és az apparátus felépítését, gazdálkodását. A leglátványosabb Szege­den a szabadtéri játékok. Magával a művészeti mun­kával nincs semmi gond, a kiszolgálással viszont renge­teg: nincs gazdája a sörös, boros, kolbászos pavilonok­nak. Pályázatot írtak ki ezek üzemeltetésére, de­­ ed­dig nem jelentkeztek „so­kan”. A megyei vendéglátó vállalatnál a technikai be­rendezések rendelkezésre állnak, ám azokat — ahogy a tájékoztatón hallhattuk — csak bérbe adják, ha akad jelentkező.­­ A. S. A TISZA VOLÁN karbantartó és ipari üzemegysége a dekorműhelyébe felvételre keres grafikai munkákban és szitanyomásban jártas, legalább 3 éves gyakorlattal rendelkező férfi munkaerőt. Jelentkezni lehet: VOLÁNDEKOR, Szeged, Marx tér 10-12. A Lőrinci Szalag- és Csipkegyár ÁRUBEMUTATÓJA 1989. április 5 — 15-éig, méteráruosztályunkon ! NAGY VÁLASZTÉKBAN KÍNÁLUNK: pamut, jersey méterárukat, függönyöket, ágyterítőket, fal­védőket. KÉRJÜK, KERESSÉK FEL ÁRUHÁZUNKAT!

Next