Dunántúl, 1922. december (12. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-08 / 280. szám
XI. évfolyam.?80. szám, Ara Előfizetési ár házhozszállitva vagy postán Egész évre . , 2160 K. Fejévre . . , 1080 » Negyedévre . , 540 „ Egy hóra ... 180 „ Egyes szám ára 10 korona Vasárnapi szám 10 korona Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőség Lyceum utca 4. szám Szerkeztőség telefonja 630 szám. Kiadóhivatal, ligeeam utca 4. szám Kiadóhivatal telefonja 332. szám. Hirdetés beszabás szerint Az előtt az ünnepek várva-várt örömnapjai voltak az életnek. Vártuk, hogy az ünnep kiragadja lelkünket a hétköznapok szürkeségéből és megfürössze a vallás vigasztalószépségeiben. Vártuk, mint életszükségletet, hogy elmehessünk az áhitat honába, boltíves csendes templomokba. Ezeknek küszöbénél letettünk gondot, szenvedést, le az életnek minden terhét s elfelejtve a testet imaszárnyakon röpítettük lelkünket az Istenhez. Vártuk az ünnepeket, mert a szeretetnek, a boldogságnak napjai voltak ezek. Az előtt még asztalunk is dusabb volt az ünnepeken. Az előtt, mintha szebb napok, jobb napok lettek volna ezek az ünnepek. De vájjon, miért látjuk ma szebbnek, jobbnak a múlt homályában elmosódó ünnepeket, vájjon miért nem lelkesít ma is egy,egy fenséget, ünnep úgy, mint azelőtt, régen, boldogabbnak látszó eltűnt időkben? Vájjon az ünnepek jelen-' tősége, varázsa, fénye fakult volna el". Vagy talán azért szomorúbb a lelkünk, mert az ünneplő ruhánk kopottas? Vagy, mert az ünnep gondot jelent a háztartásban, az apró-cseprő figyelmességek lerovásában? Vájjon mi változott? Semmi, csak mi magunk. Valahogy tudatunkon, akaratunkon kívül közönyösebbek lettünk az ünnepek iránt is. Valahogy a bensőnkön, a gondolatainkon nem a szépnek, a szívnek, a léleknek a hangja az uralkodó, hanem az anyagiasság az életünk parancsoló kormányzója. S mi ennek engedelmeskedünk, nincs erőnk föléje lendülni, nincs akaratunk újra oltárt emelni a lelkünkben, hanem tovább is lenyűgözött elégedetlen, rajongó rabszolgái vagyunk vágyainknak és álmainknak és sodródunk az elégedetlenség örvényébe. Ki segíthet rajtunk? Senki, de senki más csak mi magunk. És semmi és semmi más nem segíthet, mint az, ha úgy mint az előbb, mint régen volt, visszaállítjuk a hétköznapias szürke, anyagias gondolkodás helyébe az emelkedett, ünnepies életszemléletet. Ha ünnepet varázsolunk vissza a bensőnkbe, a lelkünkbe. Ha visszaülítjük a vagyoni érték helyébe a mindenek felett álló lelkiértékeket. Ha nem hódolunk sem önző jólétnek, sem vagyonnak, hanem egyes egyedül a benső értékeknek. Akkor várva várt, gondtalan ünnepnapok lesznek a legazinkiibb hétköznapok is. Megdőlt a trianoni szerződés morális alapja Bethlen miniszterelnök beszéde a Házban Budapest, dec. 7. — A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra előtt nyitotta meg Szcitovszky elnök. Bejelentette, hogy Benárd Ágost és Haller István sürgős interpellációra kaptak engedélyt. Az egyes miniszterek beterjesztik a kivételes hatalom megszűnésével szükségessé váló rendelkezésekről szóló javaslatot, továbbá a munkásházak állami támogatásáról, a tejellátásról, a mezőgazdasági kishaszonbérletekről szóló törvényjavaslatokat. Az indemnításra kimondják a sürgősséget. A soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló javaslathoz Ostör József, Csik József szólalnak fel és azt örömmel üdvözlik. Peidl Gyula elfogadja a javaslatot, de konstatálni kívánja, hogy Sopronnak visszacsatolásában a szoc. dem pártnak oroszlánrésze van. Ezután Bethlen Isván gróf miniszterelnök áll felszólásra. — A trianoni szerződés — mondotta — azon a gondolaton épül fel, hogy akiknek nem magyar az anyanyelvük, nem ragaszkodnak ehez a hazához. • Hogy a trianoni szerződés ebből a gondolatból indult ki, annak oka egyrészt ellenségeink győzelme, másrészt az a rágalmazó hadjárat, amelyet Magyarország ellen évtizedek óta folytattak. Ezt a rágalmazó hadjáratot csak kisebb mértékben indították meg ennek a hazának polgárai, nagyobbrészt külföldön szították. Ausztria egy faktor volt ebben a műveletben és Ausztria is lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy ezeket a rágalmakat érvényesítsék. Az az irigység, amellyel Ausztria a mi függetlenségi mozgalmainkat nézte, volt az oka annak, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdéseket folyton bolygatta és úgy igyekezett feltüntetni, minthaMagyarországon is oly állapotok uralkodnának, mint Ausztriában. Követeltük a népszavazást, de hiába és hiába kívántuk az antanttól, hogy ne csak proklamálja a wilsoni elveket, hanem hajtsa is végre őket Hiába kértük a népszavazást a tőlünk elszakított területeken. Végre Sopron kérdése alkalmat adott a népszavazásra és a soproni népszavazásnak ezért van nagy jelentősége, mert bebizonyította, hogy az a feltevés, amelyből a trianoni szerződés kiindult, hamis. A soproni népszavazással meglazult a trianoni szerződésnek minden morális alapja. Ez a jelentősége a mai napnak és ezt kell ünnepelni, mert csak csekély területen koncedálták a népszavazást. Ne felejtsük el, hogy a nyugatmagyarországi terület évszázadokon át kereskedelmi és gazdasági kapcsolatban volt Ausztriával. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az a vonzó erő, amelyet a 70 millió német nemzet egy kis nemzetiségi népre gyakorol, sokkal hatalmasabb, amelyet bármely szomszédunk gyakorolhat. Állítom, hogy a legkedvezőtlenebb feltételek ellenére is bebizonyosodott, hogy a trianoni szerződés morális alapja megdőlt. (Élénk taps.) Ha egy nemzet, amelynek fiai az önfeláldozás iránt hálát mutatni nem tudnak, nem érdemesek arra, hogy fiai önfeláldozók legyenek irántuk. Mi Sopron városának kincseket nem adhatunk, mi megcsonkított országgá váltunk, de egyet igenis adhatunk és ez szívünk egész melege. Sopron bizonyságát adta annak, hogy hazafiassága erősebb volt, mint a trianoni szerződés erőszakossága. Kéri a törvényjavaslat elfogadását. (A miniszterelnököt a Ház osztatlan tapssal és óváriéval ünnepelte.) Az elnök a törvényjavaslatot elfogadottnak jelenti ki. Rupert személyes kérdésben való felszólalása után a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Esztergályos János, Urbanics, Gaál Gaszton és Kállay pénzügyminiszter ajánl módosítást. Hegyeshalmy Lajos javasolja, hogy az adó a postatakarékpénztár útján is befizethető legyen. Gaál Gaszton tegnapi támadását a tisztviselőkör nevében a leghatározottabban visszautasta. Gaál Gaszton kijelenti, hogy Hegyeshalmy az ő felszólalása alatt vagy nem volt jelen, vagy aludt. (Derültség.) A napirendi indítvány szerint a legközelebbi ülés december 11-én, hétfőn délelőtt 11 órakor lesz-Áttérnek a sürgős interpellációkra. Bénárd Ágost dr. interpellációját a népjóléti miniszterhez intéz és kérdi, van-e tudomása arról, hogy a gyógyszerészek a törvényes előírás ellenére nőket alkalmaznak és azok készítik a mérget tartalmazó orvosságokat. Kívánja, hogy a jógszerészők nők helyett az orvosságok készítéséhez értő férfiakat ajánazzanak. Vess népjóléti miniszter válaszában kifejti, hogy ami a gyógyszerészeket és gyógyszerészsegédeket illeti, ezek viszonya a magánjog körébe tartozik. A legsürgősebb vizsgálatot fogja megindítani. A választ a Ház és az interpelláló tudomásul veszi. Haller István a lakáskérdésben interpellál a népjóléti miniszterhez. Felhívja a kormány figyelmét arra, hogy figyelmeztesse a lakáshivatalt, hogy tartsa szem előtt a szociális szempontokat Vass népjóléti miniszter azonnal válaszol. Válaszát az interpelláló és a Ház tudomásul veszi Elnök az ülést egynegyed négy órakor berekeszti Kormányzói elismerés Felber Arthur dr.-nak Budapest, dec. 7. — A kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy Felber Arthur dr. pécsi kir. főügyésznek nyugalomba helyezése alkalmából sok évi hű és buzgó szolgálataiért elismerése tud túl adassék. András görög herceg Londonba utazott Róma, dec. 7. — András Herceg tegnap este tovább utazott Londonba. A pápával nem beszélhetett, de találkozott a pápa gyónató atyjával, aki közvetítő szerepet töltött be a Vatikán és az athéni kormány között. A herceg megmenekülését az angol kormány, és a pápa erélyes fellépésének tulajdonítja. Az első 51 képviselőház London, dec. 7. —. Tegnapi az ir szabadállam parlamentje képviselőházzá alakult át. A kamara tagjai egyenként vonultak a stealer asztal elé és itt tették le az angol-ír szerződésben előirt esküt. •MM Korányi báró az angol szimpátiára számít Budapest, dec. 7. Ki Korányi Frigyes báró Londonban az angol politikai élet néhány vezetőjével tárgyalni fog a magyar jóvátételről. Ezekre a tárgyalásokra azért van szükség, hogy a magyar kormány megszerezze az angol kormány jóindulatát, amelyre feltétlenül szükség van a jóvátétel nehéz kérdésében, hogy Magyarország méltányos eljárásban részesüljön. Korányinak összeköttetései vannak Londonban és ezeket akarja most értékesíteni