Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
2 A politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről Az MSZMP KB állásfoglalása Az MSZMP Központi Bizottságának e heti ülésén elfogadott dokumentum a bevezetőben kiemeli: az MSZMP történelmi jelentőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus új magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi léptékű haladás ellenére az elmúlt egy—másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Az 1956. és 1987. között alkalmazott modell — amely átmenetileg jelentős modernizációs folyamatok elősegítője is volt — kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. A részleges reformok nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre követeli meg a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyok megújítását is. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van; a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása hosszabb időt igényel. Az állásfoglalás a továbbiakban rámutat: ,,az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia.” A dokumentum ugyanakkor leszögezi: a gazdasági reformnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ezután emlékeztet arra, hogy a szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata nem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, melyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet, és képviseletet nyerhet. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Az ennek nyomán kibontakozó fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. „Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén, a többpártrendszer keretei között érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek és alkotmányos garanciát kapjanak” — szögezi le az állásfoglalás, majd arra figyelmeztet, hogy az átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása, vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelősségre és önmérsékletre van szükség. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. „Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására.” A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az állásfoglalás körvonalazza a párt jövőbeni szerepét, leszögezve: az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgyakorlás új módjáról, a népképviseleti és önkormányzati szervekhez, az állam intézményeihez fűződő viszonyáról. A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. „Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának” — fejeződik be a dokumentum. Új alapokmány-tervezet Ülést tartott a SZOT Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megvitatta új alapokmányának tervezetét. Mint ismeretes, a szaktanács legutóbbi ülésén több részletében felfüggesztette a szakszervezetek eddigi alapszabályát, hogy a tisztújítások során megvalósulhasson a mozgalom szervezeti, tartalmi megújítása. A szaktanács elé két vitaanyagot terjesztettek: a szakszervezetek országos tanácskozása által megbízott alapokmányt előkészítő bizottság tervezetét és a SZOT elnökségének ennek alapján kidolgozott javaslatát. Az írásos dokumentumokhoz Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára fűzött szóbeli kiegészítést, majd vita következett. Mivel a csaknem 6 órás vita végére a szaktanács időközben határozatképtelenné vált, a jelenlévők azt javasolták: vitassák meg ismételten az iparági-ágazati szakszervezetekben SZOT- tagjaikkal, köztük az ülésről távolmaradottakkal is az alapokmány tervezetét, s döntsenek arról, hogy alkalmasnak tartják-e azt tagsági vitára. Ha nem alakul ki egyetértés, akkor egy hét múlva ismételten összehívják a SZOT plénumát. A résztvevők ezt követően a szakszervezeti (munkavállalói) képviselet szabályozásának alapelveiről, majd május 1-je előkészületeiről hallgattak meg tájékoztatót. Egyetértettek abban, hogy a felvonulások, gyűlések, s az azokat követő majálisok tükrözzék az ünnep szakszervezeti jellegét, fejezzék ki a munkásünnep hagyományait. A Szegedi Vadaspark majmok ellátására 8 órás munkára állatápolót vesz fel. Szakképzettség nem szükséges. Havi munkabér: 8.000 Ft. Jelentkezés a helyszínen: Szeged, Cserepes sor vége. 15*6». ~;Hlis 1., szombat Az új agrárpolitika tétje A változó világ agrárpolitikánk újbóli átgondolását is sürgeti. Az 1957-ben meghirdetett elvek egy dinamikus fejlődési szakaszban váltak valóra. A hetvenes években a mezőgazdaságunk felzárkózott az európai középmezőnyhöz, sőt, egyes termékeknél a világszínvonalhoz. A nyolcvanas évek világgazdasági kihívásait a magyar szabályozó rendszer már rosszul közvetítette. A mai helyzet sajátosságai: az élelmiszerek árában a termelők nem tudják elismertetni az ágazatba begyűrűző költségnövekedést, a jövedelmek központosításának mértéke a gazdaságok fejlődését, esetenként létezését kérdőjelezi meg, a hitelezési gyakorlat nem veszi figyelembe az agrárgazdasági sajátosságokat. A béklyókat, fékeket kell ismét felszabadítani, lappangó s felszínre törő problémákat kell megoldani ahhoz, hogy ismét magához térjen a földből élő népesség. Az MSZMP új agrártéziseinek tervezetét az érintettek ezekben a hetekben véleményezik, egészítik ki saját elképzeléseikkel. A megyei és a városi pártbizottság egyaránt szervez ilyen fórumokat. A városi pártbizottság legutóbb a szatymazi tanyai kultúrcentrumban volt kíváncsi az itt élők értékítéletére. Paulik József, a Szegedi Kazánjavító Kisszövetkezet elnöke, aki korábbi munkahelye révén jó ismerője e terület gondjainak, gondolatébresztőként a tézisek alapvető sarokpontjait elevenítette fel. Elmondta, minden modern gazdaságban az ipar a dinamizáló, a mezőgazdaság a stabilizáló elem. Ma ez nálunk most nem így van, ezért kell sürgősen változtatni. A gazdaság szabadabb mozgástere csak a legfontosabb politikai reformfolyamatok gyors véghezvitelével teremthető meg. A tulajdonviszonyok a föld értékének tisztázása, helyretétele nélkül a falun élők létbiztonsága, az élelmiszer-ellátás és a mezőgazdasági export egyaránt veszélybe kerülhet. Olyan megoldás kell, amely a parasztság egyetértésével, s bizalmából jön létre. A hozzászólók elmondták, ez csak akkor teremthető meg, ha az íróasztalnál megtervezett valóságot kiegészítik a parasztság e fórumon is kifejtett elképzeléseivel. A nagyüzem létjogosultságát senki nem vonta kétségbe, annak ellenére, hogy itt is elhangzott, a téeszszervezés igencsak mellőzte annak idején az önkéntesség és fokozatosság elvét. Sőt, az itt élők akarata sem volt elég erős ahhoz, hogy e zöldséggyümölcstermelő, tanyás homokvidéken a testhezállóbb, ma szakszövetkezetnek nevezett formát válasszák. E tényeket évtizedek múltán már lehetetlen megváltoztatni, a szükséges korrekciók azonban még nem jönnének túl későn. A nagyüzemet meg kell hagyni, de aki földet akar, adni kell neki. A valós igények kielégíthetők, a kecske is jóllakjon, s a káposzta is megmaradjon elvén. A téesztagok közül többen azonban, akik földjeik mellett eszközeiket is bevitték, s a közös alap fejlesztésére még fizettek is, etikátlannak tartják, hogy a „saját” földjükből ugyanannyiért kapjanak, mint a kívülállók, ők nem a tulajdonról mondtak le, hanem a földhasználat jogáról. Így, az itt alkalmazott holdankénti 180 ezer forintos vételárat irreálisnak tartják. Az összhang hiányát jelzi az egyik nyugdíjas tag által említett összehasonlító adat. A bevitt 16 holdja után évi háromezer forint körüli földjáradékot kap. Az egységes mérce csak az lehet, ha végre tisztázzuk, érték-e a föld, s mit ér valójában. Szövetkezetenként eltérő, hogy a tanyákkal fél, vagy egy hold földet mértek ki. Itt akkor a fél holdat találták a jogszabállyal összeegyeztethetőnek. A tagok igénylik, hogy lehetőség legyen a korrekcióra. Egy aranykalászos gazda úgy fogalmazott, annyiféle a vélemény, hogy ezt mindenki egyetértésére összehozni nagy dolog lesz. A nagyüzem és kisgazdaság integrációján feltétlen javítani kell úgy, hogy a szerződéseket mindenki komolyan vegye, legyen annak garanciája, következménye, s a nagyüzem a korszerű eszközökkel, vetőmaggal mindig rendelkezésre álljon. Nemcsak a kiöregedőfélben levő alapító tagokról van itt szó. A családtagok közül sokan választják ismét megélhetési forrásnak a tanyát, a földet. Nekik kell tiszta és világos viszonyokat teremteni. Elhangzott, hogy a többpártrendszer hajnalán számos koncepció látott napvilágot, mindenki mindenkit bírál, de kevés még a konkrét „miként”. Közös nemzeti platformra van szükség. A községi párttitkár, Faragó Mihály a következőkben összegezte a megbeszélést. A ma még hallgató tömegekkel tisztességesen kell politizálni, s valóban ki kell kérni a véleményüket. A tulajdonviszonyok tisztázásában nem kellene már „görcsölni”. A mostani tulajdonosi éhség, a magánföld iránti kereslet nem rendítette meg a nagyüzemeket, a vegyes tulajdon egymás mellett élése erősítené a mezőgazdaság életképességét. A visszaköszönő régi hibák és rugalmatlanságok jó része helyben orvosolható. Amit már valahol megléptek, mondjuk a szomszédos községekben, itt is követni célszerű. Ha a jogszabályi keretek oldódnak, akkor nagyobb léptékben. A párt új agrárpolitikája iránt felfokozott a várakozás. Az 1957-eshez hasonló ideológiai áttörésre „vevő”a parasztság. Szövetkezeti vezető, gazdálkodó egyaránt várja a rajtjelzést, hogy ismét elrugaszkodjon, s értelmesen kialakított érdekeltségi közegben kiadja magából a maximumot, ha az számára a tisztességes megélhetést jelenti. T. Sz. I. Vendégeket várunk Idegenforgalmi „szezonelőkészítő” gyűlésre kaptunk hivatalos meghívót tegnap délelőttre a megyei tanácshoz, ahol Földesi Gyula osztályvezető tájékoztatta a szakembereket és a sajtó képviselőit az idei évre tervezett vendéglátásról, vendégfogadásról. Beszélt előbb a múlt évi eseményekről, amikor is 18 millió külföldi ember látogatott Magyarországra. Ez a statisztika szerint 5,2 százalékkal kevesebb ugyan, mint a megelőző időszakokban, mégis jelentős. Kiderült a tájékoztatóból, hogy a tőkés országokból jött turisták száma emelkedett, ami javította a devizabevételt. Hazánkban rekord bevétel volt tavaly: 110 millió dollárral többet kaszíroztunk mint korábban. A rubelelszámolású országokból viszont 12,6 százalékkal elmaradtunk a tervezettnél. Ez a „hiány” 54 millió forintot tesz ki. Csongrád megyében Nagylakon és Röszkén együttesen 1,1 millió ember lépte át a határt. Románia felé tíz százalékkal csökkent a határforgalom. Az idei szezonban az Országos Idegenforgalmi Hivatal gyorsítani szándékozik az ország befogadó képességét, korszerűsíteni akarja az új szabályozók adta lehetőségek kihasználásával — a végrehajtó vállalatok és az apparátus felépítését, gazdálkodását. A leglátványosabb Szegeden a szabadtéri játékok. Magával a művészeti munkával nincs semmi gond, a kiszolgálással viszont rengeteg: nincs gazdája a sörös, boros, kolbászos pavilonoknak. Pályázatot írtak ki ezek üzemeltetésére, de eddig nem jelentkeztek „sokan”. A megyei vendéglátó vállalatnál a technikai berendezések rendelkezésre állnak, ám azokat — ahogy a tájékoztatón hallhattuk — csak bérbe adják, ha akad jelentkező. A. S. A TISZA VOLÁN karbantartó és ipari üzemegysége a dekorműhelyébe felvételre keres grafikai munkákban és szitanyomásban jártas, legalább 3 éves gyakorlattal rendelkező férfi munkaerőt. Jelentkezni lehet: VOLÁNDEKOR, Szeged, Marx tér 10-12. A Lőrinci Szalag- és Csipkegyár ÁRUBEMUTATÓJA 1989. április 5 — 15-éig, méteráruosztályunkon ! NAGY VÁLASZTÉKBAN KÍNÁLUNK: pamut, jersey méterárukat, függönyöket, ágyterítőket, falvédőket. KÉRJÜK, KERESSÉK FEL ÁRUHÁZUNKAT!