Dunaföldvári Part-oldalak, 2002 (6. évfolyam, 1-12. szám)

2002-01-01 / 1. szám

2 működtetni. Ezért hálás is az önkor­­mányzat, de a tavalyi­nál nem tud nagy­obb összeget biztosítani a civil szervezetek számára. Mintha tavaly is hasonló kilátásokkal indultak volna az új évnek... Pontosan. Ezért is volt nagy öröm, hogy 2001-ben nem kellett hitelt felvennünk. A tavalyi év megmutatta, hogy sikeres pályáza­tokkal van lehetősége az önkormányzatnak plusz pénzek szerzésére. Azt, hogy a múlt évben mennyivel nőnek majd az adóbevételeink, az év kezdetekor pontosan nem lehetett meghatározni. Ezzel azt akarom mondani, hogy vannak ki nem számítható tényezők... Mindenesetre bízom benne, hogy gazdálkodás szempontjából a 2002-es év a tavalyihoz hasonlóan alakul majd. Jut a szűkös keretekből fejlesztésre? Két nagy beruházást is folytatunk az idén, de mielőtt ezekről beszélnék, lépjünk vissza egy kicsit a fürdőhöz. Ugyanis benyújtottunk egy második, dél-dunántúli regionális pályázatot, mellyel 25 millió forintos támo­gatást nyertünk egy 50 millió forintos beruházáshoz. Ebből az összegből az idén elsősorban a gyógyvízhez kapcsolódó gyógy­szolgál­tatásokat szeretnénk kiépíteni. Ezeknek a száraz, vízhez közvetlenül nem kapcsolódó része a volt hajóállomás épületébe kerülne be, mivel az épület egészen minimális átalakítással alkalmassá tehető a gyógyszolgáltatásra. Befejezzük a kemping néhány épületének belső átépítését, felújítjuk a termálkutat. A pályázat lehetővé teszi, hogy a fedett fürdőre magas tető kerüljön, hőszigetelést kapjon, és végre meg tudjuk oldani a pára elvezetését is. Úgy gondolom, el kell érnünk, hogy a fürdő és a kemping legalább nullszaldós legyen. Ehhez pedig mindenképpen szükséges a ТВ által támogatott gyógyszolgáltatások megteremtése. Ha csak Földvár 50-60 km-es körzetét nézem, akkor mindenképpen lesz, illetve már van is igény a fürdő szolgáltatá­saira, hiszen sokan jönnek Előszállásról, Dunaújvárosból, Soltról, a számuk pedig csak nőni fog, ha e ТВ megtéríti a kezelések, szol­gáltatások költségeit. A nagy beruházások közül az egyik a szennyvízcsatorna-hálózat. Hol tartanak a kivitelezésben? A településenkénti készültség elég változó. Dunaföldvár 38 százalékos készültségű, ami azt jelenti, hogy többiekhez viszonyítva elég­gé le vagyunk maradva. Ez abból fakad, hogy akkor, amikor még bizonytalan volt a KAC támogatás, leállították a dunaföldvári ter­veket. Ezek azonban már rendelkezésre áll­nak, a munka haladhat. A kivitelezők mostanra elkészültek a dunai bevezetéssel. A szennyvíztisztító telep kialakítása is jó ütemben zajlik, az építészeti munkákat hamarosan befejezik, ezt követően kerül sor a gépészeti szerelésre. Még hátra van a nyomóvezetékeken az átemelő szivat­­­tyúk és a dunaföldvári átemelő kivitelezése is. Mindezekkel júniusra kell elkészülni, június végétől ugyanis indulnia kell a féléves próbaüzemnek. A másik nagy beruházás az elkerülő út. Tavaly már elkészültek a tervek, megkezdődtek a kisajátítások. Mikor indul­nak a munkák? Amint az időjárás engedi. Mivel nem önko­rmányzati beruházásról van szó, nem mi készítjük elő, de érdekünk, hogy folya­matosan kövessük az eseményeket. Egyrészt, mert nagyon fontos, hogy mi lesz a sorsa a kisajátítandó épületeknek, mi az, amit az önkormányzat helyzeti előnyéből fakadóan hasznosítani tud például ingyenes használat­tal. Érdekünk az is, hogy visszatérüljön az, amit a hajléktalan szálló felújításába invesztáltunk, hiszen hamarosan ezt az épületet lebontják. Mindenek előtt pedig elengedhetetlen annak az ismerete, hogyan is kapcsolódnak majd az elkerülő úthoz a városiak. A forgalom a Mészáros utcán fog a körforgalomhoz csatlakozni, a hídra a központban nem lehet majd felhajtani. Azt azonban már sikerült elérnünk, hogy a hídról a Sóház utcán lejöhessenek a járművek a nehéz teherforgalom kivételével. A 6-os útnál egy nagyon komoly csomópont fog épülni, ez az eredeti tervektől annyiban tér el, hogy nem egyszintbeli körforgalmú kereszteződés lesz, hanem az egyik vasúti híd átépítésével fog a közúti pálya áthaladni a 6-os út felett. Mára a kiviteli tervek is elkészültek, a tendereztetés folyik, így amint az időjárás engedi indulni fog a munka. Addigra a kisajátítások is lezárulnak. Mikor ismerhetik meg a földváriak rész­letesen a tavalyi év mérlegét, illetve az idei esztendővel kapcsolatos önkormányzati koncepciót? A lakossági fórum, közmeghallgatás február 14-én 18 órakor a Művelődési Központban lesz. Jó lenne, ha a földváriak minél nagyobb számban jelennének meg, hiszen itt tudják elmondani a véleményüket, s itt tudhatjuk meg mi is a legközvetlenebb módon, hogy mit szeretnének az általunk képviselt lakosok. Balogh Emese Felhívás Értesítjük azokat a dunaföldvári lakosokat, akik hitelszerződésüket még nem kötötték meg a Szennyvíz Társulatnál, hogy azt késedelmi kamat felszámolása nélkül január 30-ig még megtehetik. Intéző Bizottság Jegyzet A szabály az szabály Igen nagy híve vagyok a biztonságnak. Ajtómat bezárom, a gázcsapot kétszer ellenőrzöm, a pénzemet bankban tartom, sosem szárítok hajat fürdőkádban és még a harisnyám is szembiztos. Az autózásban pedig végképp nem ismerek tréfát. Ha sza­bálytalanságot követek is el néha, sosem direkt, és mindig bekapcsolom a biztonsági övemet, sőt másokat is erre ösztökélek. Egyetlen igazán vakmerő dolgot követtem el eddigi életemben, áthágva minden szabályt: egyszer, egy nyári éjszakán, hajnali kettőkor, teljes 4 másodpercig lekapcsolt világítással száguldottam a hatos út egy tökéletesen kihalt, nyílegyenes szakaszán a 15 éves, 650 cm3-es Polski Fiatommal, holdfénynél. Igazán felemelő volt, de soha többet! Ebből is láthatják, hogy a biztonság nálam mindennél előbbre való. Mégis meglepett az új rendelkezés, miszerint január 1-jétől kötelező lesz az arra alkalmas gépkocsikban a 12 év és 150 cm alatti gyermekek számára a biztonsági gyerekülés használata. Egy darabig azt hittem, hogy ez vicc, de most már tudom, hogy nem más, mint a „Közlekedjünk vidá­man“ kampány egy hangulatjavító intézkedése. Hiszen ki ne kacagna felhőtlenül egy 11 és fél éves, 147 cm-es, medvényi gyer­meket látva extra méretű gyerekülésbe zsúfol­va egy autó hátsó traktusában! Sorra vettem osztályom gyermekeit (tanítok ugyanis), akik éppen ebbe a korcsoportba tartoznak. A ren­delkezés hatálya alá eső gyerekek közül a kedvencem egy kislány volt a hátsó padból, aki pironkodva bevallotta, hogy már több mint 60 kiló. Másik két nagylánynak olyan terebélyes feneke van, mint egy szekrényajtó, és még a legkisebb is azt mondta (akinek szemmel láthatóan nő a cicije), hogy sosem lenne hajlandó beülni egy olyanba. Kijelentették, hogy ők már fiúznak (csajoz­­nak), tinidiscóba járnak, és többen tűnődnek az első melltartó megvásárlásán. De kérem, a szabály az szabály. Ezúton keresek tehát gyermekülést 48 kilós unokaöc­sém számára. Kalandorok kíméljenek! Baksay Erika

Next