Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-01 / 206. szám
1989. szeptember 1., péntek Nem maradhat közömbös az ellenzéki kerekasztal nyilatkozata A középszintű politikai egyeztető tárgyalások szerdai fordulóját követően ülést tartott az ellenzéki kerekasztal. Az EKA-ba tömörült szervezetek — a Bajcsy- Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája — képviselői egyeztették álláspontjukat a pártszervezeteik működéséről, a munkahelyeken, a szolgálati helyeken, a fegyveres erőknél és testületeknél és a megbeszélést követően nyilatkozatot fogadtak el. Ebben kifejtik: az MSZMP budapesti bizottságának klubjában a pártok munkahelyi szerveződéséről és működéséről kedden folytatott vitával kapcsolatban az EKA szervezetei nem kívánnak beavatkozni a Magyar Szocialista Munkáspárt belső ügyeibe. Szükségesnek tartják azonban kijelenteni, hogy az MSZMP alap szervezeteinek kivonása a munkahelyekről, illetve a szolgálati helyeikről olyan közérdekű követelés, amelyet az EKA a magyar társadalom túlnyomó többsége egyértelmű kívánságának ismeretében támasztott. Az EKA annál is inkább fontosnak tartja a megegyezést a politikai egyeztető tárgyalásokon, mert ennek híján elkerülhetetlenné válna a többi párt munkahelyi szerveződésének lehetővé tétele, ami a pártok versengésének színterévé tenné a gazdasági, erkölcsi és politikai válságtól gyötört ország munkahelyeit, intézményeit. Mindezt figyelembe véve, az EKA nem maradhat közömbös a munkahelyek depiolitizálásának kérdésében kialakulóban levő megegyezést veszélyeztető kezdeményezésekkel szemben, annál kevésbé, mert bennük a demokratikus átmenet egészét veszélyeztető kísérleteket lát — hangsúlyozza az ellenzéki kerekasztal nyilatkozata. Ötvenmillióval sárosak a „maszekok"? Ez a nyúlfarknyi történet a Megyei Társadalombiztosítási Tanács tegnap délelőtti, kisiparosokkal és kiskereskedőkkel foglalkozó ülésén hangzott el. Ha nem is általánosan jellemző, mindenképpen érdekes a — gyakran ellenérdekű — felek megítélése szempontjából. — A Kiosz mellett önök is sérelmezik a minden munkavállalóra érvényes 53 százalékos járulékot. Kivételt érdemelne a magánszféra? — kérdeztem Martonosi Istvánt, a Kisosz titkárát. — A jogilag túlszabályozott társadalombiztosítás ellen tiltakozunk. Az 1300 — családtagokkal együtt közel két és fél ezer — kiskereskedő közvetlen érdekképviseletét hatan látjuk el. Tagjaink az 53 százalék mellett még átlagosan 30-at fizetnek adóként. Ezért a horribilis pénzért nem kapnak semmit. — Ez azért túlzás! — Mindenesetre a kiskereskedők a társadalombiztos Kőműves kisiparost keresett a közelmúltban a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság szentesi kirendeltsége az irodáknak otthont adó épület felújítására. Az ipari kiegészítő tevékenységet űző, tehát mindössze 10 százalékos „tébé"-járulékot fizető mester azonnal fel is vonult volna, hat — társadalombiztosításnak — be nem jelentett alkalmazottjával. A gyorsaságnak ezt a megalkuvásra kényszerítő módját a kirendeltség vezetője azért mégsem vállalhatta. sírás egyedüli nettó befizetői. Arányaiban ekkora pénzekért Nyugaton már kávéval is kínálják ügyfeleiket a biztosító társaságok. — önök hogyan képzelik a jövőt? — Egy minimális — de a beteg- és nyugellátásra fedezetet nyújtó — alapbiztosítással, mint ahogy az a lakásoknál már elkezdődött. Csak az fizessen többet, aki ennél nagyobb nyugdíjat vár a társadalombiztosítástól. Sokan azonban saját befektetésekkel gondoskodnának öreg napjaikról. — Említett egy új, visszatérítéses konstrukciót is. — Ezt az NSZK-ban már régen alkalmazzák, s nálunk is bevált a cascónál. Amennyiben a biztosított nem veszi igénybe a szolgáltatást, az év végén a befizetés egy jelentős — az idővel egyre növekvő — részét visszakapja — Mit fűzne hozzá az írásbeli előterjesztésekhez, illetve a szóbeli kiegészítésekhez? — kérdeztem Nógrádi Istvánnét, az igazgatóság főkönyvelőjét. — Az oly sokszor felemlegetett 53 százalék számításaink szerint csak 43, hiszen a kisiparosok és a kiskereskedők jövedelemnyilatkozatait vesszük mi is alapul. Már előre félek az adóellenőrzésektől. — Mit szólnak a társadalombiztosításra „szakadt” önállósághoz? — Országosan tavaly 11 százalék volt a deficit, megyénkben ennél is rosszabb a helyzet. Közben emelkedett ugyan a társadalombiztosítási járulék, de nálunk idén a kintlévőségek is jelentősen növekedtek. A tavalyi 160 millió forint után idén már az első félévben összegyűlt 250 millió. Ennek egyötöde terheli a magánszférát. — Milyen a kisiparosok és kiskereskedők mérlege? — Együtt 66 milliót fizettek be eddig, de kétszer ennyit vettek ki családi pótlék, nyugdíj, illetve egyéb címeken. Persze nem lehet őket így összevonni, mert a kiskereskedők önmagukban többet fizetnek be, mint amennyit elvisznek tőlünk. Kovács András A küldöttválasztás „menetrendje" Az MSZMP októberi kongresszusán 26 szegedi küldött vehet részt. Mint ismeretes, a párttagság szavazza meg, hogy a 78 jelölt közül ki lesz ez a 26 személy. Minden MSZMP-tag kap egy szavazólapot, amelyen ABC-sorrendben szerepel a 78 küldöttjelölt, neve, életkora és foglalkozása úgy, ahogy az keddi lapszámunkban megjelent. A szavazólapon be kell karikázni — vagy más módon megjelölni — annak a 26 jelöltnek a sorszámát, akiket az illető párttag alkalmasnak vél arra,hogy a kongresszuson a szegedi tagságot képviseljék. Érvényes az a szavazat, amelyen 26, vagy annál kevesebb nevet jelöltek be. Értelemszerűen érvénytelen annak a szavazata, aki 27, vagy ennél több személy sorszámát karikázza be. Minden alapszervezethez eljuttatnak egy füzetet, amelyben mind a 78 küldöttjelölt fénymásolt fényképe,s politikai programjának lényege megtalálható. Ez megkönnyíti a választást. A szavazólapokat az alapszervezeti választási bizottságnak kell leadni szeptember 1—7-e között, szeptember 8-án 17 óra a határideje annak, hogy az alapszervezetek a jegyzőkönyveket és a szavazólapokat a városi választási bizottságnak átnyújtsák. Ennek tagjai egyébként minden helyszínen ellenőrzik a szavazások menetét. A városi pártbizottság épületében szeptember 1—7-e között minden nap 15 órától 18 óráig a városi választási bizottság ügyeletet tart; ekkor minden, a választás menetével kapcsolatos problémával felkereshetik őket. Szegedet a 26 legtöbb voksot kapott jelölt képviseli majd a pártkongresszuson - szavazategyenlőség esetén az lesz a küldött, aki a jelölés során több aláírást kapott. Ha itt is azonosság van, akkor vagy új választást tartanak közöttük, vagy pedig a döntést a városi pártértekezlet a saját hatáskörébe utalja. Az SZDSZ véleménye Vitatható a NEXT 2000 Kft. Politikailag mindenképpen és egyértelműen, sőt jogilag is vitatható a NEXT 2000 Kft., amelyet a pártvagyon átmentése érdekében alapított az MSZMP Központi Bizottsága. Az MSZMP vagyonátmentési kísérletei abból a megszokásból fakadnak, hogy vezető szerepénél fogva 40 éven át a törvényeken kívül állt és működött — hangsúlyozták a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Független Jogász Fórum képviselői, csütörtökön megrendezett sajtótájékoztatójukon. E két szervezet jogi szakértői azzal a szándékkal hívták meg az újságírókat, hogy tisztázzák: miért hozták nyilvánosságra ezt az ügyet. A jogászok szavaiból kitűnt: alapos kutatómunkát végeztek és végeznek ebben az ügyben. Mindaz, amit eddig kiderítettek, alkalmas arra, hogy cáfolja, vagy legalábbis kétségbe vonja Hován Gábornak, az MSZMP KB gazdálkodási osztálya helyettes vezetőjének állításait, aki több ízben adott tájékoztatást a kft.-ről. Elhangzott az is, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége tévedett, amikor a tévéhíradóban bejelentette, hogy az MSZMP ingatlanait a kft. tulajdonába adja. Arról ugyanis akkor még nem volt tudomása, hogy az ingatlantulajdon átruházását a cégbíróság elutasította. Kifejtették azt is: a vagyon kezelője a használati jogot valóban átruházhatja, de ezt a megoldást jogilag támadhatóvá teszi, hogy pl. az MSZMP kezelésében levő vagyon is célvagyon. A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői egyébként az üggyel kapcsolatban állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyet az Országos Sajtószolgálathoz is eljuttatnak. Az állásfoglalás hangsúlyozza: ha az MSZMP továbbra is kitart a NEXT 2000 mellett, akkor az SZDSZ arra fogja kérni a független országgyűlési képviselők csoportját, hogy az Országgyűlés soron következő ülésén tegyen indítványt az MSZMP vagyonának zárolására. 3 Kényszeríthető-e a bíró ? Ügyfelek „politikai ellenfelek" A politikai egyeztető tárgyalásokon elhangzott követeléseket hallva nem meglepő, a hatalmi apparátus működését ismerve viszont mégsem nevezhető szokásosnak, ha egy bíróságon az MSZMP tagjai egyöntetűen kilépnek pártjukból. Veszprém megyében pedig ez történt nemrég. Hogy nem egyedi dologról van szó, jelzi: a Legfelsőbb Bíróság MSZMP-szervezete is beszüntette működését a napokban. Hogyan vélekednek a bírói kar depolitizálásáról Csongrád megyében? E kérdéssel először Fodor Attilát, a megyei bíróság elnökét kerestem meg. — A Magyar Jogász Szövetségen belül megalakult bírói tagozat országos vezetősége — amelynek én is tagja vagyok — végzett tagjai között egy felmérést. Két lényegi kérdésre kerestünk választ, az egyik: működjenek-e a bíróságokon pártalapszervezetek? A másik: összeegyeztethetőnek tartják-e munkatársaink a bírói hivatást bármely párt tagságával? A kiküldött kérdőívek hatvan százaléka érkezett vissza, s a válaszadók kilencvenöt százaléka mindkét kérdésre nemmel válaszolt. Van egy másik szervezet, az ideiglenes bírói tanács — ennek elnökhelyettese vagyok —, s ez az önkormányzati szerv is foglalkozott a bírák párttagságának kérdésével, s egyhangúan amellett foglalt állást: a párttagság nem egyeztethető össze a bírói munkával. — Tiszteletre méltó ez az állásfoglalás. De erről mindjárt az jut eszembe: ezek szerint a párttag bírák nem voltak pártatlanok? — A konkrét döntések meghozatalába — különösen az utóbbi 5-10 évben — a párt nem avatkozott bele, ezt nyugodtan mondhatom. Nyilván, vannak kivételek, konkrét esetről azonban nincs tudomásom. — Mégis, milyen kapcsolata volt az apparátusnak a bíróságokkal? — A jogpolitikai irányelveket határozta meg, és ötévenként beszámoltatta a bíróságot a munkájáról, minősítette a tevékenységét. — Hogyan lehet egy csapásra „depolitizálni” a bíróságot? Lehet valakit arra kényszeríteni, hogy lépjen ki a pártból? — Kezdeményeztük a bíróságokról szóló törvény módosítását, de elképzelhető, hogy az alkotmány módosított változata tartalmazza majd: bíró semmilyen pártnak nem lehet tagja. Ha ez így lesz, választaniuk kell a bíráknak: vagy foglalkozásukat gyakorolták tovább, vagy MSZMP-tagok maradnak. Exterde Tibor, a bírósági pártalaptzervezet titkára: — Nem hiszem, hogy az MSZMP képes lenne arra, hogy fölszólítsa bíró tagjait: lépjenek ki a pártból. Ha ebbe belemegy a pártvezetés, akkor itt már minden elképzelhető. — Mit tartana jó megoldásnak? — Ha megteremtenék a lehetőségét annak, hogy a bíró, foglalkozása gyakorlásának idejére, felfüggessze a párttagságát — A bírói karnak hányadrészét érintik a változások? — Durván egyharmada volt MSZMP-tag a bíráknak,de a 36 fős alapszervezetünkből már eddig is tizenegyen léptek ki az idén. A zöm azonban valamilyen egységes állásfoglalásra, elvi segítségre vár, ilyet azonban sehonnan nem kapunk. A városi pártbizottsággal is megszakadtak a kapcsolataink. Valamit segít az, hogy olvastuk: a Legfelsőbb Bíróságon a pártalapszervezet beszüntette működését. — Elvileg egyetért azzal: ne politizáljanak a bírák? — Igen. Ez mindenképpen erősíti annak garanciáját, hogy csak a törvények és saját lelkiismeretük legyen a mérce. Heidrich Gábor nem teljesen ért egyet a titkár véleményével : — Szerintem formalitás, hogy egy bíró tagja-e az MSZMP-nek, vagy sem. Ha ki is lép a pártból, attól a meggyőződése nem változik. Eddig is objektíven próbáltunk bíráskodni, s ezután is így lesz. Ha engem fölszólítanak, hogy lépjek ki a pártból, mérlegelném, hogy a hivatásomat választom, vagy az MSZMP- tagságot. S ha kilépnék, az „objektív bíráskodás" érdekében, azzal közvetve azt ismerném el, hogy eddig szubjektív voltam, amiről szó sincs. A világ számos országában föl sem merül az a kérdés, hogy milyen politikai beállítottságú egy bíró. Nekünk sem ezzel kellene foglalkozni, hanem normális jogszabályokat kellene alkotni — a gyakorló jogászok bevonásával. Munz Károly a fiatalabb bírógenerációhoz tartozik, s egyúttal a városi pártbizottságnak is tagja. — Nem tudom, miben segítené a jogállamiság kialakulását, ha kilépnénk a pártból. Eddig sem kérdeztem meg soha a peres felektől, ki párttag és ki nem. A probléma lényege szerintem az: van-e munkahelyi hatásköre a pártnak, vagy nincs. Ha az a kikötés, hogy munkaidőn kívül, saját költségére politizáljon az alapszervezet, s ne legyen munkahelyi hatásköre, azzal egyetértek. S persze, hogy a párton belül vezető tisztséget ne vállaljon a bíró, mert kínos lehet, ha a politikai ellenfelek később netán ügyfélként jelennek meg a bíróságon. A bírák általános véleménye szerint, befolyásolástól inkább a büntetőbíráknak kell tartani. Emiatt is érdekes a városi bíróság elnökhelyettese, Bálint Gyula véleménye, aki ráadásul nemrég lépett ki az MSZMP- ből. — Nincs szoros összefüggésben ezekkel a vitákkal a kilépésem — szögezi le az elején. — Csalódtam a párt utóbbi tíz évben folytatott gazdaságpolitikájában, ez az ok. — A polgári peres bírák szerint a büntetőbírák befolyásolásának nagyobb a veszélye. — Ha hihetetlennek is tűnik, engem sosem próbáltak befolyásolni- Ha néha jött is egy telefon, hogy „figyeljünk" valamelyik ügyre, sosem közvetítettük a kérést a tárgyalóbírónak. Egyetlen összeütközésem sok évvel ezelőtt Makón volt az első titkárral — ennek köszönhetően kerültem Szegedre. Úgy látom, a befolyásolásra inkább a rendőri, ügyészi munkában van lehetőség. Megindítják-e az eljárást, vagy sem, emelnek-e vádat, vagy sem. Ha már hozzánk kerül az ügy, nagy mérlegelésre nincs alkalom: vádhoz kötöttek vagyunk. — Vagyis: a párttagságról mi az álláspontja? — Helyeslem a kilépést. Mert bár valóban nem befolyásoló tényező a tagság, még a gyanú árnyéka se vetődjön ránk, hogy elfogultak vagyunk. Kemenes István nem tagja az MSZMP-nek, Fedor Attila mellett azonban ő a másik Csongrád megyei résztvevője az ideiglenes bírói tanácsnak. — Lényeges tényezőnek tartja: párttag-e egy bíró, vagy sem? — Lényegesnek. Nem véletlen, hogy én pártonkívüli vagyok. Nyilvánvaló, hogy van véleményünk a politikáról, de ne legyünk elkötelezettek. — Eddig elkötelezett volt a bírák egy része? — Engem sosem kerestek kéréssel, de nem tudom kizárni, hogy létezik ilyen. Éppen ezért nem voltam eddig sem párttag, hogy ne tegyem ki magam ilyen „megkeresésnek”. Sok szálon lehet kötődése a bírói karnak, ez egy olyan vastag szál, amit feltétlenül el kell vágni. Bár nálunk — sok más megyével ellentétben — nem volt szoros összefonódás, sosem lehet tudni, mikor alakul úgy a politikai helyzet, hogy az MSZMP megragadja a beleszólás lehetőségét. Másik erős szál az anyagi függőség szála, amiről szintén nem szabad megfeledkezni. — Arra gondol: sem politikailag, sem anyagilag ne lehessen befolyásolni a bírót. — Erre megint azt mondom: én ilyet nem láttam. De tudomásul kell venni, ami egy ügyfélnek gyakran nem tétel, egy megszorult, válságos anyagi helyzetben levő bírónak komoly összeg lehet. Nálunk „követő” fizetésemelés van. Ha a jogtanácsosok nagyon elszaladnak, nekünk is emelnek egy kicsit. — Vannak olyann fölvetések, hogy a bírók kilépnek a pártból, a hatalomátmentés egy megelőző lépése — nehogy a választások után egy vesztes MSZMP képviselőit ki lehessen tenni a bíróságokról. — Biztos, hogy van ilyen is a vezetőkben. Nem véletlen, hogy ennek az ideiglenes bírói tanácsnak a tagjai szinte kizárólag elnökök, elnökhelyettesek. Most megint nem Csongrád megyéről beszélek, igaz, hogy a mi elnökünk is tag, de ő engem vett maga mellé, aki senki nem vagyok itt — ebből is úgy érzem, hogy nálunk az elfogultságok terén is jobb a helyzet. — Vagyis alapos a megelőző lépés fölvetése? — A tanács elnöke a Veszprém Megyei Bíróság elnöke. Az ő kezébe futnak össze azok a kérdőívek, melyeken az ország bírái válaszolnak, hogy akarnak-e MSZMP-tagok lenni. Talán nem véletlen, hogy a válaszokból épp Veszprémben vonták le legelőbb a konzekvenciát. Balogh Tamás