Dunántúl, 1930. július (20. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-06 / 151. szám

li aeroplán kormányádm­ei­fől Ha az aeroplán fordulását akarjuk tanulmányozni célszerű lesz szemügyre­­vennünk az egyenletes körpályán való repülést, mert az állandó kormányzás tanulmányozása után az egyszerű irány­változtatásokat sokkal könnyebben­­megérthetjük. Hogy a levegőben körpályát írjon le az aeroplán, szükségeltetik egy külön erő­­(a stabilizálás és a levegő bennmaradá­sához szükséges, ereikön kívül), mely azon kör középpontja felé irányul, mely­nek kerületén az aeroplán keringeni akar. Ezen erő lehet motorhatásnak kö­vetkezménye, — erre vonatkozólag több megoldás lehetséges, — de viszont ered­het a relatív szélnek a felületekre eső hatásából is. Ahhoz, hogy a szárnyakra­­gyakorolt léghatások­nak meg­­legyen a­­középpont irányába ható komponensük, szükséges, hogy a kép középpontja felé­­eső szárny sülyedjen, viszont az ellen­kező felemelkedjék. A bajlás fokokban kifejezett értéke természetesen a kör­pálya sugarától függ,­­ számításaim eredményeként példaképen közölhetem, ahogy száz méter sugarú körnél e baj­lás értéke körülbelül 20?’-ot tesz ki. A laterális egyensúly igen könnyen megbomlik fordulások közben, tehát szükséges, hogy ezen bontó hatások valamilyen eszközzel ellen­­súlyoztassanak. Ezen semlegesítés a szárnyakban való asszimmetria előidézése­iben rejlik, aza­z, hogy a relatív szél ha­tása egyenlő sebesség mellett ne legyen egyenlő a két szárnyon, hanem annyi­ban különbözzék, hogy azon két külön­böző, hatás mellett a laterális egyensúly biztosítva legyen. Ha ily aszimetriát idézünk elő a szárnyakban, azt csűrös­nek nevezzük,­­ azon kis felületek, melyek a szárnyakon ellentétesen mo­zognak azok a csűrőfelületek, azaz, a harántkormányok. A szél hatásának kü­lönböző hatásúra való tételére több konstrukciós megoldás van. . . " . A gíráció stabilitását előmozdítja ugyan az oldalkormány, megindítja a fordulást, de nincs szükség rá okvetlenül az egyenletes körmozgás­nál. Ne hagyjuk azonban figyelmen kí­vül azt sem, hogy a körpálya állandó görbületét okozó lényeges erő a szár­nyak hajlása közben fellépő centrifugá­lis erő. (Ahhoz, hogy a mozgás meg­maradjon körmozgásnak és egyenletes­nek, szükséges, hogy a mozgásból magá­ból származó centrifugális erőt minden időegységben egy ugyanolyan erejű centripetális erő ellensúlyozza, amely a mozgó aeroplán által leírt kör közép­pontja felé irányul.) Ennek a kompo­nensnek hatásaihoz még az is csatlako­zik, hogy csökkenti a reakcióerő hasz­nos összetevőjét, olyannyira, hogy a tá­madás­­ szögét tekintélyes fokszámmal kell növelnünk, ha nem akarjuk azt, hogy az aeroplán a levegőben fenntartani ma­gát nem tudván, lezuhanjon. Ebből vi­szont az következik, hogy a húzó­erő növekszik, az ellenállás nagyobb lesz és így egyenlő motorteljesítmény mellett fordulás közben a sebesség lényegesen kisebb, mint egyenes­­vonalú mozgásnál. A kormányfelületek használatánál légrészecskék ütköznek a felületekhez, melyek a törzset, azaz az egész aeroplást jobbra, balra, , felfelé vagy lefelé irányítják. A légrészecskék­nek ezen ütközése ellenállást jelent, vagyis a készülék sebessége a kormány­­felületek alapállásból való elmozdulá­sának nagyságához képest csökken. A kormányfelületeknek hatása a sebesség­gel egyenes arányban nő, a nagyobb sebességű gépeknél a kormányszervek­kel való dolgozás végtelenül finom, mi­vel a nagy sebességnél előálló nagy relatív szél már kis kormányelmozdulá­sok esetén is kielégítően irányítja a gépet. Verseny Németország nagydíjáért Nürnbergben. A légcsavar gíroszkopikus hatása. Ismeretes előttünk a giroszkóp és annak tulajdonságai. A csigának ezen fajtája rendkívül gyors forgásba hoz­ható. Ha ily gyors forgásban levő gi­roszkópot egy síklapra helyezünk, úgy­hogy a tengelye ferde legyen, nem fogja a gravitáció növelni a tengely függő­legestől való való elhajlását, hanem a tengely maga is forogni fog a függőleges körül. A nehézségi erő hatása tehát abban áll, hogy a tengely felső vége oly mozgásirányt nyer, mely a tengelyt magába foglaló függőleges síkra merő­leges, azaz merőleges a forgástengely és a ható­erő által képezett síkra. Ezt a jelenséget gíroszkopikus hatásnak ne­vezzük. Az aeroplán légcsavarja igen gyors forgómozgást végez, tehát vala­hányszor az aeroplánnak fordulni aka­runk gíroszkopikus hatás lép fel. Ezen hatás úgy nyilvánul meg, mint egy, a tengelyre és annak helyzetváltozására merőleges erő, ha a tengely mozgása a vízszintes síkban — jobb vagy baliérg való fordulásnál — történik. Ha a sebesség és tehetetlenség kicsinyek volnának, úgy az aeroplán min­den pillanatban követhetné a húzás irá­nyát. Azonban erről a legközelebbi al­kalommal fogunk beszélni, mikor is a fordulás periódusairól, az oldalkormány egyéb hatásairól is fogunk majd be­szélni. Hőnek István. VYYVYYÍYYYVYYYYYYYYYVYYVVYYVVYfVYYVYVVYTYVYVVmYYYYYVYYYYYfVTYYYrVYYYTYYYYYVVYY „Pécs és közlekedése“ (írták Török Lajos rendőrtanácsos és Derner Lajos dr. rendőrkapitány.) A hihetetlenül felgyorsult tempójú modern közlekedés rendje és szabályai nem a rendfenntartó, hatósági közegek és a járművezetők intern ügye többé; a nagyközönség legszélesebb rétegeinek önmaga jól felfogott érdekében teljes tájékozottságot kell szereznie a közle­kedési rendszabályok útvesztőjében, is­mernie kell a járművek összes jelzéseit, utcák, útkeresztezések, terek átmenő forgalmának sohasem indokolatlanul megállapított közlekedési rendjét csak­úgy, mint az egyes utcák ideiglenes vagy időnként korlátozott forgalmi szabályait. A nagyközönségnek, ha gátat akar vetni a megdöbbentő arányokban növekvő baleset-statisztikának, e téren való tá­jékozottságával lépést kell tartania a modern közlekedés szédítő iramával. Newyorkban mindennap van 6—8 halálos baleset, Budapesten már az iskolákban is oktatják a közlekedés rendszabályait. Annyi bizonyos, hogy a modern élet rohanó tempójából többé már le nem iktatható a géperejű jármű. A motori­zált ember lassú térhódítás után ma triumfál az egész világon és nem a ro­hanó ember számára csak egy megoldás kínálkozik saját épsége védelmére, ép­pen annyit tudni a közlekedés rendjéről és szabályairól,­­ mint egy soffőr. Ezt a célt szolgálja az az érdekes és figyelemreméltó kezdeményezés, amely­nek első sikereként most hagyta el a sajtót a ,,Pécs és közlekedése“ c. könyv, melynek illusztris szerzői, Török La­jos m. kir. rendőrfőtanácsos és Derner József dr. rendőrkapitány népszerű for­mában igyekeznek a legszélesebb nép­rétegeket megismertetni a modern köz­lekedés összes rendszabályaival. A százoldalas kötet kimerítő alapos­sággal foglalkozik e kérdéssel és szak­szerű tájékoztatása mellett ismerteti a város fontosabb intézményeit, egyesüle­teit, műemlékeit, gyárait, felsorolja az összes utcákat, ismerteti az autótaxik szabályrendeletét és díjszabályozását is. Kétszínnyom­­ású pécsi térképe ki­tűnő útikalauz vidékiek számára, akik egy minden tekintetben megbíz­ható Baedeckert nyertek ebben a pom­pásan összeállított kötetben, amelynek szerzői és kiadói altruista felfogásukról tettek bizonyságot azzal is, hogy a kötetet hasonló művek 3—4 pen­gős áraival szemben 1 , 70 filléres áron hozták forgalomba. A kötet ízléses kiállítása a Dunántúl nyomdájának tökéletes technikai felké­szültségét dicséri. A könyv minden könyvkereskedésben és tőzsdében kap­ható, sőt közérdekű tartalmára való te­kintettel a polgármester engedélyezte utcai terjesztését is. (cs.) 1 FILMHÍREK CECIL I. ds EME és a házassági parancsolatok Egy amerikai női klub elnöknője rö­viddel ezelőtt a „Sunday Express" ha­i­sábjain cikket tett közzé, amelyben kö­zölte azt a kilenc parancsolatot, illetve szabályt, amelynek segítségével egy asszony megtarthatja a férjét. Ez a ki­lenc szabály rendkívül érdekes bepillan­tást nyújt az amerikai életviszonyokba. A szabályok a következők: 1. Már a reggelinél csinos öltözékben jelent meg. 2. Ne engedd, hogy a férjed szíves­ségből edényt törölgessen. 3. A férjed csak kétszer hetenként( ingyen este mulató- vagy szórakozó­helyre. A többi estéket töltsétek otthon. 4. Az asszony fizesse ki előbb a fű­szeres- és mészárosszámlákat, csak az­után kerüljön a sor a ruhaszámlákra. 5. Ne engedd, hogy édesanyád, tehát férjed anyósa, ünnep- és vasárnap láto­gatásokat tegyen nálad. 6. Ha szereti a hangját, akkor engedd meg, hogy sokat beszélhessen. 7. Minden dologban kérj tőle tanácsot. 8. Mutasd azt, hogy függőnek érzed magad tőle és alkalmazkodj hozzá tün­tetőleg — egy bizonyos határig. 9. Hízelegj neki, hitesd el vele, hogy gyenge teremtés vagy, míg ő hatalmas egyéniség, akiben az oroszlán ereje és egy Napóleon tehetsége ■ egyesül, sadalom minden rétegéből kért egy-egy sadalom minden rétegéből két egy-egy hozzászólást. A filmművészet prominens alakjai közül Cecil B. de Millett kérte fel a parancsolatok megbírálására. Cecil B. de Mille, a mély gondolkodású nagyszerű rendező, a következőket mon­dotta: — Tekintettel arra, hogy az átlagos amerikai ember és asszony életében igen nagy szerepet játszik a film, Miss Partridge parancsolatait a magam ré­széről kettővel kiegészíteném: a) ne rajongj valamely­ filmsztárért, aki neked egyik vagy másik filmben tetszett, ha házibékédet meg akarod, őrizni; b) ne bocsátkozz vitába, ha férjed valamelyik filmről elítélőleg nyilatkozik. A filmről szóló viták éppen annyi bajt és kellemetlenséget okozhatnak házas-­­társak között, mint az alkoholtilalom,­ vagy a jövedelmi adó.

Next