Dunántúl, 1922. október (12. évfolyam, 223-248. szám)
1922-10-06 / 227. szám
XI. évfolyam. 227® szám. Pécs 8922. okfejesz ., Péntek" Előfizetési ár házhoz szállítva vagy . postán Egész évre . , 2160 K Félévre . . , 1080 „ Negyedévre , 540 Egy dóra . , 180 „ Egyes szám ára 8 K. Vasárnapi szám 10 K» , Szerkesztőség Lyceum.utca 4. szám Szerkeztőség telefonja 65. szám. Kiadóhivatal, Buscellcu utca 4. szám Kiadóhivatal telefonja 232. szám. Hirdetés díjszabás szerint , Kéziratokat nem adunk, viasza sfityingre# Lapunk mai náma 4 eltol ! wmmih'U Ax antant megegyezett a törökökkel London, okt. 5. — A szövetségesek tábornokai és Izmed basa között Mudániában létrejött az egyezség. A törökök beleegyeztek Tirádának szövetségközi megszállásába, ha a görögök ellenkezése esetén kikötőiket az antánt blokldrozná a sexualista csapatok pedig fegyveresen léphetnek fel a görögök ellen. Az angolok visszavonják csapataikat a tengerszorosok keleti partjától Gallipoliig, a törökök pedig teljesen kiürítik a semleges zónát. A szövetségesek a béke megkötéséig Konstantinápolyban maradnak, de a közigazgatás kemalista tisztviselők kezébe megy át. A görögök 10 napon belül a Marináig vonulnak vissza és Drinápolyt is átadják, a törökök azonban csak a végleges békekötés után vonulhatnak be Tráciába. Az új keleti békekonferencia hír szerint Szraroriban lesz. Most csak az van hátra, hogy a görögök meghajolnak-e a szövetségesek akaratai előtt. A görög kormány kihívta az 1917- es 18 évi korosztályt. ■ „ Paris, okt. 5. — A Chicago Tribüne tudósítója jelenti lapjának, hogy az Edgar Quinet francia hadihajó fedélzetén aláírt katonai egyezmény 6 cikkelyből áll. A® 1 Tráciáról, 2. Trácia kiürítési határidejéről és 3. visszaadásáról szól, 4. a semleges zónáról, 5. Konstantinápoly kiürítéséről, 6. rendszabályokat tartalmaz arra az esetre, ha a görögök nem tennének eleget e kívánságoknak. A tudósító hozzáfűzi, hogy a kemalista sereg Tráciába csak akkor fog bevonulni, ha aláírták véglegesen a békét. A tráciai angol és olaszosztagokat francia csapatokkal fogják megerősíteni mindaddig, amíg a török nacionalista hadsereg oda bevonul. •’ . ^ -j y A zürichi esti zárlat Zürich, okt. 5. — Berlin 25, Budapest 22. _______ •-3ÖSZ Tövises utakon 1eIé£- h°gy a pokol mínden gonoszkény állja el utunkat szabad Ha-| hmmMW ffilvó finomságát követték el rajtunk, nem zsánk felé. Akkor kamarilla volt a A IflliHüljjGUIJfU UyjCl imádsággal, könnyel, vérrel, verejtékkel évforduló reggelén áldozókserege megilletődött gondolatokkal zarándokol a hetvenhárom éves gyászos Arad, a magyar Golgorha felé. Bús, borongós hangulat száll felettünk, mint véres felhők alatt zovarhanó hollócsapat. Képek rajzolódnak elénk, melyeknek sötét hátteréből kiemelkedik a bíbitó. Megjelennek előttünk a szenvedés örök fölségű királyai: az oradi tizenhárom.... Csodálatos. Meghaltak, hogy örökké éljenek, időbe lőtték, felakasztották őket, hogy örökké uralkodjanak. Igazi magyar történet az ő tragédiájuk, amely ezer esztendeje száll ivadékról-ivadékra. Egy a magyarörökség, a szenvedés. A magyar történetben egy az állandó, a változatlan, a fájdalom, a köny és a vér, az emlékek tébolyító fájdalmaa.„ Valamikor ünnepi processiókkalünnepeltük ezt a napot, de ma ünnepelhetünk-e...?, Ma csak a könnyek keserűségemarja arcunkat,a nyomor szánt barázdákat homlokunkon, a reménytelenség szorítja össze keblünket, az éhség gyengesége rabolja el karunk erejét Emlékezhetünk-e?, A pesti Uj épület’ lakója, az első •független magyar minisztérium elnöke, Batthyány Lajos gróf életét•ekkor oltja ki egy osztrák katona golyója... Ugyanekkor, Aradon dobpergés zavarja meg a vár nyomasztó csöndjét, Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Schneidel Józseftábornokokat és Lázár Vilmos ezredest vezetik az aradi vár északkeleti sáncába. A vezénylő parancsnok intésére 16 gránátos lépelő. Újabb jeladás s a csaták rettenthetetlen hősei egy nemzet vértanúivá lettek... És azután jöttek a többiek, kiktől a golyó kegyét megtagadták. Pöltenberg Ernő nyitja meg a sort s kövesik őt Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagy Sándor, gróf Leiningen Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és végül gróf Vécsey Károly. És mikor a gyötrelmes tragédiának vége lett, a borongós őszi Reggelen a nap egy pillanatra bontakozott felsőfátyolából és glóriát font a nemzet mártírjainak Szent, áldott feje köré... És azóta buli a köny és a vér. Azóta sok új stációt emeltünk kálvária utunkon. Várjon hová és meddig fognak vezetni ezek a kálvária stációk?... Mint akkor is a bresciai hiéna nem elégedett meg ezzel a tragédiával, hanem újabb vérrel és könnyel öntözte meg a magyar városok és falvak földjét és magyar sóhajokkal telítette meg a kazamatás bőr levegőjét, úgy ma is nem fánk felé. Akkor kamarilla volt a neve börtönünknek, ma cantant missió!... Autójuk úgy fütyörészik még itten, mint egy, halottat őrző templomban berúgott társaság sivalkodása... Ellenőriznek, hogy van-e még kifosztott zsebünkben valami elvinni való... Jól van, mi is jóvátehetjük azt a sok gonoszságot, amit velünk a kulturnerzetek elkövettek... Október 6 fölött is kiderült a nap, kiderül még a mi egünkön is, mert van a feltámadás!!!; rcman voltán ev. lelkészságát követték el rajtunk; nem elég, hogy belőlünk táplálták és izmosították fel a háború szörnyszülötteit, Csehszlovákiát, Jugoszláviát, Nagyromániát s a többi fiókkeselyűt, de továbbra is csak minket nyúznak k eszeveszett kéjjel. Még panaszkodnunk sem lehet, még a zúgolódás is tilalmas. Sőt a kémeket is mi fizetjük... Mint szegény Heraklesznek, nekünk is saját testünkből kell lecsöndesíteni a reánk rohant Cerberusokat. Akkor kétfejű sas vigyázott a megmozdulásunkra, ma hétfejű sár) Zeman Zoltán cv. lelkész. «clia«oia*aBoiiOiOBoa0il0B0S0B0B0i0i0ic ílra 8 korona ■V—J I. .»■.■■HUUII'I.I "" 1 M'VIHg.'fWW!' loaoBosoEOBoaoaoic Híreit oiany sorban Újpest polgármesterévé Semsey Aladár dr.-t választották meg. ■— A pécsi egyetem orvosi fakultásán a hallgatók felszólították a zsidó hallgatókat, hogy hagyják el a termet, többnek az indexét is elvették. Entz professzor, intézkedésére az indexeket visszaadták. —* A Theater an der Wienben, amikor a Frasquita operettet Lehár személyesen dirigálni akarta, a zenekar forte helyett pianisszimót játszott, mire Lehár lecsapta a dirigens pálcát. Kiderült, hogy a zenekar fizetésdifferencia miatt tüntetett így, de később rendesen játszott. — Bécsben a pirkerstrassei fiúiskolában a szoc. demokraták eltávolították a tantermekből a keresztet, mire a közönség tömegbe verődve, követelte a feszületek kiadását és azokat visszaállította helyére. — A két, nemz. egyesülés pártjában a drágaság kérdését tárgyalták, gyors intézkedést követelve és elítélték a sajtó izgatásait. — A fa. államtitkári címet adományozta a kormányzó Schwéder Ervin és Breyer István kultuszmin. tanácsosoknak. —* Konstantin görög király, aki családjával Palermoba költözött, nem tudott megfelelő lakáshoz jutni, ezért visszatért a Patris cirkálóra. — Karstenfelsi és hegyaljai Paczor Vilmos ny. altábornagy 82 éves korában meghalt Budapesten. — Szabolcsvármegye 70 milliót szavazott meg a florthy-iiségakcióra, minden hold földre egy kiló búzát vetettek ki. —[ A Virradat a nehéz gazdasági viszonyok miatt egyelőre szünetelni fog, ma, már nem jelent meg. —. 30 milliót adományozott egy amerikai magyar, hogy szülőfaluján a szabolcsi Ibrányban Villamostelep létesüljön. —A Ráckevénál egy 45 év körüli férfifaullát húztak ki a Dunából. — A Berlin—Hamburg közti gyorsvonatra dróttalai telefont rendeztek be, melyet az utasok bármikor használhatnak. •— A rapallói szerződés végrehajtásáról szóló egyezményt az olasz és szerb megbízottak tegnap aláírták. 1 ..... ■' ---. Állandóválasztmányi ülés P ecs, okt. 5. —« Baranyavármegye. .állandó választmánya Fischier Ferenc, drj főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a hétfői közgyűlés elé kerülő ügyért két tárgyalták. Az előadókon és a járást vezető főszolgabírókon kívül jelen voltak Beck Alajos dr., Benkő Gyula, Krasznay Miklós dr., Mándy Sámuel, Narancsok József dr., Szily Tamás, Szűcszsef, Tedesco Viktor, Tyószits Sándor és Ujváry Géza. Az állandó választmány tuódonl vette, hogy az 1922. évi pótköltségre és a jövő évi előirányzat ellen és hételt nem adtak be, 1 Petri József kabaré! körjegyzőt növem'4 bér I'-től saját kérelmére nyugdijazzák’J özv. Sáfáry Lehelné végkielégítési töjjelmét elutasították', özv. Varga Gézáné'- nak 800, özv. Tolnai Lajosnénak 600 évi nyugdijat állapítottak meg, felutasították özv. Reiner Lajosné neveltettés járulék és Bogyay Elek nagyobb szolgálati idő beszámitásra vonatkozó kéreteinét. Hosszabb vita indult meg Ehridt Sándor belvárdi jegyző özvegyének nyugdija körül. Az alispáni javaslat efaz utasítandónak véleményezte a kérdést,, mert Ehrlich a törvényhatóság megkérdezése nélkül állt szerb szolgálatban. A főispán kiemeli, hogy már, tisztázódott az az elvi álláspont, hogy pusztult azért, mert valaki szerb, szolgálatba vett, még fegyelmi eljárás alá nem .vorn ható, Mándy Sámuel sem tartja. Irtdoko131 alkalmazhatónak a nyugdíjja leinek ezt a szakaszát, Fischer Béla főjegyző ragaszkodik ajti alispáni javaslathoz. Módjában lett veraöfi szerb szolgálatba lépését bejelenteni. Azt illető már háború alatti, ténykedéseig fegyelmit érdemelt. A megszállás alatt azonban meghalt és így utólag igazolt eljárás alá nemvonható. ’ Feniczy Ignác dr. főszolgabíró is Eözít'i hogy. Ehrlich magyarellenes viselkedésig tanúsított, és a magyar szolgálatban élt kezelt pénzeket később felesége, fizette vissza,? Benkő Gyula serint az alispáni javaslat értelmében a többi jegyzők sem tartathatnának nyugdíjra igényt, ha a megaszállás alatt hivatalban maradtak. A vár megye ilyen elvi döntést nem hozhatni Mándy azt javasolja, hogy hazafiadatlossága miatt tagadják meg a nyugdíjat. Szily Tamás felszólalása után az ügyet leveszik a napirendről. Boldog Lajos dr. megyei aljegyzőt kérésére betegsége miatt 13 szolgálati évivel ezt év október , 1-től nyugdíjazzák, Özv. Angyal Kálmánná neveltetési járulékot nem kaphat, de a szegényalap terhére, méltányosságiból 200 koronával segélyezik., Tudomásul veszik, Hogy, Villány még a főszolgabírói hivatal helyiségeiül díjtalanul átengedte a községház felső épületét mindaddig, amíg a járási székhely kérdése véglegesen rendezést nem nyer. A községi és körjegyzők magán