Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1994. március (51. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-23 / 68. szám
1994. MÁRCIUS 23., SZERDA • A türelem elfogyott, vesszen a per Földet követelnek Tömörkényen is indul a határ, de elkomorul a tömörkényi ember, ha a földről kérdezem: „Perel a téesz..." Más. „Időhúzás ez kérem, a javából." A pattanásig feszült helyzetben a tömörkényi polgármester a „gordiuszi csomót” kettévágandó nyilvános tárgyalást hívott össze 24-re, csütörtök délelőtt tíz órára a Polgármesteri Hivatalba a folyamatban lévő földalapkijelölési per megszüntetésére, hogy még az idén tavasszal minden jogos földre váró tömörkényi ember valódi tulajdonos lehessen. A nyilvános tárgyalásra azért van szükség,mint megtudtuk, mert az Érdekegyeztető Fórum (mint erről már hírt adtunk korábban!) már januárban jóváhagyta az átdolgozott földalapokat, ennek ellenére nem szüntették meg a pert, ráadásul (minő véletlenek!) a bírósági tárgyalásról sem a fórum, sem a polgármester nem kapott értesítést. Amennyiben nem kerül sor a per megszüntetésére és az idén tavasszal a licitálásokra, akkor a polgármester pert indít a személyes felelősség megállapítására, illetve a joggal való visszaélés okainak kivizsgálására. A per csak akkor szűnhet meg, ha a téesz és a Kárpótlási Hivatal egyetértése létrejön. Sokan attól félnek, hogy a ennek útjába valamilyen akadályt gördítenek, noha a faluban ettől mintegy ezer ember családi elkeseredettsége „kicsordul a pohárból”. Csütörtökön ezernyi tömörkényi megtudhatja, figyelembe veszik-e, hogy mit akarnak... Földet, tavasszal! I. N. T. Csúcs az APEH-nél Két postás hordta a tömött zsákokat, a nagyteremben pedig halmokban hever a rengeteg boríték. Természetesen az adóhivatalban vagyunk, ahol most szortírozzák a beérkezett bevallásokat. Hétfőn estig a várt 110 ezerből 80 ezer jutott el a hivatalba, tegnap, kedden pedig ez a szám elérte a 100 ezret. Mint Dr. Papp István, az APEH megyei igazgató-helyettese elmondta, nagyüzem van most náluk. Kiemelte, hogy az adózók közel 140 ezer garnitúrát vittek el, s ennek körülbelül ötöde pluszmennyiségnek számít. Azaz ennyi maradt fölöslegben a polgároknál. Ma még öt-hatezer bevallást várnak a postán keresztül, de az ezután érkezőket késettnek kell tekinteniük. Többen telefonáltak szerkesztőségünkbe, hogy az adóhivatal harminc nap alatt nem küldte számukra el a visszajáró összeget. Erre holnapi lapszámunkban visszatérünk. Vass „Árvízvédelmi szempontból előnyös volna" Meggyűrűzik Makót? Az elmúlt hónap közepén Makón járt Rajkai Zsolt, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium politikai államtitkára, aki felvetette a várost déli irányból elkerülő, a Maros töltésén megépítendő körgyűrű létrehozásának tervét. A makói házakat megrongáló, a levegőt nagymértékben szennyező török tranzitot szeretnék ilyen módon a városon kívül elvezetni. A Maros töltésére épített autóutat igen előnyösnek tartja dr. Sánta Sándor polgármester is, aki az autóút megépítésétől gazdasági előnyöket is remél a város számára. Ezúttal egy vízügyi szakembert, Török Imre Györgyöt, az ATIVIZIG műszaki igazgatóhelyettes főmérnökét kérdeztük a körgyűrű megépítésével kapcsolatban felvetődő problémákról, lehetőségekről. - Mint vízügyi mérnök azt mondom, műszakilag mindent meg lehet oldani. Ám éppen azért, mert rengeteg rossz megoldás született már, s nemcsak nálunk Magyarországon, igen körültekintően kell megvizsgálni, nem okozunk-e egy építkezéssel a jelenleginél is nagyobb problémát. Környezeti, környezetvédelmi, zajvédelmi kérdéseket is meg kell oldani, emellett nem árt megvizsgálni, a kívánt célt milyen áron lehetséges megvalósítani. Hasonló építmények már most is vannak az országban. A 6-os számú főút, amely Budapestről megy Pécsre, hoszszú szakaszon a Duna bal partján halad a megerősített töltésen. A megyében is vannak alsóbbrendű utak, amelyek a töltéseken futnak. Egyáltalán nem elképzelhetetlen ez a fajta megoldás Makón sem. A töltést viszont feltétlenül meg kell erősíteni, hogy rá lehessen vezetni a forgalmat. Árvízvédelmi szempontból még előnyös is ez. A tervezett út olyan erős lehet, hogy akár a kamionokat is elbírja majd. A töltésen öt kilométeren keresztül haladnának a járművek, a hídról kanyarodnának le a körgyűrűre, majd a Csanádpalota felé vezető 4434. számú útra fordulhatnának le. Meg kell említeni, hogy a kérdéses töltés rekonstrukciója az idén fejeződik be, azon a területen ahol a körgyűrű eladna, már el is készült. Az ország egyik legjobb minőségű árvízvédelmi objektuma, jelenleg 5 méteres koronaszélességű, amelyet 12 méteresre kellene kiszélesíteni. Folyóméterenként 40 köbméter töltéserősítésre volna szükség. A közutak tervezéséhez 500 méteres sugarú ívek kellenek, a töltés ennek egyelőre nem felel meg, az élesebb íveket ki kellene igazítani. A vízügyi helyettes államtitkár, dr. Hajós Béla számára előterjesztést írtunk a lehetőségekről, amelyben elképzelhetőnek és megoldhatónak tartjuk az építkezést. A költségek tetemesek, a vízügyet érintő töltéstérítés, az említett korrekció nélkül is minimálisan ötvenmillió forintra tehető. A déli körgyűrű azonban csak egy lehetőség a sok közül, emellett természetesen vizsgálni kell a szóba jöhető alternatív megoldásokat, s nem kell elvetni az északi körgyűrű tervét sem. P.T.P. Török Imre György: Az alternatív megoldásokat is meg kell vizsgálni. (Fotó: Somogyi Károlyné) Mintaszerűen indult minden, külföldi érdeklődők is akadtak. La Point úr kápráztató ígéretei vitték a pálmát, de a szerződés aláírása előtt lecsapott a szélhámosságra gyanakvó rendőrség. Az üzlet ugrott. Hamarosan a magyar sikervállalkozó mintájának kikiáltott Balázs András, a hangzatos nevű Sámson Holding tulajdonosa lépett színre. Nem sokat teketóriázott, ‘91. februárjában már ő volt a gazda. Akkor még egymilliárdra taksálták a gyárat, sőt az 1,4 milliárdos adósság eltüntetésének esélye is felvillant. Ősszel azonban már napi pénzügyi gondokról érkeztek a hírek, s az állami tulajdonrészt sem volt miből kifizetni. A felelősség áthárítása belső villongásokba, szabálytalan és nyílt hatalomátvételbe csapott át. Nemcsak a helyi vezetőkön, hanem még az ÁVÜ-n is volt bátorságuk keresztüllépni. Közben a pénz inkább ment, mint jött. A helyzet ‘92 elején öncsődbe torkollott. A májusi csődegyezség meghiúsulását követően megkezdődött a máig húzódó felszámolás. A termelés félgőzzel, - kimondottan a húskonzervekre koncentrálva - tovább folytatódott, mondván egy működő gyár értékesebb, s fenntartása is kevesebbe kerül. A fénykorában több mint kétezer főt foglalkoztató gyárban addigra már csak negyedannyian keresték kenyerüket. A felszámoló tavaly februárra kiírt pályázatára az elbírálók szerint nem érkezett elfogadható ajánlat. Az azt követő nyilvános értékesítés sem járt sikerrel. Közben jelentkezett lapunknál az egyik februári, külföldi kérő megbízottja, s vázolta elutasított pályázatuk tartalmát. Szerinte akkorra már túlzás volt 1 milliárdot várni a gyárért. Ők 5,4 millió dollárt ajánlottak, s mellé termelésfelfutást ígérő piacokat, és előszerződést a termelőknek, évi 12,7 millió dollár értékű nyersanyag felvásárlására. A felszámoló, helyzetéből adódóan természetesen megfontoltnak tartotta akkori döntését. Azóta már nem a mostani pályázat az első próbálkozás az eladásra, s az ár is lejjebb ereszkedett. A pályázatban vállaltakat csak a vevő és a felszámoló ismeri, így még azt sem lehet tudni, hogy konzergyár fog itt tovább működni, vagy valami más a céljuk a megszerzett objektummal. Az alku része, hogy az üzemi tanáccsal kibővített hármas fórumnak kell dűlőre jutni a munkajogi kérdésekben. Mivel az új tulajdonos nem jogutód, mindenkinek felmondanak. Az, hogy kire és hány emberre lesz szükségük, ma még talány. Mindenesetre elhangzottak olyan utalások, hogy az új szerződést megkötő, egyébként végkielégítésre és felmondási időre jogosultak, az utóbbi idők gyakorlatát követve, kevés eséllyel számíthatnak erre az összegre. Az üzlet azon kitétele, hogy a gyár tehermentesen volt eladó, azt is jelenti, hogy a felmondások teljes létszámra számított elméleti, maximum 90 milliós terhét nem a vevő állja. A gyár sorsa ismét jelentős fordulatot vett, az irányt a tulajdonos megnyilatkozásai és tettei fogják kijelölni. Tóth Szeles István • Anonymusé a Szegedi Konzervgyár A vételár 460 millió A Szegedi Konzervgyár fordulatokban bővelkedő privatizációs története 1990 nyarától számítható, amikor az Állami Vagyonügynökség államigazgatási hatáskörbe vonta a szebb időket is megélt élelmiszeripari céget. Ez találkozott az itteni vezérkar szándékaival is, hisz az akkori igazgatóból lett vállalati biztos azt vallota, hogy így gyorsan és a legkevesebb áldozattal történhet meg a fordulat. A tulajdonosváltás igényét nem a divat, hanem a piaci körülmények diktálták. A régi keleti, főleg szovjet piac fizetésképtelensége már keményen érződött, de még élt a remény: rendbehozhatók a dolgok. A gyárra mindenképp ráfért volna a tulajdonosváltástól remélt tőkeinjekció. w ezzel újra megindulhat a hajóforgalom. (Képünkön: a bősi Dunát zárt Bős. Mivel tegnapelőtt szétszakadt a bősi duzzasztó még használható hajózsilipének kapuja, leállt a hajóforgalom a Duna e szakaszán. Pozsonyi kormánykörökben abban bíznak, hogy még a héten sikerül eltávolítani a másik zsilipet eltorlaszoló, régebben elsüllyedt ukrán hajó roncsait és gát. MTI - Telefotó) A kormány felhatalmazást kapott Az Országgyűlés keddi munkanapján 233 szavazattal, 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta azt az orszáágyűlési határozati javaslatot, amely felhatalmazza a kormányt a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelme beadására. X_____________________________________________/ • EU-csatlakozás • Papp Lehel György Mitterrand-nál Finnugor nyilatkozat készül Dr. Papp Lehel György, az Interparlamentáris Unió Magyar Csoportjának elnöke, Szentes és környéke országgyűlési képviselője Tuniszból megérkezett Párizsba, ahol az Unió ‘91 konferenciájára érkező magyar delegáció vezetőjeként és a világszervezet vezetőségi tagjaként vesz részt a tárgyalássorozaton. Röviddel megérkezését követően az IPU Végrehajtó Bizottsága tagjaként fogadta őt Mitterrand elnök, majd számos más delegáció vezetőjével folytatott előkészítő megbeszéléseket. A Finnugor Geopolitikai Csoport elnökeként a résztvevő tagokkal egyeztette a rájuk váró feladatokat és előzetesen csütörtökre jelezte, hogy közös nyilatkozat megvitatása és elfogadása céljából együttes tárgyalásra kerül sor Magyarország, Finnország, Észtország és a romániai magyarság képviselői részvételével.