Délmagyarország, 1995. július (85. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

Szombat, 1995. Júl. 1.Belügyeink 3 Az Alkotmánybíróság pénteken nyilvános teljes ülésen kihirdetett határozatában több ponton az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényt, az úgynevezett „Bok­ros-csomagot”. Azokat az indítványokat viszont, ame­lyek a törvény teljes egészében való megsemmisítését kérték, a testület elutasította. Az Alkotmánybíróság az idő rövidsége miatt ez alkalommal csak azokról az indítványokról döntött, amelyek a törvény rendelke­zései közül azokat kifogásolták, amelyek széles réte­geket érintenek, jelentős változásokkal járnak és azonnal hatályba lépnek. Az indítványok részletes tartalmi alkotmányossági felülvizsgálatát a testület ősszel folytatja. ■ Az Alkotmánybíróság megállapította: a jogbizton­ság a szerzett jogok védelme érdekében megköveteli, hogy az anyasági és gyerek­támogatási rendszer keretei között a viszonylag rövid és meghatározott idejű támoga­tásokat (gyes, gyed, gyet, várandósági pótlék, terhessé­gi segély) a már megszüle­tett és 1995. június 15-től számított háromszáz napon belül megszületendő gyer­mekek esetében a hatályos­nál nem kedvezőtlenebb fel­tételekkel és időtartamra biz­tosítsák. A családi pótlék esetében pedig a jogalkotó­nak elegendő felkészülési időt kell adnia a változások­hoz való alkalmazkodáshoz azoknak is, akik elvesztik jo­gosultságukat erre a járandó­ságra. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a gaz­dasági stabilizációt szolgáló, egyes törvénymódosításokról szóló törvény és a végrehaj­tására hozott rendeletek 1995. július 1-jei hatálybalé­pését kimondó rendelkezése­it e tekintetben alkotmányel­lenesnek minősítette és meg­semmisítette, azaz a gyed el­törlése, a gyes új rendszere, valamint a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba. Az indokolás sze­rint nincs alkotmányos aka­dálya annak, hogy az állam­­polgári jogon járó szociális ellátásokat rászorultság sze­rint járó juttatásokká alakít­sák át, feltéve, hogy megfe­lelő átmeneti időt biztosíta­nak. Az Alkotmánybíróság döntése arra is rámutat, hogy az államnak a társadalom je­lentős részét érintő szociális ellátási rendszer átalakítása­kor az ország pénzügyi, gaz­dasági helyzetére vonatkozó szempontok mellett figye­lembe kell vennie az Alkot­mánynak az anya, a család és a gyermekek védelmét előíró rendelkezéseit is. A stabilizációs törvénycsomag bevezetése azáltal, hogy a lényeges változásokat tartal­mazó szabályait 1995. július 1-jével léptette hatályba, e követelménynek nem felel meg, s ezért alkotmányelle­nes. Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba lépteté­se is, amely szerint a munka­­vállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség hu­szadik napját követően jogo­sult táppénzre. Az addig ter­jedő időre a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendel­kezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. A határozat megállapítja, hogy a társada­lombiztosítás megnehezülé­séből adódó terhek részbeni - arányos és alkotmányos indokok melletti - áthárítása a biztosítottakra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányellenes. Az ilyen átrendezéseknél azon­ban alkotmányos követel­mény, hogy a kockázatáthá­­rítás terheit az érintettek idő­ben megismerjék, a jövőbeni kockázatokkal számolhassa­nak, fedezésükről gondos­kodhassanak. A kifogásolt rendelkezés következtében viszont a munkáltatók - és részben a munkavállalók - a megemelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek viselni, hogy er­re megfelelő tartalékolással felkészülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt betegbiz­tosítási kockázat-áthárítás azonnali hatálybaléptetése az alkotmány sérelmét jelen­ti. Alkotmányellenesnek mi­nősítette és ezért megsemmi­sítette az Alkotmánybírósá­­­g azt a rendelkezést is, amely negyvennégy százalé­kos társadalombiztosítási já­rulék fizetését írta elő a szer­zői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombizto­sítási ellátást. Az ellenszol­gáltatás nélküli fizetési köte­lezettség a megbízó vagyoni jogát aránytalanul korlátoz­za, ezért alkotmányellenes. Hátrányos megkülönböz­tetésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevé­kenységet végző vállalkozó­kat terhelő baleseti járulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalom­­biztosítási járulékával azo­nos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szűkebb körére lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek mi­nősítette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995. december 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999. de­cember 31-ig meghosszab­bítja. Az Alkotmánybíróság 1991-ben kimondta, hogy a korlátozás nélkül használha­tó, általános és egységes sze­mélyazonosító jel ellentétes az információs önrendelke­zési joggal, ezért alkotmá­nyellenes. A határozat hang­súlyozza, hogy a személyi szám használatának további négy évvel való meghos­­­szabbítására nem elegendő alkotmányos indok a gazda­sági egyensúlyi helyzet javí­tása. Alkotmányellenes az is, hogy a törvénycsomag ren­delkezése a személyi szám használatát a törvényben ed­dig szereplő körön túlra is kiterjeszti, s lehetővé teszi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervekkel va­ló kapcsolattartásra és az egymással való kapcsolattar­tásra is használhassák. Az Alkotmánybíróság el­utasította azokat az indítvá­nyokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előkészí­tésének fogyatékosságai mi­att a törvénycsomag egészé­nek megsemmisítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény tör­vénymódosítások laza hal­mazából áll, bár nem kívána­tos, de nem ellentétes az al­kotmánnyal. ■.fii­i ■ Jogsértő a táppénzjogosultság időbeni i­s Egyelőre marad a gyed és a családi pótlék . Honoráriumra ellentételezés nélkül nem vethető ki tébé Alkotmánybírósági nem a Bokros-csomagra Aranyos Göncöl A Hód­mezőgazda Rt. egyike azon kisszámú mező­­gazdasági nagyüzemnek, amely többségi állami tulaj­donban marad. Ennek egyik oka, hogy magas biológiai értékű sertés, szarvasmarha és ló törzstenyészetekkel rendelkeznek. A vajháti tele­pükön tegnap megrendezett Holstein-fríz bemutatón megtudhattuk, hogy ebben a kategóriában Magyarorszá­gon ötszáz bikanevelő tehén szaporulata biztosítja a fajta­nemesítés genetikai alapjait. Vásárhelyről tavaly ta­vasszal és ősszel egyaránt 47-47 jószág került e keret­be. A mostani hivatalos szemle alapján 58 tehén kap­ta meg a bikanevelő minősí­tést. A tejtermelők álma a nagy mennyiségű és jó mi­nőségű tejet, több éven át adó tehén. Vasháton a laktá­­ciós átlag 8653 liter. Fajta­történeti jelentőségű ese­mény, hogy a két világhábo­rú között élt Arany törzs­könyv intézményét ismét felevenítették. Ez a hosszú hasznos élettartamú tehén­családok nyomonkövetését szolgálja. A mostani köve­telménynek megfelelően az országban itt kapta meg el­sőként e díszes okiratot és serleget az 1982-es születé­sű, 4587-es, Göncöl névre hallgató tehén, mely több mint 100 ezer liter tejet adott eddig. A százezer literes Göncöl. (Fotó: Hars László) Ötven kilométeres szél­ben, egyórai áztatás után is lángra lobbanó gyufa gyártá­sát kezték meg a Magyar Ál­talános Gyufaipari Kft. sze­gedi gyárában. Az új techno­lógiát és a gépeket a cég többségi tulajdonosa, a híres svéd gyufagyártó kft., a Swedishmatch vitte a szege­di gyárba. A vihargyufát ausztrál és japán szakembe­rek tesztelték. Az első szál­lítmány hamarosan elindul­hat a kanadai megrendelő­höz. Hazai piacra egyelőre nem gyártják, a jelenlegi ka­pacitással az igen jól fizető nyugati keresletet kívánják kielégíteni. Az új termék mérete meg­egyezik a hagyományos kis dobozos gyufáéval. A gyufa­szál felét azonban olyan spe­ciális anyaggal vonják be, amely ellenáll az időjárás vi­szontagságainak. A 137 éves múltra vissza­­tekintő üzem igazgatója, Ambrus László elmondta: a kis dobozos, a családi gyufát és a gázgyújtót ma már Ko­rona feliratú védett címkével látják el, hogy megkülön­böztessék a hazai piacon megjelent külföldi, gyen­gébb minőségű termékektől. r ezekben a napokban gyakran felteszik e kérdést a LfJ különböző szövetkezeti fórumokon, ugyanis ma tartják a 73. nemzetközi szövetkezeti napot szerte a vi­lágon, így hazánban is. Mint ahogy ez lesz a témája annak az agrárfórumnak, amelyet Ópusztaszeren, a Magyar Világfalu területén rendeznek augusztus 19- én. Vajon miért? Nem elég, hogy minden július 1-jén deklarálják: a szövetkezeti mozgalom ennyire tért hódított a világ­ban, s évről évre Göncz Árpád köztársasági elnök le­vélben köszönti ezen ágazatok dolgozóit, a szerény ce­remónia, a kitüntetések, ugyanis a lényeg egészen más, mégpedig az: új tartalommal kell megtöltődnie ennek a mozgalomnak, új modellek kimunkálásával, különben tovább tart a vegetálása. Úgy tűnik immár jó néhány éve, hogy a magyar agrárium átalakításában igencsak elhalványult a szö­vetkezeti üzemek jelentősége. Ami persze nem a szö­vetkezeti eszmeiség, az emberek egymásrautaltságá­nak a negligálása, inkább az a sajátos helyzet, mely­ben ez a nagy térség, Kelet-Európa keresi helyét és jö­vőjét az átrendeződő világgazdaságban. Mondanunk sem kell, nem a legmegfelelőbb pillanatban zúdult vállunkra ez a teher, amely ugyanakkor a demokrati­kus folyamatok gyökeres változásával is jár, társadal­mi rendszerváltozással, de sajnos, a világgazdasági folyamatok alakításában nem mi voltunk, vagyunk és leszünk a karmesterek. Ak­­­z eszünkre lenne itt legnagyobb szükség. A pár­­t­i­tok diktátumával semmire sem megyünk. Éppen ez feszíti most leginkább az agráriumot, hogy koráb­ban nem várhatták a kormányzattól azon lépéseket, melyeket sajnos még ez a kormányzat sem tett meg. Holott, mint tudjuk, a jelenlegi hatalomban elég sok úgynevezett „zöldbáró” is található. Most felsorolhat­nánk azon törvények, szabályozások stb. sorát, me­lyek bizony segíthetnének kilábalni arról a történelmi mélypontról, ahová jutottunk. A föld, az ember itt használható. Csak tudná már, s hinné el a paraszt, ilyenkor, meg úgy általában, valójában róla is szó­­l­l, ■ Hétfőn immáron har­­minckettedik alkalommal nyitja meg kapuit Szegeden a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat, pedagógiai nyári egyeteme. Tavaly „A mi iskolánk”, idén pedig a „Diákok, tanárok, iskolák” címmel rendeznek egyhetes nyári egyetemet a Tisza partján. A megnyitó előtt Komlóssy Ákos adjunktus­sal, a JATE Pedagógia Tan­székének munkatársával, a nyári egyetem titkárával és fő szervezőjével beszélget­tünk. ■ Az idei rendezvényem főként időszerű oktatás­­politikai kérdésekről, il­letve a diák és pedagó­gus életmód változásai­ról hallgathatnak majd előadásokat az egyetem résztvevői. Miért esett éppen erre a választás? - Az elmúlt öt-hat évben a pedagógiai nyári egyete­men a rendszerváltozás kö­­vetelményeit vizsgáltuk. Megnéztük, hogy a felme­rült kérdésekre - a marxista pedagógia megszűntével - milyen választ ad a nevelés­­tudomány. Idén elhatároz­tuk: megvizsgáljuk, hogyan hatott a rendszerváltozás az oktatásügy szereplőire, a tanárokra, a diákokra, az is­kolákra. A tematika terve­zésénél szociológusokat és pszichológusokat kértünk fel az előadások megtartá­sára, mivel akkor még nem tudtuk, hogy az oktatási stratégiát olyan megszorító intézkedések érik, mint amilyenek érték március közepén. Ma már úgy lá­tom - a Bokros-csomag is­meretében -, hogy a köz­gazdász előadóknak is itt lenne a helye a nyári egye­temen. • Mennyien vesznek részt az idei kurzuson? - Korábban százötven­kétszáz ember vett részt a nyári egyetemen. Idén azonban mindössze hatvan­­hetvenen jelezték részvételi szándékukat az egész or­szágból. Elmondhatom: 1995 rossz év lesz a nyári egyetem szempontjából. Hét évvel ezelőtt volt ilyen gyér az érdeklődés. Hozzá kell azonban tennem: nem a téma rossz. A dolognak financiális okai vannak. A szervezés időszakában a megyei pedagógiai köz­pontok jelezték, hogy nyolc-tíz ember érkezik a nyári egyetemre Szegedre. Aztán március közepén jött a Bokros-csomag, s már nem volt honnan átcsopor­tosítani a pénzt. Egyébként egyfajta átrendeződés fi­gyelhető meg a jelentkezők körében. Míg korábban a közvetlen oktatás-irányí­tók, addig most több gya­korló pedagógus érkezik az egyetemre. Az egy hét alatt egyébként olyan neves sze­mélyek adnak majd elő az egyetemen, mint Hegedűs Loránd püspök, Báthory Zoltán, az MKM helyettes államtitkára, Pozsgay Imre egyetemi tanár vagy Koz­ma Tamás, az Oktatáskuta­tó Intézet főigazgatója. De lesznek előadók Romániá­ból, illetve a volt Jugoszlá­viából is. ■ Ön szerint mi lesz a TIT, illetve a pedagógi­ai nyári egyetem jövő­­ Már többször felmerült, hogy mindkettő megszű­nik. Aztán mindig történt valami, s mindkettő átvé­szelte, túlélte az átmeneti zavarokat. Problémáik egyébként ma is vannak. Véleményem szerint előbb­­utóbb létre kell jönnie Ma­gyarországon valamilyen normális kulturális életnek, amely mindkettőt szervesen magába foglalja. Elmonda­nám, hogy a nyolcvanas években a pedagógiai nyári egyetemen hatalmas viták közepette születtek meg a reformgondolatok az okta­táspolitika területén. Az egyetem mindvégig nyitott fórum volt. A Kádár-rend­szerben itt lehetett elmonda­ni azt, amit egyébként nem lehetett leírni. Sz. C. Sz. „Aztán jött a Bokros-csomag " Komlóssy Ákos nüián­j“ <33%a[k­a­pü]a|jp és nü^ííQ <a NYITÁS 1995. július 3 ál 16 ónkor. Sok-sok meglepetéssel, kóstolóval, ajándékokkal,10 30% kal olcsóbb akciós termékeinkkel várjuk vásárlóinkat!

Next