Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-01 / 280. szám

2 Külföld kommentár Látszat és valóság emlékezetes, a Bokros-csomag beharangozásánJjnak, majd végrehajtásának idején, mennyit mondogattuk: bezzeg a csehek, a mienkhez hasonló drasztikus megszorítások nélkül is fejlődnek, gyarapodnak, alakítgatják át a gazdaságukat. Merthogy anno igen szép eredményekről jöttek a híradások, amelyekről nem oly rég kiderült, inkább jól kozmetikázott hírek voltak, így terjesztették szerte a világban. Nagy-nagy önbizalommal, mondatni gőggel tette ezt a neves közgazdász, Václav Klaus, lenézve, kivált kelet-európai szomszédait. A cseh sajtó, amely a szárnyalás idején maga is repítette miniszterét, ma már kénytelen leírni: Csehország lemondott miniszterelnöke bukását maga idézte elő, legfőképp azzal, hogy önmagáról és reformintézkedéseiről dicshimnuszokat zengett, ugyanakkor a kritikát nem hallotta meg. Ez az öntömjénezés oly hihető volt, hogy elfogadta, elhitte ország, világ a cseh gazdasági sikereket, miközben a privatizáció körül is akadtak gondok, az egészségügy és a társadalombiztosítás reformja is elmaradt, a bankrendszer átalakítása sem történt meg. A kártyavár most összedőlt, s annak ellenére, hogy a sztárközgazdásznak voltak a valóság talajáról táplálkozó sikerei szombat éjszaka mennie kellett, a koalíciós kormány szétesett, v utódja nem irigylésre méltó, hiszen, aki a hátrály hagyott helyzetben képes egy működő kormányt összehozni elfogadtatni a költségvetést, mellesleg lefolytatni a NATO-ba lépési tárgyalásokat, fenntartani a belső rendet, ember a talpán. | (_/' A. ^ &Í.C £(xh»-' Jelcin és Kohli megállapodásai • Moszkva (MTI) 1998 első felében az oroszországi Jekatyerinburgban megtartják az orosz és a francia elnökök, illetve a német kancellár csúcstalálkozóját. Erről állapodott meg ma a Moszkva melletti Zavidovóban, a „Ruszt” elnöki rezidencián megtartott találkozóján Borisz Jelcin orosz államfő és Helmut Kohl német kancellár. A hármas csúcs pontos időpontját és napirendi kérdéseit később határozzák meg. Jelcin és Kohl megegyezett abban is, hogy a tavasszal ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, ezúttal Németországban. Változik a találkozók formája is, a legfelső szintű megbeszéléseken ezentúl a kulcsminiszterek is részt vesznek. Az 1-2 napos konzultációkra felváltva kerül majd sor Németországban, illetve Oroszországban. Az orosz elnök és a német kancellár emellett egy közös víkendről is megállapodott, amit a nyáron a Bajkál-tónál töltenek el. Az orosz-német csúcson szó esett a menedzserképzéshez ígért bonni segítségről is: jövőre csaknem ezer fiatal orosz szakember képezheti magát tovább Németországban. A megbeszéléseken érintettek a közös európai katonai szállítógép kifejlesztésének tervét, amely az AN-70-es orosz bázismodellre épülne. Szó esett az egyházi vagyon németországi státusának problémáiról is. Orbán, a vitázó • Oxford (MTI) Közép- és Kelet-Európában a politikai választóvonal nem a konzervatív és kereszténydemokrata, illetve a liberális és szociáldemokrata erők között húzódik, hanem a volt kommunista, illetve a nem kommunista múltú erők között - mondta vasárnap a Liberális Internacionálé oxfordi kongresszusán Orbán Viktor Fidesz-MPP-elnök, akinek e megállapításával Otto Lambsdorff gróf, volt német gazdasági miniszter, a Liberális Internacionálé egykori - jelenleg tiszteletbeli - elnöke nyíltan vitába szállt. Lambsdorff, aki Orbán felszólalására reagált, kijelentette: a Fidesz-MPP vezetője korrekt leírást adott a magyarországi helyzetről, de „ez a helyzet nem jellemző az egész térségre... a magyarországi helyzetből nem lehet általánosítani". Orbán szerint a térségbeli liberális erők egységének kialakítását megnehezíti, hogy sok liberális párt együttműködik volt kommunista pártokkal. A zárónapi plenáris ülés egyebek mellett azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy vane jövője a liberalizmusnak a harmadik évezred Közép- és Kelet-Európájában. Orbán Viktor felszólalásában kifejtette: ez a kérdés még nem dőlt el. Csak akkor fog eldőlni, ha a liberális politika választ tud találni azokra a problémákra, amelyek egyébként „nem klasszikus témái a liberalizmusnak". Ezek közé tartozik a közép-európai kisebbségek problémája, s az a kérdés, hogy a térségbeli liberális pártok választ találnak-e arra, miképp lehet az egyéni szabadságot a kollektív jogokkal összeegyeztetni. tívvn Hétfő, 1997. Dec. 1. Václav Klaus, a szimbólum • MTI Panoráma Václav Klaus, Közép- Európa szolgálatilag rangidős miniszterelnöke napokon belül távozik a cseh kormány éléről. A cseh (csehszlovák) gazdasági reform atyja, aki nyolc évvel ezelőtt a „bársonyos forradalom” napjaiban merész elképzelésül liberális közgazdászként robbant be a nagypolitikába, majd később öt éven keresztül a cseh kormány elnöke volt, fél évvel azután távozik posztjáról, hogy kénytelen volt beismerni: kormánya gazdaságpolitikája mégsem volt annyira tökéletes, mint azt szerte a világban fennen hirdette, s komoly korrekciókra szorul. Mindezek ellenére Klaus szimbóluma volt és marad is a cseh (csehszlovák) reformoknak, s távozásával mindenképpen egy korszak zárul is. 1989 őszén Klaus 49 éves volt. Csehszlovákiában éppen felbomlóban volt a totalitárius rendszer, s a gazdaságot minden területen és szinten az állam irányította. Magánszektor nem létezett, s a közvéleménynek nem volt beleszólása a nagypolitikába. Az emberi jogok tiszteletben tartása pedig puszta frázis volt a hatalom részéről. Klaus jelenleg 56 éves, Csehszlovákia már nem létezik. Az önálló Csehországnak demokratikus alkotmánya, pluralista politikai rendszere van, s a gazdaság meghatározó részét már a magánszektor képezi. Az emberi jogok tiszteletben tartása terén gyökeresen megváltozott a helyzet. Ami pedig a közvéleményt illeti, kétségtelen: komoly szerepe volt abban, hogy az ODS korrupciógyanús ügyei kapcsán rákényszerítette a kormányfőt és kormányát a távozásra. Klaus ellenfelei is elismerik, hogy a távozó kormányfő volt az, aki az előbb leírt helyzet gyökeresen kedvező megváltozására döntő hatással volt. Politikai téren döntő része volt abban, hogy a Polgári Fórum mozgalom egy részéből 1991-ben megalakult a liberális és konzervatív eszméket valló Polgári Demokratikus Párt, melynek Klaus megalakulása óta elnöke és amely egészen a tavaly májusi választásokig az ország legerősebb politikai pártja volt. Václav Klaus cseh miniszterelnök vasárnap délután személyesen benyújtotta saját maga és az egész kormány lemondását Václav Havel államfőnek. - Távozásom nem fog használni az országnak - jelentette ki Klaus. (MTI Telefotó) Spermabank • Firenze (MTI) Az olasz egészségügyi hatóságok Firenzében bezárattak egy spermabankot, mert állítólag egy hepatitisz C vírussal és egy nemi szervi herpesszel fertőzött férfi spermáját adta el Olaszországban működő családtervezési központoknak. A firenzei spermabank igazgatóját letartóztatták. A botrányos ügyben két orvost és egy biológust is letartóztattak, és bezáratták a spermabanktól vásárló családtervezési klinikákat Pisában, Genovában, Palermóban, Firenzében, valamint az ország déli részén fekvő Puglia és Catagna tartományokban. A firenzei intézmény 1993 óta több mint 40-szer vette meg a fertőzött donor spermáit, amelyeket a férfi kifogástalan egészségét bizonyító, hamis papírokkal értékesített. A firenzei egészségügyi hivatalban talált, különféle okmányok azonban arról tanúskodnak, hogy a férfinál 1993-ban nemi szervi herpeszt mutattak ki, 1995-ben a hepatitisz vírus előjeleit fedezték fel rajta, majd 1996-ban hepatitisz C vírusfertőzést mutatott ki a teszt. A nemi szervi sömör - más néven herpesz szimplex - nem gyógyítható fertőzés, amely fájdalmas kelésekkel jár. A gyakorta nemi úton terjedő hepatitisz C vírus krónikus májgyulladást idéz elő, ami akár halálos kimenetelű lehet. A rendőrség még mindig nyomoz a férfi által adott 1000 adag sperma után, amelyről egyelőre nem lehet tudni, hány nőt fertőzött meg, illetve, hogy egyáltalán felhasználásra került-e az évek során. Maga az energia • Washington (MTI) A magyarul beszélőket sújtó szlovák nyelvtörvény csupán egyike azoknak a lépéseknek, amelyek az utóbbi időkben felszították a szlovák többség és a magyar kisebbség közötti feszültség tüzét - írta vasárnapi számában a The Washington Post, megállapítva, hogy Vladimír Meciar kormányfő politikai döntései és megnyilatkozásai nem csupán tovább rontottak a szlovákok és magyarok közötti ideges viszonyon, hanem éles bírálatokat váltottak ki a miniszterelnök demokrácia iránti elkötelezettségében mind inkább kételkedő Nyugatból is. Közben • Assisi (MTI) Vasárnap első alkalommal mutattak be misét Assisi Szent Ferenc bazilikájának alsó templomában azt követően, hogy szeptember 26-án több erős földrengés súlyosan megrongálta a bazilika felső templomát. A térségben még mindig nyugtalan a föld: vasárnap délelőtt újabb - a Mercalli-skála szerint 5 fok erejű - rengés történt, mely érezhető volt Assisiben is. Schengeni vita • Bécs (MTI) Johannes Voggenhuber, az osztrák ellenzéki Zöldek európai parlamenti képviselője szerint nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy a Schengeni Megállapodás életbe lépése utazási szabadságot jelent. Sokkal inkább ennek ellenkezőjét, sőt az utazási szabadság blokádját eredményezi - mondta -, s ahelyett, hogy az európaiak közös menekültpolitikára törekednének, inkább erődöt csinálnak Európából. Az osztrák politikus az osztrák közszolgálati rádióban Karl Schlögl osztrák belügyminiszterrel vitázott a schengeni előírásokról. Tévéinterjú • Bukarest (MTI) Hivatalba lépésének első évfordulója alkalmából több tévétársaságnak és az állami rádiónak adott másfél órás péntek esti interjújában Emil Constantinescu román államfő az előző kormányzat által hagyott súlyos örökséggel magyarázta a jelen nehézségeit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már számos téren eredményeket ért el az új vezetés. A székely megyékkel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államfő kizárta a „kollektív jogokat”, az „etnikai alapú területi autonómiát”. Megoldás? • Párizs (MTI) A francia Nemzetgyűlés 81 igen és 21 ellenszavazattal elfogadta az Elisabeth Guigou igazságügy-miniszter benyújtotta törvényjavaslat első cikkét. Ennek értelmében nagykorúsága elérésekor valamennyi, külföldi szülőktől Franciaországban született gyermek megkaphatja a francia állampolgárságot, ha igazolni tudja, hogy tizenegy éves korától folyamatosan vagy megszakításokkal legalább öt éven át hivatalosan is franciaországi lakóhellyel rendelkezett.