Dunaferr, 2009 (58. évfolyam, 1-52. szám)
2009-11-27 / 48. szám
FÓRUM A TÁRSADALMI VITA LEZÁRÁSAKÉNT Dunaújváros és a turizmus Lapunk már hírt adott róla, hogy a Dunaújvárosi Kistérségi Turisztikai Közhasznú Non-profit Kft. elkészítette a következő öt évre a város turisztikai koncepcióját. Több helyen nyilvános vitára bocsátották az érdekes dolgozatot, mielőtt a közgyűlés elé terjesztenék elfogadtatásra. Fontos feltétel a koncepció léte az uniós pályázati források eléréséhez. A társadalmi vita lezárásaként november huszadikán, hétfőn turisztikai és lakossági fórumot tartottak a kereskedelmi és iparkamara konferenciatermében. A széles körben meghirdetett alkotó vitára alig többen, mint húszan voltak kíváncsiak. A rendezvényt Balogh Tamás, az Eldo Rádió programigazgatója vezette. Rövid megnyitójában elmondta, hogy a fórum hozzászólásait hanganyagban rögzítik, majd a felvétel cd-re kerül, mintegy emlékeztetőül. Elsőként dr. Bocsi Andrea, a kft. ügyvezetője szólt a koncepcióról. Emlékeztetett fontosságára, majd a turisztika gazdaságban betöltött szerepére, helyére. Kiemelte Dunaújváros turisztikai lehetőségeit,miközben hangsúlyozta, hogy a Tourinform Iroda nem befektető társaság, szerény költségvetésből működik. Amire vállalkozhat, az Dunaújváros és térsége turisztikai lehetőségeinek marketingje. A fórumon a kevés résztvevő ellenére eleven párbeszéd alakult ki. A turisztikai ágazatban érdekelt vállalkozók adták hozzá ötleteiket, meglátásaikat a koncepcióhoz. A Dunaújvárosi Főiskola részéről Molnár István, a kollégiumok vezetője hívta fel a figyelmet a Campus kínálta lehetőségekre, a konferen c DUNAÚJVÁROSI ALMA MATER ELŐTT TISZTELGŐ SZAKESTÉLY Móron találkoztak Évről évre november elején Móron gyűlnek egybe a selmeci akadémia valamely utód intézményében diákoskodók, hogy felidézzék a hagyományokat. November 4-én az OMBKE Vaskohászati Szakosztály dunaújvárosi szervezete is képviseltette magát a rendezvényen, annál is inkább, mert a szervezők a dunaújvárosi képzést állították a figyelem középpontjába. Immár öt éve annak, hogy néhányan, akik a selmeci akadémia valamely intézményében töltötték diákéveiket, megalapították az Autóiparos Firmák Ligáját Móron. Célul tűzték ki, hogy azok a több mint 270 éves hagyományok, amelyek túléltek háborúkat, politikai rendszereket, aktív közreműködésükkel tovább éljenek. A kirándulások, közös programok sorába illeszkednek a szakestélyek is. Az úgynevezett „komoly pohár" köszöntőt dr. Hári László, a Dunaújvárosi Főiskola Anyagtudományi és Gépészeti Intézetének főiskolai tanára mondta el az ország különböző pontjairól egybegyűltek előtt, akik többek között Mosonmagyaróvárról, Győrből, Inotáról, Székesfehérvárról, Budapestről Oroszlányból, és Dunaújvárosból érkeztek. Részlet a beszédből: „A selmeci-soproni szellem mai örökösei a miskolci és a soproni egyetemeken, illetve székesfehérvári és dunaújvárosi főiskolán végzik munkájukat... Nézzük meg, hogy a hagyományok és a közelmúlt tükrében miként alakult a selmeci szellem és a montán szakmák ápolása a Dunaújvárosi Főiskolán! A felsőfokú technikum első végzős évfolyamától számítva először 1966-ban szereztek felsőfokú kohász oklevelet. A képzés az elmúlt 43 év alatt számos szakirányban folyt: kohógépész, vas- és fémkohász, öntő, képlékenyalakító, gyártmányellenőrző ágazatokban. Napjainkig a kiadott diplomák száma eléri a 2000-et." A hozzászóló kitért az oktatás és gazdaság kapcsolatának változására, a műszaki képzés háttérbe szorulására: „Az egyre kisebb létszámú hallgatóságot már csak a kohász és anyagmérnök szakmában képeztük, számos magas színvonalon művelt tárgy szűnt meg a nyugdíjba vonuló tanár távozásával." Az oktatás színvonalának csökkenését több tényezőre vezette vissza Hári László: „az egyébként szeretni való fiatalok (...) középiskolai képzettsége általában alacsonyabb, tanulási kedvük pedig az egyre kisebb követelményt támasztó tanulmányi és vizsgaszabályzat alsó léeállásához igazodik. Tulajdonképpen megbukni sem lehet, és a tanulmányi időt így átlagosan mindenki meghosszabbítja. Ennek eredménye az oktatási színvonal kényszerű — egyébként országosan megfigyelhető — csökkenése." Szerencsére azért optimizmusra is van okunk: „A hallgatói önkormányzat kezébe került hagyományápolás soha nem látott színvonalra emelkedett. Firmáink az elsőévesek balekoktatásán kívül szervesen kapcsolódci a turizmus, mint új gazdasági potenciál fejlesztésére. Ugyancsak több hozzászóló a sportturizmust erősítené, míg mások a Duna-partot, mint a vízi turizmus bázisát építenék be szabadidős sportpályákkal, pihenőhelyekkel. Szóba került a szocreál tanösvény is, mint különleges turisztikai vonzerő, akár trabantos városnézéssel párosítva. Most is, ahogyan számos alkalommal, maradt a kérdés, mi teheti vonzóvá városunkat az idelátogatók számára, miért töltenének el itt egy napnál többet. A város turisztikai koncepciója továbbra is elérhető az interneten (www.info.dunaujvaros. hu), olvasható, értékelhető, kiegészíthető. m. a. nak az OMBKE munkájába, rendezvényeket szerveznek, hagyománnyá tették a Selmecbányai túrákat. A selmeci hagyomány életrevalóságának napjainkban kimagasló eseménye azonban egy történelmi győzelem. Tudvalevő, hogy a főiskolánkon honos szakok mindegyike igyekezett megteremteni a saját hagyományát. A kohász-gépész rivalizálás végére pontot lehetett tenni. Az utóbbi időkben megállapodás született, hogy valamennyi dunaújvárosi szak magáénak ismeri el a selmeci hagyományokat, a kohásztól a gépészig és a gazdászig a főiskolán most mindenki jó szerencsét!-tel köszön. A selmeci hagyományok tehát teljes győzelmet arattak, csak kohász is legyen hozzá." A házigazdák filmmel is készültek, nem kis meglepetésünkre a sztálinvárosi beruházásról és az egykori Kerpely Technikumról, a felsőfokú technikumról, majd a Miskolci Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karáról, illetve az éppen tíz esztendővel ezelőtt önállósult Dunaújvárosi Főiskoláról láthattunk dokumentumfilmet. Köszönjük mórnak! Jó szerencsét! Szente Tünde 6 DUNAFERR 2009. november 27. — 48. szám