Dunántúl, 1920. szeptember (10. évfolyam, 173-197. szám)

1920-09-19 / 188. szám

Előfizetési "em­* in­ítis Egész évre . .'40 300 Félévre 120 150 Negyedévre 0O 75 Egy hóra ■20 25 Egy szám ara Melyben • 1*40 h­itér Egy szám ara vidéken 1­ 30 Hitév Kitettői hivatal: Lyceum­ utca 4. szám-Kiadó telefonja: BSE Szerkesztőség: Lyceursv utca 4. száza. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint. Nyilt tér soronkint 4 kor. Hajsza indult m m meg egy ház ellen a sajtóban és a népgyűléseken. Mi nem ezt a há­zat akarjuk megvédeni, mert az szo­ciális érzésével elébe vágott már hó­napokkal, sőt egy-két évvel azoknak a vádaknak, amelyeket ma szórnak fe­léje. Ez a ház már régen menedékhe­lye az utcára kitetteknek és megőrző­je e családok legértékesebb vagyoná­nak, a bútoroknak. Ez a ház egy éve akár olyan, mint egy bútorraktár, s minden agyonzsúfolt szoba beszélhet­ne arról, hogy hány családnak vett­e el ezt a gondot. Mi nem ezt a házat akarjuk megvédeni. Hanem rá aka­runk mutatni arra, ami ma történik és ami ma történhet — sajnos — mert em­berek vagyunk, s mig emberek le­szünk a gonoszságnak határtalan ér­vényesülése lesz.­­• Meg akarjuk kérdezni azokat, akik ötven szobáról beszélnek a népgyűlé­­seken, ha vájjon ők m­egolvasták már egyszer a szobák számát­ Meg akar­juk kérdezni őket, ha várjon ők utána­néztek-e egyszer annak, hogy azokban a szobákban mi volt az utolsó évek­ben is? Nem jártak még azokban a szobájkba­n — ennyit megállapítottunk — nem tudják a szobák számát s az­ért a biztos meggyőződés hangján, hi­vatva érzik magukat felkavarni koholt adatokkal a nép szenvedélyét. Milyen jó, hogy szabad feltételezni mindig a legjobbat. Milyen jó, hogy nemes do­log, feltételezni mindig a legjobbat. Mi hajlandók vagyunk ezt megtenni. Feltételezzük, hogy a legjobb jóhisze­műséggel beszélnek ,és, írnak ezek a jó urak és elvtársak, de akkor szere­tettel kérdjük, nem kellene-e előbb meggyőződni arról, ha vájjon igaz-e az, amit mondanak? Vájjon tényleg egy ember rendelkezésére állottak-e ezek a­­ helyiségek, vagy pedig a ke­resztény szeretet legelemibb köteles­ségét megtette-e és segített-e a saját kényelme árán is? Meg kellett volna kérdezni ezt, mert nézzék­ urak, a tu­datlanság határos a gonoszsággal. S mi tényleg úgy,érezzük, hogy itt kez­dődik az emberi gonoszság. Amikor k­ülönös erővel tiltakozik valami az emberben, hogy világosan lásson, mert így könnyebb a támadás és a demagóg fogás. - Nem vádolunk gonoszsággal senkit, s miért nem tudjuk elhinni, hogy ember ennyire mélyre sülyedhet. De a go­noszság látszatát nem kerülték el. S Mi­vel hiszünk a jóban a gonoszság tomboló őrülete között is, azért tilta­kozunk az emberi érzés legszentebb jogai alapján, hogy még egyszer ár­tatlanokat hurcoljanak meg a sajtóban és a népgyűléseken- Tiltakozunk az ellen, hogy demagógfogással kavarják a nép szenvedélyét, mert el tudunk viselni mindent,­­csak azt nemii ha láb­bal tiporják a keresztény Európának féltett értékeit, az emberi jogokat. ______ b­g. A kínaiak a keresztények ellen London, szept. 18. — A Reuter­ügynökség jelenti Honkongból, hogy a gépfegyverekkel felszerelt katonák megtámadták a falukat és a templo­mokig menekült keresztényeket, köz­tük nőket és gyermekeket is meggyil­kolják. A falvakat felgyújtják és kira­bolják. Eddig több száz keresztény ta­nítót mészároltak le. Újabb hírek a pétervári ellen­fek'"ru­dalOTOiról Bornin, szept. 18. — A 8 órai Esti Újság jelenti Varsóból. A legutolsó viborgi híreik szerint Pétervárott új ellenforradalom tört ki. A városban röpcédulákat osztogatnak a vörös ura­lom ellen. A magyar­ pénzügyek Budapest, szeptember 18. — Iklódy- Szabó János, a pénzügyi bizottság előadója, a magyar pénzügyi viszo­­­nyok rendezéséről a következőket mondotta: — A magyar királyi pénzügyminisz­ter már beterjesztette azokat a javas­latokat, amelyekkel az adott körül­mények között az államháztartás mér­legét megjavítani lehetséges. Hátra van még a fény­űzési cikkek megadóz­tatásáról s a nagy vagyonadóról szóló javaslat. Ezeken most dolgozik a pénz­ügyminisztérium előkészítő osztálya.­­ A korona árfolyamát egészen ter­mészetellenesnek tartom. Egészen bi­zonyos, hogy a mi koronánkat mes­terségesen nyomják le. Semmiféleké­pen nem lehet megokolni, hogy a ma­gyar korona alacsonyabban álljon, mint az osztrák, holott, a mienknek ma is legalább egy a tíz arányban kel­lene­ a frankhoz állni. A koronánk csekély vásárló­értéke, illetve a valu­­takül­önbözetek aránytalansága miatt a szükséges nyersanyagok és építési termékek behozataláról alig lehet szó. Pedig mégis számítanunk kell rá, hogy az anátánt bennünket a szükséges nyersanyagokkal ellát.­­ A hitelügy terén igen érdekes és nagyfontosságú a m. kir. pénzügymi­niszternek az a javaslata, hogy Ma­gyarországon csak az Országos Kö­zépponti Hitelszövetkezet égisze alatt keletkezhessék újabb hitelszövetkezet.. Ezzel az OKH monopóliumot nyer a hitelügy terén. Az állam egyébként az egy­m­illiós érdekeltséget növelni fogja és 25 millióval fog az alaptőkébe­* hozzájárulni.. SHS. hímk­i Belgrád, szept. 18. — Korosee dr„ az SHS. állam minisztere súlyosan meg­betegedett és az orvosok állítása sze­rint állapota válságos. — A vallások­tatást az SHS. állam területén az ösz­­szes középiskolákban beszüntették. Francia-belga hadi egyezmény Paris, szept. 18. — A versaillesi bé­keszerződés 18. fejezete értelmében a francia-belga katonai egyezményt re­gisztrálás végett a népszövetség tit­kárságához kellett volna beterjeszteni. A belga és francia kormány jegyzéket intézett a népszövetséghez, melyben a bejelentést fölöslegesnek tartja, azzal az indokolással, hogy a megkötött egyezmény kizárólag a két állam had­­vezetőségére tartozik. A bátor kommunisták le akar­ták gyilkolni a rendőrséget és a polgárőrséget München, szept. 18. — A törvény­szék­ előtt hazaárulás vádja alatt effig 18 éves kocsis állott, akinél a vizsgá­lat alkalmával számos cédulát talál­tak, melyeken a Reichswehr, a rend­őrség é­s a­ polgárőrség több tagjának a neve volt feljegyezve. Egyes nevek kereszttel voltak megjelölve. Az a gyanú, hogy a kommunista párt ösz­­szeesküvési lajstromáról van szó, a rendőri kihallgatások során beigazo­­lást nyert. N°ha az ügyészség csak várfogságot indítványozott, a törvény­szék a vádlottért egy évi és hat havi fegyházbüntetésre ítélte. A bíróság be­­bizonyítottnak vette, hogy a kommu­nista pártnak általános utasítása van a polgárőrség, a rendőrség és a Reichswehr tagjai nevének összeírá­sára, hogy a megjelölteket puccs ese­tén azonnal ártalmatlanná lehessen tenni. A törvéyszék meggyőződést szerzett arról a szándékról, hogy az összeírt embereket nemcsak letartóz­tatták volna, hanem, különösen azo­kat, akiknek nevét kereszttel jelölték me­g, medicínozták és kivégezték volna. A városi sertések eladása­­ Pécs, szept. 18. A napokban megemlékeztünk a városnak arról a szándékáról, hogy el akar adni a 600 városi sertésből 98 darabot, amelyek teljesen érettek és tovább hizlalásra nem alkalmasak. Ebből az alkalomból a Munkás ism­ét szokott tendenciózus támadást intézett a város tanácsa ellen, hogy a sertéseket elkótyavetyéli. A való tényállás ez: A város már 350 darab sertést vett át több csoportban, páronkint 320 ki­logramm súlyban. A pénzügyi és köz­élelmezési bizottság pedig már ezelőtt két hónappal, kimondta, hogy a szabad forgalomra való tekintettel likvidál­ják­ a közélelmezést. A város tanácsa azonban az elkótyavetyélés helyett a lehető leggazdaságosabb kihasználásra törekedett és tovább hizlaltatta az ál­latokat. Természetesen azonban min­den állat nem alkalmas a tovább hiz­lalásra, amely csak bizonyos ideig és fokig lehetséges. A vállalkozók most bejelentették, hogy a tovább hizlalás­ra adott sertések egyik csoportja tel­jesen kiérett, a másik pedig nem al­kalmas már tovább arra. Hogy a hely­zet tényleg így áll-e, azt szakértőkkel is megvizsgáltatták. Minthogy a ható­sági sertésvágó üzem már nem áll fenn, áruba bocsátották őket, de figyele­m­mel voltak arra, hogy ha­ hentesek ve­szik meg a hízókat, a közönség nem áll kedvezményes áru sertéshúshoz és zsírhoz. Az eladás napján Lépes György, a Munkások fogyasztási szövetkezete nevében ajánlatot tett­­a városnak, hogy adják át nekik az állatokat be­szerzési áron- Mivel ez a terv meg­egyezett a város intencióival, készség­gel k­ap­ott erre ígéretet. Ennek elle­nére a Munkás a következő napon fut és tendenciózus támadásba kapott. Ép ily nevetséges a tengeri elkótya­vetyélésére vonatkozó vád is. A ten­gerit tavaly vették, arra az esetre, ha nem lesz elegendő búza. A lisztté őr­lésre nem került a sor, teh­át felhasz­nálták a gazdasági és erdészeti hiva­tal állatainak takarmányozására. Ma­radt még másfél vagon, amelynek az eladását ugyancsak két hónappal ez­előtt határozta el a pénzügyi bizott­ság. Minthogy már új kukorica is van, a meglevő tengeri megtartása nem volt indokolt, az eladást tehát a józan gaz­dálkodás követelte. A sertések eladása aztán úgy tör­tént, hogy abból a többi jelentkezők is is részesedjenek. Az eladásra kerülő 98 darabból 40 darabot a munkások fogyasztási szövetkezete, 20 darabot a máv­ jóléti bizottsága, 15 darabot a köztisztviselők beszerzési csoportja, 10 darabot a keresztényszocialista munkásság, 4 darabot a városi köz­­kórház, 4 darabot a postások beszer­zési csoportja, 4 darabot a Pius-Inter­­nátus, egyet pedig a Matessa árvaház vásárolt meg. Az eladásnál a városnak alkalma lett volna nyerészkednie, de ez a lakosság sérelmére eső eljárás nem volt célja. Az összes intézmények a mai forgalmi árnál jóval, olcsóbban jutottak a sertésekhez, amiket a város a beszerzési árnál egy koronával drá­gábban adott el azért, hogy a lakos­ságot olcsóbb húshoz és zsírhoz jut­tassa. Az egy koronás többletet a vá­ros kamatvesztesége és a kezelési költségek veszik igénybe. Az annak idején a zsirínség enyhítésére meg­vásárolt sertésekből még ötszáz darab van meg, amikre ugyancsak érkezett ajánlat, de a város épen a fenyegető zsirínség miatt nem adta el őket, még, haszonra sem. Annál kevésbbé állhat helyt az elkótyavetyélés vádja, amely nem egyéb, a megszokott, tendenció­zus vádaskodásnál. :.yyea »zsam is«5Syite»» K, vidfcfe«&n IMSM® &. Vasárnapi levél A hiúság utján — A­­gyermek szépségverse­nyek és a babaszinpadok hatása a gyermeki • terekre P­é­c­s, szept. 18. — Hogyan lesz hiúvá a gyermek? Ezzel a kérdésemmel kezdtem foglalkozni múlt levelemben. Rámutattam arra, hogy a hiúság kezdetben mint­e­gy gondosan fürösztött és megfésült ölebecske kiutaltatja magát és később derül ki, hogy oroszlánkölyök volt, mely vérengző fene­vaddá nő idővel. Ez a leendő vadállat azon­ban nemcsak a családi élet szűk körén belül kapja meg a maga tejecskéjét,­­ a társa­dalmi élet jól letaposott utain bővében vá­rakoznak az alkalmak a fejlődő gyermekre, melyek hiúságát erősítik. Az lenne a pedagógiai szempontból üdvös dolog, ha a gyermek minden szórakozásá­ban, játékában természetes lehetne. Milyen édes, milyen tettetés nélküli a gyermek, ha magában játszik, vagy vele egykorú pajtá­saival és nem veszi észre, hogy figyelik. Pedig figyelnünk állandóan kell a gyermek­re és pedig csaknem mindig úgy, hogy ne vegye észre. Játékai közben nyílik ki iga­zán az ő új benyomásokkal tejlő lelki vi­lága és ha sikerül megfigyelnünk e kifej­lődő kis világ tüneteit úgy, hogy magunkat észre ne vétessük, szülői munkánk feladata lesz könnyebb és ezzel járó örömünk lesz nagyobb. A gyermek azonban nem természetes. Mi­helyt észreveszi, hogy figyelik. A közfigye­lem meg éppen veszedelmes a gyermekre. Ezért nem vagyok barátja­­a gyermekszép­ségversenyeknek és a kicsinyek színpadon való szereplésének. A gyermekszépségver­senyek a­ legkárosabb lelki hatások eszköz­­lei. A hiúság bálvány­istene ekkor hajol le először a nagy nyilvánosság előtt, hogy megcirogassa azokat a kedves gyermekar­cokat, melyeken a maga jövendő papjainak ,­s papnőinek kialakul''» vonásait nézi. Szép­­­ségverseny! A legszebb gyerm­ek kapja az első dijat. Miért! Mert szép! Az ő érdeme é-Z? Hozzájárult valamivel ahhoz, hogy szép legyen? És annak a kis gyermeknek már most meg kell tudnia, hogy olyan valami­vel bír, amit a világ észrevesz, kitüntet,­­ noha nem maga szerezte és semmi része sincsen abban, hogy ezzel a feltűnő tulaj­donnal bír. De hát­­ az, ha valaki szép? Az nem baj. Hiszen a szépség vágya velünk született, lelkünk természetszerűleg vágyik a szépre. A szép gyermek felséges látvány. De a szépség nem versenyárucikk. A szép­ség tulajdonképpen csak hangos ígéret, hogy belül is ilyen leszek. És ha ígéret, akkor kötelezvény is, hogy valóban olyan is le­gyek. A szépségversenyre vitt gyermek nem ad majd hitelt annak a nagy igazságnak: ,,Akkor szép a gyermek, ha jó.“ Minden gyermek szép, ha jó. Az a kis púpos is, az a sánta is, az a szeplős is. Mind, mind! íme ez az egészséges irány. De így gondolko­dik-e az az első, második, harmadik díjat nyert gyermek? Hát azok a lemaradtak, kiknek édes­anyjuk vörösre sírja szemeit azért a hiányzó egy-ké­t­­ szavazatért, melyek ellenében valamelyik díj biztosítva lett vol­na!? Micsoda eszmecserék folyhatnak ot­t­­hon egy-egy ilyen alkalom után, a gyermek füle hallatára! Oh, milyen veszedelmek mindezek a fejlődő lélek számára. Hát a gyermek­színpadokhoz mit szól­junk? Nem is szólva arról a szörnyű elfa­julásról, minek évekkel ezelőtt lehettek személői sokan itt Pécsett is, — arról a ba­­baszínpadról, melyen nem a Hófehérke és hét törpe és ehhez hasonló ártatlan meséjét alakították, hanem a melyen apró 6—12 éves gyermekek olyan szerelmi kalandokat, hűt­lenség! jeleneteket mutattak be, hogy a fel­nőttek színházában sem adhatják különben. A hat éves konferansz, a nyolc éves prima­donna, a tíz éves hősszerelmes . . . Foly­tassam-e? Váljon ezen az útón nem lesz-e a gyermeki lélek szent temploma latrok barlangjává? De nem tudok örülni azoknak a ,,bájos“ angyaltáncoknak sem, melyeknek reális em­­lékeképen ott marad a második elemi isko­lás kis leány játékszekrénykéjén a festékes tégely, mit pirulva mutat be tanítójának. ..Ezzel festettek ki bennünket!“ — Hát erre ugyan miért volt szükség?

Next