Delta, 1985 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS­ TECHNIKAI MAGAZIN KÉPES HÍR­LAPJAI LAPZÁRTAKOR JELENTIK: Magnézium a stressz ellen Korunk legidőszerűbb ásványának nevezték a magnéziumot a magnéziumkutatók legutóbbi NSZK-beli tanácskozásán. Mind nyilvánvalóbbá válik a magnézium szerepe számos, gyakran a stresszel összefüggő panasz leküzdésében. Van­nak vidékek, ahol nagyon kicsiny az ivóvíz magnéziumtartalma. Minthogy a magéziumhiány veszélyezteti a szívet, két NSZK-beli városban megvizsgálták az érelmeszesedés és a szívin­farktus okozta halálozás adatait. Kiderült, hogy a lágyabb, kevesebb magnéziumot tartalmazó ivóvízű városban 100 százalákkal nagyobb a ha­landóság a 40 000 év közötti férfiak korcsoport­jában, mint az elegendő magnéziumot tartalma­zó ivóvízű városban. A jelentős magnéziumhiány növeli a szívizom görcskészségét és hirtelen szívhalálhoz vezethet, az enyhébb magnézium­­hiány a szív lazítási lehetőségeit rontja: nyu­galmi helyzetben, például elalváskor szívnyo­más, erős szívdobogás jelentkezik, terhelés alatt azonban nem jelentkezik panasz. Az ilyen hiányjelenségek könnyen megszüntethetők kor­szerű magnézium kelát- készítmények bevételé­vel. A szívpanaszok enyhítésére korunkban leg­gyakrabban használt gyógyszerek közé tartoz­nak a kalciuman­tagon­isták, az értágító hatású vegyianyagok, amelyeknek szedése fáradtságot, alvászavarokat, fejfájást, nehéz légzést és más tüneteket okozhat. Mellékhatás nélküli, eszmé­nyi kalciumantagonista a magnézium bioelem. Sok esetben helyettesítheti a különböző gyógy­szereket, olykor egyidejű adásuk erősítheti a gyógyszerek hatását. Stresszhelyzetben nő a vér magnéziumtartalma — valószínűleg az ide­gek, az izmok és az erek görcsei ellen védeke­zik ezzel természetes módon a szervezet. Erős idegi és testi stresszmegterhelés hatására nö­vekszik a vizelettel kiváló magnézium mennyi­sége. Az érintett személynek nagyobb a mag­néziumszükséglete. A szükséglet akár 500—600 milligramm magnézium is lehet naponta. Mutasd az ujjadat! Nem lesz szükség kü­lönleges igazolványok­ra, kódszámokra, jel­szavakra, hogy kinyílja­nak az ajtók a kivá­lasztottak előtt, ha el­tér­jed egy kanadai fel­találó találmánya, az ujjlenyomatot vizsgáló gép. A bűnüldöző szer­vek már régóta haszno­sítják azt a tényt, hogy nincs két egyforma em­beri ujjlenyomat, tehát az ujjnyomat egyedül­­álló és összetéveszthetet­len azonosítási jegy ak­kor is, ha épületeket, trezorokat vagy adatokat kell hozzáférhetővé ten­ni. A különleges azono­sító rendszer megfelelő végkészülékből, továbbá ezernyi ujlenyomatot tároló adatbankból áll. Azonosításkor csupán az egyik ujjat kell a végkészülék megfelelő nyílásába dugni. Fény­sugár tapogatja le az ujjlenyomatot, amelyet matematikai kóddá ala­kítanak át. Az adat­bankban tárolt sok ezer ujjlenyomat alapján mindenkor azonosíthat­ják a belépést kérő sze­mély személyazonossá­gát. Elektronikus levélszekrény A nyugatnémet posta legújabb szolgáltatása a „Telebox” — elektroni­kus levélszekrény, amelyben — a posta központi számítógépéhez kapcsolva — híreket, közleményeket, adato­kat lehet hátrahagyni a címzettnek. A levélszek­rény tulajdonosa csak különleges igazolványá­val (kódszámával) jut­hat hozzá a levélszek­rény tartalmához. Akusztikus csatlakozó­val bármely telefonállo­­másról kapcsolatot lehet létesíteni az elektroni­kus levélszekrénnyel, amelynek tulajdonosa bármikor lehívhatja végkészülékére a szá­mára hátrahagyott kül­deményeket. Nátha-gyilkos papír zsebkendő Szipogás, köhögés, orrfújás, krákogás — négy tucat egyetemista, a felük súlyosan náthás, pó­kerezett nemrégiben 12 órán át — a tudomány szolgálatában. A nagyszabású kísérletre a wis­­consini egyetem víruskutatója, dr. Elliot C. Dick kezdeményezésére került sor, kiderítendő, hogy a hosszú időtartamú érintkezés során a 24 egész­séges diákból hány fertőződik meg náthavíru­sokkal, és hányan ússzák meg köhögés, prüsz­­köd­és nélkül. Az eredményről a minap számolt be a kísérlet szervezője egy tudományos tanácskozáson. 1) Ha a súlyosan náthás diákok pamutzsebken­dővel tisztogatták az orrukat, a 24 egészséges diákból 14 (50 százalék) megkapta a náthát. 2) Ha viszont vírus­pusztítóval kezelt papírzseb­­kendőbe fújták az orrukat a betegek, az egész­ségesek közül egyetlen egy sem betegedett meg. A vírusok elleni védelmül háromféle vegyi­anyaggal impregnálták a cellulóz-kendőket: (a természetes gyümölcsben is előforduló) citrom­­savval és almasavval, továbbá a (fogyaszta­adalékként használt) nátrium-lauril-szulfáttal. A kísérletből egyébként azt az elméleti követ­keztetést vonták le, hogy a náthavírusok sokkal kevésbé a tüsszögés és köhögés, mint inkább a közvetlen érintkezés útján terjednek. A náthás ember gyakran nyúl a legerősebb víruskoncent­ráció helyéhez, az orrához, ezután pedig kezet fog a egészséges emberekkel, vagy megérint egy csészét, tányért, más háztartási eszközt, amelynek a felszínén órákon, sőt napokon át életben maradhatnak a vírusok. A legtöbb ember egyáltalán nem tudatosan nyúl az orrához, de amikor egy órán át megfigyel­ték a hallgatókat egy előadóteremben, megle­petésre kiderült, hogy minden harmadik diák legalább egyszer az orrához nyúlt az eltelt óra alatt, és ezzel potenciálisan vírusokkal dúsultak fel a kezei. Még egy meghökkentő megfigyelést tettek a szo­katlan pókercsata szervezői. Kiderült, hogy nemcsak a savakkal átitatott kendők használói óvták messzemenően a környezetüket a fertő­zéstől. Egy ellenőrző csoportban, amely közön­séges papírzsebkendőt használt, csupán három diák betegedett meg a 25 egészségesből. Ha vi­szont pamutból készült hagyományos zsebken­dőt használtak, minden második diák megfertő­­ződött. AZ INDIAI ŐSEMBER India eddig fehér folt volt az ősemberkutatók térképén, jóllehet már nemcsak Afrikában és Európában, hanem Tá­vol-Keleten is előkerül­­tek távoli őseink ma­radványai. Az amerikai természettudományi mú­zeum kongresszusán most hazájuk első ős­ember-leletéről számol­tak be indiai kutatók. A koponyatető-töredék Északnyugat—India fo­lyóteraszairól került elő, számos jégkori eszköz­zel együtt. Pontos kor­meghatározása eddig még nem sikerült. A koponya térfogata mint­egy 1100 köbcentiméter, ami arra vall, hogy a lelet a Homo erectus ké­sői formája lehet. Ha­sonlít a jávai ősember­re, de még ennél is job­ban a pekingi ősember­re. Rádiózás napelemmel A Szovjetunió novgoro­­di rádiógyárának „LeL” típusú, középhullámú törpe rádiókészüléke ha­gyományos elemek vagy naptelepek áramával működhet. A napeleme­ket a készülék hátol­dalán levő lehajtható la­pon helyezték el. A napenergia hasznosí­tásával a kétszeresére­­háromszorosára hosz­­szabbíthat­ják meg a ve­gyi áramforrások élet­tartamát.

Next