Dunántúl, 1941. szeptember (31. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-05 / 202. szám
4 Erdélyországban KivántMás a Szent Anna tóhoz írta: dr. Merényi Ferme !▼. TusnidfErdőn sapsngos, toronymagas lenyőerdők, égbenyúló hegyóriások és főleg pécsi ismerősök vártak. Szállást azonnal kaptam, a programot is gyorsan összeállítottuk három napra és most már csak hozzá kellett látni annak tervszerű végrehajtásához. Csodaszép három nap volt a tusnádi kirándulás. Mintha csak a színes fényképezés ragyogó ideje lett volna. Az első nap még szoktattuk magunkat a hegymászáshoz. Apor-kilátó, Ludmilla-pihenő szerepeltek a műsoron. Másnap következett a Szent Anna tói kirándulás. Szinte külön fejezetbe kínálkozik ez a festői szép út. Kora reggel sűrű köd szállta meg az Olt völgyét. A tejszerű pára mind sűrűbb lett és csak a turista ösztönünkre hallgattunk, amikor kilenc óra felé hátizsákkal, alkalmas hegymászó fölszereléssel, elegendő filmmel és meszszelátóval nekivágtunk az 1300 m magas Nagycsontod hegynek. Csak 600 métert kellett emelkednünk, de ez tényleg emelkedés volt. A fárasztó út megérte a vállalkozást. Alig értünk a hegyi szerpentinre, az óriási fenyők között a fölkelő nap fénysugarai rendeztek festői játékot. Fantasztikus fénynyalábok függönyszerűen kapcsolták egymásba az erdő fáit és a fény és árny tüneményes pompában kívánkoztak filmre. Szinte megfeledkeztünk már a fárasztó menetelésről is, misor hirtelen kivilágosodott és fönn is voltunk a hegy gerincén. Innen hirtelen lefelé hajlott az út és jó szolgálatot tett a díszesen faragott csiki bot a merészen lejtő szerpentinen. Csak az utolsó percben láthattuk meg a Szent Anna tó kék tükrét. Csalódás várt ránk. Hiába kerestük Jókai Mór Szent Anna tavát, nem az igazi állt előttünk. Az oláh rablógazdálkodás itt is éreztette barbár gondolkodását: a tó partján, a Szent Anna kápolna környékén majdnem azégyharmad részen erdőirtást rendeztek. Hogy miért, azt senki sem tudná megmondani. A kidöntött fák még a helyszínen hevernek, de a tó illúziója mérhetetlenül leromlott. Kesergő lélekkel búsongtunk ezen a nagy veszteségen és még az sem vigasztalt, hogy legalább a csend és az Isten békéjének közelsége vesz körül, amit Jókai olyan mesteri kézzel és lélekkel érzett meg. A kirándulók tarka és növekvő serege, lármája, a turistaház terraszán cimbalmozó cigány kínosan bántó egy nótája nagyon is kizökkentett a föllelni vélt magányból és elmélkedésből. Csak a tó mélykék tükre viszonozta az ég szépségét, a környező fenyők sudár képét és nyugodt mozdulatlanságával sejtette az isteni erők grandiózus megnyilatkozásait. Majdnem kiábrándulva hagytuk el a tavat, hogy a Mohos tónál a kokojeás, mocsaras vadság szertelenségében keressük meg Jókai félelmetes leírásának emlékeit .De hol van már a kokojeás? A rendező emberi ész erőteljes kézzel határt vont a mocsárnak, levezette a fölös vizeket és a valamikor süppedő és elnyeléssel fenyegető láp ma szinte békés Utat nyit a kiváncsi embernek, hogy a mocsár exotikus növényvilágát tanulmányozhassa. Hát így tűnik el a régi világ és épül felette az új élet? Ezen már nem szabad keseregni, hiszen a pusztulást kell, hogy a megújulás váltsa föl és a félelmes tájék helyett békés, alkotó munka köszöntse a ma emberét, így megyünk egyre följebb a Nagy- Csomádra. Egyszerre csak messze alattunk fölragyog a Szent Anna ló. A meglepetés szavát pár száz méterrel följebb az elragadtatás kiáltása váltja föl, íme, ezt írta meg Jókai! Ez az igazi Szent Anna tó! A fenyőerdők szétnyílnak, a Szent Anna mélyen alattunk tündöklik és kőrös-körűl a Csiki havasok örökszép csúcsai alkotnak tündérszép keretet ehhez a páratlan tengerszemhez. mmínrrti PfdiMf, '14Wf 5. — ———------ Amikor a kurucok hadisarcot róttak ki Pécsre A városi levéltárban előkerült Sándor László kuruc vezér sarcoló levele, amelyet 1704. februárjában küldött a városi tanácsnak Kotlaneck Sándor pécsi katonai officiálisnak 1704. ápr. 24-én kelt megrázó leveléből ismerjük nagy vonásokban a város kirablását, felégetését s lakói egyharmada 1894 személyi legyilkolásának szomorú történetét. Ekkor rohanták meg az 1698-ban (a mostani városi székház helyén) épült egy emeletes városi tanácsházat, amelynek főbejáratánál (a mostani Quintus cég üzlethelyisége táján) Kollaneck fia, városi tanácsalkalmazott karddal védve a városházát, egy hadnagyot, hat kurucot halálba küldve, maga is ott esett el a tanácsház kapujában. Ezt követően az egész tanácsházat feldúlták, irattárát felgyújtották s az üszkös, tetőnélküli falak gazdátlanul állottak egész 1708. évig, amikor is a Tanács újra felépíttette, teljesen előző méreteiben. A várostörténelem írott dokumentumainak teljes elpusztulása ily kegyetlen tabula rasa révén a legérdekesebb évtizedek (a török felszabadulástól 1704. évig) részleteit vitte magával. Annál örvendetesebb az, hogy a városi levéltárnak most gyűjtés alá került Diplomatariuma egy olyan eredeti okmánynyal gazdagodott, ami a Tanácsház leégése előtti időkből származik. Ez pedig Sándor László kuruc vezérnek 1704. február elsején kelt és pecsételt sajátkezű sarcoló levele, amit a városi Tanácshoz küldött s amiről Aidinger egykori pécsi polgármester, aki délutánjait többnyire a levéltárban töltötte, már 1870-ben említést is tett. Közben az okmány elveszett s 70 év után most került elő. Hogy miért kellett a városnak hadisarcot fizetnie, az kitűnik az első pontból. Sándor László és Zano kuruc parancsnokok (akikről Koller Ferenc, a pécsi jezsuita rendház főnöke mint „determmus calvinistis" nyilatkozott) félelmetes szereplői voltak a pécsi 1704. év tavaszának. Zano ezredesnek 200 aranyra becsült értékes lovát a tanácsház előtti harcban a fiatal Kollaneck lőtte agyon, hősi halála előtt. Visszatérve azonban a sarcoló levélre, a keltezés szerint (Dato in suburbio) egyik városkapu előtt, a külvárosban (helyesebben elővárosban) írta azt a kuruc vezér, mégpedig a Siklósikapun kívül (a mai Benyovszky Móricutca területén), mert röviddel előtte még Nagyharsányban tanyázott s onnan jött Pécs felé. Az itt szó szerint közölt üzenetét pontosan iráshibáival együtt adjuki annak kifejezett kiemelésével, hogy a hadisarc levélben nincs zárójelbe helyezett rész, s ami van, azt könnyítés vagy magyarázat kedvéért fűztem a szöveghez. A levél latin bevezetése, amiben a sarcoló hadfi meglepő szerénységgel accordát, vagyis kiegyezést írt, így hangzik: Punctus Accorda pro parte militis celsissimi principes Francisci Rákóczy de fölső Vadász Domini Domini gratiosissimi: Ötvenezer forint, kétezer pár pisztoly és csizma a hadisarc 1. Kegyelmes Urunk eö Nga (Nagysága) számára, mint hogy az Ráczok, Görögök, úgy az itt Lakó Németek, Horvátok, s Magyarok engedelmeségeket meg nem mutatak sem az eö Nga vitézei eleiben nem küldötek (vagyis nem fogadta őket küldöttség), tudván Simontornyán és Szekzárdon sok időktől fogva való létüket, az ide helyikbe való gyövésre Kegyelmes Urunk es Nga nagy kárára másutt levő ellenségeink az vitézi alatvaló megveretésére vagy győztetésére distrahálók (ebben az értelemben „számítgatók") és okot adtak, és azért kívánunk fejedelmi öltözetekét való tiz paripát. 2. Hat nyustos subát, Tizenkét Párducz bőröket, negyven sup (valójában ez egy hosszmérték, egy arasz — 12 hüvelykkel, helyes neve Schuck) Farkas bőröket, hat mente alá való Hiúz bélést, tizenkét embernek való darutollat vagy kolcsagot uj tokjával edjüt (együtt). 3. Ugyanaz eö Nga vitézei számára kétezer pár pistolt karabingokkal edjüt. 4. Az vitézlő rendnek az városon sémi dulást ne tegyenek ötvenezer nimet forintokat. 5. Ugyan azon katonaságnak kétezer kalpagot kétezer pár karmasin csizmát, két ezer köpönyeket. 6. Azon katonaság Tisz maiméknak egy-egy skarlátbul vagy granatbul aló (való) öltözetet, hozá való szerszámival (vagyis felszerelésével) edgyüt. 7. Kinek kinek hozá ilendő egy paripát (vagyis minden kurucz katonának hozá való öltözetivel edjüt. 8. Ezer Nyereg alá való pakróczott. 9. Mind az urak számára adandó lovakra, mind uralmékbra egy-egy vörös csótárt. (Csótár török származék s díszes lótakarót jelent). 10. Az hajdúk számára kétezer köpenyeket, két ezer Telekes bocskort kapczával edgyüt és két ezer kalpagot. (Telekes bocskornak nevezték a szíjjal átkötő, lorum habens, lederband habend, parasztsarut). 11......... (itt négy kiolvashatatlan szó következik, majd folytatja) ...Kegyelmes Urunk eö Nga ezeres kapitánya Felcserjét (ez időben a katonai seborvos neve, Feldscher) gyermekivel s úgy jószágával együtt minek előre még az Accordához kezdenénk, kikülgyék, máskép az Accordához nem kezdünk. Mind ezek meg adására ha magokat Pécs városi uraimék (ez a Tanácsra vonatkozik) Akkomodálják és meg adgyák az gratia (vagyis rendben van), holot nem (a holott ez időben inkább a „ha pedig" értelemben használatos) Isten s Világ előtt protestálunk ha élénkbe adatot ordérünk szerint eljárunk. (Vagyis fenyegetőzött arra az esetre, ha őt kényszerhelyzet elé állítaná a város vezetősége). Datum in suburbio 5 Ecclesientium die 1. februári 1704. Aláírás teljes katonai rangjának hoszszú felsorolásával (amiből megtudjuk, hogy a kurucok tábori lovasezredének kapitánya, stb.) Sándor László s. k. Eddig a levél, amit kezébe véve a városbíró, mint az akkori közigazgatás vezetője egyetlen egyet tehetett: megvakarta a fejét, s átgondolva a követeléseket, a Tanács álláspontját az egyetlen szóba sűrítette: Miből? A farkasbőrrel nem volt még baj, mert az 1730. évig terjedő jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy a farkasokkal sok baj volt, különösen tél idején, amikor azok a Száva, Dráva jegén átjöttek a Dinári Alpok felől. Még a hiúzzal és nyesttel sem volt hiba, mert Baranya akkori faudája ilyenekben bővelkedett. A karmazsin csizmákat a pécsi tímárok, a pokrócokat a pécsi centonifexek előállíthatták. Kapcakötő is volt néhány, céhen kívül. De baj volt a „karabinyok"-kal, mert városunkban ekkor egyetlen sclopetarius, azaz puskaműves volt. A párduczbőrre a Tanács tagjai legfeljebb azt felelhették, hogy miféle az s hogy néz ki? Mert rég volt az, amikor Pécsett egy-egy török nagyúr büszkélkedett vele. A kuruc sereg létszámát pontosan nem tüntették fel, de kettőezer lehetett, mert mindenből kettőezret kértek, kivéve az „ötvenezer német forintokat", amekkora összeg a városnak, s földesúrnak s káptalannak együttvéve sem volt. Még az a szerencse, hogy Pécsnek összesen alig volt több 2000 lakosánál. A Tanács a követelésekből keveset teljesíthetett, mert rövidesen bekövetkezett a város húsvéti pusztulása, ami ez évben bizony nagyon korai dátumra, március 22-re esett. Felénél járnak. A VISSZATÉRI DÉLBARANYA ÉS A 20 ÉV ALAtTI ESEMÉNYEK 1932. JUNIUS 8. A Pécsi Ipotesefle* • 25 évi szolgálat után nyugalomba vonult Sághy Kálmán helyére Erdős Emilt választotta főjegyzőnek. JUNIUS 9. Meghalt Nyugatszort- erzsébeten özv. Rabe Kurtáé Tomka Ilona. ~JUNIUS 10. A János Pannonion Társaság felolvasó ülésén Surányi Miklós, dr. Kastner Jenő, Illés Gyula, dr. Fülöp Lajos és Villányi Andor szerepeltek. — Elhunyt Pécsett Csuka Károly ny. pénzügyőri főbiztos, Győrött, Sándor Lajos volt pécsi kir. tanfelügyelő. JUNIUS 12. A Nemzeti Szövetség Pécs Baranyai Körének Intzgyülésén báró Perényi Zigmond, dr. Nagy Károly, vitéz Galánthay Glock Tivadar és Szatmáry István mondottak beszédet. — A pécsi credisták résztvettek Virág Ferenc püspökkel a szombathelyi országos Credo kongresszuson. — Meghalt Pécsett Schmidt András magánzó. — Zászlót szenteltek a mecsekszabolcsi tűzoltók és a dalkör. JUNIUS 13. Vármegyei Irodaiigazgató lett Kreutzer Jenő baranyavármegyei irodafőtiszt. — Meghalt Pécsett Szarka Istvánné König Gizella. JUNIUS 15. Budapestre érkezett az olasz kormány ajándéka, az új repülőgép, a Giustizia per TUngheria. JUNIUS 16. A képviselőházban Meskó Zoltán ismertette a magyar horogkereszetesek programját JUNIUS 17. Felhőszakadás, jégeső és vihar pusztított Baranyában, föseg a pécsváradi járásban. JUNIUS 19. Elhunyt Pécsett Készíts Kamill, Baranya vármegye ny. alispánja. JUNIUS 22. Karafiáth Jenő kultuszminiszter és Gömbös Gyula honvédelmi miniszter a Zöger-olimpiászra Pécsre érekezett JUNIUS 23. Meghalt Pécsett dr. Rusa Ernő szigetvári kir. közjegyző, Bálint Zoltán órás- és ékszerész és Szakács Imre mórágyi ref. lelkész. JUNIUS 24. Gróf Bethlen István volt miniszterelnök fia doktorrá avatására Pécsre érkezett. Leugrott a pécsi városháza II. emeletéről és szörnyet halt Kautz Rezső dohánygyári felügyelő. JUNIUS 21. Meleg ünneplésben részesítették Velényben Varga Lajos nyugalomba vonuló igazgatótanítót JUNIUS 15. 13 dalosegyesület versenyzett Pécsett. JUNIUS 27. Meghalt Pécsett özv. Hermann Imréné Schneckenberger Erzsébet. — Negyedszázados jubileumát ünnepelte a szentlőrinci vasutas otthon. JUNIUS 28. Elhunyt Pécsett Szabó József ny. postafelügyelő és Gyulay Péter ny. ügyvédi kamarai főtiszt. JUNIUS 30. Zongor Albert ny. műv. felügyelő meghalt Pécsett. JULIUS 1. Budapesten meghalt gróf Széchenyi Emil koronaőr, Pécsett Horváth Bons Gyula orgonaépítő, a keresztényszocialisták vezérlő bizottságának tagja. JULIUS 3. Hitler 12 ezer főnyi csapata bevonult Münchenbe. — Elhunyt Pécsett özv. Schultz Béláné Drasenovits Mária, ifj. Unger Antal tanuló, Sopronban, Soboszlay Kornél főiskolai tanár. — Aranymiséjét tartotta Kristóf József felsőmindszenti plébános. JULIUS 4. Főtanácsosi címet kapott Horváth Mihály baranyavármegyei számvevőségi tanácsos. — A kútba ugrott és belefulladt D. Varga István nagyharsányi napszámos. JULIUS 5. Elhunyt Pécsett Németh Vilmosné Lauly Teréz. — A lausanni konferencián Magyarország is részt vesz.