Kemény Ferenc: Kinek a bűne a bolsevizmus? A politikai és történeti előzmények: a Károlyi-korszak, mint a szovjetköztársaság előfutárja : hiteles részletek a hatalom átjátszásának kulissza-titkaiból - Magyar politikai könyvtár, 1. szám (Budapest, 1919)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja március 21-én a gyűjtőfogházban, ahol a kommunista párt vezetősége letartóztatásban volt, közös értekezletet tartott és elhatározta a két párt teljes egyesülését. Az új párt ideiglenesen a Magyarországi Szocialista Párt nevet vette fel s új nevének megállapítását a forradalmi Internacionaléra bízta. Az egyesülés azon az alapon történt, hogy a magyar proletariátus vezetésében és a magyar kormányhatalom átvételében a két párt együttesen vesz részt. A proletariátus nevében az egyesültek azonnal át is vették az államhatalmat és kimondták, hogy a proletárság diktatúráját a munkás-, paraszt- és katonatanácsok gyakorolják, a már kitűzött nemzetgyűlési választásokat pedig elejtik. A megegyezés további következménye az volt, hogy haladéktalanul felállítják a proletárság osztályhadseregét, amely a fegyvert teljesen kiveszi a polgárság kezéből s a proletárság uralmának biztosítására és az antant imperializmusa ellen a legteljesebb és legbensőbb fegyveres és szellemi szövetséget kötik az oroszországi szovjet kormánnyal. Ez a forradalmi változás az ország kormányában és az államformában, amit a Berinkey-minisztériumnak és Károlyi Mihály köztársasági elnöknek formális lemondása előzött meg, teljesen váratlanul jött az ország legnagyobb ámulatára, a nép tudta és sejtése nélkül történt és bizonyára ma is értetlenül áll az ország közvéleménye azzal a rejtéllyel szemben, hogyan sikerült máról-holnapra a gyeplőt kezébe ragadni annak a gonosz, tőlünk minden tekintetben idegen érdekmaffiának, amely a meggyőzés becsületes fegyvereivel itt híveket magának szerezni nem tudott és még pénzzel is csak elvetemedett, lezüllött, mindenre kész katonatömeget tudott hatalmi céljai elérésére maga köré gyűjteni. A nemzet méltán követelheti, hogy az illetékes alkotmányos fórum, vagy a pártatlan történetírás teljes hitelességgel állapítsa meg, kik a bűnösök és kik a felelősek Magyarországnak ezért a katasztrófájáért, kik kergették az amúgy is megtiport és tervszerűen meggyöngített országot ebbe a végzetes kalandba, amely ma még föl sem becsülhető anyagi és erkölcsi romlásba taszította. Ennek a nehéz, de a nemzet jövője érdekében jelentőséges feladatnak szolgálatában áll — fogyatékos erőkkel ugyan, de becsületes igyekvéssel — ez a füzet is, amely a magyarországi bolsevizmust közvetlenül megelőző és azzal szoros összefüggésben levő eseményeknek történeti összefoglalását kívánja adni. Március 22-ikének reggelén ébredt tudatára Magyarország az óriás változásnak, melynek igazi jelentőségét a nép, de tán még a politikusok sem ismerték. Hogy mi vár az országra, azt csak az Oroszországból visszatért bolsevik vezérek tudták igazán. Mégis