Délvilág, 2000. június (57. évfolyam)

2000-06-07

Szerda, 2000. Jún. 7. Adóellenőrök a vádlottak padján „Millióért elsimítjuk..." Az adóhivatal ellenőr­zésének egyik cég sem örül. Főleg az nem, ame­lyiknél adódnak problé­mák, büntetésre számít­hat. Van olyan társaság, amelyik viseli a követ­kezményeket, mások pe­dig megpróbálnak kibú­vót keresni, akár veszte­getés árán is. Ehhez per­sze megvesztegethető re­vizorok is kellenek. Az APEH megyei igazgató­ságán, a szegedi bíróság ítélete szerint dolgoztak ilyen ellenőrök. P. Zoltán és J. Attila az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának felszámolási osztályán dolgozott revizor­ként. Az adóhivatal két évvel ezelőtt célellenőrzést, majd vizsgálatot rendelt el a hód­mezővásárhelyi székhelyű Hyport 97 Betéti Társasággal szemben. A cég kültagja, N. Boldizsár, közvetítőn keresz­tül, felvette a kapcsolatot P. Zoltánnal és társával, akik egyébként nem azon az osz­tályon dolgoztak, amely az ellenőrzést végezte. Az ügy három szereplője hónapokkal később találko­zott először, Baks mellett egy halastónál randevúztak - de­rítette ki a nyomozás. A beté­ti társaság embere arra kérte a revizorokat, hogy a cég ér­dekében járjanak el, a vizsgá­lat menetéről, állásáról rész­letesen tájékoztassák őt. Ki­egyezett volna a pénzbírság­gal, ám a büntető feljelentést mindenképp szerette volna elkerülni a Hypo 97. Mindezt persze nem ingyen kíván­ták... A közreműködésért a két revizor a vizsgálat szerint 1 millió forintot kért. Az össze­get két részletben adta át N. Boldizsár P. Zoltánnak, az „üzlet” lebonyolításánál jelen volt J. Attila is. Menet köz­ben a vesztegetésre szánt összeg tovább dagadt, újabb 1 millióval és néhány száz­ezerrel gyarapodott, mond­ván, a konkrét vizsgálatot végző revizornál történő ér­deklődés pénzbe kerül. P. Zoltán tavaly tavasszal a szentesi Szabó és Társa Húsipari Kft. könyvelőjétől félmillió forintot kért azért, hogy munkahelyén, az APEH megyei igazgatóságán közbe­­járjon a társaság adótartozá­sának pótlékmentes halasztá­sáért, a mulasztási bírságtól és a késedelmi pótlék megfi­zetésétől való eltekintésért. Az ellenőr az ajánlatát több­ször is megismételte, ám nem járt eredménnyel. Az ügyészség P. Zoltán és J. Attila ellen vesztegetést ál­lítva elkövetett hivatali befo­lyással való üzérkedés, míg N. Boldizsár esetében hivata­li vesztegetés miatt emelt vá­dat a szegedi bíróságon, amely napokban hirdetett ha­tározatot. P. Zoltánt 3 év 6 hónap börtönre, 2,3 millió forint elkobzási érték megfi­zetésére ítélte és 5 évre eltil­totta a közügyek gyakorlásá­tól. J. Attila 1 év börtönt ka­pott 3 év próbaidőre felfüg­gesztve, 100 ezer forint pénzbüntetést, és 150 ezer elkobzási értéket kell megfi­zetnie. Mindkettőjüket vég­legesen tiltották el a szakma gyakorlásától. N. Boldizsár büntetése: 1 év 10 hónap szabadságvesztés, amelynek végrehajtását 5 év próbaidő­re felfüggesztették. Az ítélet a fellebbezések miatt nem jogerős. V. Fekete Sándor Tóth, a matekzseni Ungvár (MTI) Ukrajnából kárpátaljai ma­gyar résztvevője is lesz az idén Szöulban megrendezen­dő középiskolás matematikai világversenynek. A kárpátal­jai sajtó szenzációként tálalja, hogy a beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium végzős di­ákja, Tóth Ferenc, aki siker­rel szerepelt az összes ukraj­nai matematikai tanulmányi versenyen, s első helyezést ért el a középiskolások mate­matikai világolimpiájának se­lejtező versenyén, legköze­lebb Szöulban fogja össze­mérni tudását a világ legjobb diák-matematikusaival. Az ungvári ukrán nyelvű újságok ugyanakkor meg­jegyzik, hogy Tóth a mate­matika mellett a többi tárgy­ból is jeleskedik, de - egyet­len kivételként - az ukrán nyelvvel sehogyan sem bol­dogul. Ezért az országos uk­rajnai diákolimpiákra is kénytelen volt tolmács kísé­retében utazni, aki nem más mint matematikatanárnője. Az újságok szerint a bereg­szászi diáknak nyelvi gondjai lehetnek Szöulban is, mivel a feladatokat a matematikai vi­lágversenyen a résztvevő diá­koknak országuk nyelvén osztják ki. MTI Press Évtizedes probléma: a vállalkozások kibonta­kozását a tőkehiány ne­hezíti. Most, ha tőkét nem is, annak forrása­ként hitelt az eddiginél kedvezőbb feltételek mellett kaphatnak majd az arra érdemesek. Az ország GDP-jének 45 százalékát megtermelő iparosság a hazai ban­kok hitelkonstrukcióiból mindössze 4,5-5 száza­lékban részesedik. Ezt a tarthatatlan helyzetet kívánta enyhíteni a Posta­bank Rt., amikor az IPOSZ- szal (Ipartestületek Országos Szövetsége) megállapodást írt alá a mikro,­­kis, és kö­zépvállalkozások új hitelezé­si formájáról, amellyel remé­nyeik szerint javulhat e szer­vezetek tőkeellátottsága. Amint azt Matolcsy György gazdasági miniszter is hang­súlyozta a lehetőség bejelen­tése kapcsán, a kis- és közép­­vállalkozói szektor verseny­­képességének fokozása elen­gedhetetlen az ország EU- tagságához, hiszen nagyon fontos, hogy az előttünk álló évtizedben dinamikus fejlő­dést érjenek el a hazai kis- és középvállalkozások. A másik fontos tennivaló: e munka­­szervezetek valamint a kül­földi befektetések között szoros összhangot kell te­remteni. A hazai ipar gazda­sági sikere ugyanis elválaszt­hatatlan a szektor tartós, di­namikus fejlődésétől. „Ha tő­két nem adhatunk - akkor vi­szont hitelhez kell juttatnunk a vállalkozásokat” - mondta Matolcsy. - Melyek az új hitelkonst­rukció kialakításának előzményei? - kérdeztük Szűcs Györgytől, az IPOSZ elnökétől. - A szövetségünket létre­hozó 250 helyi ipartestület, 18 területi szövetség és 29 országos szakmai szövetség bevonásával 1992-ben mega­lakítottuk az olasz mintájú Bizalom-Garancia-Hitel Egyesületeket. Ezek további sikeres hitelkonstrukciókat alakítottak ki a Budapest Bankkal és az UNIC Bank­kal. A német Auschgleisch Bankkal 1,6 millió márka felhasználásával vállalkozói tanácsadói rendszert hoztunk létre. A START hitel beve­zetésében meghatározó sze­repünk volt, hasonlóan a most megalakuló Hitelgaran­cia Szövetkezetek országos hálózatának létrehozásához. Szövetségünk részt vett ab­ban a szakmai vitában, amely hivatott volt eldönte­ni: miben különbözik a kis- és középvállalkozók hitele­zése a nagyobb cégekétől - ám sajnos a vita parttalanná vált, ezért saját utat válasz­tottunk. Az IPOSZ és a Pos­tabank mostani együttműkö­dési szerződésétől azt várjuk, hogy a kisvállalkozók , h­ázi­­bankra” találjanak. A továb­biakban megtudtuk még, hogy az IPOSZ szerződésben vállalta: folyamatosan ajánlja a bank csomagjait és szolgál­tatásait, kiképezi saját orszá­gos hálózatát a folyamatos tanácsadásra, munkatársait szak, -és továbbképzés kere­tében készíti fel. Jelentős ele­me a hitelhez jutásnak, hogy az IPOSZ - illetve helyi szervezetei - szakmai véle­ményével érkező hitelkérel­mek esetén gyorsítja a hitele­zési elbírálást, garanciaként elfogadja az ipartestület aján­lását, és kamatkedvezményt is biztosít. Auth Henrik, a Postabank vezérigazgatója elmondta, hogy a bank 22 ezer vállal­kozói számlát kezel,­­ ebből 20 ezer a kis, -és középvál­lalkozóké. A különböző régi­ókban 120 fiókjuk van, kö­zülük 100 fiókban már e té­ren gyakorlott munkatársak várják a vállalkozókat. Az IPOSZ és a Hitelgarancia Rt. képzési rendszere, a hitelké­relmek előkészítése és az ajánlás fedezi a kockázatot - erősítette meg az IPOSZ el­nökének szavát a vezérigaz­gató. Új termékként mutatták­­ be­­ a jelenleg­­ legrugalma­sabb hitelfelvételi formát, ami a Megújuló kölcsön ne­vet viseli. Ennek összege 1­­10 millió forint, futamideje 365 nap, kamata 20 százalék. A kamatfizetés havonta, a kölcsöné a lejáratkor esedé­kes. Azok, akik már 2 éve ügyfelei a banknak, kamat­­kedvezményt kapnak. A Hi­telgarancia Rt. készfizető kezességvállalásának díja 0,5 százalék. A hitelhez 50 százalékos díjtámogatás ve­hető igénybe. Az IPOSZ szakmai véleményével érke­ző hitelkérelmek, pozitív el­bírálás esetén 0,25 százalé­kos banki kamatmentességet élveznek. Mindehhez az szükséges, hogy az igénylő 1 éves vál­lalkozói múlttal rendelkez­zen, az előző évben nem volt veszteséges, a vállalkozás nem áll felszámolás, vagy csődeljárás alatt, az ügyfél­nek ne legyen vám, vagy tár­sadalombiztosítási, valamint lejárt hiteltartozása. A me­gindított megújuló kölcsön mellett az év közepétől lehe­tőség nyílik jelzáloghitele­zésre, és később a forgóesz­köz hitelt gépkocsi-fedezet­tel is igénybe lehet ven­ni. Hunyor Zsolt Postabanki hitel az iparosoknak A rendőrnap emlékére­­ az ópusztaszeri skanzenben Díszfát ültettek Munkatársunktól Április 28-án az ópuszta­szeri emlékparkban tartották az idei országos rendőrnapot. Az ezreket megmozgató, lát­ványos elemekben bővelkedő ünnepség emlékére ültettek tegnap délután díszfát a törté­neti emlékparkban. Az Árpád emlékmű közelé­ben leállított gömbjuhar gyö­kerére Orbán Péter vezérőr­nagy országos-, illetve Lukács János ezredes megyei főkapi­tány lapátolta rá a földet. A millenniumi évben ez volt az első alkalom, hogy országos rendezvénynek díszfával állí­tanak emléket - mondta Nagy László, a park igazgatója. Az országos rendőrnap szervezésében kiemelkedő munkát végzőket kitüntették. A belügyminiszter emléktár­gyat adományozott Nagy Lászlónak, a park igazgatójá­nak, és munkatársainak, Bán­­kutiné Nagy Ágnesnek és Ko­csis Lászlónénak. Az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság ve­zetője dicséretben és jutalom­ban részesítette Tóth Lajos ez­redes közbiztonsági igazgatót, Ozvald Imre ezredes gazdasá­gi igazgatót, Madarász Mihály alezredest, a megyei főkapi­tányság hivatalvezetőjét. Ha­sonló elismerésben részesült Mucsiné Szabolcski Ágnes zászlós, a balesetmegelőzési csoport vezetője, Tóth István­ná és Kőváriné Pacsa Gyön­gyi, az üzemeltetési osztály munkatársai. Az ORFK veze­tője emléktárgyat adományo­zott Tuczakov Szilvána főhad­nagy, sajtóreferensnek és Su­­bicz István alezredesnek. Orbán Péter országos főkapitány (balról) és a megye első rendőre, Lukács János összehangolt akció keretében ültette el a gömbjuhart. (Fotó: Schmidt Andrea) A sikerdíjat felvevő személy azon kevesek közé tartozott, akik jól jártak az ipari parkban zöldmezős beruházást megvalósítani szándé­kozó Avex cég csongrá­di tevékenysége révén. A város pénzügyi bizott­ságának elnöke e véle­ményét korábban egy interjúban fejtette ki, ám akkor az nem került szóba, hogy gazdasági egységek, így például a Frigolux sem járt rosz­­szul... Az Avex Electronics Inc. a csongrádi beruházásának megvalósítása előtt próbater­melést is be kívánt indítani, ezért megfelelő ingatlant próbált bérelni. A Frigolux Rt. 1-es számú csarnokát az Avex szakemberei alkalmas­nak találták mikroelektroni­kai üzem kiálítására, ezért a részvénytársasággal tárgyal­ni kezdtek. Ennek eredmé­nye bérleti szerződés lett, majd 1999. július elsején az immár átalakított csarnokban beindult a próbatermelés. A Frigolux Rt. vezérigaz­gatója a kezdetektől végig­követte az Avex, majd a Benchmark cég csongrádi tevékenységét. Felvetésünk­re, miszerint a szerződéskö­tés idején a városban Avexet méltató körökben arról is le­hetett hallani, hogy az Avex által fizetett bérleti díj a Fri­­goluxnak „mentőöv” lesz. Tóth Gábor kifejtette: ezt túlzás lenne így kijelenteni, az alaptevékenység mellett persze ez a többletbevétel is , jól jött” a cégnek. Az Avex, majd a Bench­mark Csongrádon tevékeny­kedett vezérkarát korrektnek nevezte. Hozzátette: az Avexnél jobb bérlőt nem is kívánhatna magának a Fri­golux. Természetesen az Avex Elektronikai Kft., majd utódja, a Benchmark Elektronikai Kft. is rendsze­resen fizette a bérleti díjat, Tóth Gábor az amerikai partnert e téren is makulát­lannak tartja. Az ipari park kialakításá­val kapcsolatban egyébként a vezérigazgató is várakozó álláspontra helyezkedett, hi­szen a betelepülő cégek kö­zött egy idő után kialakul egyfajta kooperáció, ami már most is tapasztalható, ám ha még több kis cég be­települne, bizonyára ezt még lehetne fokozni. A külföld­ről betelepülő cégek között ugyanakkor Tóth Gábor sze­rint lehetnek olyanok is, amelyek a már ipari parkban lévő vállalkozásoknak is munkát adnak majd. A már működő ipari park nyújtotta lehetőségeket egyelőre még a Frigolux nem igazán érzi, ám az inf­rastrukturális beruházások valamint az egyéb lehetősé­gek hatásait - Tóth Gábor szerint — öt-tíz évre előre te­kintve kell szemlélni. Mint mondta: egy évtized múlva az ipari parknak már bizo­nyosan pozitív hatása lesz a város gazdasági életére. A vezérigazgató egyébként munkatársaival egyetemben optimista, szerinte nekik is csak egy választásuk lehet: „előrefelé menekülni, vagyis fejlődni, keresni az új lehe­tőségeket, s a tőkét e telepü­lésre vonzani”. Merzsik János (Folytatjuk.) Csongrád - az ígéretek és a célkitűzések földje (9.) Frigolux és Avex A Nap 5 Tanítóképzés, egykor és ma Munkatársunktól A Csonka János Gim­náziumban nemrégiben tisztújító közgyűlést tar­tott a Szegedi Tanítókép­zőt Végzettek Baráti Kö­re, amelyen az egyesület elnökévé ismét dr. Baka­­csi Gézát, a most megje­lent Tanítóképzés Szege­den 1844-2000 című ki­advány szerzőjét-szer­­kesztőjét választották. A szegedi katolikus tanító­képző 1844. október 2-án nyitotta meg kapuit, 1923-ban költözött az új szegedi épület­be, ahol 1965-ös megszünte­téséig működött. Az intézet­ben 121 év alatt mintegy 5500-an szereztek tanító dip­lomát, az egykori növendékek nemcsak a magyar közoktatás különböző szintjein álltak helyt, hanem a kultúra és a tu­domány más területeire kerül­ve is bizonyították felkészült­ségüket. A tanítóképzés ugyan hosszú időre megszűnt Sze­geden, de az egykori intézet szellemisége még évtizedekig áthatotta a régió alapfokú ok­tatásügyét, az ott végzett pe­dagógusok büszkén vállalták, hogy a szegedi intézet diákjai voltak. 1991-ben alakult meg a Szegedi Tanítóképzőt Vég­zettek Baráti Köre, amelynek tagjai egyesületi formában működve ápolják a szeretett Alma Mater hagyományait, évente megkoszorúzzák az egykori tanárok sírjait, a vi­lágháborúkban elesettek em­lékművét, születésnapi össze­jöveteleket rendeznek, kiad­ványokat szerkesztenek. A most megjelent Tanító­­képzés Szegeden 1844—2000 című kötetet — amely röviden összefoglalja a szegedi tanító­képzés történetét, közli az egykori növendékek névsorát, beszámol az elmúlt évtized­ben a tanítóképzés újraindítá­sáért tett erőfeszítésekről - dr. Bakacsi Géza szerkesztette. A különböző oktatásügyi kuta­tásokkal is foglalkozó peda­gógus 1949-ben szerzett dip­lomát a szegedi tanítóképző­ben, majd évtizedeken át a Röszkei Általános Iskola igazgatója volt. 1997-től tölti be az egyesület elnöki poszt­ját, amelyre most újraválasz­tották. Dr. Bakacsi Géza úgy érzi, a Szegedi Tanítóképzőt Vég­zettek Baráti Körének erőfe­szítései nem voltak hiábava­lók, hiszen 1999 szeptembe­rétől a SZTE JGYTF kereté­ben önálló szakként 21 hall­gatóval újraindult a szegedi tanítóképzés. Az egyesület tagjai felvették a kapcsolatot a tanítójelöltekkel, igyekez­nek segíteni őket.

Next