Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-01 / 280. szám

2 Külföld kommentár Látszat és valóság e­mlékezetes, a Bokros-csomag beharangozásá­­nJjnak, majd végrehajtásának idején, mennyit mondogattuk: bezzeg a csehek, a mienkhez hasonló drasztikus megszorítások nélkül is fejlődnek, gyara­podnak, alakítgatják át a gazdaságukat. Merthogy anno igen szép eredményekről jöttek a híradások, amelyekről nem oly rég kiderült, inkább jól kozme­tikázott hírek voltak, így terjesztették szerte a világ­ban. Nagy-nagy önbizalommal, mondatni gőggel tette ezt a neves közgazdász, Václav Klaus, lenézve, kivált kelet-európai szomszédait. A cseh sajtó, amely a szárnyalás idején maga is repítette miniszterét, ma már kénytelen leírni: Cseh­ország lemondott miniszterelnöke bukását maga idézte elő, legfőképp azzal, hogy önmagáról és re­formintézkedéseiről dicshimnuszokat zengett, ugyanakkor a kritikát nem hallotta meg. Ez az ön­tömjénezés oly hihető volt, hogy elfogadta, elhitte ország, világ a cseh gazdasági sikereket, miközben a privatizáció körül is akadtak gondok, az egészség­ügy és a társadalombiztosítás reformja is elmaradt, a bankrendszer átalakítása sem történt meg. A kártyavár most összedőlt, s annak ellenére, hogy a sztár­­közgazdásznak voltak a valóság talajá­ról táplálkozó sikerei szombat éjszaka mennie kel­lett, a koalíciós kormány szétesett, v utódja nem irigylésre méltó, hiszen, aki a hátrá­ly hagyott helyzetben képes egy működő kormányt összehozni elfogadtatni a költségvetést, mellesleg lefolytatni a NATO-ba lépési tárgyalásokat, fenn­tartani a belső rendet, ember a talpán. | (_/' A. ^ &Í.C £(xh»-' Jelcin és Kohl­i megállapodásai • Moszkva (MTI) 1998 első felében az orosz­­országi Jekatyerinburgban megtartják az orosz és a fran­cia elnökök, illetve a német kancellár csúcstalálkozóját. Erről állapodott meg ma a Moszkva melletti Zavidovó­­ban, a „Ruszt” elnöki reziden­cián megtartott találkozóján Borisz Jelcin orosz államfő és Helmut Kohl német kancellár. A hármas csúcs pontos idő­pontját és napirendi kérdéseit később határozzák meg. Jelcin és Kohl megegyezett abban is, hogy a tavasszal ismét tárgya­lóasztalhoz ülnek, ezúttal Né­metországban. Változik a ta­lálkozók formája is, a legfelső szintű megbeszéléseken ezen­túl a kulcsminiszterek is részt vesznek. Az 1-2 napos kon­zultációkra felváltva kerül majd sor Németországban, il­letve Oroszországban. Az orosz elnök és a német kan­cellár emellett egy közös ví­­kendről is megállapodott, amit a nyáron a Bajkál-tónál tölte­nek el. Az orosz-német csú­cson szó esett a menedzser­­képzéshez ígért bonni segít­ségről is: jövőre csaknem ezer fiatal orosz szakember képez­heti magát tovább Németor­szágban.­ A megbeszéléseken érintettek a közös európai ka­tonai szállítógép kifejlesztésé­nek tervét, amely az AN-70-es orosz bázismodellre épülne. Szó esett az egyházi vagyon németországi státusának prob­lémáiról is. Orbán, a vitázó • Oxford (MTI) Közép- és Kelet-Euró­­pában a politikai válasz­tóvonal nem a konzerva­tív és kereszténydemok­rata, illetve a liberális és szociáldemokrata erők között húzódik, hanem a volt kommunista, illetve a nem kommunista múltú erők között - mondta va­sárnap a Liberális Inter­­nacionálé oxfordi kong­resszusán Orbán Viktor Fidesz-MPP-elnök, akinek e megállapításával Otto Lambsdorff gróf, volt né­met gazdasági miniszter, a Liberális Internacionálé egykori - jelenleg tiszte­letbeli - elnöke nyíltan vi­tába szállt. Lambsdorff, aki Orbán fel­szólalására reagált, kijelentet­te: a Fidesz-MPP vezetője korrekt leírást adott a magyar­­országi helyzetről, de „ez a helyzet nem jellemző az egész térségre... a magyarországi helyzetből nem lehet általáno­sítani". Orbán szerint a térség­beli liberális erők egységének kialakítását megnehezíti, hogy sok liberális párt együttműkö­dik volt kommunista pártok­kal. A zárónapi plenáris ülé­s egyebek mellett azzal a kér­déssel foglalkozott, hogy van­­e jövője a liberalizmusnak a harmadik évezred Közép- és Kelet-Európájában. Orbán Viktor felszólalásában kifej­tette: ez a kérdés még nem dőlt el. Csak akkor fog eldől­ni, ha a liberális politika vá­laszt tud találni azokra a prob­lémákra, amelyek egyébként „nem klasszikus témái a libe­ralizmusnak". Ezek közé tar­tozik a közép-európai kisebb­ségek problémája, s az a kér­dés, hogy a térségbeli liberális pártok választ találnak-e arra, miképp lehet az egyéni sza­badságot a kollektív jogokkal összeegyeztetni. tívvn Hétfő, 1997. Dec. 1. Václav Klaus, a szimbólum • MTI Panoráma Václav Klaus, Közép- Európa szolgálatilag rangidős miniszterelnö­ke napokon belül távo­zik a cseh kormány élé­ről. A cseh (csehszlovák) gaz­dasági reform atyja, aki nyolc évvel ezelőtt a „bárso­nyos forradalom” napjaiban merész elképzelésül liberális közgazdászként robbant be a nagypolitikába, majd később öt éven keresztül a cseh kor­mány elnöke volt, fél évvel azután távozik posztjáról, hogy kénytelen volt beis­merni: kormánya gazdaság­­politikája mégsem volt annyira tökéletes, mint azt szerte a világban fennen hir­dette, s komoly korrekciókra szorul. Mindezek ellenére Klaus szimbóluma volt és marad is a cseh (csehszlo­vák) reformoknak, s távozá­sával mindenképpen egy korszak zárul is. 1989 őszén Klaus 49 éves volt. Csehszlovákiában ép­pen felbomlóban volt a tota­litárius rendszer, s a gazda­ságot minden területen és szinten az állam irányította. Magánszektor nem létezett, s a közvéleménynek nem volt beleszólása a nagypoli­tikába. Az emberi jogok tisz­teletben tartása pedig puszta frázis volt a hatalom részé­ről. Klaus jelenleg 56 éves, Csehszlovákia már nem léte­zik. Az önálló Csehország­­nak demokratikus alkotmá­nya, pluralista politikai rend­szere van, s a gazdaság meg­határozó részét­ már a ma­gánszektor képezi. Az embe­ri jogok tiszteletben tartása terén gyökeresen megválto­zott a helyzet. Ami pedig a közvéleményt illeti, kétség­telen: komoly szerepe volt abban, hogy az ODS korrup­ciógyanús ügyei kapcsán rá­kényszerítette a kormányfőt és kormányát a távozásra. Klaus ellenfelei is elisme­rik, hogy a távozó kormány­fő volt az, aki az előbb leírt helyzet gyökeresen kedvező megváltozására döntő hatás­sal volt. Politikai téren döntő része volt abban, hogy a Pol­gári Fórum mozgalom egy részéből 1991-ben megala­kult a liberális és konzerva­tív eszméket valló Polgári Demokratikus Párt, melynek Klaus megalakulása óta el­nöke és amely egészen a ta­valy májusi választásokig az ország legerősebb politikai pártja volt. Václav Klaus cseh miniszterelnök vasárnap délután személyesen benyújtotta saját maga és az egész kormány lemondását Václav Havel államfőnek. - Távozásom nem fog használni az országnak - jelentette ki Klaus. (MTI Telefotó) Spermabank • Firenze (MTI) Az olasz egészségügyi hatóságok Firenzében bezá­rattak egy spermabankot, mert állítólag egy hepatitisz C vírussal és egy nemi szer­vi herpesszel fertőzött férfi spermáját adta el Olaszor­szágban működő családter­vezési központoknak. A fi­renzei spermabank igazgató­ját letartóztatták. A botrá­nyos ügyben két orvost és egy biológust is letartóztat­tak, és bezáratták a sperma­banktól vásárló családterve­zési klinikákat Pisában, Ge­novában, Palermóban, Firen­zében, valamint az ország déli részén fekvő Puglia és Catagna tartományokban. A firenzei intézmény 1993 óta több mint 40-szer vette meg a fertőzött donor spermáit, amelyeket a férfi kifogástalan egészségét bi­zonyító, hamis papírokkal értékesített. A firenzei egészségügyi hivatalban ta­lált, különféle okmányok azonban arról tanúskodnak, hogy a férfinál 1993-ban ne­mi szervi herpeszt mutattak ki, 1995-ben a hepatitisz ví­rus előjeleit fedezték fel raj­ta, majd 1996-ban hepatitisz C vírusfertőzést mutatott ki a teszt. A nemi szervi sömör - más néven herpesz szimp­lex - nem gyógyítható fertő­zés, amely fájdalmas kelé­sekkel jár. A gyakorta nemi úton terjedő hepatitisz C ví­rus krónikus májgyulladást idéz elő, ami akár halálos ki­menetelű lehet. A rendőrség még mindig nyomoz a férfi által adott 1000 adag sperma után, amelyről egyelőre nem lehet tudni, hány nőt fertő­zött meg, illetve, hogy egy­általán felhasználásra ke­­rült-e az évek során. Maga az energia • Washington (MTI) A magyarul beszélőket sújtó szlovák nyelvtörvény csupán egyike azoknak a lé­péseknek, amelyek az utóbbi időkben felszították a szlo­vák többség és a magyar ki­sebbség közötti feszültség tü­­zét - írta vasárnapi számában a The Washington Post, meg­állapítva, hogy Vladimír Me­­ciar kormányfő politikai dön­tései és megnyilatkozásai nem csupán tovább rontottak a szlovákok és magyarok kö­zötti ideges viszonyon, ha­nem éles bírálatokat váltottak ki a miniszterelnök demokrá­cia iránti elkötelezettségében mind inkább kételkedő Nyu­gatból is. Közben • Assisi (MTI) Vasárnap első alkalommal mutattak be misét Assisi Szent Ferenc bazilikájának alsó templomában azt köve­tően, hogy szeptember 26-án több erős földrengés súlyo­san megrongálta a bazilika felső templomát. A térségben még mindig nyugtalan a föld: vasárnap délelőtt újabb - a Mercalli-skála szerint 5 fok erejű - rengés történt, mely érezhető volt Assisiben is. Schengeni vita • Bécs (MTI) Johannes Voggenhuber, az osztrák ellenzéki Zöldek eu­rópai parlamenti képviselője szerint nem felel meg a való­ságnak az az állítás, hogy a Schengeni Megállapodás életbe lépése utazási szabad­ságot jelent. Sokkal inkább ennek ellenkezőjét, sőt az utazási szabadság blokádját eredményezi - mondta -, s ahelyett, hogy az európaiak közös menekültpolitikára tö­rekednének, inkább erődöt csinálnak Európából. Az osztrák politikus az osztrák közszolgálati rádióban Karl Schlögl osztrák belügymi­niszterrel vitázott a schenge­ni előírásokról. Tévéinterjú • Bukarest (MTI) Hivatalba lépésének első évfordulója alkalmából több tévétársaságnak és az állami rádiónak adott másfél órás péntek esti interjújában Emil Constantinescu román állam­fő az előző kormányzat által hagyott súlyos örökséggel magyarázta a jelen nehézsé­geit, ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy már számos téren eredményeket ért el az új ve­zetés. A székely megyékkel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államfő kizárta a „kollektív jogokat”, az „et­nikai alapú területi autonómi­át”. Megoldás? • Párizs (MTI) A francia Nemzetgyűlés 81 igen és 21 ellenszavazattal elfogadta az Elisabeth Gui­­gou igazságügy-miniszter be­nyújtotta törvényjavaslat első cikkét. Ennek értelmében nagykorúsága elérésekor va­lamennyi, külföldi szülőktől Franciaországban született gyermek megkaphatja a fran­cia állampolgárságot, ha iga­zolni tudja, hogy tizenegy éves korától folyamatosan vagy megszakításokkal leg­alább öt éven át hivatalosan is franciaországi lakóhellyel rendelkezett.

Next