Magyar könyvbarátok Diarium-a 1934 (1-8. szám)
1934 / 1-2. szám - Könyvek szemléje (33 könyvismertetés)
gok és a Kincses Kelet közé váratlanul odatolakodó negyedik világrész felszabadítja az emberi képzeletet, lázba ejti az újkor emberét és óriási erőfeszítésekre sarkalja. Cholnoky Jenő könyvéből megértjük azt a varázslatosan izgató élményt, hogy máról holnapra egész világrészekkel női meg alattunk a földgömb , mindnyájunk végzetes és örök lakóhelye. Cook az utolsó nagy felfedező, aki világrésszel ajándékozza meg az emberiséget : Ausztráliával. Cholnoky Jenő, a kiváló felfedező, kutató és természetbúvár A Föld titkairól írt munkáinak hatalmas sorozatával igen-igen derekas munkát végzett a Földről való tudásunk gyarapításában. Nagy művének önálló hatodik kötete A Föld megismerésének története, foglalata és betetőzése a többinek. Ebben a mai zaklatott és válságokkal küzdő korszakban valóságos írói hőstett, amit végrehajtott. (Halász Gyula.) FARKAS GYULA : A magyar irodalom története. Bp. (Káldor) 1934. 336 o. Ára vk. 340 P. Farkas Gyulának a berlini egyetem professzorának megvan a kellő távlata, sőt azonkívül a kellő magaslata is ahhoz, hogy korszerűen s szellemtudományi alapon átrendezze irodalomtörténetünk anyagát. Í új szempontok, legújabb kutatások és felfrissítő feldolgozás jellemzik művét. Pompás összefoglalásai arra épülnek fel, amit az iskola tanít s így mindenki számára világosan okos és modernül érdekes áttekintéssel szolgál. Megírva pedig úgy van, hogy aki a kezébe veszi, alig tudja végigolvasás nélkül letenni, aki pedig végigolvassa, egész biztosan még igen sokszor veszi kezébe. Főbb tagozatai : nomád művelődés, középkori keresztény művelődés, a ker. művelődés kettészakadása, nemzeti erőgyűjtés, a nemzeti érzés uralma, új európaiság felé, a világháború után. (A Magyar Könyvbarátok is beillesztették választható könyveik sorába.) GÁLOS MAGDA : Sigismond Justh et Paris. Adalékok a magyar-francia irodalmi vonatkozások történetéhez a XIX. század második felében. A pécsi Erzsébet Egyetemen az Institut Français számára készült munka. 1933. 119 old. Ára 320 P. A francia főváros századvégi társadalmának úgyszólván minden számottevő egyénisége ismerte, szerette, buzdította Justh Zsigmondot, a magyar Alföld messzire vetődött fiát, a magyar irodalom egyik kiváló novella- és regényíróját. Rajta keresztül jut közelebb a gall szellem a magyar nép és föld sajátos zamatjának élvezéséhez. Le Livre de la Pousta, Poésies magyares, Beöthy irodalomtörténetének francia fordítása valóságos kapcsolatot teremtenek az ifjú író rokonszenves valója iránt érzett barátságon túl is. Szerző részletes, életrajzi adatokon alapuló képet ad Justh Zsigmond környezetéről idehaza és külföldön, barátairól, ízléséről s az irodalmi és esztétikai hatásokról, miket kezdetben egyrészt Taine, másrészt Buddha követőjévé teszik, hogy később a francia műveltség és társadalmi fejlettség alaposabb megismerése tevékeny alkotóerőt pattantson ki belőle s Széchenyiként nemzete társadalmának előbbrevitele legyen előtte az eszmény. Birtokán falusi színházat, könyvtárat szervez, Pesten megalapítja a Műbarátok Társaságát , érzi életének korai végét, de utolsó pillanatáig dolgozik. Gálos Magda Justh munkásságát két korszakra osztja. Az elsőt a l'art pour l'art jelszava irányítja, Taine, Bourget lélekelemzése, Maupassant és Daudet realizmusa érződik rajta (Káprázatok, Művészszerelem). A második korszakban a kozmopolita légkör pesszimizmusát hazai levegő és bizakodó hang váltja fel műveiben : a Puszta könyve, A pénz legendája, Gányó Julcsa. Vautier fordításában francia barátai is olvasták . G. Huysmans, 14