Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

Szombat, 1997. Márc. 1. A mezőgazdák nem adják alább • Kiskörös (MTI) Jövő héten kedden délelőtt 10 órára Kiskőrösre várják az agrártermelők képviselői a kormány képviselőit, Med­­gyessy Péter pénzügyminisz­tert és Nagy Frigyes földműve­lésügyi minisztert. A meghí­vólevelet még pénteken este elküldik - közölte az agrár­parlament befejeztével Kósa Gyula, az érdekképviselet újonnan választott elnöke. El­mondta, hogy az elfogadható, illetve a már korábbi egyezte­tő tárgyaláson kialakított és kölcsönösen elfogadott javas­latokra vonatkozóan hajlandó­ak megállapodást aláírni a kormány képviselőivel, a még fennmaradt nyitott kérdések­ben pedig újabb tárgyalásokat kezdeményeznek. A tárgyalá­sok idejére a korábban Kiskő­rösről kiindult agrárdemonst­ráció résztvevői a további for­­galomlassító tiltakozásokat felfüggesztik. Kósa Gyula a korábbi tapasztalatok alapján arra kérte az érdeklődő gazdá­kat, hogy a keddi kiskőrösi tárgyalásra, annak zavartalan­sága érdekében, ne gyűljenek össze a művelődési központ­ban. Tartalék erőmű • Sajószöged (MTI) Gyorsindítású gázturbinás erőmű építését tervezi a Ma­gyar Villamosművek Rész­vénytársaság (MVM Rt.) a borsodi Sajószöged község határában. Az MVM a napok­ban jelentette meg pályázati felhívását, amelyben az előké­születi építészeti munkákra kér ajánlatot. A 100 megawatt teljesítményű, úgynevezett tartalék erőmű a Sajószöged­­nél már meglévő és működő 400 kilovoltos villamos alállo­­más területén készül majd el. Felépítését a villamos-ener­giahálózat megfelelő bizton­ságának garantálása indokolja. Szántód szabad • Zamárdi (MTI) Szántód előtt most már minden jogi akadály elhárult, a település válhat Zamárditól. Több éves hiábavaló kísérlet után - háromszor tartottak népszavazást ez ügyben - a múlt év októberében megtar­tott népszavazás sikeres volt,kimondták az elszaka­dásit, s miután rendezték a pénzügyeket, Szántód önálló településként működhet. Mind­erre már korábban is sor ke­rülhetett volna, de Zamárdi önkormányzata óvást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Ezt utasította el most a taláros testület. Díjcsökkentés • Lajosmizse (MTI) Hétfőn folytatódnak a tár­gyalások a közlekedési tárca képviselői és a M5-ös autópá­lya menti települések polgár­­mesterei között a lajosmizsei városházán. A közlekedési tárca hétfőn tárgyal az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. (AKA Rt.) vezetőivel is a díj­­csökkentés lehetőségeiről. Zsigó Viktor lajosmizsei pol­gármester szerint a térségi ön­­kormányzatok, és az érdek­­képviseleti szervezetek nem tekintik kielégítőnek Lotz Ká­roly közlekedési miniszter vá­laszait az M5-ös autópálya kapcsán felmerült vitás kérdé­sekre. Az önkormányzatok to­vábbra is ragaszkodnak a leg­alább 50 százalékos díjmér­sékléshez. • Az ügyfelek „rabolták" ki a Postabankot Fekete péntek - pánikkal A hét közepén még csak suttogták, pénteken már hangosan mondták egymásnak az emberek: sokan veszik ki a pénzü­ket a Postabankból. Reg­gel nyolckor másfél tucat ember várakozott Szege­den a Széchenyi téri fi­ók nyitására, később hosszabb lett a sor (mi­ként az országban min­denütt). Illetve nem is sor volt már, hanem rende­zetlen tömeg. Pánikreak­ciókkal. Később két he­lyen várakoztak az em­berek, az ajtó előtt leg­alább negyvenen, az au­­­tomata előtt tizen­­öt volt délben. Kettőkor már jó százan álltak a bejáratnál és több mint két tucat úr és hölgy az automata előtt. Működött. Közgaz­dasági alapokról induló magyarázattal felesleges lett volna próbálkoznia bárkinek is. A fejleményekről Várko­­nyi Gellért szegedi területi igazgatót még délelőtt kér­deztük. - A bank számai rendben vannak, elég hozzá elolvasni a legfrissebb Heti Világgaz­daságot. A második legna­gyobb kereskedelmi bank vagyunk, közel 400 milliárd forintos mérlegfőösszeggel, ilyen méretekben a csőd ér­telmetlen. - Honnan indult a rém­hír? - A jólértesültek szerint az osztrákok kivonják a tő­két a Postabankból. Ez így butaság, ez részvénytársa­ság, esetleg eladják részese­désüket. De akkor sem tör­ténne semmi, az új tulajdon ugyanúgy üzemeltetné to­vább. Szóval a hisztériának semmilyen közgazdasági alapja nincs. • Mikor kezdődött?­­ Már a hét elején érző­dött valami, de még szerdán és csütörtökön a három me­gyés igazgatóság pénztárai­ba is többet fizettek be, mint amennyit elvittek. Adjuk a pénzt, valamennyi betétes garantáltan a pénzéhez jut, s a hét végén is nyitva lesz a bank. Az emberek egymást kérdezgették a bejárat előtt, illetve az automatára várako­zó sorban, miközben arra fi­gyeltek, hogy nehezen meg­szerzett pozíciójuk ne ro­moljon. Azt nem lehet mon­dani, hogy egymást nyugtat­ták volna, az ajtót nyitogató biztonsági őr is csak nehe­zen őrizte meg a önuralmát. Kapott szitkot bőven, pedig csak valami rendszert szere­tett volna vinni az egészbe. Például úgy, hogy a vállalati ügyfelek, netalán a befizetni szándékozók egyáltalán be­jussanak. Azért elég különös volt, amikor két ember azért lökdöste egymás vállát, mert az egyik befizetni akart - le­járt valamilyen határidő a másik, a szomszédja taná­csára ki akarta venni a pén­zét. Döntése jogosságát, mi­szerint elkéredzkedett a munkahelyéről, mi sem bi­zonyította jobban, mint az, hogy milyen sokan voltak. Meggyőződésem, hogy a Postabanknál alapvetően nem voltak problémák, nem volt válságszituáció - mond­ja Horváth Gyula, a Magyar Nemzeti Bank Csongrád-Bé­­kés megyei igazgatója. A mérlegfőösszeg, a nyereség minősíti a bank stabilitását. Megalapozatlan a pánik. - De pánik van, ezt ön sem tagadhatja. - Sajnos gyorsabban ter­jed, mint az Ebola vírus. Amit az ügyfelek most csi­nálnak, az nehéz helyzetbe sodorhatja a bankot. Egy ilyen szituáció minden pénz­intézetet megroppantana. - Önök győzik pénzzel, bankjeggyel a Postabank rendkívüli igényét? - Meghosszabítottuk nyit­va tartásunkat, menedzseljük a bankot, hogy aki ki akarja venni a pénzét, az vigye bé­kével. A valuta is úton van már Budapestről. A hiányzó forrás helyére pedig átmene­tileg bemegy az MNB. Most egy keretösszeggel állunk a bank rendelkezésére. A pos­tákat is ellátjuk, Békéscsaba és Szeged folyamatosan vi­szi a pénzt.­­ Kikecmereghet még ebből a Postabank?­­ Ha időben csillapodnak a kedélyek, akkor igen, ha a válság elhúzódik, akkor egy hét alatt érdemtelenül el­veszhet a több év alatt kiépí­tett bizalom. A különös az, hogy a kivett pénzt a másik nagy lakossági bankba vi­szik, márpedig ez nem feltét­lenül logikus lépés. Kovács András Útelzárás után járdaelzárás a Postabank előtt. Bizalomvesztés. (Fotó: Nagy László) Szombaton és vasárnap is nyitva tart a Postabank • Budapest (MTI) A Postabank fizetőképes, szakkifejezéssel likvid, rémhír az, ami a pénzintézet körül el­terjedt. Ezt Medgyessy Péter pénzügyminiszter mondta új­ságíróknak az Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésé­nek szünetében. A bank azért, hogy megnyugtassa a közvé­leményt, szombaton és vasár­nap is nyitva tart. Gurul az A Kiskunhalasi Határ­őr Igazgatóság munka­társai ezekben a napok­ban ismerkednek az új technikával, a BTR 80-as páncélozott szállító harc­­járművekkel. Az orosz államadósság törleszté­seként 10 darab, egyen­ként 300 ezer dollár ér­tékű nyolckerekű érke­zett az alakulathoz. Teg­nap délelőtt az igazga­tóságnál országgyűlési képviselőket fogadtak, akik a tavalyi évet érté­kelő tájékoztatót köve­tően megtekintették a modernnek számító har­ci eszközöket. A határőrizetről szóló tör­vény tervezetét már vitatta a közelmúltban az országgyű­lés, a kisgazdák ugyan elle­nezték azt, ám a kormánypár­tok és az ellenzék nagyobb része támogatta. Ha minden jól megy, akkor március vé­gén elfogadják a törvényt, amellyel valamennyi fegyve­res testület működése európai szinten válik szabályozottá. Az igazgatóság vezetői el­mondták, hogy a születendő törvénynek kényes pontja például a bizonyos nyomozá­si jogosítványok megszerzé­se, amely révén a rendőrség válláról vehetnek le fölösle­ges terheket. Póda Jenő országgyűlési képviselő rámutatott a terve­zet néhány hiányosságára: a lőfegyver használatát szabá­lyozó részre; nem szabad, hogy a hatáskörökben fölös­leges átfedés legyen, de lyuk sem maradhat. A munkafelté­teleket olyan szintre kell emelni, hogy a határőrség eredményesen vehesse fel a küzdelmet akár a szervezett bűnözéssel is. Az információ áramlását gyorsítani szüksé­ges. Póda kifejtette, hogy párt­ja, az MDF nem ért egyet a határvadász századok létszá­mának csökkentésével, az egységek felszámolásával. Szegeden is megszűnik a Ti­sza század a tervek szerint. Az országban 3000-ről 1300- 1500-ra kívánják csökkenteni a határvadászok létszámát, miközben szerződéses kato­nákat kívánnak ezeknél a szá­zadoknál alkalmazni. V. F. S. orosz államadósság A kiskuhalasi határvadászok ezekben a napokban barátkoznak a 260 lóerős harci járművel. (Fotó: Gyenes Kálmán) Belföld 3 jegyzet Keljfelmati A­mikor szerdán két különböző forrásból is azt mondták, hogy viszik az emberek a pénzt a Postabankból, azt mondtam, hülyeség. Még csütörtökön is ezt mondtam, azután jött a péntek. Még most is azt mondom, bár pénteken már tényleg vitték. Persze még ez sem bizonyít semmit, csak azt, hogy drága dolog a bankbizalom. És azt, ha sokáig suttogják egy bankról, hogy csődbe fog menni, akkor az emberek elkezdik kihordani a pénzt. Az elmúlt négy esztendőben legalább ötször akarták zárolni a devizaszámlákat Magyarországon, legalábbis a közvélemény - kiemelten pedig a taxisok - szerint. Kétszer egészen biztosan, kétszer száz százalékosan, és egyszer holt biztosan. Mint tudjuk, egyszer sem zárolták. A legkülönösebb talán az volt, amikor a szegedi, Klauzál téri devizafiókot rohanták meg néhány éve a legjobban értesültek, a vezetőnő kétségbeesve hívta fel kecskeméti kollégáját, akit akkortájt éppen megölt az unalom. Rájuk sem nyitották az ajtót az ügyfelek. Ez tehát a holtbiztos változat volt, Csongrád megyére korlátozva. Azután nem is olyan régen volt még egy pánik, el is fogyott a márka, meg a dollárbankjegy az országban. Azután szép lassan, csendben mindenki visszavitte a valutát. Visszafelé nem szólt a szomszédjának. Abba minden bank tönkremegy, ha az összes ügyfél egyszerre akarja kivenni a pénzét. De a második legnagyobb lakossági bankot nem hagyhatja magára az állam. Korábban a szegényebb ország nem engedte el a sokadik legnagyobb bank kezét - Ybl, Agrobank, Konzumbank -, akkor a gazdagabb, stabilabb nem fogja sorsára hagyni a Postabankot. Mert Bokros bácsi sok rosszat tett a gyerekes családokkal, az autóvásárlókkal, szegény emberből is inkább több lett, mint kevesebb, de az ország pénztárcáját rendbetette. Ha nem küldi nekünk akkoriban a csomagot, most sokkal több okunk lenne félni így nincs, a nagy kassza rendben van, a költségvetési hiány kezelhető, fizető­­képességünk javult - nem mi mondjuk, a külföld az állam nettó devizatartozása kisebb, mint a valutatartalék. Meggyőződésem, hogy az állam, kinyújtott karja, az MNB addig fogja hitelezni a pénzt a Postabanknak, amíg el nem fogy a betétesek sora. Közben mindketten imádkoznak, hogy bírja a szoftver, mert a számítógépes rendszer összeomlása csak tovább növelné a pánikot. Legrosszabb esetben konszolidál az állam. Igaz, megígérte, hogy annak vége, igaz, hogy privatizált bank, de nem lenne más választása. Persze itt még nem tartunk, ez egy nagyon pesszimista verzió. Sokkal fontosabb, hogy egy látszatra, sőt pénzügyi mutatókra tekintettel is stabil bank, milyen hírek hatásásra kerül ilyen helyzetbe. Egyik elméleti variáció, hogy az osztrák tulajdonos el akar adni néhány százalékot a részéből - esetleg mindet - és nem kap olyan árat érte, mint amit gondolt. Ez szép lassan elindíthatja a híreket, a „kivonják a tőkét a Postabankból” kezdetű értesüléseket, vagyis a mozgolódást. Egy másik elképzelés szerint Princz úr, a Pos­tabank első embere túl mélyen nyúlt bele a sajtóba, túl nagy médiabirodalmat épített fel - ami cseppet sem nevezhető politikamentesnek­­, túl nagy a befolyása, túl sok érdeket sért, s összegyűjtött már néhány ellenséget. Egy közepesen nagy Postabank­bal könnyen a fejébe kerülhet. Egy harmadik, még merészebb feltételezés szerint pedig olyan csoportnak állhat érdekében ez a banki értékcsökkenés, amelyik olcsóbban akar mértékadó részesedést vásárolni A Postabank macija felborult. Eddig mindig felállt, biztosan most is fel fog, a kérdés csak az, mibe kerül ez nekünk. És itt csak vesztesek lehetnek. Olyan nincs, hogy valaki azért jár jól, mert idejében kivette a pénzét. Mert az azt jelenti, hogy valaki nem tudta időben kivenni. Akkor pedig gyorsan el kell kezdeni krumplit meg cukrot vásárolni, mert a forintbankjegyekkel tapétázhatunk. A második legnagyobb magyar bank nem borulhat fel, itt még nem tartunk. A Postabank 1996. évi gyorsjelentéséből • Budapest (MTI) A Postabank és Takarék­­pénztár Rt. 1996 december végén 387,8 milliárd forin­tos mérlegfőösszeggel zárta az évet. Ez 43,8 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. Adózás előtti nyereség­ként 3,16 milliárd forintot ért el, szemben az 1995 végi 2,8 milliárd forinttal. Ez a Postabank és Takarékpénz­tár Rt. 1996-ról készített és február közepén nyilvános­ságra hozott gyorsjelentésé­ből derül ki. A bank alaptő­kéje 16,45 milliárd forint, saját tőkéje 22,9 milliárd fo­rint­­ volt 1996 végén, szem­ben az 1995 végi 21 milliárd forinttal.

Next