Dunántúl, 1941. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-28 / 22. szám

Kedd, 1941 január 28 DUNÁNTÚL Pécs a zene mérlegén Dr. Schaurek Rafael egyetemi tanár nagysikerű előadást tartott hétfőn este a rádióban Pécs, jan. 27. — A budapesti Filhar­móniai Társaság hétfő esti hangverse­nyének szünetében tartotta meg dr. Schaurek Rafael egyetemi tanár, a kiváló zeneesztéta alább egész terjedel­mében közölt­e érdekes és nagysikerű előadását Pécs zenei életéről. A pécsi zenekultúra egyik legalaposabb ismerője rövid, de összefogó ,a lényeges szempon­tokat mindenütt­ érintő előadásában tel­jes és színes képet festett a rádió sok ezer hallgatója elé Pécs és zenekultú­rájának gyökereiről csakúgy, mint a ha­gyományok mai kiteljesedéséről. G­oges — kezdte előadását Schaurek professzor, — a folyvást jelentkező tör­ténelmi emlékezések városa. Tele van a múltak értékes emlékeivel, letűnt évszá­zadok kultúrájának beszédes tanúságai­val. A dómtér kőkockái alatt negyedik századbeli festett sírkamrák és rejtett istentiszteleti helyek titokzatosságai hú­zódnak meg. Római és népvándorlásko­­rabeli sírok tárulnak elő a föld mélyé­ből öreg házak lebontásakor. Hatalmas őskeresztény bazilika szentélyének fél­köralakú zárófalai kerülnek napvilágra, ásók és csákányok nyomán. A székesegy­házi múzeum kőtára a középkor képző­művészetének meggyőző bizonyítékait tárja elénk. Épségben maradt ódon vár­falak beszélnek a városalasság messze múltakban gyökerezéséről ebben a­­vá­rosban, amelyet több, mint hatodfél­­szá­zaddal ezelőtt egyetemi székhellyé tett s nagy. Anjou uralkodó éles meglátása, bölcs felismerése. Történelni levegőben él a Mecsek szelid lejtőjén nyugvó ősi város, amely nemes örökségképpen ápolta mindig a kultúrát és a művészetek szeretete. Egészen természetes, hogy meleg otthon­ra talált itt az egyik legszebb művészet, a zene kultusza is. Alig, hogy a gyászos emlékű hosszú török megszállás véget ért, a pécsi szé­kesegyháznak már rendes fizetésű hivatá­sos zenészekből álló saját zenekara volt. A derék zenészek a templomon kívül is buzgó terjesztői és tanítói a zenének. Előkelőbb házakban korán kezdenek ze­nés összejöveteleket tartani, finom ízlé­sű, jól képzett műkedvelők lelkesen ját­szanak klasszikus műveket, amint ezt itt­­ott fellelhető régi családi levelezések bizonyítják. Hangversenyek is folynak nagy vonzóerővel. A mély gyökerű zenei hagyományok­ban nevelkedésnek következménye, hogy a zenei igények meglehetősen nagyok. Ez ma is jellemzi a pécsi közönséget: kissé tartózkodó. De ha a dobogóra lépő mű­vész megmutatja igazi értékét, meg is ta­lálja az utat hallgatói lelkéhez. ■ A múlt század negyvenes éveiben­­ már világhíres Liszt Ferenc pécsi hangversenye bizonysága az­­alig több, mint tízezer lakosú kisváros zenei értékelésének. A kicsiny vá­rosban százhúsz évvel ezelőtt opera­előadások folytak, teljes zenekarral, énekkarral ahogy a régi írások húszesen megírják. Zenevá- I re? néven emlegették Pécset már­ a régi időkben. Mikor és kitől kapta a megtisz­telő elnevezést, nem tudjuk, de tagadha­tatlanul érdekes, hogy a magyar város , nevéhez egyik legszebb művészet, a zene adta a fényesítő jelzőt. A négy hatalmas tornyával méltóság­teljesen kiemelkedő, híres székesegyház,­­ a vártemplom, Pécs fogalmának egyik része, szorosan beletartozik a város lelki egyéniségébe. De egyúttal szimbólumsze­­rűen jelképezi is, hogy a régi Pécs ze­neisége a székesegyház zenei életével ál-­­ lett szerves kapcsolatban. A pécsi egy­házzene régebbi korszaka ugyanaz volt, mint a legtöbb hangszeres egyházi zenét művelő külföldi városé. Haydn és Mozart stílusában írt misék, figurális alkotások töltik ki A műsort. A dóm régi hangjegy­­tárának gazdag anyaga bizonyítja, Hogy milyen színvonalú zenekultúra lehetett ott, állandó zenekarral, férfi és női kar­ral. Ebből a korból emelkedik ki két pé­csi név, amelyet régi zenelexikonok jól ismernek: Hölzl Xavér Ferenc és Licky György neve. Vezéralakjai vol­tak az egyházi zenének, de a zene más terén is működtek kiváló szerzeményeik­k­kel. Különösen Hölzl erős egyénisége volt sokáig mély hatású Pécs egész ze­nei életére. A székesegyházat újjáépítő D­u­­­á­n­s­z­­k­y Nándor püspök a 19. század vége felé átszervezte a templomi énekkart és megalapította regensburgi mintára a székesegyházi énekiskolát, a MT­A szabadságharcot követő elnyomatás utáni új életre ébredés korában külön városi zenekar alakult. Fénykoruk a het­venes és nyolcvanas évekre esett­ A kilencvenes években alapították meg a filharmonikusok zenekarát, a fővároson kívül az ország egyik legnagyobb szimfonikus orkeszterét. Tagjainak túlnyomó része nem hivatásos, de kitűnő képzettségű zenészember. A zenekar a mai Pécs zeneéletének is fő­erőssége. . A mai zeneiskolát régi szűk keretei­ből a város szervezte át és építtette ki, nagy áldozatokkal, teljesen- -modernné. Pedig­ bizony Pécs nem gazdag város és sohasem voltak Mecénásai- Mindig ke­ményen kellett küzdenie eredmények el­éréséért. Jól megtanulta az­ egyedüljá­­rást,­ volt rá alkalma elég. Egyik előkelően csendes utcában em­léktábla hirdeti egy úriház falán, hogy itt alakult meg 1847-ben hét működő taggal a Pécsi Dalárda, amely azután későbben naggyá növekedve, sorban nyerte meg a különböző városokban tar­tott országos dalversenyek első díját. Óriási tekintélye volt, elnevezték hiva­talosan mintadalárdának. Külföldön is járt hangversenykörúton, fényes sikerrel, ami igen jelentős esemény volt akkor, mert lényegesen hozzájárult a magyar kultúrállapotok felől tévesen, sőt rossz­akaratain tájékoztatott külföld felvilá­gosításához.­­ A vidéki dalárdák közül a pécsi nyerte el elsőnek a királydíjat. Féltett ereklyéje a dalárdának Beethoven hajfürtje, Hölzl Xavér Ferenc ajándéka. Még számos dalárda, férfi és női ének­­egyesület, magán zene és énekiskola mű­ködik szép eredménnyel a mecsekalji városban. A legtöbb templomnak van saját énekkara. Gyakori az egyházzenei hangverseny. Rendkívül látogatottak min­dig a nagyobb kultuegyesületek rend­szeresített zeneestélyei, a kamarazene művelése itt örvendetesen tért hódított. Három ízben rendezett Pécs ünnepi hetek keretében nagyszabású szabadtéri zenei előadásokat az erre páratlanul al­kalmas ősi dómtéren. Sem zenekart, sem énekkarokat nem kellett máshonnét köl­csönkérni, a hátteret a dóm gyönyörű, hatalmas kőteste adta. Hálátlan feladat­a jelent a múlttal összemérni. A mérleg súlyt, mennyiséget mutat, nem minőséget. Más egészen a Mostani élet, Mimi ac egykori, mások a­gyarországon ma egyedül áló­ Grego­ - Han­untot. Fiúgyermekeket tanítanak itt énekelni, különleges, kiváló módszerrel. Ők a kó­rus szopránistái és artistái. Kedves, ti­pikus pécsi látvány, amikor a fiúk piros karénekesi ruhájukban, piros sapkájuk­kal hosszú sorban vonulnak párosával templomba vagy körmenetre. Az iskola megszervezője néhai Glatz Ignác kano­nok volt. Ma nem hangzik a pécsi Dóm­ban hangszeres zene, csak az orgona szól. A székesegyházi énekkar lelkiisme­retes őrzője az ekkleziasztikus zene tiszta hagyományainak, azonban folyton együtt halad az egyházenei irodalom újabb fejlődésével. Műsora olyan gaz­dag,­­hogy egy évben aligha ismétlődik meg egy-egy zenemű előadása. K­ülönö­­sen . • .­: kiemelkedik egyházzenei vonatko­zásban a pécsi nagyhéti és húsvéti éneklés, amelynek immár országos hírű varázsa sok idegent szokott Pécsre vonzani. A sétatér egyik szegletében egyszerű fehér emlékművön két név olvasható: Weidinger Imre és Amtmann Prosper. Két nagy pécsi név a száz év előtti idők­ből. W­­eidinger a fagotnak volt virtuóz mestere. Elvesztette szemevilágát, de­ művészetével, így is, hódított mindenhol, Amtmann a fuvolát cipelte, a tökéletes­ség addig alig ismert fokára. Az ő korá­nak nyelvén ez a hanszer tudott leg­szebben beszélni. Jeles zeneszerző is volt mai emberek, más a gondolkodásuk, a vágyuk, a gondjuk. A csendes öreg vá­rosból évtizedek folyamán eleven, mo­dern Város tett, a régi hagyományok azonban sértetlenül élnek benne. Nehéz esztendőkön, súlyos válságokon ment át, de ezek nem szegték a kedvét. Kitar­tásban nem fogyatkozott meg soha, bár sok szép reménye szétoszlott. Megtanult türelmesen, békésen várni, dolgozni és­ hittel bízni a jobb jövőben. A hajdani művészetet szerető és ápoló ősöktől "Air .Örökségképpen reászállott, jellem­zően­­sajátos pécsi lelkiség a késői utó­dokban is él és remélhetően, mindenkor élni is fog. f)-(.Sassy Iringó pécsi gordon­kamű­­vésznő sikere Baján. Az elmúlt napok­ban Sassy Iringó gordonkaművésznő, a pécsi zeneiskola tanára Baján hang­versenyezett. Ottani szerepléséről a Bácskai Újságban az alábbi elismerő kri­tikát olvassuk: „Ezúttal egy fiatal gor­donkaművésznő, Sassy Iringó, a pécsi városi zeneiskola tanára volt az est fő­vonzó, ereje. Már a külső megjelenése is poétikus kép volt, hogy gordonkáját át­ölelve belekezdett Locatelli örökszép művének mesteri tolmácsolásába. Első számából is meg tudtuk állapítani gyö­nyörű, erőteljes tónusát és mesteri technikáját, előadásának csodás meleg­ségét és színességét, mely nagy hatást gyakorolt hallgatóságára. És a hatás számról-számra egyre fokozódott és Popper Orosz fantáziájában ,majd a rá­adásul adott Popper­ Tarantellájában érte el csúcspontját. Sassy Iringó egy­szerre meghódította hallgatóit, akik min­dig szívesen fogják újból meghallgatni."­­ A Pécsi Dalárda január 28-án, ked­den este 7 órakor a Beethoven Karfan­táziából az utolsó vegyeskari összpróbát tartja. Várhalmi Oszkár főharnagy ezúton is kéri úgy a női, mint a férfikar tagjait, hogy ezen a próbán pontosan és teljes számban szívekedjenek megjelenni. A legközelebbi próba folyó hó 30-án, csü­törtökön este 6 órakor már zenekarral lesz, amelyre feltétlen szükséges, hogy úgy a női, mint a férfikar tagjai lelkiis­meretes pontossággal és teljes számban megjelenjenek. Az elnökség is kéri a vegyeskar minden tagját, hogy mind a­­ két próbán pontosan jelenjenek meg. A vidéki dalárdák közül a pécsi nyert először Király-díjat Közgyű­ési hirdetmény. Károlyi tejszövetkezet 1941. évi febr. 9-én reggel­ 8 órakor Károly község tanácstermében tartja évi rendes közgyű­ését A közgyűlés tárgya az 1940. évi zárszámadás, és az új tisztikar megválasztása. Amennyiben a tagok rendes számban nem jelennének meg vagy határozni nem tudnának, úgy a legközelebbi közgyűlést márc. 2-án reggel 8 órakor tartjuk meg. Ha a kitűzött napokon a községi ta­nácstermet nem kapjuk meg, ak­kor a közgyűlést a tejszövetkezet lakásán tartjuk meg. Károly, 1941. január 22-én. Auth János Szabó Mátyás (!) A Bécs—Budapest siviadalt vég­eredményben Bécs nyerte 47:36 pont arányban. Szombaton műlesiklásban Sza­­lay és Kővári, valamint a női műlesik­lásban első Iglóiné Eleőd Anikó révén a magyar csapat vezetett, ezt az előnyt azonban a futásban és műugrásban a bécsiek behozták, pontelőnyre tettek szert és ezzel megszerezték a Szendy Károly, vándordíját­* (:) Kik vezethetnek NB mérkőzést ? A Játékvezetők Testülete elkészítette a já­ték­vez­et­ők 1941-es keretbeoszását. E szerint­­Délnyugatról az alábbiak jogosul­tak NB mérkőzések vezetésére. Első osztályú NB mérkőzést vezethet: v. Adorján József (Kaposvár) Demján Ká­roly (Kaposvár), Füzér (Frantich) Aurél (Pécs), Kassai (Kass) József (Pécs), Schwara Nándor (Pécs). NB II. mérkő­zések vezetésére jogosult: Bencze Ist­ván (Baja), Bubregh Ferenc (Pécs), Kés­­márkszy Emil (Pécs), Kottár (Koller) Jó­zsef (Pécs), dr. Márton Géza (Pécs), Pa­zar (Pazourek) Dezső (Mohács), Szlanyin­­ka János (Mecsekszabolcs). NB III. osz­tályú mérkőzést vezethet: Czvetkó (Tö­rökmezei Lajos (Nagykanizsa), Deák Fe­renc (Pécs), Firányi Vidtor (Baja), Györfi István (Kaposvár), Horváth Halas Kál­mán (Pécs), Holbász Károly (Pécs), Iványi János (Pécs), Kovács Pál (Pécs), Láng Frigyes (Pécs), Lugosi József (Pécs), Magyar Móder Ernő (Szekszárd), Németh Gyula (Nagykanizsa), Trenka Lajos (Kaposvár), Tukora József (Ka­posvár), Páldi Ede (Komló). (:) ökölvívás. Az ökölvívó csapatbaj­nokság szombat esti második forduló­ján az eddig is vezető FTC szinte be­hozhatatlan előnyre tett szert a BTK fe­lett aratót győzelmével. Igaz ugyan, hogy a BTK a mérkőzést megóvta, s az óvás ügyében szerdán lesz döntés, de ez már a jelek szerint nem igen befo­lyásolja a bajnokság eredményét. — A szombat esti fordulón a négy egye­sület az alábbi eredményt érte el egy­más ellen: BVSC—BSZKRT 9:7, FTC— BTK 10:6. , (:) Megsemmisítették az NB III. osztá­lyának sorsolását. A délnyugati labda­rúgó alszövetség — mint azt a Dunántúl már közölte , az NB III. tavaszi sorso­lásának megsemmisítését kérte a MLSz­­től, mert több délnyugati csapat mérkő­zéseit helytelenül tűzték ki. Az MLSz most értesítette az alszövetséget, hogy a sorsolást megsemmisítette, az új sorsolást a közeli napokban fogják közzétenni, Délnyugaton.A bajnoki küzdelem előre­láthatólag március 9 én ordul meg.

Next