Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-21 / 118. szám
Csütörtök, 1998. Máj. 21. Nyíló akác e Nyírábrány (MTI) Május 21-24. között meghosszabbított időben tart nyitva a Nyírábrány-Érmihályfalva közti magyar-román határátkelőhely. Az egyébként csak a kishatár menti személyforgalomban résztvevők átkelésére szolgáló határállomás az említett napokon reggel 7.00 óra és délután 17.00 óra között vehető majd igénybe, s ezúttal tehát csütörtöktől vasárnapig, a világútlevéllel rendelkező utazók is átkelhetnek a magyarromán határon Nyírábrány- Érmihályfalvánál. A nyitva tartás meghosszabbítását a romániai Érmihályfalván Nyíló akác elnevezéssel szervezett kulturális rendezvénysorozatra érkezők utazásának megkönnyítése érdekében rendelték el a magyar és román határőrizeti szervek. Bányaügy • Recsk (MTI) A tendergyőztes osztrák DCI Bergbauholding reményei szerint, még ebben a hónapban megkötik az ÁPV Rt.vel a Recski Ércbánya Rt. részvényeinek adásvételéről szóló szerződést, ezután pedig hamarosan megkezdődhet a bányanyitáshoz szükséges beruházás kivitelezése - jelentette ki szerdán Recsken, a bánya vezérigazgatójával - Loisz Lászlóval - tartott eszmecseréje után Alexander Horkel, az osztrák konzorcium igazgatója. Elmondta azt is, hogy a 15 éve félbehagyott bányanyitás befejezéséhez véleménye szerint, mintegy 150 millió dollár befektetés szükséges. Az építkezés időszakában, mintegy 1500 embernek tudnak majd munkát adni a térségben, később pedig 800- 900 embert foglalkoztat majd a bánya. Diplomás ápolók • Debrecen (MTI) A felsőfokú ápolóképzés mérföldkövet jelent a magyar ápolás történetében jelenleg már csaknem ezer diplomás ápoló dolgozik a magyar egészségügyben - hangsúlyozta Sövényi Ferencné országos vezető ápoló Debrecenben, a diplomás ápolók első országos találkozójának megnyitóján. A diplomás ápolók első országos találkozóján, amelyen több mint 300 szakember vesz részt, 14 kórházból beadott 28 dolgozat közül 15-öt ismertetnek a szakemberek. Díjhátralékosok támogatása • Szolnok (MTI) Alapítványt hoz létre a közüzemi díjakkal tartozók megsegítésére a szolnoki önkormányzat és az érdekelt szolgáltató cégek - jelentette be szerdán tartott sajtótájékoztatóján Várhegyi Attila, a város polgármestere. Az alapítvány célja a szociálisan rászoruló hátralékosok tartozásainak csökkentése, az átmeneti nehézséggel küszködők esetében a nagy díjhátralék felhalmozódásának megakadályozása, és az esetleges díjemelés legsúlyosabb hátrányainak ellensúlyozása. Várhegyi Attila szerint a célok megvalósítására jó esélyt ad, hogy helyi szinten a hátralékosok csaknem felének 1-3 hónapos tartozása van. • Horn-Orbán-vita Mindenki mondta a magáét • Budapest (MTI) Döntő mértékben a gazdasági és szociális kérdések uralták a választások első fordulójában legjobban szerepelt két párt miniszterelnökjelöltjének szerdai vitáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A zsúfolt nézőtér előtt megtartott, csaknem kétórás, meglehetősen visszafogott hangvételű vitán - amelyet a Magyar Televízió és a Duna TV élőben közvetített - Horn Gyula, az MSZP és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kitért a két párt programja közötti különbségekre és az elkövetkező ciklus legfontosabb feladataira is. A szocialista párt elnöke a gazdasági stabilitás megteremtését nevezte az elmúlt ciklus legfontosabb eredményének, kiemelve, hogy 25 év után az ország kikerült az adósságcsapdából. Horn Gyula bírálta a Fidesz választási programját, amely egyebek mellett a közterhek - így a tbjárulékok - radikális csökkentését ígéri. Véleménye szerint ehhez évi 21 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség. Orbán Viktor úgy vélekedett: az elmúlt négy évben mindössze annyi történt, hogy a külső adósság belső adóssággá alakult át. Kifejtette: a Fidesz nem azonnal, hanem 2002-ig képzeli el a tb-járulékok 50 százalékos csökkentését, amellyel azt kívánják elérni, hogy a kis- és középvállalkozások foglalkoztatni tudják a munkahellyel nem rendelkezőket. Orbán Viktor azt is megjegyezte, hogy fontos a külföld elismerő véleménye, ám ennél is fontosabb, hogy a magyar polgárok miként vélekednek az ország helyzetéről. Az energiaszektor privatizációjával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy az erőművek egyrészt az 1991- ben megállapított értéknél jóval alacsonyabb áron keltek el, másfelől pedig a tulajdonosoknak biztosított 8 százalékos profit miatt ma a családoknak kétszer annyit kell fizetniük, mint amekkora összeg a költségvetést terhelné - adósságtörlesztés formájában - a szektor privatizálásából befolyt bevételek nélkül. A Fidesz elnöke kilátásba helyezte, hogy kormányra kerülésük esetén újratárgyalják az említett 8 százalékos haszonkulcsot. Horn Gyula úgy ítélte meg, hogy mindenképpen szükség volt az energiaszektor magánosítására, elsősorban az erőművek rossz állapota miatt. Rámutatott: az előző kormány nem teljesítette a Világbanknak tett ígéretét, miszerint a költségek szintjére emeli az energiaárakat, így ez a kötelezettség is a mostani kabinetre hárult. A két politikus nem jutott közös nevezőre abban a kérdésben, hogy titkosan kezelték-e a privatizációs szerződéseket. Orbán Viktor szerint a kormány elzárta a polgárokat ezektől az információktól, Horn Gyula viszont azzal érvelt, hogy a parlamenti képviselők megtekinthették volna a szerződéseket, ám mindössze egyetlen ellenzéki honatya volt kíváncsi rájuk. Több kérdésben - mint például a munkanélküliség mértéke, vagy a vállalkozások versenyképessége - a két pártelnök még a statisztikai adatokban sem értett egyet. A május 24-e után felálló kormány teendőit illetően Horn Gyula a közbiztonság, a létbiztonság, a szociális ellátások, illetve az euroatlanti integráció kérdését emelte ki. Úgy látja: Magyarország eljutott a jólét küszöbére. Ezért óvott attól, hogy populista lépések veszélyeztessék esélyeinket. Orbán Viktor kifejtette: mindenekelőtt egy jó kormányra van szükség az elkövetkezendő négy évben. Álláspontja szerint a következő kabinetnek - a szabadság megóvása érdekében - a rend kormányának is kell lennie. Ezzel kapcsolatban megemlítette a közbiztonság és a korrupció helyzetét. Mint közölte: az elmúlt négy év alatt minden magyar családra félmillió forintos veszteség jutott a korrupció és a rossz privatizációs döntések miatt. A Fidesz elképzelései között szerepel a családi jövedelemadózás megteremtése és a nyugdíjak reálértékének biztosítása már az 1999-es költségvetésben. A vitában kiemelt szerepet kapott a tandíj kérdése. Orbán Viktor közölte: ha megnyerik a választásokat, akkor kormányuk egyik legelső lépése lesz a tandíj eltörlése. Hangsúlyozta: számára személyes elkötelezettséget is jelent, hogy az első diplomáig tandíjmentes legyen az oktatás, és így az egyszerű, illetve vidéki családokból származó fiatalok is érvényesülni tudjanak. Horn Gyula a társadalmi igazságosságra hivatkozott a tandíj kérdésével kapcsolatban, véleménye szerint ugyanis az ilyen ügyekben a rászorultság elvének kell érvényesülnie. Kifejtette: a tandíj eltörlésénél lényegesebbnek tartja az Esély Közalapítvány működését, amely növekvő mértékben nyújt támogatást a szegényebb családokból származó hallgatóknak. A miniszterelnök azon megjegyzésére, hogy 1994- ben még a Fidesz is pártolta a tandíj bevezetését, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy az MSZP-nél is tapasztalhatóak pozitív változások. Célzott arra is, hogy Horn Gyula 1993- 94-es - meg nem valósult - választási ígéretei között több olyan szerepel, amit most a Fidesz kíván megvalósítani. Idézte azt a mondást, hogy amit egy nemzedék megálmodik, azt a következő generáció hajtja végre. Az elkövetkező négy év konklúzióját megvonva Horn Gyula hangsúlyozta: Magyarország történelmére jellemző volt, hogy nem valósítottuk meg amit elkezdtünk, most viszont az MSZP célja az, hogy végig vigyük a rendszerváltást. Orbán Viktor ezzel szemben azon az állásponton volt, hogy semmit sem szabad úgy folytatni, ahogy ma van. Ezzel kapcsolatban az elszegényedést és ismételten a korrupciót említette példaként. Horn Gyula viszont arra figyelmeztette a Fidesz elnökét, hogy az emberek nem tengeri malacok, nem szabad rajtuk kísérletezni. Horn Gyula és Orbán Viktor között vita alakult ki arról, hogy kit nevezhetünk a Fidesz programjának alapját adó „polgárnak“. Az MSZP elnöke az értelmező szótárt idézte, amely szerint ez a szó a tőkés osztály képviselőit és a jómódú gazdálkodókat jelöli. Érvelése szerint ez azt jelenti, hogy a Fidesz nem foglalkozik a bérből és fizetésből élők tömegeivel. Orbán Viktor ezzel szemben leszögezte: nem szűk osztályérdekeket értenek ezen a fogalmon. A polgár álláspontjuk szerint életminőséget jelent, olyan embert, aki megköveteli a neki járó méltányosságot és tiszteletet, illetve másoknak is megadja azt. A választások első fordulóját értékelve mindkét politikus sikeresnek nevezte pártja szereplését. Horn Gyula leszögezte: az első fordulót az MSZP nyerte meg. Orbán Viktor szerint az első forduló legfőbb üzenete az volt, hogy be tudták bizonyítani, nem igaz az MSZP állítása, miszerint nincs más alternatíva. Úgy látja: a választók értékelték a polgárokkal közösen megírt Szabadság és jólét címet viselő programjukat. Mind Horn Gyula, mind Orbán Viktor jelezték: nem foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy egy esetleges patthelyzet miatt újabb választásokat kell majd kiírni. A két legerősebb párt közötti nagykoalíció kérdése nem vetődött fel a pártelnökök televíziós vitájában, ezt a témát a műsorvezető, Bárdos András sem hozta szóba. A vita egyébként - a moderátor próbálkozásai ellenére - végül jelentősen eltért az eredeti forgatókönyvtől, amelyet a fórumot szervező Politikatudományi Tanszék oktatói által megírt kérdések alapján állítottak össze. Az első ilyen jellegű magyarországi kampányeseményt kiemelt érdeklődés kísérte. A 460 személy befogadására alkalmas előadóterem zsúfolásig megtelt. A vitára az egyetem oktatói és hallgatói, valamint a sajtó képviselői mellett a diplomáciai testület tagjai is meghívót kaptak. Az MSZP és a Fidesz egyenlő arányban jutott belépőkhöz, amelyet saját maguk osztottak szét. A két pártot több ismert politikus, illetve a párttal rokonszenvező közéleti személyiség is képviselte. A mintegy kétórás disputát gyakran szakította félbe taps: a jelenlévők láthatóan pártszimpátiájuk alapján jutalmazták elismerésükkel a vitatkozókat. A BKE Politikatudományi Tanszéke február 11-én kezdte meg a Pártelnökök a Közgázon című fórumsorozatát. Az elmúlt hónapokban valamennyi jelentős politikai párt vezetője megjelent az egyetemen, a rendezvénysorozatot pedig az MSZP, az SZDSZ, az FKGP és a Fidesz vezetőinek vitája zárta. (Emlékeztet, hogy a Fideszt akkor nem Orbán Viktor, hanem Pokorni Zoltán frakcióvezető képviselte). A korábbi fórumokkal ellentétben a Horn-Orbán-vitán a hallgatók nem tehettek fel kérdéseket. Horn Gyula és Orbán Viktor a vita hevében. (MTI Telefotó) Belföld 3 jegyzet Talleyrand és a kis herceg A lényeg: nem hinném, hogy a pártvezérek vitája nyomán bármelyikük szavazótábora is változna. Vagyis döntetlen. De legalábbis nem látszott sem az elsöprő győzelem, sem a lesújtó vereség egyik oldalon sem. Maradt, mi volt, a patthelyzet, amit a választóknak kell feloldani vasárnap. Az elsők Orbán Viktor percei voltak. Egyetlen - pártatlan - néző sem lehet képes függetleníteni magát a tévé vizuális nyelvének erős fogalmazásától: egycsapásra előnybe kerül a fiatal arc, a gondosan megválasztott merészségű zakó, a rendszerváltó időket idéző, igéző tigris-természetből megmaradt szemvillanás, mint villámgyors visszajelzés: észrevettem, hogy tetszem! Nagyobb tapsot kapott, mint a sötét zakó-kék ing konzervatív eleganciáját meg nem tagadó, kissé gyűrött-fáradt benyomást keltő miniszterelnök, Horn Gyula. Aki egyből támadott, mint egy tigris, viszont törölgette a homlokát, amitől meg csak amolyan mintha tigris lett. A Fidesz-elnök az egész vitában hangsúlyozottan tiszteletteljesen viselkedett, mint mondta, az ország miniszterelnökének ez kijár. Roppant önfegyelmet árult el és sikerrel mutatott nyugalmat, kiegyensúlyozottságot, erőt és önbizalmat. Felelősségtudatot. Mindazonáltal nem volt komor, „csak” okosan megfontolt, egyszersmind villámgyors riposztokra képes. A miniszterelnököt elsősorban a harcedzettsége, óriási tapasztalata segítette. Nem tudni, gondolt-e a császárcsináló Talleyrand-ra, aki azt tartotta, hogy a beszéd a gondolataink elleplezésére szolgál, sőt azt sem, hogy Orbán gondolt-e Saint-Exupéry kis hercegére, aki szerint a beszéd félreértések forrása, mindenesetre Horn sokkal többet beszélt... (Hatvan-negyven százalékot saccolok!) De amikor már-már azt hihettük, hogy a miniszterelnököt bevitték a kiserdőbe, merthogy folyamatosan a Fidesz-programról van szó, kiderült: rutinosan mutat előzékenységet és közben a saját javára forgatja a szót. A programcsata annak ellenére látszott döntetlennek, hogy azért észrevettük, Horn csak arra nem reagált, amiben nem lett volna igaza. Az egyik térfélen volt egy vicc, a másikon amerikai szellemesség. Komoly ziccereket mindketten hagytak ki, felszínesebb visszavágásokat produkáltak. Végül Orbán arcát megállíthatatlanul ellepték a reménybeli hatalmi pozíció vonásai, Horn pedig hihetetlen szívóssággal küzdött, hogy az övé legyen az utolsó szó. Válasszunk! • A GKI prognózisa Nő a fogyasztás • Budapest (MTI) Éves szinten 15,2 százalékos inflációt, 5 százalék körüli gazdasági, illetve 4,5 százalékos lakossági fogyasztásnövekedést jósol 1998-ra a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb prognózisa, amelyet szerdán Budapesten sajtótájékoztatón mutattak be. A GKI Rt. előrejelzését arra alapozza, hogy akármilyen kormány jön létre a választások második fordulója után, az folytatja a magyar gazdaság modernizációjához elengedhetetlen külső és belső feltételek megteremtését. Csurka szerint nagykoalíció készül • Budapest (MTI) Csurka István szerint az utóbbi időben azért szelídült az MSZP és a Fidesz közötti viták hangneme, mert a két párt nagykoalícióra készül, ezért „nem kívánja eleve tönkretenni a jövő héten kezdődő tárgyalásokat”. Ezt szokásos szerdai sajtótájékoztatóján hangoztatta a MIÉP elnöke. A politikus leszögezte: „több mint gyanú”, hogy a két párt megegyezik majd egymással, így az is megjóslható: „döntetlennel” végződik Horn Gyula és Orbán Viktor esti nyilvános vitája. Csurka hangoztatta: továbbra is támogatják Orbán Viktort, hogy kiüsse a hatalomból a most uralmon lévőket, ám semmiképpen sem tolerálnák a két legerősebb párt összefogását. Az MTI kérdésére a pártelnök elmondta, a MIÉP vezetőit több helyi pártszervezet képviselői keresték meg, „erkölcsi gátlásaiknak” adva hangot azzal kapcsolatban, hogy az elnökség döntése alapján sokhelyütt a fideszes indulót kellene a második fordulóban voksukkal támogatniuk. A tájékoztatón elhangzott az is: több - az MTI értesülései szerint 70-80 - ismert értelmiségi aláírásgyűjtési akciót indított útjára, így tiltakozva a MIÉP „karanténba zárására” irányuló kísérletek, „a párt becsmérlése, kirekesztése” ellen.