Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
2 Külpolitika (Expo) A Kiállítások Nemzetközi Irodájának végrehajtó bizottsága a múlt héten szavazott és döntött: 1996-ban Magyarország rendezi meg a világkiállítást. A vb harminchárom tagja közül 27 voksolt arra, hogy hazánk rendezze meg az Expót, öt ellenje Vön a beterjesztett javaslatnak, míg egy szavazatot érvénytelennek minősítettek. A megtiszteltetés és bizalom feletti öröm lassan alább hagy. Most itthoni támogatók és ellenzők egyaránt arra kényszerülnek, hogy együttesen, közösen dolgozzanak, cselekedjenek a világkiállítás zökkenőmentes lebonyolításának érdekében. Hogy ne érjen bennünket kudarc... (Karabah) A világ válsággócain pillanatnyilag nyilván a Hegyi Karabah autonóm terület körül kialakult örmény-azeri konfliktus a legvéresebb. A hírügynökségi jelentések ellentmondásos tartalmából nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani a valós helyzetet. Egy azonban biztos: falvak, települések tűnnek el a föld színéről, emberek százai esnek áldozatul az értelmetlen vérontásban, tízezrek válnak hajléktalanná és kénytelenek menekülni a háborús tűzfészkekből, még azok közeléből is. A megoldás - a FÁK, de a nemzetközi szervezetek részéről is - egyelőre még várat magára. (Levélváltás) Antall József magyar és Marian Calfa cseh és szlovák miniszterelnök levelet váltott Bős ügyében. A magyar kormányfő rámutatott, hogy a dunai vízlépcsőrendszer miatt érzett kormányzati felelősség közös. Hangsúlyozta azt is, hogy mindkét ország vezetői felelősek a lakosság természeti életfeltételeiért, egyben pedig a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséért is. „Közös érdekünk a környező államok, a visegrádi hármak, jó együttműködésének fenntartása és a feszültségek tárgyalás útján történő megoldása” - hangsúlyozza a magyar miniszterelnök a Marian Calfában intézett levelében. (Milosevic-megnyilatkozás) Régóta várta már a szerbiai, de a világközvélemény is, hogy Slobodan Milosevic, a Szerb Köztársaság elnöke színt valljon a jelenlegi szerbiai és a (volt) jugoszláv térség politikai, de főleg háborús helyzetéről. A milosevici beszéd lényegét már korábbról ismerjük, s ugyanezt hallottuk most is: Szerbia nem okolható az országban dúló háborúért, továbbra is a horvátországi szerbek jogainak és önrendelkezésének megvalósításán fáradozik - ő személy szerint és a szerb kormány is szorgalmazza a nemzetközi békeerők mielőbbi érkezését és telepítését. A parlamenti ellenzék alaposan elmarasztalta az elnök eddigi politikáját és úgy minősítette a jelenlegi állapotokat, hogy „Szerbia még sohasem volt ilyen mélyen, soha ilyen elszigetelt és gyűlölt a világ szemében!” (Szavazás) A milosevici politika helyességét (vagy ennek az ellenkezőjét) hamarosan bebizonyítja majd a Szerbia körül zajló napi politika. Vészesen közeleg ugyanis március kilencedike, amikor az ellenzék békés tüntetést szervez Belgrádban a tavalyi véres demonstráció évfordulóján. Ezen kívül szombaton és vasárnap Boszniában, valamint Montenegróban a polgárok az önrendelkezésről, pontosabban arról döntöttek a népszavazáson, hogy maradnak-e a „maradék” Jugoszláviában, vagy önálló, szuverén államként folytatják tovább. A voksolások után sem biztos azonban, hogy a forrongó, vérzivataros jugoszláv térségbe - a 14 ezer kéksikasok jelenléte mellett is - beköszönt a béke. Topolyai Ferenc Az osztrák alkancellár látogatása Tölgyessy Péternél Erhard Busek, Ausztria alkancellárja látogatást tett szombaton Tölgyessy Péternél, az SZDSZ elnökénél. Megbeszélésük során áttekintették a magyar belpolitikai helyzetet. A szabaddemokraták elnöke fájlalta a költségvetési reform elmaradását és a lassú privatizációt. A külpolitikai kérdések sorában szó esett a szomszédos országokkal tartott kapcsolatokról, különös tekintettel a jugoszláviai válság következményeire. Tölgyessy Péter kifejtette: Bosznia-Hercegovina magyar részről való elismerése az Európai Közösség döntésével összhangban történhet. Délmagyarország Problémamentes magyar-olasz kapcsolatok JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter szombaton Beleírtában rev íd, kötetlen megbeszélést folytatott Gianni de Michelis olasz külügyminiszterrel. Az eszmecserén általában a térség időszerű problémái kerültek szóba, elsősorban a jugoszláviai helyzet, amelyet egybehangzóan úgy ítéltek meg, hogy az ENSZ-csapatok megjelenése pozitív irányba fordíthatja az események menetét, elősegítheti a politikai rendezést célzó tárgyalások folytatását. Kitértek a kétoldalú, magyarolasz kapcsolatok kérdéseire is. Kapcsolataink problémamentesek és a korábbi időszakhoz képest minőségileg magasabb rendűek - hangoztatta Gianni de Michelis a találkozó után. A MAGYAR PARLAMENT környezetvédelmi bizottságának prágai tárgyalásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy konstruktívabb válasz érkezzen Antall József Marián Calfához - a bős-nagymarosi beruházás tárgyában - írt levelére. Ezt a magyar küldöttségben részt vevő képviselők állapították meg megérkezésükkor, szombaton a Ferihegyi repülőtéren. A cseh és szlovák szövetségi parlament két kamarájának környezetvédelmi bizottságai a találkozó révén jobban megismerhették a magyar álláspontot, így eredményesebben léphetnek fel a megbeszélések végén aláírt közös nyilatkozatban foglaltak érdekében. BOD PETER ÁKOS, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vasárnap Japánba érkezett. Kinevezése óta most először jár a magyar bankelnök a szigetországban, így háromnapos tárgyalásai főképp az ismerkedést, bemutatkozást szolgálják. Bod Péter Ákos csaknem húsz találkozót bonyolít le Tokióban: a japán pénzügyminisztérium, a japán központi bank, az Eximbank, a négy legnagyobb japán értékforgalmi társaság és féltucatnyi kereskedelmi bank első számú vezetői fogadják. Értesülések szerint a tárgyalásokon az MNB vezetője tájékozódik majd arról, hogy Magyarország múlt évi pénzügyi teljesítménye fényében hogyan minősítik az országot a japán pénzintézetek, amelyek a közép- és hosszú távú magyar hiteleik mintegy egyharmadát nyújtották. A PÉNTEKI IRA-MERÉNYLET után újabb bomba robbant szombaton késő este London központjában. Az egyik Burger King étteremben bekövetkezett detonáció következtében egy személy megsebesült. Vasárnap egy londoni pályaudvaron hatástalanított egy robbanószerkezetet a Scotland Yard. Feltételezések szerint az utóbbi két akció is az IRA számlájára írandó, amely megpróbálja megzavarni a közelgő brit választásokat. Karabahban örmény ellentámadás Bakui források szerint az örmény fegyveresek heves ellentámadást indítottak a hét közepén Karabah azeriek lakta települései ellen, és azóta is heves tűz alatt tartják a Karabahot környező azeri falvakat is. Ajaz Mutalibov azeri elnök háromnapos gyászt rendelt el az örmény támadás áldozatainak emlékére. Az Azerinform nevű azerbajdzsán híriroda szombaton közzétette Hodzsali város lakosságának felhívását a világ közvéleményéhez. A jelentés szerint az azeriek lakta, mintegy hatezres város a földdel lett egyenlő az örmény támadás után. A szemtanúk azt állítják, hogy legalább ezer ember halt meg és több száz a sebesültek száma. Közben nyugati tudósítók azt közölték, hogy az örmények az azeri fegyveresek főhadiszállásának számító, hetvenezres Agdam városát is lőtték. Húsz Grad-típusú rakétát lőttek ki szombat hajnalban a településre. A források szerint egy ember meghalt, tucatnyi a sebesült, s Agdamból tömegesen menekülnek az emberek, félve egy újabb örmény támadástól. Albánia - éhséglázadás Egy 17 éves serdülő és egy rendőrtiszt vesztette életét szombaton a közép-albániai Pecinjében az ötödik napja tartó éhséglázadásban. Az AFP szerint a városban egész nap folytatódott az üzletek és raktárak fosztogatása, a keletkezett károk nagyságát 600 ezer dollárra becsülik. A Tiranától 100 kilométerrel délre lévő Pogradecben tizenöt rendőr sebesült meg, amikor útját akarták állni az üzletek ellen rohamra induló tömegnek. A Reuter jelentette, hogy emberek ezrei tartanak Durres kikötője felé, abban a reményben, hogy valamely hajó fedélzetén Nyugatra juthatnak. A kikötőt rendőri erők zárták le. Megfigyelők szerint Albániában a helyzet mindinkább kicsúszik az ellenőrzés alól. Fadal Canaj országos rendőrfőkapitány a Reuter tudósítójának kijelentette, hogy az egész országban teljes a zűrzavar, és a biztonsági erők nem rendelkeznek a tömegek megfékezéséhez szükséges eszközökkel. Boszniai népszavazás incidensekkel tarkítva Boszniában szombaton reggel megkezdődött a népszavazás a köztársaság függetlenségéről és szuverenitásáról. A köztársaságban 3 millió 150 ezer szavazásra jogosult polgár van. A lakosság 44 százalékát kitevő muzulmánok és a körülbelül 17 százalékot képviselő horvátok várhatóan a függetlenségre szavaznak majd, a boszniai szerbek többsége viszont minden valószínűség szerint bojkottálni fogja a referendumot. A Szerb Demokrata Párt a szavazástól való távolmaradásra szólította fel a szerbeket. A párt tavaly novemberben már referendumot tartott, és azon - saját adataik szerint - a szavazók csaknem száz százaléka amellett foglalt állást, hogy Bosznia maradjon továbbra is a jugoszláv föderációban. Ez lényegében a szerb területek elszakadását is jelentette volna, de időközben a három boszniai nemzet képviselői megállapodtak abban, hogy fenntartják a köztársaság határait, és nem törekszenek Bosznia felosztására. A kompromisszum keretében egyetértés jött létre arról is, hogy Boszniában kantonokat, illetve közigazgatási egységeket hoznak létre, alapvetően az etnikai elvek és a gazdasági funkciók alapján. Alija Izetbegovic köztársasági elnök a népszavazással kapcsolatban kijelentette, hogy Bosznia integritásának fenntartása mellett állást foglal a köztársaság lakóinak túlnyomó többsége, a nemzetközi közvélemény, az Európai Közösség és a muzulmán világ. Súlyos incidens történt szombatra virradóra a boszniai Travnik mellett a szerb milicisták által épített barikádnál. Lövöldözés robbant ki, amelyben az első hírek szerint ketten életüket vesztették, többen pedig megsebesültek. A barikádon a szerb fegyveresek senkit sem engednek át, így valószínűleg az európai megfigyelők sem tudnak eljutni Szarajevóból Banja Lukára, ahol ellenőrizni szerették volna a népszavazás menetét. Banja Luka a bosnyák Krajina fellegvára, egyúttal fontos katonai központ. Az ott élő szerbek parlamentje hajnalig tartó ülésen megszavazta a szerb terület önálló alkotmányát, és döntött a kormányzati szervekről. A helyi szerb vezetők elfogadták a Szerb Demokrata Párt álláspontját, miszerint a Boszniakonferenciát folytatni kell, mert az értekezleten „van esély a kibontakozásra”. A boszniai szerb Krajina korábban állást foglalt a köztársaság északnyugati részén fekvő terület önállóságáról és elszakadásáról, de a végső döntést a Boszniakonferencia kimenetelétől teszi függővé. Útakadályok már Boszniában is.. ít b HÉTFŐ, 1992. MÁRC. 2. Hat évvel ezelőtt... ...merénylet áldozata lett Olof Palme, Svédország miniszterelnöke. A világszerte ismert szociáldemokrata politikust Stockholmban, a belváros egyik legforgalmasabb utcáján lőtték (vagy lőtte) agyon a máig is ismeretlen merénylő(k). Éjfél körül feleségével, és testőrök nélkül, moziból kijövet érte a gyilkos golyó. A világ megdöbbent. Mert Palme nem csak a 8,5 milliós lakosú skandináv ország kormányfőjeként vált ismertté, hanem mint nemzetközi békeharcos, a leszerelés, az akkori nagyhatalmak közötti konfrontáció felszámolásának a híve is. Azt rebesgették, hogy 1988-ban már nem jelölteti magát a parlamenti választásokon, átadja a vezénylőpálcát másnak (így kényszerűen Ingvar Carlsson, közeli munkatársa vette át), ő pedig kilép a nemzetközi porondra. Az ENSZ főtitkári tisztségének egyik legkomolyabb várományosa volt. A döbbenetét felháborodás, elkeseredés, majd lassan a feledés követte. A demokráciára, az emberi szabadságjogok kiteljesedésére szavazó, s ebben a tiszta eszményben töretlen hittel és meggyőződéssel bíró Palme az erőszak, az északon is megjelenő és azóta kibontakozó terrorcselekmények áldozatává vált. A svéd rendőrség azóta is kutat, nyomoz a tettes(ek) után. Eredménytelenül. A svéd politikus erőszakos halála figyelmeztetés volt és ma is az: egy ilyen kaliberű nemzetközi békeharcos életét még a már csaknem „teljes" demokráciában is jobban kell óvni, őrködni felette. Olof Palme ugyanis az idén lenne 65 éves... Erdős André Kambodzsáról Magyarország üdvözli az ENSZ kambodzsai békefenntartó erőinek felállítását és kész hozzájárulni a megbékélést, a demokráciát, az emberi jogok érvényesítését szolgáló erőfeszítésekhez - erről beszélt pénteken, a Biztonsági Tanács ülésén Erdős André nagykövet. A BT pénteken fogadta el azt a rendezési határozatot, amelynek keretében 22 ezer fős békefenntartó erőt küld a délkeletázsiai országba. A világszervezet katonai és polgári szakértői a gyakorlatban átveszik az ország irányítását, hogy a sok éves polgárháború után biztosítsák a fegyvernyugvást és a demokratikus választások előkészítését. Márai Sándor emléke Amerikában Márai Sándorra emlékeztek halálának 3. évfordulóján pénteken este Washingtonban. A magyar nagykövetség nagytermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, hogy meghallgassák Andor C. Klay, azaz Sziklay Andor, a magyar származású vezető amerikai diplomata előadását Márairól, akivel négy évtizeden át volt szoros baráti kapcsolatban. Sziklay Andor előadásában kitért arra: az író először neki mondta el, hogyan vállalt annak idején - a kulisszák mögött - szerepet a politikában, felhasználva személyes kapcsolatait Bethlen Istvánhoz, a korábbi kormányfőhöz, s utódjához, Teleki Pálhoz, valamint Kánya Kálmán külügyminiszterhez. K.F. Csökken az érdeklődés Közép-Európa iránt Nagyon veszélyes, hogy lecsökkent Amerikában az érdeklődés a közép-európai demokráciák, Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia iránt, mert így senki földje alakul ki a NATO és a volt Szovjetunió között, és ha ott visszafordulnak a változások, az örvény ezen országokat is lehúzhatja. Erről beszélt pénteken a szenátus külügyi bizottsága előtt Henry Kissinger. A volt amerikai külügyminiszter hangoztatta: e három országnak elsőbbséget kell adni a támogatásban, mert ott van remény a sikerre, s nem szabad őket maradéktalanul a szabad piac kegyelmére bízni, mint ahogy nem tették ezt meg Nyugat-Európával sem a háború után. SHARP másológépszerviz és márkakereskedés (62) 24-711 ▲ PROCONTROL 6720 Szeged’ ___ ____agasna Széchenyi tér 8. ;b