A nemzetiségi kérdésről - Az Unio páholy kiadványa 4. (Kolozsvár, 1911)

3 elméletüket arra alapítják, hogy megtagadják a külön nemzetek létjogo­sultságát, s a legkülönbözőbb és ellentétes érdekek korlátlan érvénye­sülésének jogosultságát hirdetik. Ezek az elméletek lehetnek nagyon szépek és kívánatosak is, de hogy mi magyarok szolgáljunk kísérleti nyúl gyanánt e célra , aligha tudnánk belenyugodni. A népek és nemzeteknek egész sora olvadott be már más népekbe és nemzetekbe az idők rendjén, s mégis a nemzetek ver­sengése sohasem volt oly élénk, mint napjainkban. A Scotus Vik­torok azért írhatnak rólunk amennyit csak akarnak, amíg saját hazájuk népeket és nemzeteket, sőt világrészeket hajt angol rabi­gába. A németek mű-elszörnyülködésétől sem volna szabad meg­ijednünk, amíg hazájuk területén a francia, dán és lengyel népek a német vasököl alatt kénytelenek meglapulni. Legcsodálatosabb azonban az, hogy a románok mű­fajveszékelése is hatással van magatartásunkra, akiknek óhajtott hazájában odaszakadt magyar véreink oly brutális agyonnyomásnak vannak kitéve, hogy még a kevésbbé kényes ízlésű románok is kénytelenek idevonatkozó terv­szerű munkájukat­­ letagadni a világ előtt. A hazai és külföldi elméleti szociológusok eszményi nemzeti­ségi politikáját tehát bármennyire is nagyrabecsüljük, ne vegyék rossznéven, de eszméjük gyakorlati megvalósításához csak majd a többi nemzetek után kívánunk hozzáfogni. A valóság ma az, hogy minden nemzet, mely energiát érez magában, nemzeti alapon kívánja az emberiség továbbfejlődését szolgálni, s e célból hatalmi körén belül nem tűri meg a másfajta nemzeti érdekek érvényesülését, melyek az egy irányban érvénye­sülni akaró nemzeti erő szétforgácsolását és célnélküli lekötését eredményezik, miből az emberiségnek sincs egyáltalában haszna. Amely tényezők és körülmények a kisebb államban, a családban érvényesülnek a család szellemi és anyagi felvirágzása és fennma­radása tekintetében, nagyban, a nagy családban, az államban is ugyanazon tényezők és céltudatosan előidézett körülmények érvé­nyesülnek az állam jólétének és virágzásának előidézésében. A családfő fegyelmezési módja talán fájdalmat is okoz az egyes csa­ládtagnak, de előnyére szolgál az egész családnak s így az állam vagy nemzet egyes részeinek megrendszabályozása és korlátok közé szorítása is csak legfölebb a szenvedő félre járhat hátrány­nyal, de elősegíti az egész boldogulását. Az egész egyes részeinek túlfejlődése megbéníthatja az egész működőképességét, míg az egész egységes munkája, a részeknek nem a pusztulását, hanem legfölebb a harmonikus munkára való kényszerítést idézi elő. A hazai nemzetiségi kérdések felállítása annak idejében külső hatalmi tényezők hatására sikerült, a saját érdekeink ellen, azonban mi akkor vétettünk nagyot, amikor ezt a természetellenes folyama-

Next