Dunántúl, 1938. április (28. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-01 / 73. szám
XXVin. tvTftlT»m7Sj szám. Ara fillér Pécs» 1958. április 1. - én leír előfizetési Arak bm^^ m| m m mb mm ml m hmb mb mb h !^l Ilii MTI II s s Idill AH 1111 .of idl.,kéziratot Bgl 11 11 gjl |S j^flS gi gj| H H jw BB NEM ADUNK VISSZA |jigj|l P' Bj IM flfgK ||| ||| ||| || SZERKESZTŐSÉG | i ■, n—i--------------------------1— LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM: 29-49. KIADÓHIVATAL LYCEUM-UTCA 4. SZ. TELEFONSZÁM: 32-22. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Zajlanak féz események körülöttünk. A földabroszoin átalakul az öreg Európa képe, idebenn pedig a nagy események visszhangjaként ideges feszültség apró szikráinak pattogását észleljük. Felelőtlen suttogók, modern kávéházi Konrádok próbálják pengetni a gyengébb idegek érzékeny húrjait. Azokat a húrokat, amelyeknek rezonanciája meglehetős hangos. A kormány azonban — és ez bizonyára jótékonyan kell, hogy hasson kifelé és befelé — zökkenő nélkül megy tovább a haladásnak, az országépítő munkának azon az egyenes útján, amelyet Darányi Kálmán miniszterelnök emlékezetes győri programjában jelölt meg. Folyamatban van az egymilliárdos beruházási programm végrehajtása. A minisztertanács gazdasági bizottsága tárgyalta és elfogadta az állami beruházások költségeinek fedezéséről szóló törvénytervezetet. A munka zavartalanul, program. Szerint és tervszerűen, nyugodt mederben folyik tovább. Olvassuk a minisztertanácsról szóló hivatalos jelentésben, hogy az elkészült tervezetnek a beruházási költségek részbeni fedezésére szolgáló, úgynevezett beruházási hozzájárulásokra, tehát az egyszeri vagyonadóra vonatkozó szakaszait a pénzügyminiszter sürgősen megküldi véleményezés és hozzászólás céljából az érintett érdekképviseleteknek, mert a törvényjavaslatot már április 8-án, a költségvetés előterjesztésével egyidejűleg beterjesztik a képviselőház elé. Március 5-én jelentette be a miniszterelnök győri beszédében a beruházási programmal és a költségek fedezéséről szóló törvénytervezet rövid három hét alatt elkészült. Bizonysága ez annak, hogy a kormány nemcsak határozottan, hanem gyorsan is meg akarja oldani a megoldandó feladatokat. A közvéleménynek csak megnyugvásul szolgálhat az a tény, hogy a kormány sem eltéríttetni, sem zavartatni nem engedi magát a politika kavargó eseményeitől, lévén ez a beruházási programm tisztán és kizárólag olyan belső, magyar kérdés,, amely a dolog természete szerint független minden világpolitikai eseménytől. A beruházásokra szolgáló összegeket saját erőnkből teremtjük elő, tehát a pénzügyi műveletekhez semmiféle külföldi kölcsönre szükségünk nincs, ami kétszeresen igazolja azt, hogy ez az egész országépítő programm a magyar nemzetnek belső ügye. De nem elégedett meg a minisztertanács gazdasági bizottsága azzal, hogy magát a beruházási tervezetet tárgyalja le. Érdemben ment tovább a programm végrehajtása terén. Foglalkozott az árellenőrzés hatályosabbá tételét célzó intézkedésekkel is. Ezekről Imrédy Béla közgazdasági miniszter már részletesen nyit Megmondotta, hogy a kormány a beruházások során semmiféle spekulációs árdrágítást nem fog tűrni, mert az egymilliárdos beruházásokból senki más nem gazdagodhatik, mint maga a nemzet, az ország. Szólott olyan különleges jogi szabályozásról és védelemről is, amely elejét veszi az esetleges nyerészkedéseknek. A nemzet áldozatkészségét és nagy erőfeszítéseit senki sem használhatja fel jogtalan nyerészkedésre. A magyar politikai életnek vezérlő motívuma ma kétségkívül a győri programm, a honvédelem korszerű fejlesztése, a faluról és népéről való szociális gondoskodás, a nép széles rétegeinek anyagi és erkölcsi erősítése. Úgy, amint a kormány zavartalanul halad a kijelölt úton, a parlamentnek is zökkenő nélkül kell dolgoznia. Rövidesen sor kerül tehát arra, hogy a törvényhozás tető alá hozza a jövő évi költségvetést, ezzel együtt megadja a kormánynak mindazokat a felhatalmazásokat, amelyek lehetővé teszik az egymilliárdos beruházási programm végrehajtását. Ez a programm új korszakot nyit meg a háború utáni Magyarország történetében és ezt a korszakot joggal nevezhetjük az intézményes országépítés korszakának. Blaskovich Iván dr-t Baranya vármegye közgyűlése ünnepélyes keretek között, nagy lelkesedéssel beiktatta főispán székébe Keresztény és nemzeti szellemben, becsületes szándékkal becsületes munkát kívánok végezni — mondotta székfoglalójában az új főispán Pécs, márc. 31. — Baranya vármegye ma új főispánt iktatott be méltóságába. Fényes külsőségek adtak keretet a bensőséges ünnepnek. A templomból hozott hangulat telítette meg a lelkeket, a szemekben öröm csillogott, a szíveket a hála érzése melegítette. A hála a legfelsőbb hely felé sugárzott azért a szerencsés választásért, amely ezzel a kinevezéssel a vármegye egy kipróbált jeles tisztviselőjét és rajta keresztül Baranya közigazgatását és a vármegye közönségét jutalmazta. A harcteret járt, internálást szenvedett főispán első megnyilatkozása az ünnepélyes eskütétel után olyan volt, mint az egyénisége. Becsületes és jószándékú. Tiszta és nemes életszemléletet tükrözött vissza. A hívő kereszténynek, a büszke magyarnak, a kötelességtudó tisztviselőnek emberséges és megértő lelkülete bontakozott ki azokból a szép gondolatokból és színes szavakból, amelyek a főispáni programaiban elhangzottak. Az a melegség, amely hangját átfűtötte, megéreztette mindenkivel a dobogó szívet, azt a szeretetet, amely túlsugárzik a családi körön és magához közelnek érez minden szegényt, minden magyart. Szép volt az ősi vármegye főispánt installáló közgyűlése. De akinek tekintete áttört a régi kedves szokásokon, történelmi emlékeken és a jövőt fürkészte, valahogy úgy érezte, hogy az élet meggyorsult irama mind távolabb visz formáktól, szokásoktól, emlékektől, mind közelebb kerül a rideg valóság, a fényes külsőség helyét a lényeg tölti be, fakóbbá válnak a ragyogó színek, amelyeknek már csak emléke az installáció napjára a közgyűlés termébe bevonult vármegyei zászló. *■ A vármegye ünnepéről az alábbi tudósításunk számol be: Szentmise a székesegyházban A beiktatást megelőzően délelőtt 10 órakor Hanug Ferenc dr. prelátus, általános püspöki helynök a székesegyház népoltáránál szentmisét celebrált. A szentmisén megjelentek Blaskovich Iván dr. főispánnal az élen a vármegye tisztikara és a törvényhatósági bizottság tagjai, akik buzgó imába merülve kérték a Mindenhatót, hogy Baranya népére és az egész magyarságra jobb napok virradjanak. A szentmise után a főispán és kísérete a vármegyeházára vonult. A megyeháza kapujában ősi szokás szerint, Kreutzer Jenő vármegyei irodaigazgató jelentkezett a főispánnál, aki a színpompás díszruhájú hajdúk sorfala között vonult be a székházba. Fenn a második emeleten, az artisztikus szépségű közgyűlési teremben ezalatt már gyülekeztek a vendégek. Tizenegy órára már zsúfolásig megtelt a díszterem és a karzat, amelynek első sorában az új főispán családja foglalt helyet. A díszteremben az egyházi, katonai és polgári előkelőségek és a szomszédos törvényhatóságok képviselői közül a következők nevét sikerült feljegyezni: Virág Ferenc megyéspüspök és a székeskáptalan képviseletében Hanug Ferenc dr., Sípos István dr., Jakab Béla dr. és Kővágó Péter dr. kanonokok, Montenuovo Nándor herceg, Nikolits Mihály Pécs város főispánja, Péchy Kálmán tábornok, a dandárparancsnok helyettese, Szabó Lajos dr. táblaelnök, Scipiades Elemér dr. rektorral az egyetem tanácsa, Rámpay Ernő ezredparancsnok, Somogy vármegyéből vitéz Igmándy Hegyessy László volt főispán, Stephardi Pál dr. alispán, Kaposváry György dr. polgármester, Tolna vármegyéből Szongott Edvin dr. alispán, Kiss Lajos apát, felsőházi tag, Szabolcs vármegyéből Pécchy Manó felsőházi tag, Makay István polgármester, a vármegye és város hivatalainak és intézményeinek vezetői, felsőházi tagok és képviselők, a vallásfelekezetek vezetői és a társadalom minden rétegének képviselői. Blaskovich Iván dr. Összeszorított fogakkal, kemény kitartással kell küzdeni a magyarságnak A közgyűlést Öllé István alispánhelyettes főjegyző nyitottameg. Visszapillantást vetett a legutóbbi főispáni installáció óta eltelt két esztendőre, amely újabb megpróbáltatások elé állította a magyarságot. — Ha valaha — mondotta —, úgy most kell összeszorított fogakkal.