Dunántúl, 1939. november (29. évfolyam, 250-273. szám)
1939-11-03 / 250. szám
XXIX. évfolyam %SD, BZ&Qb Ara 12 fillér. Pécs, 1939. november 3. Pendele, előfizetési Arak, házhoz szállítva VAGY POSTÁN EGY HÓRA 350 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 13 FILLÉR, 16 OLDALAS 30 FILLÉR. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-4* K 1 ADÓHIVATAL PERCZEL UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-50. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Mezőgazdasági társadalombiztosítás írta Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter. A társadalombiztosítás elsősorban az ipari államokban fejlődött ki először, azért, mert az iparban a pénz gyorsabban forog, másodszor azért, mert az ipari társadalombiztosítás költségeit az iparcikkek árában mindenkor át tudják a fogyasztóra hárítani. Ezt nálunk a mezőgazdaság nem tudja megtenni. Ezért a mezőgazdasági társadalombiztosítás nemcsak nálunk, hanem az egész világon sokkalta mögötte van az ipari szociális biztosításnak. Délamerikában és Amerika egyes részein, ahol a legnagyobb agrárállamok vannak, mezőgazdasági társadalombiztosítás még nincs és Európában is akad néhány agrárállam, ahol még nincs mezőgazdasági társadalombiztosítás. A világháború határvonalat húzott a társadalombiztosítás szempontjából. A világháború előtt az egyén korlátlan kiélésének előmozdítása volt a cél, a világháború után azonban a szolidaritás eszméje mindenütt igyekezett lehetővé tenni a társadalombiztosítás és így a mezőgazdasági társadalombiztosításnak is minél nagyobb mérvű felkarolását. Az első társadalombiztosítás, tulajdonképpen ipari téren, Németországban valósult meg, mégpedig a múlt század nyolcvanas éveiben, Magyarország 1891-ben, majd 1907-ben, 1927-ben és 1928-ban ipari téren megalkotta a társadalombiztosítást, sajnos, azonban míg az ipari munkásság biztosításának kérdését megoldottuk, a mezőgazdasági munkásság társadalombiztosítása terén csak kis lépéssel haladtunk előre. Őszintén meg kell állapítanom, hogy az elmúlt négy évtized alatt a mezőgazdasági társadalombiztosítás terén vajmi kevés történt, az utóbbi időben ellenben, igenis, nagy lépésekkel haladtunk. Ha visszanézek a múltba, azt látom, hogy Magyarországon a mezőgazdasági társadalombiztosítás terén az első intézkedés az 1900:XVI. tc. volt, amely a gazdasági cselédek balesetbiztosítási kötelezettségét állapította meg. Közbejött a világháború, közbejött a mezőgazdasági dekonjunktúra és sok egyéb, úgyogy a mezőgazdasági társadalombiztosítást nem fejleszthették ki. Közbevetőleg meg kell említenem, hogy 1912-ben a VIII. törvénycikkel megvalósítottak nálunk egy öregségi biztosítási rendszert, amely azonban az önkéntes biztosítás elvén alapult. Ennek az a következménye, hogy annak a háború után csak kevés tagja maradt. Talán a propaganda sem volt elég. Jött a mezőgazdasági cikkek áresése, az agrárolló, a mezőgazdasági napszámbérek alacsony volta és ennek következtében a mezőgazdasági munkásságnak nem volt meg az anyagi ereje, hogy ebben a biztosításban resit vegyen Ez mutatja egyúttal azt is, hogy a kérdést magánbiztosítással megoldani nem lehet, hanem csakis társadalombiztosítással. A mezőgazdaságnak ugyanis nincs megfelelő jövedelme, a társadalombiztosításnál azonban a nagy számok törvényszerűsége következtében a kockázat kisebb, tehát természetszerűen a fizetendő járulékok is sokkal kisebbek. A társadalombiztosításnak Magyarországon, mint tőkeszegény országban, más jelentősége is van és ez különösen mezőgazdasági vonatkozásban bír fontossággal. A társadalombiztosításnak tőkeképző ereje van. Az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél az öregségi biztosítással kapcsolatban összegyűjtött tőkét a mezőgazdaság fejlesztésére, házhelyépítésre, földbirtokpolitikai és egyéb célokra kívánom felhasználni. Nem szolgálná a szociális haladást, ha a túlzott szociális terhek alatt a mezőgazdaság összeroppanna, ezért lépésről lépésre kell ezt a kérdést megoldani. Nemcsak öregségi biztosításra, hanem a betegségi biztosításra és a gyermekágyi segélyre is szükség van. Ezeket is meg kell valósítani, de ezeket csak akkor lehet megvalósítani, ha az előbbit már megvalósítottuk és lépésről lépésre haladva megyünk előre. Ennek azonban természetesen az az előfeltétele, hogy a mezőgazdasági árszínvonal stabilizálódjék és olyan terményárak legyenek, olyan bevételei legyenek a mezőgazdaságnak, amelyekből a terheket kibírja. A kormány árpolitikája erre irányul, s remélem, hogy ennek az árpolitikának révén a másik két biztosítási ágat, amelyet fokozatosan meg kell valósítani, szintén meg fogjuk tudni valósítani. A kérdéssel foglalkozom is. Kiváló hivatali elődömnek, Darányi Kálmánnak arról kellett döntenie, hogy a betegségi vagy az öregségbiztosítási ágat valósítsa-e meg. és etikai szempontból az utóbbit valósította meg és a most készülő törvénycikk, amely az 1938:XII. tc. alapján biztosított gazdasági munkavállalók özvegyeinek járadékban részesítéséről szól, tulajdonképpen az ő javaslatának kifejlesztése és bizonyos mértékben a mai viszonyokhoz való alkalmazása. Németország: Versailles elleni harcol és ezt a küzdelmet rokonszenvel kiséri Szovjetoroszország — mondotta beszédében Molotov külügyi népbiztos Moszkva, nov. 2. — Molotov külügyi népbiztos az orosz legfőbb állami tanács ülésén beszédet mondott s többek között hangoztatta, hogy a szovjetunió mély rokonszenvel kíséri azt a harcot, amelyet Németország a Versailles- rendszer ellen indított Németországnak meg kell erősödnie, mert ez az előfeltétele Európa békéjének. Molotov ezután ezeket mondotta: " A világhelyzet az utóbbi hónapokban három fontos ténnyel módosult: Először Németországhoz való viszonyunk teljes átállítása, ami Európának e két legnagyobb állama között a maradandó barátság helyreállítására vezetett. Másodszor Lengyelország katonai megsemmisítése és a lengyel állam széthullása. Harmadszor a háború folytatása egyrészről Németország, másrészről Anglia és Franciaország között. Hangsúlyozta azután, hogy nem lesz lehetséges Németországot egy új Versaillesbe belekényszeríteni. A Balti-államokkal kötött egyezményt úgy említette, mint a szovjet és a három állam közötti bizalom és kölcsönös megértés bizonyságait. A szovjetuniónak nincsenek szándékai sem Vibogra, sem az Aaalandszigetekre, sem pedig nem akar nyomást gyakorolni Svédországra, vagy Norvégiára. A Finnországnak átnyújtott szovjetorosz javaslatok olyan intézkedésekre szorítkoznak, amelyek a biztonságra és a Finnországgal való igazi barátságos viszony helyreállítására szükségesek. A szovjet kormány Finnországnak eredetileg segélynyújtási egyezmény megkötését javasolta, hasonló alapon, mint amelyen a Balti-államokkal kötött szerződések nyugodnak. A tárgyalások még folynak s Leningrád felett a határt kikorrigálják, azért cserébe háromannyi földet kap Finnország. Törökországról szólva megállapította, hogy Törökország komoly döntés felelősségét vállalta magára azzal, hogy elutasította az orosz javaslatokat és a nyugati hatalmak politikájához csatlakozott. Beszéde végén Molotov hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány a háború megrövidítésére törekszik , annak borzalmaitól lehetőleg távoltartani igyekszik a polgári lakosságot. Molotov beszédét a német sajtó, csakúgy, mint a francia és angol sajtó, kielégítőnek találja. Moszkva: Molotov beszédének csaknem legérdekesebb része a Szovjet- Japán viszonyról tett kijelentés. Moszkvai diplomáciai körök megjegyzik, hogy a szovjet kormány nyilvánosan felajánlja Japánnak a szovjet-japán kapcsolatok általános és alapvető rendezését. Most tehát a többi kérdések rendezése Japántól függ. (MTI.). Róma, nov. 2. (Stefani) — Október 31-én kelt rendelettel széleskörű átalakítás történt a kormányban, valamint a párt és a hadsereg főbb tisztségeiben. A Duce elfogadta Santini testületügyi miniszter, Alfieri népművelésügyi miniszter, Guarnieri devizaügyi miniszter, Benni közlekedésügyi miniszter, Cobelli Gigli közmunkaügyi miniszter, valamint Medici del Vascella miniszterelnökségi államtitkár, Pariani a hadsereg vezérkari főnöke és Valle légügyi vezérkari főnök lemondását és eddig kifejtett működésükért köszönetét fejezte ki. Elfogadta a Duce továbbá Starace miniszter, párttitkár lemondását is. Staracet, aki nyolc év óta töltötte be a párttitkár tisztét, a fasiszta nemzeti milícia vezérkari főnökévé nevezték ki. Ettore Mutit, a fasiszta milícia főkonzulját nevezték ki miniszterré és a fasiszta párt titkárává. Az új miniszterek a következők: Ricci testületügyi miniszter, Alessandro Paroini népnevelésügyi miniszter, Raffaello Riccardi devizaügyi miniszter, Tassanari földművelésügyi miniszter, Venturi közlekedésügyi miniszter, Adelchi Serana közmunkaügyi miniszter. Graziani tábornagyot nevezték ki a hadsereg vezérkari főnökévé, Soddu tábornokot hadügyi államtitkárrá, Piccolo tábornokot légügyi vezérkari főnökké és államtitkárrá és Luigi Russo altábornagyot miniszterelnökségi államtitkárrá, Teruzzi tábornok, az olasz-afrikai minisztérium államtitkára, ugyanannak a tárcának a mi- ■Ilii« ii■iiiiiii i iimii iiwhiliimmiimiiiii i miniimiiimi Mussolini átalakította kormányát Hatáj miniszter az olasz kormányban. Starace a fasiszta párt főtitkára is lemondott