Földvári Part-oldalak, 1997 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1997-11-17 / 2. szám

A­z őszi ülésszak második tanácskozására gyűltek össze Dunaföldvár elöljárói október 28-án. Két-három érdeklődő valamint a sajtó és a hivatal munkatársai előtt kezdődött meg a munka. A képviselők közül Lóki Istvánná hiányzott. Elsőként a helyi adókról szóló rendelet módosítása került terítékre. Maradjon-e a jelenlegi szabályozás, illetve milyen mértékben emelkedjenek a helyi adók - ez volt a kérdés. Jövő évtől igazságosabb helyi adózási rendszert tervez az állam, ami a termelő szférában tevékenykedők (mg­i vállalkozók, iparosok) részére is elszámolhatóvá teszi az anyagköltséget. A kereskedők esetében a beszerzett áruknál ez teljes mértékben elszámolható. A termelők ‘98-ban az anyagköltség 33%-t, ‘99-ben 66%-t, 2000-től 100%-t tudhatják be. A város szempontjából ez az új módszer 8-10 milliós helyi adóbevétel kiesést eredményez, de számolni kell a várhatóan­­ 6%-os inflációval is. Településünk polgárainak ugyanakkor teljesen jogos igénye, hogy működjenek az intézmények, zavartalan legyen az egészségügyi ellátás, szépüljön, fejlődjön a város. Az állami finanszírozási rendszer ehhez közel sem biztosít elegendő pénzt. E tények ismeretében az előterjesztés leszögezi: „Dunaföldvár sem mondhat le a helyi adóbevételek legalább inflációkövető növekedéséről”. A városműködtetés kényszere teszi indokolttá az iparűzési adó emelését. A képviselő-testület ezért a kereskedő szféra adókulcsát 0,8%-ról 1 %-ra javasolta emelni, a termelő ágazat adójának 0,8% arányú helybenhagyása mellett. ‘98- ban ily módon az ideihez hasonló (46 millió) nagyságrendű helyi adó­bevétel érhető el. A képviselők elé tárt előterjesztésben tervezet készült az ideiglenesen végzett iparűzési tevékenység adóztatására. Kidolgozásra került egy visszaigénylési rendszer, mely meghatározott közérdekű célok támogatása esetén 10 - 25 vagy akár 50%-os helyi adó visszatérítést eredményezhetne. Megfontolásra ajánlotta az irat az államilag támogatott idegenforgalmi adó bevezetését, ti. minden beszedett 1 Ft mellé az állam 2 Ft-t tesz. Az előterjesztés szerint a kommunális adó évi 2.000 Ft maradna. Egy vitában elhangzott javaslat szerint az adózó határozhassa meg, hogy mire fordítsák adója 20-30%-t. Sűrű képviselő úr azok támogatása mellett szállt síkra, akik nem számolhatják el az anyagköltséget. Kertész képviselő úr szerint nem lehet a vállalkozókat a végtelenségig terhelni, ezért a helyi adó szintentartását javasolta. Cziger képviselő úr egyszerűen nem értett egyet az adóemeléssel. A helyi adórendelet módosítása egyébként három lépcsős folyamat. Az októberi ülés feladata az irányelvek meghatározása volt amit a testület végül elfogadott. A november 10-i vállalkozói fórum keretében széleskörű vitára bocsátják az elveket, majd az ott elhangzottak figyelembevételével a decemberi ülés keretében hozza meg a képviselő-testület a végleges döntést. A témakör tárgyalása során szinte tapintható volt az esetleges­­népszerűtlen döntés és a városműködtetés közötti dilemma. Ezután szociális rendeletek módosításával és részben ezek következményeként a Polgármesteri Hivatal­­ szervezeti átalakításával foglalkozott a testület. Módosították az adóigazgatási eljárásban dolgozók anyagi érdekeltségéről szóló rendeletet és a szociális ellátások rendszeréről szóló rendeletet. Utóbbi szabályozza a nyugdíjas korúak, de nyugdíjjal nem rendelkezők járadékhoz jutási lehetőségeit, és alanyi jogon biztosítja a gyermeknevelési támogatást A Polgármesteri Hivatalon belül, önálló szervezeti egységként, 2 fő alkalmazottal létrehozták a Városi Gyámhivatalt. E kiemelten fontos feladat ellátásához az állam biztosítja az anyagi erőforrásokat. A törvénynek megfelelően módosították a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló helyi rendeletet. Megalkották és elfogadták a volt vasbolt helyén január 1-től létesítendő Családsegítő Szolgálat Alapító Okiratát. (Az intézmény munkájáról lapunkban más helyütt bővebben szólunk) Tudomásul vették a képviselők a szociális ellátásrendszer (segélyezés) működéséről szóló tájékoztatót. Dr. Simon János jegyző elmondta, hogy ezen a téren érvényre jutott a testület akarata vagyis érezhető lett a szigorítás, ami a rendeletet hatékonyabbá tette. A legnépszerűbb a fűtés támogatási kérelem, melyből több mint 400 érkezett az önkormányzathoz (az ülés utáni héten nyert a város 18 milliót erre a célra, bővebben 1. oldal) A képviselők rendkívül alapos beszámolót kaptak kézhez a Magyar László Gimnázium legutóbbi 5 évéről, amit Weisz János az intézmény igazgatója szóban is kiegészített. Az iskola az átalakulás éveit éli mind szervezeti, mind technikai vonatkozásban. Működése egyértelműen sikeres, ezt támasztotta alá a beszámoló egyhangú elfogadásával a képviselő testület. Németh Ferenc földterület vásárlási kérelme ügyében másodszor sem hozott döntést az önkormányzat. Ez a kérdés már szeptemberben is napirenden volt. Pataki Lászlónak 2.000 Ft/AK vételárért eladtak egy 2,5 hektáros 32,4 aranykoronás területet. Vida Sándornak a Kecskeugratóból 500 Ft/m2 áron eladtak 80 négyzetmétert. A vásárló 400.000 Ft erejéig vállalta a Kecskeugratón a támfal és a kövezés megépítését. Hajnal Tamás és felesége részére eladták az Ilona u. és a Kossuth L. u. sarkán lévő üres területet. A vételár 5.000 Ft/négyzetméter. A november 16-i népszavazáson tevékenykedő szavazatszámláló bizottságok tagjait tisztségükben megerősítette a testület. A nyílt ülés végén Horváth Zsolt közel fél órás párbeszédet folytatott a képviselőkkel és a jegyzővel „Városgazdálkodási Kft. és Gozsovics” témakörben. A kérdezz-felelek keretében olyan lényegi információ nem hangzott el, amiről lapunk előző számában nem olvashattak. A zárt ülésen történtekről Ráthgéber Lászlóné alpolgármester tájékoztatta lapunkat: a 16 beérkezett kamatmentes kölcsön támogatási kérelem (fiatalok lakáshoz jutásához) közül 4-et hagytak jóvá száz és kétszázezer forint közötti összeg erejéig. A testület eldöntötte, hogy az új kábeltévé hálózat építésében beruházóként vesz részt, és ebben az évben 5 milliót fordít erre a célra. Meghatározták az építés ütemét: 1. 6-oson kívüli terület, 2. 6-oson belül ahol jelenleg nincs kábeltévé, 3. a régi rendszer átépítése. A jelenlegi kábeltévé tulajdonosok új hálózatra való csatlakozási díjáról nem tudott dönteni az önkormányzat. Megpróbálják megmenteni a Városgazdálkodási Kft-t - így döntöttek a cég pillanatnyi helyzetének tanulmányozása után. Egy közgyógyellátást és egy fűtési­­lakásfenntartási támogatást méltányosságból szavazott meg a testület. A régi aranyboltot és a Western kocsmát szerették volna megvásárolni bérlői, de vételi ajánlatot tettek a társasház lakói is. A testület nem tudta eldönteni, hogy kinek adja el a helyiségeket, ezért megtartotta azokat városi tulajdonban. Az ülés este kilenc órakor ért véget. Orsi Sándor Emelkedjen-e a helyi adó ? 3. oldal

Next