Dunántúl, 1925. szeptember (15. évfolyam, 196-220. szám)
1925-09-01 / 196. szám
2. oldal DOIIXNTUE így pécsi kereskedő tapasztalat* a felvidéki magyarság üldözéséről Pécs, aug. 31. ■— A felszabadulás elmúlt évfordulójára való emlékezés teszi ma különösen érdekessé és aktuálissá azokat az impressziókat, apró, de jellemző mozaikokat, amelyeket Dergáts Károly pécsi kereskedő mondott l a Dunántúl munkatársának az elszakított Felvidéken, cseh megszállás alatt szenvedő testvéreink életéből. Dergáts Károly csak néhány napja érkezett vissza Pécsre Csehszlovákiából, ahol közel egy hónapot töltött rokonainál. — Mielőtt elutaztam volna Csehszlovákiába — kezdette élményeinek elmondásét — állandó figyelemmel olvastam a fővárosi és helyi lapok cikksorozatát, amelyek a megszállás alatt lévő kisebbségek elnyomatását tartottákállandóan, napirenden Megvallom (őszintén néha-néha kétkedés forgott el a cikkek olvasásakor, amelyeket inkább tartottam túlságos Újságírói kiszínezésnek, mint megtörtént valóságnak. ’Az a közel négy hét azonban, amelyet rokonaim körében, Csehszlovákiában töltöttem, sajnos kétkedésemet nem igazolta. — Ezek után megpróbálom röviden összefoglalni azokat azepizódokat, amelyeket Privigyében tapasztaltam. Privigye (most Prievica), Nyitra megyének egyik legjelentősebb mezővárosa, közel ►ÍO ezer magyar, tót és német lakossal. A városka élén egy renegát magyar főszolgabíró, 'Novak 'János dr. áll, aki már hosszú, kipes esztendők óta a leglehetetlenebb és legvadabb terrorral üldözia magyarokat és tótokat egyaránt. Megérkezésemkor éppen egy újabb felháborító basáskodása keltett nagy izgalmat és elkeseredést a magyar érzelmű lakosság körében. Novák János dr ugyanis a városka egyik legismertebb és közbecsülésben álló polgára ellen indított hajszát. A közszeretetben élő úriembert, Filecz Lajosnak hívják, rokonaim bemutatták nekem és igy saját maga mesélte el üldöztetését. Az egyedüli bűne az, hogy a privigyei magyarságnak veszető embere és nagyon is jól ismeri Novák János dr. múltját. Ezért la renegát főszolgabiró annak ellenére, hogy már 1899. óta privigyei lakos, ott is nyert illetőséget, meegyebizottsági tag, ki akarja toloncoltatni azzal az indokolással, hogy 1877-ben Tolnamegyében Kéjdacson volt számtartó, igy tehát odavaló illetőségi. Ezek után kezdetien világosan látni, hogyan értelmezik a csehek a kisebbségi kérdést. — Ami talán a legaktuálisabb, néhány szót az adózásról és a munkanélküliségről. Az adóterhekhorribilisak és elviselhetetlenek. Hogy csak két példát említsek, a forgalmi adó 10%, a házbérjövedelemadó pedig 75%. Az adók behajtását a legkíméletlenebbül kezelik. Aki nem tud fizetni, annak ingatlanát, vagy ingóságait azonnal árverezik. Jellemző azonban a lakosság összetartására, hogy az árveréseket bojkott alá helyezték és senki azokon mej£Lnem leletük*/ f — A munkanélküliség katasztrofális. Példának csak azt hozom fel, hogy a Privigpnek a magyar fennhatóság alatt virágzó posztó és szövőiparra volt. Ma a gyárak és műhelyek beszüntették üzemüket, munkásaikat pedig szélnek eresztették. Ez a helyzet naprólnapra növeli a nyomort, a kétségbeesést és szaporítja az önként kivándorlók számát Hiteles statisztikai adatok szerint az elmúlt évben 27,588-an, 1925-ben augusztusig bezárólag pedig 20,254-en (magyarok tótok vegyesen) vándoroltak ki a Felföldről és hagyták el szülőföldjüket. — Sokan abban a téves felfogásban élnek, hogy Csehszlovákiában sokkal olcsóbb az élet, mint nálunk. Én ennek az ellenkezőjét tapasztaltam. Van ugyan néhány cikk, amely olcsóbb, mint Magyarországon, különösen a textilipar termékei, de az árkülönbözet ezeknél sem lényeges. Mint legjellemzőbbet a vendéglői árakat feljegyeztem magamnak. Egy polgári étteremben egy leves 1 cseh korona, egy adag csirke 12 cseh korona, egy borjúvesés 9 cseh korona, egy főzelék feltétel 5 cseh korona, egy saláta 2 cseh korona, egy tészta 2,60, egy sajt 4 cseh korona. Egy liter asztali bor 12—16 cseh korona, egy pohár sör 1.50 cseh korona (egy cseh korona, 2100 magyar korona.) — Talán nekünk pécsieknek és magyaroknak a legmegnyugtatóbb, hogy az elszakított felvidéki magyarjaink és a magyarérzésű tótjaink ugyanolyan bíró reménykedéssel várják a felszabadításukat, ahogy négy esztendeje mi vártuk. És hiába terror, hiába minden elcsebesítés ez a remény, ez a szent bizakodás minden testvérünk lelkében ott ég. — Egy örökké emlékezetes kis epizódot éltem át mindjárt a megérkezésem után harmadnapra. Délután a már említett Firgóékhoz mentem rokonaimmal és kislányommal. Természetesen nagy volt az öröm a lakályos, kedves kis kúriában jöttünkre. A városka vezető magyarjaiból a helybeli esperes-plébánossal az élén már nagyobb társaság várt bennünket a nagy ebédlőben. Búzsúzáskor játszódott le a felejthetetlen jelenet. Az esperes betétette az ablaktáblákat, becsukatta az ajtókat és az előttem érthetetlen művelet után leült a zongorához és érces bariton hangján zongorakisérettel elénekelte a magyar Hiszekegyet. Könnyes szemekkel, állva hallgattuk végig a nemzeti imádságot és halkan, dúdolgatik valamennyien a fenséges akkordokat. Majd a kisleányom ült a zongorához és eljátszotta azokat a hús irredenta nótákat, amelyekben a kiüldözött székely dalköltők siratják elrabolt hazájukat. Másnap a nótákat már mindenütt dúdolgatták a városkában—■ Utoljára még egy szomorú epizódot. A közoktatás teljesen balkáni nívón áll. A privigyei volt római katolikus állami gimnázium jellenlegi 19 cseh tanára közül, csak 3 okleveles középiskolai *ajjáu^A lggmMdebfeenlä?b__aAQn-ban, az, hogy a vallást teljesen kizárták az iskoláiból■ A tentermükben nincsen feszület a tanítás előtt és után a fiuk és leányok nem imádkoznak, sőt még a vasárnapi misére sem kell elmenniök a diákoknak. Megnyugtató azonban, hogy a tanulóifjúságot, ahogy a ■ lelkéből nem lehet durva kezekkel kitépni a magyarságot, úgy az Istentől sem lehet eltávolítani és vallástalannak nevelni. • A mohácsi vész 400 éves évfől Művészi levelezőlapokat és a Zsolnaiagárban készült emléktárgyakat hoznak forgalomba : Pécs, aug. 31. — A trianoni békeszerződés által szétdarabolt és kifosztott Magyarország a jövő évben fogja megülni a mohácsi vész 400 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból országos jellegű ünnepségek fognak lefolyni Mohácson, amely események az egész világ homlokterébe fogják állítani Baranyának ezt a szépen fejlődő új városát. A jubileumi ünnepségeken Törökország is részt vesz hivatalosan is. Ma már több irányban folynak a előkészületek az évforduló megünneplésére. A napokban tartott közgyűlésen a mohácsi II. Lajos Múzeum Egyesület foglalkozott az évforduló megünneplésével. A közgyűlés elhatározta, hogy a jubileum alkalmából helyi érdekű művészies levelezőlap lesz forgalomba hozva. Azonkívül aktuális emléktárgyakat hoz forgalomba. Ezeket a tárgyakat a Zsolnay gyár fogja készíteni. Felolvasták a közgyűlésen a Történelmi Társulat ama válaszlevelét is, melyet a jövő évi mohácsi vész 400 éves jubileumának mikénti megrendezéséről irt. Ebből kiviláglott, hogy a történelmi Társulat vezetősége, élén Klebelsberg Kunó gróf elnökkel oly széleskörű programmód dolgozott ki, amelynek keresztülvitele esetén méltó ünnepe lesz 1926— 1926 Mohácsának. A monográfiák, kiállítások s egyéb programmpontok nem egy gyászünneppé, hanem emlékünneppé teszik 1926. aug. 29-ét, mely ünnepnek alapgondolata és tanulsága az, hogy amint Mohács után is volt magyar feltámadás, úgy Trianon után is el kell jönni annak a napnak, amikor felvirrad ennek a porbasujtott,megcsonkított Magyarországnak. Öt sj millió leva kárt okozott a tűz a bulgáriai Povisban Szófia, aug. 29. — Povis mezővárosban tűz támadt, mely egy nagy gabonaraktárt és 24 lakóházat elhamvasztott. A kár öt millió leva. Q&Qeo&omQ&sefmMaMMMmin: Majláth-tér 2. Majláth-tér 2. Prinez@ss fehér és színes filc kalap különlegességek nagy választékban, olcsó érért. Alakítás és vasalás a legújabb modellek után készül. GY.-NE, WASS KLÁRI női kalapszalonja. MMilátbstéiüL&i i t/_1141 II Cegléd, aug. 31« Vasárnap» nyílott meg ünnepélyes keretek között a Falu Szövetség századik kultúrkiállítása. A kiállítást a kormányzó nyitotta meg, akinek kíséretében Ceglédre jöttek: Nagy Pál gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka, Magashásy László alezredes, első szárnysegéd, Vetter Antal százados szárnysegéd, Görgey György alezredes, a testőrség parancsnonka, Hochenburger Antal veszt. őrnagy, a katonai iroda helyettes főnöke, Langsfeld Géza kabinetirodai titkár, Brunswick György százados utazási felügyelő és Horánszky Gyula MÁV. igazgató. A kormányzót a vonatnál ünnepélyesen fogadták, azután a város ötösfogatán a kiállítás színhelyére hajtatott. Itt Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár üdvözölte. A kormányzó a kiállítást megsnyitó beszédében megelégedéssel emlékezett meg a Falu Szövetség munkájáról, majd a következőket mondotta: A magyar rög szeretetétől áthatott szívemnek kevés dolog fáj jobban, mint az, ha az örökölt vagy kitartó munkával szerzett birtoktól való könnyű, sőt könynyelmű megválás jelenségét kell látnom- Hála Istennek, népünk széles rétegeiben a földhöz való ragaszkodás érzése még nem lazult meg. Cegléd népe pedig ezen a téren különös elismerést érdemel. A kormányzó ezután megtekintette a kiállítást, majd ez ipartestület épülő kultúrházához hajtatott. Délben 250 terítékes bankett volt, délután pedig a kormányzó megjelent a MOVE sporttelep felavatásán. Itt a versenyzőkhöz intézett beszédet. A verseny előtt a kormányzó elé vezették Bárány Istvánt, az egri úszót. Az államfő, mint a MOVE örökös díszelnöke, átadta Báránynak a MOVE ajándékát, a nemzetiszinű szalaggal övezett cserfalombkoszorút. A kormányzó este visszautazott Gödöllőre. Az ünnepségeken jelen volt gróf Csáky Károly hon_gsdelxru_miniszterror